Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-12 / 294. szám

Vasárnap, 1976. december 12. 3 Szövők és főnék Szegediek nem jelentkeznek... Jelenleg 380, fiatal tanul Szegeden, a 640-es sz. Textilipari Szakmunkásképző Intézetben. A kétéves iskola a KSZV szegedi kenderfonógyárának, újszegedi szövőgyárának és szegedi jutagyárának. valamint a textilműveknek képez szakmunkásokat. E gyárak valamelyikével minden tanuló szerződést köt, így ennek megfelelően helyezkednek el a végzett szövő- éa fonónők. A pontosság kedvéért: minden évben jelentkezik néhány fiú is, akik később csaknem valamennyien tovább képzik magukat, s végül blokklakatosként dolgoznak. Az említett négy gvár, érdekeinek megfelelően, jó föltételeket teremt az oktatáshoz. A gyakorlati fogásokat termelőmunka közben, kezdettől fogva e gyárakban sajátítják el a tanulók, az elméleti oktatáshoz eszközöket adnak az üzemek. A legnagyobb gondon azonban egyelőre nem tudnak enyhíteni, így még hosszú évekig kis területre zsúfolva oktat a húsztagú tantestület. Délelőtt és délután hét tanteremben összesen 16 osztály tanul, ebből kilenc a szövő. Elmondható, hogv a textilművekkel vállalt „együttélés" jó a gvakorlati képzés szempontiából, de hátrányos a helyszűke miatt. Egyféleképpen várhatnak némi javulást. Ha az üzem közelében elkészülne az a tornaterem, amelyről már régóta beszélnek, úgy az intézet ott tarthatná tornaóráit, a Fiatal párttagok Somogyi Károlyivá felvétele Kari Mária másodéves tanuló a textilművek előkészítő üzemében régi ilyen helyiséget pedig osztá'y teremnek rendezhetnék be. Szerencsés az iskola abban, hogy tanulói a gyárak leányszállóiban lakhatnak, sőt e lehetőség adott a tanulmányok befejezése után is. Az persze elgondolkodtató miért van szükség arra, hogy szállást adjanak a lányoknak. Azért, mert a tanulók között egyetlen szegedit sem találhatunk, sőt igen sokan jelentkeznek a szakmunkásképzőbe más megyékből is. Pedig jó lenne Szeged környékéről, de legalább a megyéből megoldani az utánpótlást. Elsősorban azért, mert úgy kevesebben hagynák el a várost a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után. kentése a jogi szabályozás mellett a politikai munkának is fontos feladata. A

munkásosztály közösségi magatartá. sának fontos eleme, kapcsolata alapvető szövetségesével, a parasztsággal. A munkás-paraszt szövetség több évtizedes politikai fejlődésben kovácsolódott és szilárdult. Ennek olyan nagy történelmi állomásai ,voltak, mint a földosztás, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a szocialista mezőgazdaság megszilárdítása, a vidéki iparte'építés. Ez a szövetség ma is erős. Fel kell azonban figyelni arra is, hogy az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók kapcsolatát esetenként próbára teszik a „piaci" feszültségek (hiánycikkek az üzletekben, magas zöldségárak stb.). Téves vo'na azonban a két osztály kapcsolaté? ezekből megítélni, fis ami a legfontosabb a jövőt illetően: tovább kell erősíteni a termelési, politikai kapcsolatokat. A különböző termelési kooperációk ehhez mindenképpen hozzájárulnak. A közművelődés nem kis feladata e'ősegíteni, hogy e két társadalmi osztály egymásról reális képpel rendelkezzen. A munkások és értelmiségiek kaocsola- 1 ta is széles körű. Az értelmiség jelentős részét képező műszakiak együtt élnek, dol. goznak nani munkájukban az üzemekben a munkásokkal. Az üzemen kívül tevékenykedő értelmiségiek meglevő munkáskaocsolatának két elemére utalunk. Az egyik az üzemek és iskolák kapcsolata. E téren nagyon jelentős az üzemek iskolákat segítő munkája — sportpályaépítés, tatarozás. szemlé'tetőeszközök biztosítása stb. —. illetve a diákok munkája a különböző üzemekben. E fontos termelési kapcsolatokat azonban mindenképpen tovább kell szélesíteni, politikai kapcsolatokká. Az egy üzem. egy iskola együttműködését újólag gazdagítja a szocialista brigádok, Iskolai osztályok — a kis közösségek — kapcsolata és együttműködése. A fiatalok he. Íves társadalmi szemléletének, a munkásélet tiszteletére nevelésének ezek fontos lehetőségei. Alkotnak azok a kapcsolatok is, amelyek a piüvészek és a munkások között bontakoznak ki. A képzőművészek, az írók rendszeres üzemtotogatásai. a munkásbérletek és tárlatok mind a munkások, mind az érte'miség politikai arculatát gazdagítják és erősítik a kaocsolatukat,. E téren is azonban még számos lehetőségünk Ici'-asználai'an. A közművelődés sokat tehet azért is, hogv a munkásság teleiülésoolitikai ismeretei gazdagodianak. Egv-eev társadalmi nvnkaakc'ó megszervezése sokká1 tudatosabb és hatékonvabb, ha a közműve'ődés a"n"k szüksége-ságét. táv'atait so'oVdalúan ismerteti. A TIT munkásakadémiái en-, nek jó fórumai. V

' 'ezetül még egy kérdést érintünk, nevezetesen azt, hogv miként függ össze a munkásosztály műveltsége és magatartása a családi és magánélet területén. A szocializmus családközpontú társadalom és munkásosztály hatalma gyakorlása közben nagy erőfeszítéseket tett a szocialista családi élet feltételeinek megteremtéséért saját soraiban, illetve társadalmi méretekben. Azok az erőfeszítések, amelyek a nemzetközi színtéren a béke biztosítását szolgálják, részei a családi létbiztonság megteremtésének. Hazai viszonylatban a szocialista családi élet feltételei biztosításában olyan nagy állomásokat sorolhatunk fel, mint a felszabadulást követően az úijáéoítés, a munkáshatalom kivívása, megvédése és megszilárdítása, összességében a gazdasági, valamint a politikai létbiztonság, amelyet a szocialista törvényesség szavatol. Dühítő jelentőségű a teljes foglalkoztatottság, amelynek fontos eleme a szocialista mezőgazdaság megteremtése és a vidéki ipartelepítés. Ez utóbbi során a lakóhely és a munkahely nagymértékben közel került egymáshoz, amelyet azok tudnak igazán értékelni, akiknek hosszú időn keresztül hetenként csak egyszer volt módjukban családjukkal találkozni. A lakásprogram és a munkás-lakáséoítési akció, a béreknek a végzett munka szerinti differenciálása és a jövedelemnek szociális alaoon történő nivellálása, a családi létbiztonság ugyancsak fontos eleme. De sorolhatnánk a gyermekekről és az öregekről való gondoskodást, a társadalmi mobüitás biztosítását a felnövekvő ifiúság körében, a szolgáltatások fejlesztését, a nők egyenjogúságának fokozott napirenden tartását és más témákat. E feltételek változása nagymértékben átalakította a családok tudati viszonyát, a társadalom erkölcsi magatartását. Ahogyan társadalmunkban, úgy természetesen annak alapsejtjében, a családi életben is a szocialista erkölcs tendenciái erősödnek. Ugyanakkor fel kell figyelni a munkások körében is. de társadalmi méretekben is néhány problémára. Korábbi népesedéspolitikai problémáink egyértelműen bizonyították, hogy a feltételek javulásával a tudat automatikusan nem fejlődik. A válások indokolatlanul magas száma is arra hívja fel a figyelmet, hogy a jobb feltételek önmaguktól nem erősítik a családj kapcsolatok „szakítószilárdságát". Az elL hagyott gyermekek magas száma is figyelmeztető. Miközben a nők bekapcsolódtak a termelésbe és ezáltal a családi létbiztonság megteremtéc4nek fontos részesei lettek. sok csatodban még nem alakult ki a házi munkák „újrafelosztása". A csatodban elkénvertrtett és munkára nem szöktetett gyerekek nem ritkán okoznak tár-sda'mi gondokat. E'ő'ordul. hogv mikÖ7t«»n társada'mi méretekben a termelési szemlélet a mérvadó, a családi szemlélet fogvnsztáscentrikussá válik. S

orolhatnánk még azokat a problémákat. amelyek felhívják a figyelmünket. hogy nem elegendő a szocialista családi élet feltételeit megteremteni, hanem arra nevelni, a közgondolkodást formálni is hasonlóan fontos feladat. A közművelődés számára nagy lehetőségek vannak még e téren is. KONCZ JÁNOS H

ónapról hónapra számos fiatallal gyarapodnak a párt sorai. A két legutóbbi kongresszus között az újonnan felvettek több mint kétötöde 26 éven aluli volt, s ez a tendencia a IX. kongresszus óta sem változott. Nagy jelentőségű kérdés tehát, hogy a párt ifjú tagjai miként tudnak beilleszkedni a kommunista kollektívákba, s milyen támogatást kapnak itt a további politikai, emberi fejlődésükhöz. Ezt a folyamatot nagymértékben megkönnyíti, hogy a felvétel távolról sem jelent valamiféle alapvető fordulatot az új párttag politikai magatartásában és tevékenységében. Hiszen ma már csak annak fogadják el a felvételi kérelmét, aki eddig is végzett valamilyen társadalmi tevékenységet, tehát már részese a politikai cselekvésnek, a közéletnek. Az új párttagok túlnyomó többsége már a felvétel előtt is | gyarapította politikai ismereteit, nem ritkán épnen a pártszervezet tanfolyamán. Mind általánosabb az is, hogy a pártszervezet hosszabb-rövidebb időn át céltudatosan fogtolkozik a felvételre számításba vett jelölttel, megismerteti a párt belső életének rendjével, tovább tudatosítja te' vékenységének fő céljait ' Mindez azonban legkevésbé sem kisebbíti annak fontosságát, hogy a pártszervezet átgondoltan segítse elő új tagjának beilleszkedését. A kollektíva — s az élén álló vezetőség — ilyenfajta törődését az új párttagok maguk is igénylik, várják. S ha az életkoruk alacsonyabb, akkor e várakozás jogossága még erőteljesebb. Aki ifjú korában kerül a pártba, annak kétszeresen szüksége van rá. hogy a párt ré. gebbi. tapasztaltabb ' tagjai egyengessék további politikai tevékenységének útját, segítsék benne a kommunistára jellemző tulajdonságok izmosodását. A közelmúltban részt vettem egy taggyűlésen, ahol a párttitkár, miután egy fiatalembernek átadta új párttagsági könyvét, egyúttal hozzátette, kit bízott meg a vezetőség a pártszervezet új tagjának egy évig tartó patronálásával. H°lyeselhető módja ez a segítségnyújtásnak, a törődésnek. Leggyakrabban éppen az egyik ajánlót bízzák meg ezzel, de kaphatja megbízásként más is. Nem kevésbé fontos, hogy a pártcsoport egész kollektíváin (s nem utolsósorban a pártcsoport vezetője) is különös gonddal, figyelemmel kísérje az újonnan felvett helyzetét és tevékenységét. Jó, ha a pártszervezet megtervezi új tagja politikai képzésének állomá-' sait. De legalább ilyen fontos az is, hogy érdemi, konkrét, értékelhető pártmegbízatással rendeklezzák, lássa és tudja, milyen feladat hárul őrá magára a pártpolitikai munka rendszerében. Az esetek többságében ez nem azt jelenti, hogy további társadalmi tevékenysége helyébe vatomilyen más feladatot kellene kapnia. A fiatal párttagok számottevő része a felvétel előtt az ifjúsági mozgalomban. a KISZ-ben tevékenykedett, s nagyon hasznos, ha egy ideig párttagként is ez marad a mozgalmi feladata. Ezt annál is inkább érdemes kiemelni; m-írc nemegyszer előfordul, hogy a pártba lépő fiatal úgy érzi: a felvétellel már „kinőtte" az ifjúsági szervezetet, s korábbi „gyerekes" mozgalmi munkája helyett valami „igazán párttaghoz méltót" szeretne. Ilyen esetben kellő türelemmel szükséges megmagyaráz• ni: fiatal kommunista számára aligha lehet 6zebb és méltóbb cselekvési „terep" az ifjúsági mozgalomnál. Az idők során a megbízatások skálája természetesen szélesedhet, változhat. Nem kevés példa tanúsítja, hogy bizonyos idő elteltével az életkorát tekintve még mindig fiatalnak nevezhető párttagot elvtársai méltónak találhatják párttisztség betöltésére is. Számos pártszervezet vezetősége a párt utánpótlásának felkészítésében, az arra alkalmas fiatalok párttaggá nevelésében céltudatosan támaszkodik az ifjú korosztályhoz tartozó kommunistákra. S mivel nemzedékről nemzedékre magasabb színvonalú a képzettség, a műveltség, sokhelyütt a nropagandamunkában, a közművelődés előmozdításában is különös mértékben számítanak rájuk. R

angos testület vizsgálata állapította meg: „A rendszeres pártélet konfliktusoktól mentes beilleszkedést tesz lehetővé. Ahol ezzel gondok vannak, indokolt hiányérzet támad a fiatal nárttagban. Szürkének érzi a pártmunkát a KISZ-ben végzett tevékenységéhez viszonyítva, fejlődése lelassul vagy megtörik." E következtetés alaojául szolgáló tapasztalatok is megerősítik, hogy minden külön figyelem és gondoskodás mellett is a legfontosabb a rendszeres, mindennapos fáradozás az alapszervezeti pártélet színvonalassá tételéért. Ez semmivel sem he. lyettesíthető szerepet játszik abban, hogy a fiatal kommunisták politikai és emberi fejlődése gyors és harmonikus legven. Gyenes László Kedden kezdődik a termelőszövetkezetek kongresszusa A Mezőgazdasági Múzeum új kiállítása December 14-én, kedden az Országházban ül össze a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa. A két napra tervezett tanácskozáson egymillió termelőszövetkezeti tag 500 küldötte vitatja majd meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának beszámolóját a mezőgazdasági szövetkezetek fejlődéséről, a II. kongresszus óta végzett munkájáról. Állást foglalnak a szövetkezeti törvény módosítására és továbbfejlesztésére vonatkozóan, megvitatják az országos tanács alapszabályának és a területi szövetségek alapszabálymintájának időszerűvé vált módosítását, s megválasztják a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa tagjainak egy részét. A TOT tagjainak többségét már a kongresszust megelő ző megyei területi küldöttgyűléseken megválasztották. (MTI) * A termelőszövetkezetek jövő héten kezdődő harmadik kongresszusához jó; kapcsolódik a Mezőgazdasági Múzeum új kiállítása, amelyet Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese szombaton ünnepélyesen nyitott meg. Beszédében emlékeztetett a parasztság szövetkezésének kísérleteire, kezdeteire, s méltatta a felszabadulás után kialakult szövetkezeti mozgalom fejlődését, eredményeit, s bennük a szövetkezeti parasztság szerepét. A megnyitó után Havasi Ferenc, dr. Romány Pá! mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter társaságában megtekintette a kiállítást. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek Magyarországon címmel megrendezett kiállítás bemutatja a termelőszövetkezeti mozgalom útját kialakulásától fejlődéséig, a rnai, nagyüzemi közös gazdaságokig. A kiállítás agrártörténeti anyaga beszámol a századforduló előtti parasztmozgalmakról, a szövetkezés felszabadulás előtti próbálkozásairól, eredeti eszközökkel és modellekkel szemlélteti a mezőgazdasági termelés régmúlt technikáját. Transxeurépai út Üj autóút tervei születnek, a Balti-tengertől az Adriáig, Skandináviától Istanbulig. Az Észak- és Közép-Európát a Balkánnal összekötő legfontosabb út az E5-ös marad, amely Budapest és Szeged érintésével vezet Szabadkáig. Innen a fő irány. Belgrádon keresztül, a délszerbiai Nis városa, ahol a nemzetközi út kettéválik. Az egyik irányban Szkopjén és Szalonikin keresztül Athénig halad. A másik szakaszon Nisből Szófián át vezet Istanbulig, majd onnan tovább a közel-keleti országokba. Ugyanez mondható el a nyári hónapokban szinte az elviselhetetlenségig forgalmas Budapest—Balaton— Zágráb—Rijeka útról is, amelyen a Balaton és az Adriai-tenger északi partja felé irányuló turistaforgalom jelentős része bonyolódik le. A jugoszláv sajtó beszámol arról, az ENSZ védnöksége alatt megtartott szakértői értekezletről, amelynek munkájában az alábbi 10 európai ország szakemberei vettek részt: Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia. Jugoszlávia, Bulgária, Törökország, Görögország, valamint Ausztria és Olaszország. Tanácskozásukon szó esett a mintegy 5 ezer kilométer hosszúságú transzeurópai útépítésről amely a Balti-tengertől, a Tátrán át, Budapest és a Balaton érintésével haladna az Adriáig. Jelenleg külön szakcsoport tanulmányozza a B—T—B—A (Balti—Tátra—BalatonAdria) gazdasági (idegenforgalom és áruszállítás) fontosságát, műszaki megoldásának és hosszú távú alkalmazásának lehetőségeit.