Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-12 / 294. szám

4 Vasárnap, 1976. december 12. Holnaptól a rádióban Zenei hét Szegedről ASSZONYSORSOK Hétfőtől egy héten át Szegedről sugároz zenét a Magyar Rádió. A változatos programban vetélkedőit, élőben és felvételről sugárzott koncertek, operaelőadások szerepeinek — szegedi előadóművészek, hazai és külföldi vendégek tolmácsolásában. A rádió mindhárom adóján zajló közvetítések műszaki újdonsága, hogy először augároznak egyenes adásban sztereóközvetítéseket vidékről. Mint korábban beszámoltunk róla, több külföldi rádióállomás is megrendelte felvételről — a szegedi zenei hét műsorait. Holnap, hétfőn, 12 óra 20. tói a városi tanács díszterméből jelentkezik a Ki nyer ma? zenei vetélkedő. Ugyancsak a Kossuth adón, a Kedves lemezeim sorozatban, 17 óra 20-tól szólaltatják meg a Kőolaj- és Földgázbányászati Jparl Kutató Laboratórium Kertai György szocialista brigádjónak tagjait. A Kossuth adó sugározza a Szegedi Szimfonikus Zenekar hangversenyét ls, 19 óra 35 perces kezdettel a szegedi színházból, ahol Pál Tamás vezényletével, Tarjáni Fe. ránc kürtművész közreműködésével, Richárd Strauss I. kiírtversenye, valamint a szegedi komponista, Vintut István, Elégia című műve és Brahms IV. szimfóniája hangzik el. Kedden (12 óra 20-kor) a Tisza-szállóbój jelentkezik a Ki nyer ma? Ugyancsak a Kossuthon 16 óra 05-kor a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusának hangversenyét közvetítik a szegedi szín hú/.bot. Botica Valéria és C sanyi László dirigálásával. Műsoron Kodály, Lenrtvay Kamilló és a napokban elhunyt világhírű angol zeneKzeraő, Benjámin Brttten művei hangzanak el, Almást/ László (zongora) és Maros Eva (hárfa) közreműködésével. Este 0-től az URH házi muzsikát közvetít a Tisza-szálló díszterméből (ahová díjmentesen várják a kőíónságet). A Házigazda Mstarter Mi-tály, • az est vendégei: Bárkányi Pál, Bodacz Győző, Grimm Mihály, Király István, Lajos István, Látár Attila, Meszlényi László, Monostori István, Mucsi Árpád, Naov Imre, Pál Tamás, Simon István, Szelezsán István, Véghelyi Gábor. Vámossy Éva, a Szegedi Kamarazenekar, a Bartók Béla Kamarakorus «Rozgonyi Éva vezetésével —, valamint a költő Baka István. Szerdán, ugyancsak 12 óra 20-kor, a Kossuth adón jelentkezik a Ki nyer ma?, melynek stábja a Tiszaszállóban rendezkedik be. Aznap az URH közvetít két koncertet Szegedről: 17 óra 08-től kórushangversenyt az egyetem Dugonics téri aulájából (ahová szintén díjmentesen jöhet a "közönség) 6 közreműködik dr. Miliálka György vezetésével a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola női kara. Erdős János irányításával a MAV „Hazánk" Munkáskórusa, és Dellcy Józspfné dirigálásával a zeneakadémia szegedi tagozatának kórusa. 19 óra 35-től a csehszlovák Zuzana Ruzicskova csembalóestjét rendezik meg a Tisza-szálló dísztermében, a műsoron Bach-mövekkel. December 16-án, csütörtökön az újszegedi Biológiai Intézet aulájából jelentkezik a Ki nyer ma?, 12 óra 20-101 a Kossuthon. Ugyanitt sugározzák 19 óra 35-től a szegedi szín házbeli koncertet, a Magyar Rádió ós Televízió Szimfonikus Zenekaráijak hangversenyét Kérődi András dirigálásával, Simándy József és a Szegedi Zenebarátok Kórusának közreműködésével. A műsorban Dvorzsák Újvilág szimfóniája és Kodály Psalmus Hungaricusza hangzik ej, A Petőfi adón 21 óra 30-tól kezdődik Sebestyén János műsora: Egy rádiós naplója (a napló második részét vasárnap közvetítik). Pénteken a Virág cukrászdából bajihatjuk a Ki nyer m^?-t 12 óra 20-tól, a Kossuthon. Ugyancsak a Kossuthon hangzik el Papp Márta műsora, 17 óra 25-től, mely riportokban számol be Szeged zenei életéről. Gregor József dalestjét a Tisza-szálló díszterméből 19 óra 35-től sugározza a harmadik műsor: közreműködik Bódás Péter, Delley József, pál Tamás, Bárkányi Pál és Farkas Andris. A műsoron Muszorgszkij, Bartók és Kodály müvei szerepelnek. December 18-án, szombaton délelőtt 10 óra 65 perctől közvetíti a Kossuth adó Donizetti operájának, a Szereimi bájitalnak hangversenyezem elő. adását, melyet korábban vettek föl Szegeden. az egyetem Auditórium Maximumában. Közreműködnek: Berdái Valéria, Bálint Ilona, Gregor József, Réti Csaba, Vághelyi Gábor, a szegedi szimfonikusok és a színházi kórus; vezényel Pál Tamás. A harmadik műsor 10 óra 35-től sugározza Kocsis Zoltán zongoraestjét a színházból, melynek műsorán Beethoven, Schönberg és Liszt művei szerepelnek. Este 10 órától a Petőfin hallhatjuk a Szegedi Dzsesszklub Szabadság filmszínházbeii műsorát, a Molnár Dixieland, a Szegedi Dzsesszkvartelt és a prágai Traditional Jazz Club zenekarának felvételét. A szegedi zenei hét december 19-én, vasárnap fejeződik be, ugyancsak három műsorral. A Kossuth adón 13 óra l0-től Vaszy Viktorról hallhatunk, a Petőfin 16 óra 30-tól folytatódik Sebestyén János műsora, végül a harmadik műsor este 7-tőj operaelőadást közvetít a Szegedi Nemzeti Színházból. Bartók művét, A kékszakállú herceg várát és Kodály Székelyfonóját — a szegedi szimfonikusok közreműködésével — Pál Tamás vezényli, Horváth Zoltán rendezte. Közreműködik: Lengyel Ildikó, Sinkó György, Farkas Éva, Gortva Irén, Vámossy Éva, Böresök István, Gyimesi Kálmán és Réti Csaba. Hat asszonyt kapcsol egymáshoz, fogja egybe életüket a Szegedi Kenderfonógyár finomítójában. A Vörös Október nevet viseli a brigád. A címválasztás mikéntjéről hamar szót váltunk. Gyors kanyarral távolodunk el a témától. Érzem, valamennyiükben seregnyi gond, öröm feszül. Ki akarják adni önmagukból. Hagyom. Tudom, hogy a munka rovására megy, hamarosan jönnek szólni: ne tartsam fel az asszonyokat. Mégsem szabok gátat mondandójuknak. Ki tudja, mikor beszélhetnek kedvükre ismét... Lehet, hogy majd ferde szemmel néz rám az üzemvezető, mégsem bánom. Nagyon jó hallgatni őket. Nem, nem arra voltam kíváncsi ki, mekkora teljesítményt ér el, milyen brigádfokozatuk van. Inkább arra, ami mellett gyakran elmeAJATE Az Idén a JATE történeti folyóirata, az ACTA HISTORICA három új kötettel Jelentkezett, kepet nyújtva az intézet sokrótű kutatómunkájáról. Serfőző Lajos: 4 titkos társaságok és a konsuolidáetö t93^im-ban című munkája az 1922-es nemzetgyűlési választásoktól kíséri figyelemmel e szervezetek históriáját, a körülöttük kibontakozó vitákat, s ezen keresztül a konszolidáció bonyolult folyamatát. E szervezetek korábbi, 1910^-1921 közé eső tevékenységét tör. téneti irodalmunk már feltárta, de későbbi szerepük bemutatásával adós maradt. E feladat megoldására vállalkozott Serfőző Lajos. A korabeli sajtó, az országgyűlési viták és ismeretlen levéltári anyagok feldolgozása alapján ismerkedtet meg a titkos szervezetek, gyakran a „krimi" határát Súroló akcióival (az Operettszínház elleni merénylettel, a Szemere—Bobula--Ulainféle puccstervvel, a csongrádi bombamerénylettel) és a frankhamisítási ügy kapcsán kibontakozó parlamenti vitával. Az 1922—1926 közé eső kalandorakciók megmutatják azt is, hogy az 1922-es nemzetgyűlést választások időpontjával nem tekinthető lezárultnak a konszolidációs folyamat. A titkos szervezetek tevékenységében ugyanakkor — mutat rá a szerző — nem is Ön is jol far, hft december 12-től 19-ig a MEDIKÉMIA Vegyipari Szövetkezet üzletében vásárol! Kedvezményes vésát Ilandy—Rapid száraz kéztisztító 10,— Ft/db Pcodorlz—Air fiistlckötö, légfrissítő 10,— Ft/db Glykulstop HD—860 láresafékfolyadék 50,— Ft/db KERESSE FEL a Szeged, Oroszlán u- 6. 6zám alatti üslefetl lényegtelen változások figyelhetők meg. szélsőséges megnyilvánulásaik valóban ellentétbe kerültek Bethlen politikájával, 4e ez a kcmsgojjdáció „korántsem volt Olyan kedveződet}, pláne riasztó «z egész jobboldal számára, mint amitől tartottak eleinte." A megváltozott körülményekhez való idomulásuk, formálásuk lehetővé tette, hogy ez az „ellenzék" beépülhessen a horthysta rendszerbe — ég tovább élhessen. Kristó Gyula: Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához című tanulmánya már korábban kialakult kutatási irány folytatását jelenti. Kritikailag dolgozva fel az eddigi eredményeket, Kristó Gyula arra keres választ, hogy a helynevek keletkezésének milyen jellemzői voltak a XI—XV. században, és ezek milyen időbeli sajátosságokat mutatnak, s hogy a névtelenségből hogyan emelkedtek ki — a többitől elkülönítve magukat — a falvak. Azt Vizsgálja, milyen és hányféle indítéka lehetett a helynéwadásnak. A személy- és törzsnevekből, foglalkozások, a templomok védőszentjének nevéből, a népnévből alkotott földrajzi nevek vizsgálatakor Kristó Gyula a nyelvfejlődés: tendenciák, a nyelvi divat jelentkezését is számba veszi. Bőséggel sorakozó példái a középkori névalkotás sokszínű, sokszor meglepő világába engednek bepillantást, de a XI—XV. századi magyarság ,,lélektanának" sok apró rezdülését is kitapinthatjuk. A folyóirat „Latin-amerikai tanulmányok" alsorozatának nyolcadik köteteként jelent meg Varga Ilona: A kivándorlás irányváltozása és a magyar kivándorlók beilleszkedése Latin-Amerikában a két világháború kötött eímú tanulmánya. A dolgozat azt vizsgálja, hogy 1918 után, az USA korlátozó politikája hatására az európai és magyar kivándorlás iránya miként fordult Latin-Amerika felé. Figyelmének középpontjában a latin-amerikai kormányok bevándorlási politikája áll, valamint ez, hogy a magyar csoportok ho|, hogyan illeszkedtek be új és legtöbbször mostoha hazájuk társadalmába. A magyarok döntő része Argentínában, Brazíliában telepedett meg, ezért a tanulmány ezekre fordítja a legtöbb figyelmet: szervezeteik, újságjaik, politikai és társadalmi tevékenységük, harcaik bemutatása mellett a horthysta kormányok emigránsokat gondozó" tevékenységét is megismerhetjük. Varga Ilona latin-amerikai magyar újságok, a követségek levéltári iratai, visszatért emigránsok visszaemlékezései alapján dolgozta fel a csaknem háromszázezer magyar emigránst jelentő latin-amerikai magyar kolóniák történetét. Az ACTA HISTORICA adott helyt Lipták Dorottya gyakornok első publikációjának is, aki A Gömbös-kormány külpolitikájának egyes kérdései a magyar történeti irodalom tükrében Gímű írásában történetíróink Gömbössel kapcsolatos értékeléseit tekinti át, & A. gyünk, anélkül, hogy rácsodálkoznánk, ami nemigen érhető tetten „konkrétumokkai", Állandó porlepte napjaikat, amelyekben gyakran csak egymás körvonalait látják. Mégis megérzik, a poros levegőn át is, ki szorul vigasztaló szóra, kivel kell az örömet megosztani. Az asszonyok lassuló, fáradó mozdulataiban is észrevenni az erőt, elnézni karjukat, ahogyan konok kitartással végigtornázzák a nyolc órát. Mert ezeket a „teljesítményeket" nem tartalmazza a brigádnapló, nem őrzi értékelés, nem marad nyoma csak az emlékek mélyén, vagy talán ott sem. A közösségi életbe mindenki hozta magával élete előző darabjait. Ki ilyet, ki olyat. Többnyire keserveset, kevés örömmel boldogítót. A múlt pedig sokáig kisért, odaviszik azt bizony a gerebenező gép mellé, a kenderköteggel tett mozdulatok közé is. Nem lehet azt lerakni, mlnt az élettelenné lett, Xakósárga növényt. Szemükbe nézek, szavaikhoz hozzáér a mozdulatuk, a megjelenésük. A porral teli munkaruha, a tétova kendői gazítás, a szürkévé használt szájkendő. Hanghordozásukból. szemük egymásra villanásából is kiérezni a ragaszkodást. Karnyújtásnyira sincsenek tőlem, néha mégis alig hallom őket, Nem mérik szűken a szót, inkább csak rneg-rnegjgazítják. Talán ezért csöndesebbek, halkíjavúbbak a megszokottnál. Előbb egymásnak tessékelik a mondandót, aztán mór egymás szavába is vágnak, úgy mesélnek. Nekem Magda néni, nekik csak egyszerűen Magda, a 48 esztendős Sarnyai Istvónné. A maroslelei határt cserélte föl a gyárral- öszszeszorított fogakkal, térden csúszva duggatta a fokhagymát, a püspöktől bérelt földön. Heten voltak testvérek. Nekiveselkedtek családjával a munkának, és míg csak rájuk nem öregedett az este, kint maradtak a földön. Megtanította az élet, hogy az örömöt nagyon meg kell becsülni, de a bajban sem kell összecsukódni. Hitele van a szavainak, egész élete {gyarapította ezt a hitelt. Ráültek már a ráncok az arcára, mégis szép tiszta a tekintete, Érdeklődő aszszony. Olvasott Gorkijtól, Dosztojevszkijtől, jól ismeri a „Vörös Október" történetét. Nagy bajban volt nemrégiben, amikor belvíz veszélyeztette a házát. Cégmenetleveles fuvart kapott a gyártól, társai is segítségéra voltak. Kicsit elérzékenyülten gyűrögette a kezében szájkendőjét, erőt gyűjtött társai nyugtató tekintetében, miközben nehéz helyzetéről beszélt. Nem tartotta sokóig magánál a szót, szépen, szelíden nyújtotta át. Papdi Istvánnénak nem jutott ülőhely. Szorosan a fal mellett állva beszélt. Kereste a szavakat, megmegcsukiott a hangja. Férjét temette nemrég, és a bánat sebei még nagyon frissek — Nem is tudom mi lett volna, ha nem ilyen környezetben dolgozom — mondja, és kisvártatva folytatja: Egyedül maradtam, do van három gyerekem, azokát fel kell nevelnem. Megfogadtam, hogy amit én megtanultam az életben, a Jót is, a rosszat i* belekarcolom a fejükbe, hogy őket már nem érje annyi csalódás, mint engem, Borbás Jánosné markozó több mint 20 esztendeje kenderes. A húséget az édesanyjától tanulta, aki 33 évet töltött a gyárban. Szemüveges, jó kedélyű asszony. A rossz anyag miatti füstölgésében is van valami megértés, beletörődés. Szívesen elmagyarázza, mi - -lesz a sorsa az anyagnak, amikor hozzájuk került. A munkahelyi kitérő után 15 éves lányáról, és 13 éves fiáról ejt szót. Széparcú fiatalasszony Cera Jánosné, aki. két esztendeje áll a brigád élén- Tíz áve került a gyárba- Ügyesen irányítja a munkaközösség életét, hallgatnak rá társai. Egyedül él, a férje elhagyta „hazát cserélt". Váltott műszakban dolgozik, és neveli kisfiát, Zsoltit. Szomorú emlékek törnek fel benne. Alighogy a fiam betöltötte a hatodik hónapját, vissza kellett jönnöm dolgozni, hogy megéljünk. Pedig mennyire szerettem volna otthon maradni! Senkim sincs, létezni csak így tudtam. Sok keserűségen lendített át a brigád. Nem hagytak magamra. Ahogyan számítottam is ró, jött az üzemvezető az asszonyokért. Menniük kellett,' vissza a gépekhez. Együtt lépkedtünk le az emeleti irodából a munkaterembe. Magamat figyeltem, titokban, amellett, hogv őket néztem, lestem szavaik dallamát. Anyámat juttatták eszembe, aki ugyan nem gyárban keresi a kenyerét, de élete sora mégis az övékével rokon. Gombos Erzsébet Kórusok minősítője A Csongrád megyei kórusok VII. Országos Minősítő Hangversenyét rendezik meg Szegeden, a Bartók Béla Művelődési KözpontbanTegnap és ma, vasárnap io órától, a következő kórusok álltak, jljetve állnak a zsűri elé: a szegedi 624. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet leánykara, a Szegedi Városgazdálkodási Vállalat kiskórusa, a zákányszéki Parasztkórus, a a szegedi MÁV „Hazánk" Énekkara, a DÁV „Erkei Ferenc" Kórusa, a Szegedi Egyetemi Énekkar, a Szakszervezetek Szegedi Általános Munkáskórusa, a szegedi 609- számú Móra Ferenc Ipari Szakmunkásképző intézetének énekkara, a szentesi Közgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskola kórusa, a szegedi Tiszaparti gimnázium kórusa, a szegedi Ifjú Zenebarátok Klubjának — a -zeneakadémia 6zegedi tagozatának —. a Bartók Béla Művelődési Központnak Kemerakórusa, a hódmezővásárhelyi városi vegyeskar és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola női kara.