Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-05 / 288. szám

Vasárnap, 1976. december 5: Például Szentendre Napfényss délelőtt, há« tunkbnn a csípős dunai szél­lel, telet hozó sűrű hóesés­ben gyalogoltunk föl Szent­endrén az új művelődési központhoz. A szerb püspök­ség és az egyházművészeti múzeum szomszédságában pincejáratok veszélyes labi­rintusára telepítették a kul­túra mai templomát. ami erősen befolyásolta a kivite­lezés terminusát, de költsé­geit, ls. A tervek 1970-re ké­szültek el, hivatalosan 1975 áprilisában, ténylegesen az év decemberében nyitották meg, s mindössze egy esz­tendő alatt építették föl. Már ezek a tények kísérte­tlesen emlékezetembe idéz­ték a ml Klsszfnházunk föl­újítását, hát még a költsé­gek, melyek szintén hason­latosak: egyes adatok sze­rint 42 millióba, de az ala­pozás megannyi tortúráját beszámítva, szélső értékben U 62 millióba került, tehát a mai árviszonyok mellett nem sokba. Kiváltképp ah­hoz viszonyítva, amit tud ez a ház. Az ország egyetlen komp. lea: létesítménye: könyvtár és művelődési otthon. A me­gyei közművelődési könyv­tárat 450 négyzetméteren rendezték be. szabadpolcos elhelyezésben 8 ezer kötet kézikönyvet és 22 ezer kötet kölcsönözhető anyagot kínál­nak az olvasónak, emellett hangtáruk van, meg 348 elő­fizetett periodikából hírlap­folyóiratolvasójuk. Az alag­sort raktárban körülbelül 25 ezer kötet helyezhető el, évente 10 ezer könyvvel gya­rapítják az állományt. A művelődési otthon-részleg büszkesége a 380 személyes színházterem, 200 rögzített és 180 mozdítható székkel (mit székkel, fotellel), s Ideális, korszerű színpaddal termé­szetesen. Felszereltségére jel­lemző, hogy gyakori vendég Itt a televízió, azokban a napokban is megszállta a há­zat a már Ilyenkor szokásos dérrel-dúrral, világítótestek­kel, kamerákkal, kábelek kö­tegelvei árasztva alkotói ren­detlenséget: karácsonyi könnyűzenei műsort vettek föl, Zalatnay Saci imitált a színpadon. Hogy a Pest me­gyei Művelődési Központ és Könyvtár tartalmi munkája milyen, egy délelőtt megfi­gyelhetetlen. Viszont föltéte­lezhetően vonzza az embere­ket, hiszen egyedi tervezésű belső helyiségeiben, félkör­ívben elhelyezett kényelmes padjain csak űlnl is kellemes; a különböző szakkörökről el­mondta az Igazgató, hogy igen népszerűek. Az üveg­Kultúrtörténet — négy forint ürügyén Az ősember a dinoszau­ruszát, a római hős a harci szekerét, a keresztep lovag a felpáncélozott paripáját, az uraság a hlntóját útja végeztével oda pányvázta, oda állította, ahova éppen akarta, őserdő közepébe, a piactőr oldalába, a várto­rony tövébe, a kastély park­jába. Tehette nyugodtan, jó, ha minden ezredik va­don élő szomszédjára jutott egy óriás paci, ha ötszaza­dlk antik embertársa fel­fért a kétkerekű taligára, örült a kereszténység véd­nöke, ha páncélra is telt a zsoldból, s aranyveretes cí­merpajzsra is a hét szilva­fa árából — dehogy kellett törődnie az elmúlt korok emberének magával a par­kolóhellyel. Keresnie sem kellett, a világegyetem tá­gulásáról ugyan akkoriban mit sem tudtak még, mégis tágas volt a tér. Ezért az­tán nem is hordtak maguk­nál minden eshetőségre ké­szen négy, azaz négy csiho­lókövet később obulust, századok múltán 1 dénárt, majdan aranyforintot. Boldog, szép régmúlt de messze tűntél. Szaporod­tunk és sokasodtunk, s ye­lünk együtt mindenkori há­táslovaink is szaporodtak és sokasodtak. Történt ezér'. az emberiség történetének 1976-os sorszámmal jelzett esztendejében, hogy bövi­ben lévén a belvárosban várakozó, Trabantnak és Ford Mustangnak becézett paripáknak, ám szűkölköd­vén a kikötésre alkalmatos helyekben, felsőbb segít­séghez kellett folyamod­nunk. Nem tudtuk másképp ki­űzni a két vadászat, két csatározás és két lányszök­tetés közti időre — vagyis órákra és napokra — be­fékezett nyihahákat, hát el­rendeltetett: fizettessék meg a helypénz. No, nem olyan sok, mint mondjuk négy aranytallér volt hajdan — négy picinyke magyar fo­rint csupán. Lett is foga­natja, befér ám tucatszám a sok lóerős táltos a szá­mukra kijelölt, Klauzál Gá­borról és Széchenyi István­ról elnevezett terekre. Vált­ják is egymást óránként, tisztességgel. Ismét tágas hát a tér. éldassék a fel­sőbb segítség — hozsannád­nak a gyaloglás hívei. Az emberiség kultúrtörténeté­nek eme apró, négyforintos mozzanatát persze egyelőre csak ők dicsőítik, a sétaté­ren örvendezők. De hát ők vannak többen. Ügy legyen. P. K. ajtós bejárattal szemben, az előcsarnokban, Barclay Jenő ikonhangulatú, 33 négyzet­méteres , monumentális mo. zatkfalán gyönyörködhet el az érkező, a tetőről pedig a szentendrei panorámában. A házat a Középülettervező Vállalat (építész: Hofer Miklós, belsőépítész: Tímár Annamária, színháztechnika: Vajda Ferenc stb.) tervezte, generálkivitelezője a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat volt, s külön meg­bízás alapján készültek a színpadgépek, asztalos- és kárpitosmunkák, a szcenikai világítás és hangosítás. Miért írom ilyen aprólé­kosan? Mert szegedi lokál­patriótaként heves nosztal­giám támadt ott, a szentend­rei művelődési központ tető­teraszán: ml minden gondun­kat-bajunkat orvosolná egy Ilyen ház. Pótolná — természetesen a megyéi művelődési központ hiányát, amiről beszélni á Jelen gaz­dasági helyzetünkben sem eretnekség; •— a hangversenyterem hiányát; — a közművelődés alap­pillérét Jelentő könyvtárhoz jutnánk, mert abból soha nincs elég; — és persze újabb színház­teremhez, ami a három ta­gozatú szegedi társulat, de a szabadtéri játékok próba­gondjain is enyhítene (egye­bek között). Ha majd érdemben vissza térhetünk rá, a szentendrei Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár terve­zőit jó szívvel ajánlhatjuk. N.L Nagy hallgatás után áldatlan vita Még egyszer a gyógymetszésről w Uj hűtőház A Csongrád megyei MÉK szegedi tranzlttelepén átad­ták rendeltetésének, a re­konstrukcióval, 350 vagon teljesítményre bővített hűtő­házat és jéggvárat. Az új hűtőházban fagypont körül lehet tárolni a zöldsé­get, a gyümölcsöt, de alkal­mas arra ls, hogy egy-egy termet mínusz hét — mínusz nyolc fokon üzemeltessenek. Többször leírtuk már ag­godalmunkat tájunk híres gyümölcse, az őszibarack Jö­vőjéről. ízletes, magát kínáló gyümölcsről van szó, keresi a hazai és külföldi piac, és büszkén mondjuk, Szatymaz nevét páldául a barackról ismerik, ahol ismerik. Saj­nos, egyre kisebb területen termelik. Örömmel adtunk hírt viszont 1972-ben arról, hogy égy Domaszéken szüle­tett ötletből metszési szaba­dalom lett. Hegedűs Antal és dr. Gulyás Sándor eljárá­sának szemmel látható hasz­na: többet és jobbat terem a fa, mint az, amelyiket ha­gyományos metszési eljárás­sal kezelnek. Tudomásunk szerint első­ként adtunk hírt az új el­járásról, de így is késtünk egy évet. Azért késtünk, mert kételkedtünk magunk ls, és akkor mertünk csak mellet­te szavazni, amikor már biz­tos eredményekről beszélhet­tünk. Most azért térünk viszr sza rá, mert több éves kínos / hallgatás reakciójaként ha­talmas vita robbant ki körü­lötte, és bíróság tárgyalások ls cifrázzák az útját. Fölkerestük ismét dr. Gu­lyás Sándor egyetemi do­censt, aki tudományos mód­szerekkel Igazolta, hogy a gyógymetszés valóban újat hozott a gyümölcstermesztés­ben. Alaposságára példaként említettük akkor, hogy meg­számlálta a fák levelét, meg­mérte az új hajtások cukor­és nitrogéntartalmát, azt is megnézte mikroszkóppal, mi­lyen vastag a kutikularéteg, és mennyi a szőr az egyik, és mennyi a másik barackon. Alapkutatásai a virágok nek­tármirigyeinek a vizsgálatá­hoz kötik, természetesen nem mulasztotta ej vizsgálni azt is, mennyi a gyógymetszé6­sel ápolt fa virágjában a nektár. Most azt mondja, kétéves kutatási eredménye­it nem cáfolta meg az eltelt idő, és szemléltetésképpen megemlíti, hogy a barack szempontjából kimondottan gyönge esztendőben az álta­luk kezelt fák átlagos ter' mé6e másfél mázsa volt Tudományos párbeszéd, sajnos, nem történt mosta­náig az eljárás kitalálói és ellenzői között Természete­sen mi sem vállaljuk a vita eldöntését, csupán szorgal mázni szeretnénk valóban tudományos és megalapozott, nem vagdalkozó, nem eleve elutasító vita kibontakozását Félre vitte a szándékot, hogy az eddigi ellenzők ha­sonlóságot látnak a gyógy­metszés és a másutt is al kalmazott szálvesszős met­szés között, és számonkérik egyiken azt, amit a másik nem tud adni. Valóban ha­sonlít egyik a másikhoz, ha messziről nézzük, de nem azonos vele. Sok olyan „ap­róságra" kellene figyelniük, ami lényegében nagy különb­ség. Nem a kutatót és a fölta­láló! akarjuk védeni, mert meggyőződésünk, hogy okos újdonságnak nincs szüksége kívülállók ilyen védelmére, csupán alkalmat keresünk arra, hogy ők védhessék ma­gukat. Gulyás Sándor mond­ja, írásban is megnyilatkozó ellenfeleit ls kérte, jöjjenek el hozzá, hallgassák meg ér­velt, és nézzék meg az ered­ményeket. Máig sajnálja, hogy nem jöttek. Gyakran hallani az ellen­évek között, hogy a munka­erőgondokkal kíizdő mező­gazdaságban, főleg a nagy­üzemekben a sok apró mun­kát kívánó eljárás eleve nem használható, tehát nem jó. Az ellenvetés: csak első év­ben igényel több munkát, és azt azonnal meg is hálálja. Egyébként annyira fogy a nagyüzemekből az ősziba­rack, nem tudom, érdemes-e még rájuk hivatkozni. Másik gondolat: jó lenne megnéz­ni, más kutatók kezére ad­va kipróbálni, hogy az új módszer egyes fázisai meny­nyire igazíthatók a rideg nagyüzemi adottságokhoz. A gyümölcsritkításnál például érdemes lenne megpróbálni a vegyszeres eljárást A nagy hallgatásból elő­dórrenő vita végeredmény­ben meghozta a maga ered­ményét, a szabadalmat ed­dig közel négyezren vették meg, és akik pontról pontra betartják utasításalt, ered­ményesnek mondják. Pécsen 420 résztvevője volt a Ha­zafias Népfront által rende­zett konferenciának, ahol Gulyás Sándor ismertette az eljárás lényegét és 250-en hallgatták az aprólékos rész­leteket ugyanaznap délután azok közül, akik megvették a szabadalmat. Sajnálhatjuk, hogy Szegeden a kertészek­nek még nem volt alkalmuk hasonlón részt venni. A nagyfokú szakmai ellen­állás egyik mozga'ÓJa lehet maga a szabadalom: szokat­lan, hogy a több termést ígérő módszert pénzért lehet megvenni. Nem sok az ára, mondják a kertészek, hiszen egyetlen fa többlettermése egy év alatt nagyobb, mint amennyit kérnek érte. Való­ban szokatlan, de ez a mód­szer is érdemel annyi védel­met, mint bármilyen más találmány. Hadd tegyük hoz­zá, semmivel sem „erkölcsö­sebb" önzetlenül ellene be­szélni, amíg választott ellen­felünk minden érvét nem is­merjük. Komoly harcot vív a tudo­mány, hogy a termőföld minden hektárjáról néhány kilóval vagy egy-egy mázsá­val többet takaríthassunk be. Ha' minden fa annyival többet teremhet, mint ahogy a Hegedűs—Gulyás-féle sza­badalom hirdeti, legelőször a tudománynak kellene oda­figyelnie rá, és mellé állnia mindaddig, amíg egy még többet tudó másik módszer le nem váltja. Horváth Dezső A művelődési házak programja A Juhász Gyula Művelő­dési Központ földrajzi ismé­rétterjesztő sorozatában dr. Jakucs László egyetemi ta­nár diaképekkel illusztrált előadást tart holnap, hétfőn este 6 órakor. A címe: „A napfényes Itália kék ege alatt". A pszichológiai előadásso­rozat harmadik része a pá­lya, szakma, hivatás (mun­kahelyi légkür) kérdéseiről szól, h Bartók Béla Művelő­dési Központban. Időpontja: hétfőn este 6 óra, az előadó1 Méhes Gábor pszichológus. turistáknak Megalakul a kempingezők megyei klubja Tájékoztató az érdeklődőknek A kempingezés a nemzet­közi és a belföldi turizmus egyik legfontosabb ága. A mai sátoros turizmus azon­ban nem ugyanaz, mint a húsz-harminc évvel ezelőtti volt, amikor a kiránduló könnyű sátorral a hátán jár­ta a világot, és nem voltak különösebb igényei. Napjainkban a turisták megkövetelik a korszerű kempinget, a higiéniát, a fő­zési lehetőséget, a közeli ét­termet, bevásárlóhelyet, sőt a szórakozási és sportolási lehetőségeket is. A kempin­geknek egyformán jó szolgál­tatásokat kell nyújtaniuk a kispénzű turistáknak, a kül­és belföldi autós kirándu­lóknak és a lakókocsi-tulaj­donosoknak. Egyre több azoknak a száma, akik sá­toros utánfutóval vagy lakó­kocsival rendelkeznek és be­járják az országot családjuk­kal együtt A kempingezés nálunk alig tíz év alatt az ország- és külföldjárás leg­tömegesebb, legolcsóbb és legegészségesebb formájává vált A szervezett kemplngmoz­galom az l!)60-as évek ele­jén Indult meg, s 1965-ben alakult a Magyar Camping és Caravanning Club (a to­vábbiakban MCCO, majd helyi csoportjai. Csongrád megyében a közeljövőben hozzák létre a klub megyei szervezetét, mely mindenek­előtt népszerűsíteni kívánja a kempingezést, a szabad idő hasznos eltöltésének lehető­ségét. A klub tagjai részére — különös tekintettel a fia­tal kempingezőkre — ked­vezményeket. biztosít belföl­dön és külföldön, segíti tag­jainak belföldi és külföldi túrákon, rendezvényeken va­ló részvételét. 1977-ben a hazai események közül ki­emelkedik a május végén Zalakaroson rendezendő Du­nai Camping Rally. Szolnoki, győri találkozók szervezésére ls sor kerül. Népes küldött­ség utazik a jövő év augusz­tusában Belgiumba, a Nem­zetközi Camping és Cara­vanning Szövetség hagyomá­nyos évi nagytáborozására. Túrákat szerveznek egyéb­ként a Szovjetunióba, Jugo­szláviába, Bulgáriába és Csehszlovákiába. Az MCCC budapesti irodá­jához hasonlóan a Szegeden megalakuló csoport ls tájé­koztatja majd tagjait a bel­és külföldi kempingezési le­hetőségekről, térképet, infor­mációs anyagokat, a túra­tervezésben szakmai segítsé­get ad. Elsősorban csoportok részére vállal helyfoglalást, nemzetközi kempingigazol­ványt ad ki, amely a kül­földi kempingekben helyfog­lalási előnnyel és díjkedvez­ménnyel jár, 27 európai és tengerentúli országban. A la­kókocsi- és utánfutó-tulajdo­nosoknak pedig olyan igazo­lást bocsát ki, amely kedvez­ményes adózásra jogosít. Az MCCC-nek tagja lehet minden nagykorú állampol­gár, s a tagságbój eredő jo­gok, kedvezmények a házas­társra és a kiskorú gyerme­kekre is kiterjednek. A klub elnöksége és titkársága a Csongrád megyei érdeklődő­ke' december 13-án 17 óra­kőr a Bartók B^la Művelő­dési Központ emeleti előadó­termében tájékoztatja az MCCC tagjai jogairól. Ekkor alakul meg a klub megyei csoportja is, a találkozóra a turizmus híveit várják Sze­gedről és a megyébőL i

Next

/
Oldalképek
Tartalom