Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-25 / 305. szám

/ Szombat, 1976. december 25. 9 /' .te • M iJSZEZK: DM Jt Az állványokon Á

llványon dolgozni azok számára sem veszélytelen vállalkozás, akik megszokták már a több emeletnyi magasságot, s képesek keskeny pallón órákat eltölteni. Tarthatnak attól, hogy föntről szerszám hullik a fejükre, vagy éppen ők potytyannak le. Különösen akkor, ha nem érik be a sok brigád körében már természetesnek gondolt reggeli pálinkával, hanem fordul még néhányszor a csapat legfiatalabbja. Baj persze akkor is lehet, ha mindenki vigyáz. Mint ahogy hibátlanul élni, baleset nélkül dolgozni is jóformán lehetetlen. Így aztán sikernek könyvelhetjük el, ha egy üzemben, vagy vállalatnál fokozatosan csökken a balesetek száma. Ilyesfhi tapasztalható a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál is. Munkavédelmi tevékenységük mégsem ajánlható receptként más cégek vezetői számára, hiszen a munka jellege és föltétele minden üzemben, műhelyben más és más. Mindenesetre örülni lehet e kedvező jelenségnek; így találják a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának munkavédelmi felügyelői is: eredményesnek és követendőnek tartják azt a tevékenységet, amelyet a magas- és mélyépítőknél a fizikai dolgozók védelmében, a balesetek elkerülésére fejtenek ki. Tavaly január elejétől szeptember végéig 46-an szenvedtek balesetet a vállalatnál, egyikük meghalt, egy dolgozó súlyosan megsérült. Mindez összesen 550 napi kényszerpihenőt okozott, s természetesen nem kis kárt az emberek és a vállalat számára. Idén november utolsó napjáig 27 baeset történt — halálos vagy csonkulásos szerfencsére nem —, s a következmény: egy híján négyszáz táppénzes nap. Ez még mindig sok? Igen. Nem is elégedettek a vállalatnál, csupán bizakodva. némi jogos örömmel megállapiottták a vezetők: jó úton járnak. De vajon milyen úton járnak? Valóban tettek valamit kétkezi munkásaik védelmében, vagy csupán véletlenek a kedvező számok? Mindenekelőtt, tavasszal olyan embert bíztak meg a munkavédelmi előadói teendők ellátásával, akinek már csak vizsgáznia kell a SZOT munkavédelmi továbbképző iskolájában, s felsőfokú képzettséget szerez. Nem állítom, hogy ez önmagában elegendő a hibátlan munkához, s a vállalat vezetői sem így vélekednek. Csupán — helyesen — úgy gondolják: ez az első fontos lépés. Nyilvánvaló, hogy a követelményeknek egyre jobban megfelelő munkát jól képzett, széles látókörű dolgozó végezhet. Átdolgozták az idejét múlt vállalati munkavédelmi szabályzatot, s föltérképezték, melyek a balesetek leggyakoribb előzményei. E szerint leeső tárgyak, szerszámok okoznak legtöbbször bajt, de gyakran előfordul, hogy m^Tuk a dolgozók zuhannak le a már említett okok miatt. Ügy tűnik, az egyéni védőeszközök fontosságáról is hiába beszélnek a szakemberek, általában addig viselik a dolgozók, amíg feletteseik látják őket Vagy addig sem. Végül: tavaly megközelítően sem volt elfogadható a balesetvédelmi oktatás, a kötelező előadásoknak csak kis hányadát tartották meg. Minthogy a tavalyi halálos baleset állványépítés közben történt, mostanában nagy figyelmet fordítanak a helyes állványozásiba. Néhányszor kellő szigorral lépett föl a munkavédelmi előadó, a Lenin körút 40. sz. ház mellett 38 méter magas állványt építtetett újra, s ugyanezt követelte néhány hónapja a Marx téri egyik csarnok vázszerkezetének cseréjekor. Annak ellenére, hogy mindkét alkalommal sürgető volt a munka. Hasonlóképpen kétszer dolgoztak a pontatlanság miatt a Petőfi Sándor sugárút 65. Ahol a titkok kiderülnek számú ház falánál, valamint a posta oktatási központnál. Sok más intézkedés is tükrözi a szigorú, de nevelő szándékot, például körlevelet küldött a főmérnök és a munkavédelmi előadó minden építésvezetőnek, s közölték, hogy aki nem tartja meg a kötelező szemlét, fegyelmit kap. Nem valószínű, hogy ezt csak fenyegetésnek szánták, példa bizonyítja: olykor vezetőket is „elővesznek", ha mulasztást követnek el. Nemrég például művezetőt küldtek haza a munkából, miután kiderült, hogy ittas. A tütükézőkkel sajnos még még mindig sok a baj, talán minden eddiginél is több. Április közepétől szeptember végéig húsz embert küldtek haza kisebb-nagyobb mértékű ittasság miatt. Legtöbb esetben elkerülhető a baj a szigorral, de előfordul, hogy későn derül ki a részegség, akkor, amikor megtörténik a baleset. Az érdekesebb esetek közé tartozik: egyik dolgozó munkaidő után italozott, majd elesett és eltörte a kezét. Másnap viszont azt állította, hogy a munkahelyén téglának ütötte a karját, s akkor történt a baj. Nem volt szerencséje, mert az előző napon többen látták, hogy kerékpárjával esett-kelt a munkásszálló előtt. Novemberben tartották a magas- és mélyépítő vállalatnál a biztonságtechnikai vizsgákat. Szépen, sorban, először termelőmunkát vezetők számoltak be, majd szakmánként külön a fizikai dolgozók. Sok mindent kell tudni arról, hogyan előzhetők meg a balesetek, de arról is, hogy mi a teendő, ha már megtörtént a baj. Például minden sérülés után fölhívják a dolgozó figyelmét arra, hogy kártérítést kérhet. Az igyekezetből és a máris lemérhető eredményből látható, hogy a vállalatnál nem keveset tesznek a baleset megelőzése érdekében. Mindenki tudja, hogy néhány sérülés — habár nem kívánatos — velejárója a termelőmunkának. Csakhát el kell érni, hogy valóban csupán néhányról beszélhessünk. SZIRAK JÖZSEF A

bűnügyi laboratóriumnak ma már nélkülözhetetlen szerepe van az olyan bűncselekmények tetteseinek felderítésében, akik után fizikális elváltozások, nyomok, bűnjelek maradnak a helyszínen. E laboratóriumok felszerelése — a Csongrád megyei Rendőrkapitányságon is — tükrözi a technika legkorszerűbb vívmányait. A krimináltechnika külön tudományág a jogtudományon belül. Együtt fejlődik a természet- és műszaki tudományok eredményeivel. Kiss István alezredes, a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi technikai alosztály laboratóriumának vezetője az általános képhez hozzá tette, hogy a vele dolgozó munkatársak egyben a vizsgálatok képzett szakértői. Szakismeretük mellett a műszaki, technikai berendezések csak nekik „vallanak" a bűncselekmények kapcsán a helyszínen visszamaradt elváltozásokról. Azokat rögzítik, értékelik, véleményüket hozáteszik. Munkatársai tehát ezért igazságügyi kriminalisztikai szakértők. Ebben a minőségben viszont rendőrök, a Belügyminisztérium bűnügyi technikai intézetének Csongrád megyei dolgozói.. Az utóbbi időben az eddigi hagyományos esetek — rablás, emberölés, betöréses lopás — mellett a közlekedéssel kapcsolatos bűncselekményeknél, például cserbenhagyásnál is segít a technika felderíteni, azt a járművet, amellyel gázoltak. Történt, hogy egy este az Algyői úton halálra gázoltak egy gyalogost... Az ismeretlen tettes megállás nélkül hajtott tovább. A helyszínen nem maradt más, csak egy zománcdarab a kocsiról és az összetört jobb oldali irányjelzőből néhány üvegdarab. A bűnügyi szakértőnek sokat mondott. Annyit azonnal, hogy a kocsi GAZ-típusú. A kör hamarosan leszűkült. Két napra rá meg is találták a keresett gépkocsit, A nagy horpadásokat kikalapálták rajta, simára gittelték. A zománcdarab azonban, amely a helyszínen maradt, a kocsin pontosan beleillett egy látszólag jelentéktelen lepattogzásba. Ezt még bizonyosabbá tették a kocsiról vett régi festés és a helyszínen talált zománcdarab színképelemzésével. Mórahalom környékén besötétedéskor vendéglő elől loptak el egy Polski—1300-as FIAT-ot, amellyel Szegedre jövet elütöttek egy kerékpárost, aki életveszélyesen megsérült. A megrongált személygépkocsit Kisteleken tartóztatták fel a rendőrök. Csupán igazoltatták vezetőjét, aki nem tudta előadni a kocsira szóló okmányokat. Arról sem tudott száV f< í is . > /-.Ji * • * •• - >\ .' •, . i 8 ISI I I B! 18 (W» fi íf ii R I ^ tó tó • b w •iU rí ít S r MJ M J-Hí mot adni, hogy az autó egyik lámpája és irányjelzője mikor és hol tört ki. Lopás alapos gyanúja miatt vették őrizetbe. A kocsi elején viszont zöldszínű textília foszlányt találtak, amelyet sztereo mikroszkóppal vizsgáltak meg és kiderült, hogy az az áldozat pulóveréből szakadt ki. Az összehasonlító mikroszkóp, amellyel egyidőben két különböző tárgy rejtett tulajdonságait lehet vizsgálni, szinte minden titokra fényt tud deríteni. Zárszerkezetekről megállapítja például, hogy járt-e bennük ál- vagy hamis kulcs. A hajszálnyi karcolások sokszázszoros nagyításban válnak láthatóvá. Zárban, lakatban á kulcsnyílás körül az idegen eszköz nyomai minden esetben ott maradnak, kimutathatóak éa azonosíthatóak is. A szegedi járásban egy tanyában megöltek egy idős, egyedül élő embert. A kieső tanyába alig látogattak környékbeliek. Így tanú sem volt, nem látták a tettest, aki nagy summa pénz reményében végzett az öreggel. Az bizonyosnak látszott, hogy, dulakodás közben a tettesnél aktatáska is volt, benne egy üveg borral, amely összetört. A táskából az üvegdarabokat kifordította és elment. Csupán néhány forintot talált a tanyában. A kör hamarosan bezárult körülölte. A táskájában maradt szilánkok pontosan beleillettek az összetört üvegbe,' amelyet akkorra sziszifuszi munkával, de összeállítottak a laboratóriumban. Manapság már a kesztyűben dolgozó betörőknek is befellegzett. Mártély környékén sorozatosan követte!' el betöréseket. Azt rögtön megállapították az esetek többségéből, hogy a betörő nem egyedül, hanem többedmagával „dolgozott'. Ezt bizonyította, hogy olyan tárgyakat vittek el üzletekből, üdülőkből, amelyekkel egy ember nem bírt volna el. Legtöbb esetben csak lábnyomok maradtak a helyszínen. Egy alkalommal viszont textília mintázatát rögzítették egy tárgyon és az vezette el a nyomozókat a betörőkhöz, akik mindannyian kesztyűt viseltek „kirándulásaikon". A házkutatáskor ugyanis előkerült az a kesztyű, amelynek mintázatát otthagyta a betörők egyike. A bűnügyi laboratóriumban dolgozóknak különösen izgalmas munka, amikor írásjegyeket vizsgálnak, vagy keresik azt a személyt, aki valahonnét bélyegzőt lop el, s az illető intézmény vagy gazdaság nevében nagystílűén „vásárol". Ebbe a körbe tartoznak az aláíráshamisítók, a névtelen leveleket írogatok is, akiket szintén előbb-utóbb lelepleznek. Egy orvossal történt, hogy névtelen levelet kapott, amelyben egy új Zsiguli árát követelték tőle, hogy azt juttassa el bizonyos helyre, megadott időpontban. Azzal fenyegették meg, hogy ellenkező esetben leleplezik, mert praxisa alatt eltett láb alól egy általa kezelt beteget. Nem is kell hangoztatni, hogy az orvos praxisa, lelkiismerete tiszta volt. A Zsiguli árát természetesen nem kapta meg a névtelen levélíró, mert hamarosan leleplezték és zsarolás miatt ítélték el. Ahány eset, annyi munka, a laikus számára annyiféle érdekesség. Kiss István alezredes és munkatársai szakértől tevékenységének fő vonása a rendszeres kutatómunka. Azért mondják róluk, hogy tevékenységük néha az orvoséra emlékeztet, mert ők is diagnosztizálnak, ami az Igazság kiderítéséhez tényb"1' adatakon alapul. \ >