Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-19 / 300. szám

mányok használati értékének növelése, a minőség javítása legyen. Ennek érdekében fokozni kell a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítását, a helyf tudományos bázis és az ipar együttműködését; — az ipari üzemek növeljék a korszerű energiák arányát, a földgáz gazdaságos helyi felhasználását; — a szervező munka segítse elő a belső irányítás, hatékonyságának javítását, a korszerű számítástechnikai eszközök gazdaságos alkalmazásának előkészítését, a munkaidőveszteségek csökkentését és az egyenletes leterhelés melletti ütemes árukibocsátást; — a felelősség, valamint az anyagi érdekeltség, párhuzamos erősítésével ösztönözzük a társadalmi célkitűzések végrehajtását szolgáló vállalati kezdeményezéseket, a termelek valamint a forgalmazást végző vállalatok (kül- és- belkereskedelem) jpbh kooperációját,, a szerződések pontos teljesítését; — a vállalatok tegyenek intézkedéseket a központi elvonás fokozódását, illetve egyes területeken a költségvetési támogatást ellensúlyozó — munkafegyelem javítása, anyag- és energiatakarékosság, importhelyettesítőt stb. terén meglevő — belső tartalékaik feltárására. •

Az építőipari szervezeteknek — tekintettel a beruházási célkitűzésekre — mintegy 7—8 százalékkal nagyobb építési-szerelési feladatot kell megvalósítani, mint az előző esztendőben. A termelés bővülése mintegy 90—100 százalékát a termelékenység emelésével szükséges fedezni: — az irányítás és szervezés korszerűsítésére, a műszaki előkészítés gyorsítására, az egyidőben folyamatban levő építmények számának csökkentésére keü törekedni; — szigorúbban kell megkövetelni a technológiai és munkafegyelmet, fokozva a te^esítmény követelmények alkalmazását és számonkérését; — az eddigieknél fordítsanak nagyobb figyelmet a lakásépítésre, a járulékos létesítmények határidőre történő megvalósítására, az ütemes átadásra, a minőségre és a garanciális javítások gyors elvégzésére; — a lakásépítő munkában tovább kell csökkenteni az egy lakás építésének fajlagos időszükségletét; Fokozott figyelmet fordítsanak a köztúhálözat állagának megóvására. A vállalatok kezeljék kiemelten az Spítöipari anyagmozgatás, szállítás, rakodás, továbbá az anyag-elkészítés és az épttéshelyi fogadás, bedolgozás (Épesitését. Biztosítsák a lakóház-fenntartási munkák végrehajtásának műszaki, anyagellátási, szervezési és szervezeti feltételéit. A tanácsi és szövetkezeti építőipar tevékenységének nagyobb hányadát szükséges a felújítási és karbantartási célokra fordítani. Körültekintő előkészítést igényel a házgyári sablonpark rekonstrukciója. • A mezőgazdaságban — az adottságok jobb kihasználásával — a termelőszövetkezetek T—8. aZ állam: gazdaságok pedig 13—IS százalékos termelésnövekedést valósítsanak meg 1*15-hoz képest. Az átlagot meghaladó növekedést kell elérni a kukorica-, a szántóföldi zöldségek, a kender-, a szőlő-, a szálas- és tömegtakarmány-termesztés, valamint a szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztés területén. Ennek érdekében: — a vetésszerkezetben növeljék • szántóföldi zöldségnövények (vöröshagyma, paprikafélék, burgonya, paradicsom, a kender és a szója) vetésterületét, valamint a szőlő- és gyümölcstelepítést. Fokozott figyelmet fordítsanak a termés optimális idő alatti betakarítására, minőségének megóvására fetőfeldolgozásra, szállításra, raktározásra); — az iparszerű termelési rendszerek fejlesztésével emeljék az átlaghozamokat és csökkentsék a termelés önköltségét (kenyérgabona, kukorica, kender, napraforgó, burgonya, fűszerpaprika, vöröshagyma); — a szarvasmarha- és a juhállomány takarmánybázisát a rét- és legelőgazdálkodás színvonalának emelésével, a másodvetések és melléktermékek hasznosításával, a lucerna termőterület növelésével alapozzák meg. Szélesítsék a takarmányok korszerű tartósítási eljárásainak alkalmazását és a tápanyagtartalom figyelembevételével javítsák a takarmánygazdálkodást; — a mezőgazdasági nagyüzemek a szarvasmarha- a juh-, a sertésállomány növelésével egyidőben jelentős mértékben fokozzák az állati termékek termelését (tej, hús), az anyaállomány produktumát (malac és borjúszaporulatoí, valamint a felnevelést arányt). A szakosított állattenyésztési telelepek minél teljesebb kihasználásán túl vonják termelésbe a hagyományos állattenyésztési férőhelyeket. Ehhez a tanácsok, a TESZÜV, az Állattenyésztési Felügyelőség és az Állategészségügyi Állomás adjon kiemelt segítséget; — nagyüzemeink tovább szélesítsék a szerződéses kapcsolatokat és szigorúan tartsák be a szerződéses fegyelmet. Az élelmiszeripari rál.lalatok az alapanyag szükségletekre, a felvásárló szervek a megye lakosságának ellátásához és az export fokozásához szükséges termékekre dolgozzák ki hosszú távra szóló védőárakat is magába foglaló szerződéses rendszerüket Szüntessék meg az értékesítéssel és felvásárlással kapcsolatos indokolatlan keresztbe szállításokat; — tegyék általánossá a korszerű eszközök, eljárások, a tudományos módszerek és eredmények alkalmazását (vizsgálatokon alapuló tápanyag-utánpótlás, korszerű agrotechnikai eljárások, növényvédelem, öntözés, földgáa-és termálenergia-hasa. noeítás stb.). Fokozzák a magasabb termelési- és tenyésztési értékű fajták termelésbe, illetve tenyésztésbe vonását. Szorosabban működjenek együtt a kutatóintézetekkel ; — a kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelőszövetkezetekben és szakszövetkezetekben a vezetési és szakmai színvonal erőteljes emelése. a szakemberek kihelyezése, a gazdálkodás fejlesztése váljon általános követelménnyé. Készüljenek fel a komplex fejlesztési tervekre épülő állami támogatás fogadására és eredményes hasznosítására; — a termelés biztonságának növelése érdekében meg kell kezdeni a megye komplex belvízrendezési tervének kivitelezését. A Maros bal parti és mátyáshalmi öblözetében levő termelőszövetkezetek ennek figyelembevételével hangolják össze az üzemen belüli fejlesztéseket, a befvízíevezető és öntözőcsatornák létesítését; — a jő adottságokkal rendelkező, de a megyei átlag alatti színvonalon gazdálkodó mezőgazdasági üzemek gyorsabb fejlődési ütemei érjenek el, elsősorban az átlagnál alacsonyabb búm-, kukorica-, lucerna-, kukorica-, tej és hús terméshozamok okainak megszűntetésévei; — a nagyüzemek és a fogyasztási szövetkezetek hatékonyabbon segítsék a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fokozását, a kialakított integrátori hálózat eredményességéi Tevékenységüket terjeszszék ki a termelés szervezésére, a termelési feltételek javítására (palánta, tenyészanyag, kisgép biztosítása). Gondoskodjanak a követésre méltó tapasztalatok elterjesztésérőL (Például a Gorzsai Altatni Gazdaság sertéshizlalás-szervezés, a Pankotai Állami Gazdaság paprikatermesztés, a forrásfcűti Haladás Tsz zöldségtermesztés- és sertéstenyésztés támogatására kialakított módszere.) Hozzanak létre mintagazdaságokat, szervezzenek szakmai bemutatókat; — nagyobb gondot kell fordítani a termelőt társulásokban, a különböző kooperációkban rejlő lehetőségek kihasználására, a már működő szervezetek munkájának javítására. O

A szállítási és hürkArilési igények magasabb színvonalú kielégítését néhány területen az eszközök bővítésével, de elsősorban a meglevő kapacitások jobb kihasználásával kell biztosítani A két meghatároaó szállítási ágazat közül a MÁV legalább 2 százalékos, a Volán lft. számú vállalat 8—9 százalékos árufuvarozási igénynövekedés kielégítésére készül, jön M: — a személyszállítás kulturáltsága érdekében tovább bővítsék az autóbuszállományt, a vasúti kocsiparkot, fokozzák a korszerű járművek arányát; — a rakodás további gépesítésével. a korszerű szállítási módok terjesztésével emeljék a fuvarozói tevékenység termelékenységét; — az eszközök jobb kihasználása érdekében: a fuvaroztatók biztosítsák a hétvégi árufogadást, a megyei szállítási bizottság érje el a szállíts ban résztvevők koonünáltabb együttműködését, a 10. sz. Volán Vállalat tovább korszerűsítse belső irányítási rendszerét; — minden közlekedési ágban a műszaki javító munka terén határozott előrelépést kell elérni; — továbbra is törekedni kell az olcsó vízi áruszállítás nagyobb mér. tékű alkalmazására és az ehhez szükséges feltételek megteremtésére; — az új szegedi távbeszélő központ műszaki vizsgálatainak eredményes elvégzése után biztosítani kell a fokozatos helyezést a zavartalan üzemeltetési. •

A kiskereskedelmi forgalom 8— 9 százalékos növekedéséi kell elérni. A forgalom szerkezete az előző évihez hasonlóan változik. Ezt megalapozza az életszínvonal további emelkedése. Hatékonyabb munkára Az autóbuszközlekedésben emelkedett a korszerű járművek aránya. Javait az utazás kulturáltsága, nőtt a járatsűrűség. Az atrtóbuszpark kihasználtságát javító veszteségidőt feltáró intézkedések nem bizonyultak elégségesnek. A vasúti szállításban a vontatójárművek üzemképessége közel 3,5 száza, lékkai javult. Kedvezőtlenül alakult viszont a vontatott járművek javítási •zínvonala, a korszerűtlen kocsijavító műhelyek miatt Nőtt a vasútnál a korszerű vontatási nemek aránya. A szállított összes, árumennyiségnek a tervezettnél nagyobb aránya közvetlen irányvonattal (átrakás nélküT) került továbbításra. A kocsiigényeket az év folyamán alapvetően kielégítették. Javult a fuvarozásban részt vevő vállalatok együttműködése, csökkent azonban a vállalatok hétvégi rakodá. •i készsége. A Volán által kezelt kocsik mintegy 35 százalékát késedelmesert rakták ki. A korszerű (például konténeres) szállítási módokban a növekedés a tervezettet meghaladta, azonban a rakodólapos szállítás elterjedését érdekeltségi és szemléletben! problémák akadályozták. A ra&odőgéppark tipizálása nem haladt kellő ütemben. A postai szolgáltatás színvonala a kisgépesítésseí. az üzem- és rrrunka•zervezési intézkedésekkel javult, de » szolgáltatásokkal a lakosság igényeit nem tudta kiefégfteni. A távbeszélőközpontok leterheltsége Szegeden kí. vüí a többi településeken is fokozódott. A lakosságnak sok gondot jelentett az antennáknak a szentesi tv-adó felújításával kapcsolatos átállítása. ®

A kiskereskedelmi forgalom várható mintegy 10 százalékos növekedési üteme mind a tervezettet, mind az országost meghaladja. A szövetkezeti kereskedelem az éMmiszerfbrgalöm emelkedése miatt ennél is gyorsabb fejlődést ért eL A ruházati értékesítés 2 százalékos növekedése a tervezett alatt maradt. Jelentősen mérséklődött a vegyes iparcikkek értékesítésének emelkedése is, A kereskedelemre vonatkozó célkitűzések többségét elértük: — az. árukínálat javulását elsősorban a többcsatornás beszerzés fokozódása segítette (húst helyettesítő termékek, számos ruházati és vegyes iparcikk); — a kereskedelmi készletek — az élelmiszerek kivételével — emelkedtek. Az áruforgalmi szervező munka lassú javulása miatt a készletösszetétel nem mindenkor felelt meg a keresletnek: — fokozódott ugyan az árellenőrzés. de koordinálteága elmaradt a kívánatostól. Az árstabilitást biztosító vállalati ármunka színvonala még nem kielégítő; — a kis- és nagykereskedelem körött! szerződéses árubiztositási rendszer 1976-tól kialakult, s új alapokra helyezte az együttműködést. De eredményessége még nem elégséges a zöldség-, gyümölcs, és az iparcikk-forgalmazásban; — a kiskereskedelmi hálózat a tervezettnél kevesebbel, mintegy 4500 négyzetméter alapterülettel bővült. Az áthúzódó létesítményeket nem fejezték be. A »000 négyzetméter alapterületű koordinált raktárbázis üzembe helyezése kedvező főtételeket teremtett az áruellátási szfnvonal javításához és a korszerű kereskedelmi módszerek elterjesztéséhez. Az ÁFÉSZ-ek előreléptek a hatékonyabb szervezeti keretek kialakításában. Az idegenforgalom, a korábbi évekhez hasonlóan, mintegy 6 százalékkal nőtt. A külföldiek megyei tartózkodása, az idegenforgalmi fogadási feltételek változatlansága miatt, nem növekedett. Változatlanul gond a szállodai ellátás. ©

Életszínvonal-politikai célkitűzéseink a vártnál szerényebb mértékben valósultak meg. A lakossági jövedelmek 4—5 százalékkal emelkedtek. (Ez a takarékbetét-állomány emelkedésének mérséklődését is elő. idézte, és felfokozott hitelkereslettel párosult.) A mezőgazdaságban foglalkoztatottak jövedelmi színvonala lényegesen nem változott Á pénzkiáramlás viszonylag lassúbb ütemében a vállalatoknál és szövetkezeteknél a fejlesztési célokra való tartalékolás, a kedvezményezett bévfeiik^sztési lehetőségekhez való túlzott ragaszkodás is szerepet játszott. A mérsékelt bár kiáramlás miatt nagy figyelmet fordítottunk a kereskedelmi kínálat bővítésére, az ellátásért felelős vállalatok tevékenységében a politikai felelősség erősítésére. Az áruellátás a második negyedévtől kiegyensúlyozottabbá vált. Feszültséggel volt terhes az árváltozásig a hús és húskészítmény, egész évben a zöldséggyümölcs és néhány tartós fogyasztási cikk (kismotor, kazánok, tv. rádió stb.) kínálata. A jövedelem felhasználásában nőtt az áruvásárlási hányad, amelyen belül évek óta először az élelmiszer-vásárlás gyorsabb ütemben, bővült, mint az iparcikkeké, és az élettanilag kevésbé értékes termékek (lisztesáruk, rizs stb,) forgalma is az átlagot meghaladóan emelkedett. A lakossági szolgáltatások szerényen fejlődtek. A növekedéshez a szocialista szektoron belül az állami a korábbi éveknél nagyobb arányban járult hozzá. Azonban a háztartási munkákat könnyítő szolgáltatások nem kielégítőek. A felvevőhálózat a vártnál mérsékeltebben bővült. A csongrádi, makói és hódmezővásárhelyi szolgáltatóház nem került átadásra. A lakásépítési tervet (4 ezer 500) túlteljesítettük. Közel 5 ezer lakás épült 1976-ban. A magánerős építkezéseknél az időszakos anyaghiány (kis méretű tégla, cement, nyílászáró szerkezet) kedvezőtlen lakossági hangulatot eredményezett. A tervezett 400 munkáslakással szemben 592 készült el A tervezett 220 bölcsődei férőhely a terv szerint felépült. óvodai férőhelyből (750) mintegy százzal kevesebb épült meg. s az ellátottság még mindig nem kielégítő. A deszki kórházi pavilon építésének előkészítése ütem szerint folyik. A betöltetlen körzeti orvosi férőhelyek száma némileg csökkent. A befejezésre tervezett oktatási lé. tesftmények fa csongrádi szakközéoisko!a. a makói koDégium és 12 általános iskolai tanterem) megvalósultak. Fokozódott a feszültség a 10—18 éves korosztályok napközi ellátási igényeinek kielégítésénél. O

A munkaerő-gazdálkodásban az intenzív gazdaságfejlesztés követeim ényeirLek megfelelően, javulás tapasztalható. A gazdálkodó egységek feladataikat lényegében változatlan lét. számmal valósították meg. A csökkenő munkaerőforrást egyre inkább takarékosabb létszámfelhasználással és hatékonyságot javító intézkedésekkel ellensúlyozták: — a munkaerő-kereslet mérséklő, dött. A vállalatok jobban töreked, tek a munkaerő megtartására. A munkaerő-vándorlás ennek hatására csökkent; — a foglalkoztatás hatékonyságának növelését segítette a vállalatok közötti munkaerő-átcsoportosítás, illetve a hatékonyabb ágazatok bővítése (építő- és élelmiszeriparon belüli munkaerő-kooperáció. Ikarus, MEDICOR, Magyar Kábelművek, Taurus Gumiipari Vállalat); — az anyagmozgatás és csomago. lás gépesítésében is kezdeti előrelépés történt. Ezt segítette az év második felében létesített tanácsadó Iroda, melynek szolgáltatásait már több vállalat igénybe vette: — megszűnt a teljesítménybérben foglalkoztatottak arányának a csök. kenése, sőt lassú ütemben (közel egv százalékkal) növekedett. A gyorsabb fejlődést még nehezítik bizonyos szemléletbeni problémák, a létszámcsökkenéstől való félelem és a normás szakemberek hiánya; — az egész és tört napi munkaidő-kieséseket az intézmények ügyfélfogadási rendjének kedvező változása, a társadalmit rendezvények munkaidőn kívül tartása, a munkafegyelem javulása mérsékelte. Ezt jelzi a táppénzes napok számának rrrníegv 6 százalékos csökkenése is. A veszteségidők korszerű üzem. és munkaszervezési eljárással történő mérséklése azonban még mindig nem kielégítő — a vállalati munkaerő-gazdálkodást a tanácsok fokozottabban ellenőrizték. Közreműködtek a munkaügyi programok elkészítésében. _a szakemberellátásban, a munkaerőforgalom aktívabb befolyásolásában (a munkaközvetítés szigorítása, szélesítése. a létszámigények sorblása, álláshirdetések korlátozása stb.). Az elért fejlődés mellett a célkitűzésektől eltérő tendenciák is jelentkeztek : a munkaügyi intézkedések végrehajtása még csak a kezdetén tart, több vállalat csak a célkitűzések megfogalmazásáig jutott el: — a mezőgazdaságban a termelési rendszerek bevezetésével a felszabaduló létszám hatékony felhasználása lassú; a tanácsok munkaerő-gazdálkodási tevékenységében továbbra sem kielégítő a szervezettség, a kezdeményezés és az előrelátás. Hiányzik a vállalati munkaügyi tevékenység elvárt befolyásolása: — a könnyűipari létszám a tervezettnél gyorsabban, mintegy 690 fővel csökkent, amely ma már, különösen a textiliparban, termel est akadályozó tényező: — állandósult a létszámhiány a állami építőipar, a kereskedelem és közlekedés egyes területein (befejező szakipari munkák. élelmiszerkereskedelem és vendéglátás. íor. galmi utazó személyzet).