Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-19 / 300. szám

©

A szocialista munkaverseny jól szolgálta tervcélkitűzéseink teljesítését, bár az év elején a vállalati tervkészítés elhúzódása késleltette a vállalások elkészítését. A kezdeti nehézségek leküzdésében aktívan közreműködött a megyei párt-végrehajtóbi. zottság által létrehozott operatív bizottság, amely az év folyamán több alkalommal áttekintette a megyei munka verseny-mozgalom helyzetét, elősegítette a versenymozgalom lendületének fokozását, az anyagi és er. kölcsi ösztönzés folyamatos biztosítását A vállalatok a korábbiaknál jobban építettek a dolgozók alkotó kezdeményezésére (DH-munkarendszer, újítómozgalom, „minőségi őrjárat", önellenőrzés stb.). A dolgozók és kollektívák vállalásai főként a piaci igényeknek megfelelő termelésre, a takarékosság fokozására, a tartalékok mozgósítására, a minőség javítására Irányultak. O

A beruházások értéke mintegy 6 százalékkal magasabb a ter. vezettnél. AZ előző tervidőszakról áthúzódó beruházások befejezésével, valamint a gyorsításokkal kapcsolatos célt erőfeszítéseink ellenére is .csak részben sikerült elerni: — a szalámigyári rekonstrukció határidő előtt két és fél hónappal befejeződött; — a megyei kőolaj- és földgázipari létesítményeknél az eddig felhalmozódott lemaradást csak mérsékelték; — egyéb jelentősebb termelő beruházások közül a kender-, a konzerv-, a sütő-, a kábel, és gumiipar létesítményei ütemesebben, de a források szűkülése miatt az előirányzottnál kisebb volumenben valósulnak meg. A befejezésre tervezett létesítmények az év végéig elkéizültek, s így a befejezetlen beruházások állománya jelentősen csökkent; — a lakáskapcsolódó és egyéb, nem termelő beruházások jelentős részénél a késedelmet nem sikerült behozni. (Például Szegeden: Április 4. úti 268 férőhelyes általános iskolai kollégium. Tarjánváros V. ütem általános iskola és VI. ütem óvoda, Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskola, JATE 6 ezer adagos konyha-étterem, Hungária Szálló, 200 férőhelyes szakmunkástanulóotthon. úi távbeszélőközpont, ifjúsági ház. Hódmezővásárhelyen: szennyvíztisztító; Makón: Liget"utcai alapközmű). Kiemelten kezeltük a közúti hálózat fejlesztését. Szegeden elkészült az Április 4. út rekonstrukciója. Befejeződött a 43-as számú út korszerűsítése. Átadták a forgalomnak az E5-ös út szegedi belső szakaszát. A tervnek megfelelően megkezdődött a második szegedi Tisza-híd építése. Megkülönböztetett figyelmet fordítottunk az V. ötéves terv beruházási feladatai előkészítésének tervszerűbbé tételére. A tapasztalatok Vegyes képet mutatnak. A lakás, és kapcsolódó létesítményeinél javulás van, néhány kiemelten fontos beruházásnál már az előkészítés időszakában késedelem mutatkozik. A megye komplex belés külterületi belvízrendezési koncepció terve és vele párhuzamosan a kiviteli tervek az előirányzott ütemben készültek. Az épületfelújltási munkák elhatározott nagyságrendjének megvalósítását kapacitáshiány gátolja. ®

A pártszervek és pártalapszervezetek hatékonyabb gazdaságszervező munkával segítették a célkitűzések megvalósítását. A tagkönyv. cserét megelőző beszélgetések során minden párttagtól véleményt, fokozottabb áttekintést és nagyobb felelősséget kértek a gazdaságpolitikai célkitűzések országos és helyi megvalósításához. A pártvezetőségek megfogalmazták, hogy a párttagok konkrétan mit tegyenek gazdasági feladataik eredményesebb végrehajtása érdekében. A tapasztalatokat összegző taggyűléseken konkrét feladatokat határoztak meg. A pártszervek és -szervezetek többsége a központi és megyei célkitűzéseknek megfelelően, eredményesen fejlesztette tovább a gazdaságirányító, szervező- és tömegpolitikai munkáját. A párttagság túlnyomó többsége egységesen értelmezi a gazdaságpolitikai feladatainkat. A pártszervezetek véleményalkotásaik során jobban figyelembe vették a népgazdaság érdekeit, a megyei cselekvési program célkitűzéseit. Jobb a felsőbb határozatok helyi adaptálása is. Erősödött a pártszervezetek végrehajtásra ösztönző szerepe és a feladatok számonkérése. Többet foglalkoztak a kiemelt feladatokkal, a problémás területekkel, feltárták a megoldás módozatait, mozgósítottak a nehézségek leküzdésére. A fejlődés ellenére néhány gond ls Jelentkezik: — esetenként a beszámoltatások során a pártszervezetek hagyják magukat meggyőzni az „objektív" okokra való hivatkozásokkal; — előfordul, hogy a beszámoltatást nem követi mindig a feladatok konkrét megjelölése, vagy átvállalják a gazdasági vezetők feladatait is; — a határozatok számonkérése nem elég következetes, a felelősség, re vonásban bátortalanság tapasztalható; — nem mindenütt zökkenőmentes a koordináló tevékenység. A tömegszervezetek kongresszusi előkészületei során is szervezték megyénk dolgozóinak aktív részvételét céljaink megvalósításában. Sajátos módszerekkel mozgósítottak a határozatban megjelölt feladatok végrehajtására. Figyelembe vették munkájuk szervezésénél a megye gazdaságpolitikai állásfoglalását. Javult együttműködésük a gazdasági vezetőkkel és más tömegszervezetekkel is: — a szakszervezetek kezdeményezték a DH-rendszer további elterjedését. A megye városaiban az SZMT összehívta a szocialista brigádok vezetőit, és közvetlenül ls segítséget nyújtott munkaversenyvállalásaik előkészítéséhez. Több szakma területén eredményesebb az újítómozgalom. Bátrabban felléptek a munkások érdekeinek védelmében, a munkavédelem hatékonyabbá tételéért, és az Indokolatlan túlóráztatások ellen ls; — a KISZ-szervezetek tagjai egyéni vállalásokat tettek a gazdasági munka eredményesebb segítésére. Sok fiatal dolgozott ki hasznos újításokat, javaslatokat, vett részt ai alkotó ifjúság pályázaton és a Radar-akcióban. Az 1976. évi ifjúsági parlamenteken ls 6ok hasznos javaslat hangzott el a tartalékok feltárására. A kommunista műszakok során elősegítették a termelési célkitűzések és a területfejlesztési elképzelések megvalósítását. Országosan is kiemelkedő volt megvénk KISZ-tagjainak és úttörőinek tevékenysége a hulladék- és melléktermékek gyűjtésében, hasznosításában. A megyei építőtáborok eredményes munkát végeztek a beruházásokon, a belvízrendezésben, és a mezőgaz. dasági kampányokban; — a népfrontmozgalom eredményesen kezdeményezte és szervezte a lakosság bekapcsolódását a városés községfejlesztési akciókba, a közösségi beruházások megvalósításá. ba. A gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását segítette a háztáji és kisegítő gazdálkodás kérdéseivel történő foglalkozással, valamint a kert. barátmozgalom szervezésével. A szervező- és nropagandatevékeny. 6ég megfelelően biztosította az év legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzéseit. ráirányította a figyelmet a minőségileg új feladatokra. Mindenütt a pártszervek és -szervezetek jártak az élen a vállalati és szövetkezeti gazdaságszervező munka konkrét követelménveinek megfogalmazásában. Az intenzívebbé vált Dolitikai szemléletformáló tevékenvség eredményeként a dolgozók többsége megértette, hogv a terv végrehajtásához felelősségteljes munkára, az eddiginél nagyobb erőfeszítésre van szükség. A gazdaságpolitikai agitációs munka rendszeressége és folyamatossága hozzájárult a munkakollektívák és megyénk lakosságának közgazdasági műveltségi szintjének növeléséhez. Megélénkült a tanácsok, a szakszervezet a KISZ. valamint a Hazafias Népfront gazdaságpolitikai, agitációs és propagandatevékenysége is. A különböző fórumokon mind tudatosabban töltik be a tájékoztatás és meggyőzés szerepét, amely hozzájárult az egységesebb szemlélet és cselekvés kialakításához. E téren nagy segítséget Jelentett, hogy a megyei lapok külön munkaterv alapján végezték a megyei pártbizottság 1976. évi gazdaságpolitikai állásfoglalásának, és az elért eredményeknek az Ismertetését A tudatosabb agitáció hozzájárult a gazdaságpolitika eredményesebb megvalósításához. A közéleti tevékenység kiszélesítése, a szocialista brigádok termelő munkában való helytállása, az "új kezdeményezések, társadalmi munkavállalások jól példázzák a gazdaságpolitikai tömegmunkánk eredményességét. Az elért fejlődés ellenére számot szemléletbeni probléma tapasztalható még az érdekviszonyok megfelelő értelmezésében, a gyakorlati all.almazásában. Az 1977. évi Az MSZMP KB 1970. december l-l határozatát és a megyei pártbizottság V. ötéves tervidőszakára szóló területfejlesztési irányelveit figyelembe véve. az 1977. évi megyei gazdaságpolitikai feladatokat úgy kell kimunkálnunk. hogy a gazdasági építőmunka 1976. évi lendületét fokozzuk, és Újabb tartalékok feltárására alapozott többletvállalásokkal járuljunk hozzá az V. ötéves terv első két évre szóló feladatainak maradéktalan teljesítéséhez, a gazdasági hatékonyság és a népgazdaság tervezett egyensúlyának biztosításához. Ennek érdekében érjük el, hogy: — tovább folytatódjék megyénkben az intenzív jellegű — egyes ágazatoknál az országos előirányzatot is meghaladó ütemű — gazdasági növekedés, a munka társadalmi termelékenységének emelkedése; — a műszaki-tudományos haladás eredményeinek tudatosabb a'kalmazásával — döntően a meglevő technikai bázisra építve — dinamikusan fejlődjenek a gazdaság termelő erői; — a termelés fejlesztésében meglevő lehetőségeinket a legfontosabb népgazdasági célkitűzések — lakosság ellátásában kiemelt szerepet játszó fogyasztási cikkek, tőkés export, lakásépítés, szolgáltatások bővítése — megvalósítására összpontosítsuk; A kezdeményező készség kibontakoztatásával — adottságainkkal összhangban — fokozódjék a tartalékok feltárása: a munkaerő-gazdálkodásés munkafegyelem, a beruházási tevékenység, a termékszerkezet, a gazdasági együttműködés, a szervezettség, az ésszerű termelési koncentráció, valamint a termelés valamennyi tényezőjére (anyag, energia, munkaidő, föld), kiterjedő takarékos gazdálkodás fejlesztése terén; — a pénzgazdálkodásban a költségvetési támogatás mérséklődése mellett — fokozódjék a társadalmi tiszta jövedelemhez való hozzájárulás; — a vezetés színvonala — mint a tennivalóink megoldásának egyik II. gazdaságpolitikai kulcskérdése — a fokozódó követelményeknek megfelelően emelkedjék. A vállalati döntéseket a népgazdasági helyzet eddigieknél alaposabb figyelembevételével hozzák meg. AZ ellenőrző tevékenység középpontjába a hatékonyságot érintő kérdések kerüljenek; — a káder- és személyzeti munka tervszerűségének továbbfejlesztésével — különösen a vezetésre való felkészítéssel — javuljanak a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósításának személyi feltételei; — a gazdasági fejlődéssel összhangban javuljanak az élet- és munkakörülmények. E feladatok teljesítése érdiében reálisan feszített, a tartalékok feltárását elősegítő éves tervek készüljenek. Javuljon a tervek, valamint a végrehajtást megalapozó cselekvési programok összhangja. Az irányító- és ellenőrző munka fejlesztése segítse a megyei területfejlesztési, valamint a vállalati tervek néhány feszültségének feloldását, (irreális munkaerőigények, építő kapacitáshiány, a szolgáltatási tevékenység lassú fejlesztése stb.). O

Az ipar, a korszerűsített termelői kapacitásokra alapozva az országos átlagnak megfelelő mintegy 6 százalékos termelésemelkedést érjen el. A növekmény szolgálja a népgazdasági egyensúly javítását elősegítő termelési struktúra kialakítását. A tőkés export gyártás növelésében, valamint importhelyettesítésben további lehetőséggel rendelkező vállalati tevékenységek átlagot meghaladó ütemben bővüljenek. A termelés bővítését többletlétszám nélkül, a termelékenység emelésevei, helyenként mérséklődő létszámmal kell megvalósítani. Megyénkben az egyes iparágak területén az alábbi feladatok jelentkeznek: — a szénhidrogén-bányászat termelésének további fokozása, Illetve a kialakult magasabb termelési színvonal későbbi években történő megvalósításának előkészítése. Ezt a folyamatban levő kapacitásbővítő Deruházások gyors befejezésével, az feladatok újabb lelőhelyek termelésbe állításával, valamint a mélyfúró berendezések teljesítményének emelésével kell megalapozni; — a feldolgozó iparban a korszerű műszaki színvonalat képviselő termékek körének — kábel-, gumiipari termékek, mérlegek, hűtő és légtechnikai berendezések, szintetikus csomagolóanyagok stb. — átlagot meghaladó ütemben történő bővítése: — a könnyűiparban a versenyképességet, exportgazdaságosságot javító gyártmányfejlesztéssel és a gépi rekonstrukció folytatásával a nagv értékű termelőkapacitások optimális leterhelésének, az exportértékesítés fokozásának oiztosiiása: — az élelmiszeripari feldolgozás — ezen belül elsősorban a konzervéi húsipari export — ipari átlagot meghaladó ütemű bővítése, az élelmiszeripari feldolgozottság fokának emelését. Illetve a minőség javítását szolgáló gépi rekonstrukció segítségével; — a kooperációs kapcsolatok továbbfejlesztésével — különös tekintettel a mezőgazdaság, valamint a textil- és élelmiszeripar közötti vertikális integráció fejlesztésére — a többletfeladatok végrehajtásának Jó megalapozása; — a termelés és a lakosság növekvő energiaigényének biztonságos kielégítése; — a szövetkezeti ipar a termelés gyorsabb bővítésével a termékszerkezet rugalmas fejlesztésével, exportáru gyártásával és a helyi árualapokra történő termelés fokozásával járuljon hozzá a népgazdasági és megyei szükségletek kielégítéséhez; A fejlesztési, termelési és értékesítési feladatok megvalósítása során fokozni kell a hatékonyságot; — az ipari szerkezet korszerűsítésének döntő tényezője a termékstruktúra fejlesztése — különösen ott, ahol az előző évben értékesítési nehézségek jelentkeztek, ahol magas a tlz évnél hosszabb ideje gyártott termékek aránya — a gyártl»76-ban a nagyüzemi szántó térti let se szfizal'kán magas fokú gépesítéssel termeltek rendszerben az elózO évi 14 százalékkal szemben