Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-19 / 300. szám
•c bizonytalanságai akadályozták az exporttevékenység további bővítését. A belső piac igényét az ipar összes. Bégében az előző időszaknál magasabb színvonalon elégítette ki. Esetenként — például az élelmiszeripar, kábelgyártás stb. területén — az export terhére is. A gazdálkodás hatékonyságának kezdeti javulását bizonyítják: — megkezdődött a termelés a Magyar Kábelművek, a Taurus Gumiipari Vállalat, az Ikarus és a MEDICOR részére átadott új telephelyeken: — kedvező szervezeti változásokra került sor az állami és szövetke. zeti iparban (HÖDGÉP—BMG-öszszevonás, szövetkezeti ipari koncentráció), mely profiltisztítással is párosult; — fejlődött az állami és a szövetkezeti ipar közötti kooperáció (mér. leggyártás, vasipar); — a jövedelmező gazdálkodást elősegítette a készletek forgásának gyorsulása, a befejezetlen beruházásokra lekötött eszközök állományának csökkenése; — az előirányzatnak megfelelően változott az energiafelhasználás szerkezete. A szenet és tüzelőolajat kiváltó beruházások többségét üzem. be helyezték {HÖDGÉP, FÉG, HÓDIKÖT. DEFAG); — fejlődött az üzemek műszaki színvonala, új termékkel korszerűsödött a gyártmányszerkezet, elsősorban a gép-, vegyi és ruházati Ipar területén: — mindinkább a gazdálkodás középpontjába került az ésszerű anyag, és energiatakarékosság, és kezdeti eredményeket hozott az üzem. és munkaszervezés. A vállalatok, szövetkezetek gazdálkodásában a gyorsabb tartalékfeltárást gátolta az, hogy: — nem javult a termelő és forgalmazó vállalatok közötti együttműködés, sok gondot okoztak az anyagi-műszaki ellátás hiányosságai; — a vártnál kevesebb eredményt értek el a tőkés importból származó anyagok megtakarításában; — egyes gazdálkodó szerveknél a termelés évközben ingadozott, a kapacitások leterhelése egyenetlen volt mert a termelési programok előkészítésére, illetve azok megalapozására (nyersanyag, piac stb.) nem fordítottak kellő figyelmet © Az építőipar építésszerelési termelése az előrejelzések szerint mintegy 6—7 százalékkal — az országost meghaladóan — emelkedett, de a megyei célkitűzésektől elmaradt. A közel 1 százalékos létszámemelkedés miatt a többlettannelésnek a termelékenységgel fedezett bánvada 85 százalék. Figyelemre méltó, hogy fokozatosan mérséklődtek az építési igények. Az 1976. évi elutasított munkák értéke mindössze egy tizede volt az előző évinek. Ugyanakkor továbbra is Jellemző a dekoncentráltság, sőt valamelyest emelkedett a kivitelezés alatt levő munkák száma. Az építőipari tevékenység színvonala csak kis mértékben javult a közreműködők közötti együttműködés és a tervellátottság terén tapasztalható gondok miatt Az építőipar belső tartalékai 1976-ban ls Igen lassan tárultak fel: — alig Javult a munkaszervezés, anyaggazdálkodás, munkafegyelem és a munkaintenzitás; — a határidők betartása és a minőség terén változatlanul kevés az előrehaladás. A késedelmes átadást esetenként külső körülmények (területelőkészítés, anyagi-műszaki ellátás hiányosságai, áttervezés stb.) is befolyásolták; — a gazdálkodás eredményei — fókáit a nyereség — nem a tartalékok feltárása és általában a jő munka következtében, hanem az áremelkedésekből realizálódtak. A szabályzók tartalékfeltáró hatása elmaradt a követelményektől. © A mezőgazdaság kettős célkitűzését — hogy a termelés színvonalát emelje az országosan is kiemelkedő korábbi évek magas szintjére és ezzel biztosítsa az V. ötéves terv dinamikus fejlődésének feltételeit — a körülményekhez képest — tavaszi fagykár, belvíz, aszály ellenére is — sikerrel teljesítette. Rekord terméshozamot értek el őszi búzából, árpából és paradicsomból, burgonyából, cukorrépából. Csaknem valamennyi terményből a fajlagos hozam meghaladta az 1975. évit. Kenyérgabonából megközelítettük az V. ötéves terv végére kitűzött hozamszintet Viszont szembetűnő az állattenyésztés néhány ágazatának lassú fejlődése. A mezőgazdaságban az intenzív elemek érvényesítése a korábbinál tudatosabb: — nőtt a kender és napraforgó vetésterülete. Több év után először nagyobb a szőlő-, gyümölcstelepítés, mint a kivágás. Szántóföldi zöldséget a másodvetésekkel együtt a tavalyinál nagyobb területen termel, tek. A vöröshagyma termelőterülete szaporítóanyag hiányában csökkent; — a termőterület hasznosítására és termőképességének fokozására nagyobb gondot fordítottak a gazdaságok. A belvizek által megrongált talajszerkezet helyreállt. Mintegy 30 százalékkal csökkent az indokolatlan parlagterület, s mintegy 20 százalékkal nőtt a szerves trágyázott, 10 százalékkal nagyobb a műtrágyázott, és 10-szeresére nőtt a levéltrágyázott terület; — a célkitűzéseknek megfelelően bővült a termelési rendszerekben termelt növények részaránya. A nagyüzemi szántó 2® százalékán termeltek rendszerben, az előző évi 16 százalékkal szemben; — jelentős szemléletbeni változás történt a másodvetésű növények termelésében és eredményességét biztosító öntözés növelésében; — a kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek tevékenységüket jobban igazították a lehetőségekhez. Növelték a fűszerpaprika, burgonya, káposztafélék vetésterületét, és fokozódott érdeklődésük az ültetvénytelepítés, a szarvasmarha- és juhtenyésztés iránt. Megfelelően érvényesült az állami támogatásra. alapozott koncentrált termelésfejleszt és; — nagyüzemeink kiemelten foglalkoztak a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének segítésével. Egyes ágazatokban (sertéstartás, zöldségtermelés) egész megyére kiterjedő koordináció alakult ki; — az anyagi-műszaki ellátásban az előirányzatnak megfelelően nafobb teret kapott a gépesítés. Ezért Javult a mezőgazdasági munkák idő. beni elvégzésének feltétele. Az aratás gyors befejezése, az őszi munkák zökkenőmentesebb végzése stb. Folyamatosabb volt a műtrágya- és növényvédőszer-, zavartalanabb az alkatrészellátás: — jelentős szemléletváltozás tör. tént a mezőgazdasági nagyüzemek egymás közötti és a feldolgozó iparral történő együttműködésében (szőlőtelepítés, paprikatermesztés, zöldségtermelés és -feldolgozás, közös fejlesztések. gépátcsoportosítások, agrokémiai centrumok, homoki kollégium). Néhány területen a fejlődés ellentmondásokkal volt terhes: — a növénytermesztésben elért kiugróan jó megyei átlageredmények jelentős differenciáltságot takarnak (például a búza terméshozama 18—53 q ha körött ingado. zik); — az állattenyésztésben folytatój dufct a korábbi évekre jeDemtó néhány kedvezőtlen tendencia. A szarvasmarha-állomány ugyan összességében növekedett, de a tehénlétszám nem. Viszont a tehénállományon belül minőségi változás következett be a nem tejelő állomány selejtezésével és a külföldi fajták tenyésztésbe vételéve!. A tenyésztési színvonal — a takarmányozás, tartástechnológiai és állategészségügyi hiányosságok miatt — alacsonyabb ax elvárhatónál. A sertésállomány a közel 10 százalékos növekedéssel megközelítette az 1974. évi rekordszintet. Ezen belül a kocalétszám 25 százalékkal — a tervezettet meghaladóan — nőtt. A sertéshústermelés az előző évi magas kivágás miatt elmaradt a tervtől, a szarvasmarhahús-termelés lényegében a korábbi szinten maradt. Az előirányzatnak megfelelően a Juhtenyésztésben a létszámcsökkenést lassú emelkedés váltotta fel. A halhústermelés mérsékelten, a baromfihús-ellátás jelentősen emelke. dett. A nagyüzemekben csak részben sikerült előrelépni a termelést szolgáló eszközök hatékonyabb hasznosításában. A korszerű sertés- és szarvasmarhatelepek kihasználtságának javulása mellett közel T ezer nagyüzemi szarvasmarha-férőhelyet nem rendeltetésszerűen használnak A rét- és legelőgazdálkodásban rejlő lehetőségeket továbbra sem használták ki kellően: — tartósan hiányoztak egyes nagy teljesítményű erő-, rakodó, és munkagépek, 8 szálas takarmányt betakarító eszközök; — a mezőgazdasági termékeket, különösen a zöldséget és gyümölcsöt felvásárló szervek tevékenysége nem az igényeknek magfelelően fejlődött, • ez a termelésben, az ellátásban, néha az exportértékesítésben is bizonytalanságot eredményezett. • A közlekedési ágazathoz tartozó vállalatok teljesítménye a c3kitűzéseknek megfelelően, a meglevő kapacitások jobb kihasználásával, mintegy 7 százalékkal emelkedett Ezen belül a közúti szállítás fejlődött gyorsabban. Nőtt a szállítás idényszerűsége, ezért időnként kihasználatlan szállítókapacitások voltak. Javult vi. szont a járművek műszaki állapota, üzemképessége. Oélkitüaéseflmes megfelelően leggyorsabban a szénhidrogén-bányászat termelése bővült. Képünkön az 1976-ban átadott csúesgázUzem vezérlőterme láthatd van szükség az áruforgalom szerve-" lésében. A kiegyensúlyozott áruellátás érdekében el kell érni, hogy : — tovább erősítsék a készletgazdálkodásban kialakult kedvező tendenciákat, különösen az élelmiszerkiskereskedelemben: Ennek érdekében az árubeszerzés és értékesítés hatékonyabb összhangjára, a vállalati belső szervezet korszerűsítésére, a hatáskörök ésszerűbb elrendezésére van szükség; — szélesítsék a szerződéses árubiztosítási rendszert, fokozottabb gondot fordítsanak a készletek őszszetételének alakulására: — a szegedi koordinált raktár új lehetőségeket biztosít az áruellátás javításában, törekedni kell azok minél teljesebb kihasználására; — a fogyasztót érdekvédelem javítása megköveteli, hogy a nagykereskedelemben fokozzák a minőségi ellenőrzést és a kiskereskedelmi vállalatok szerezzenek érvényt a minőségi áruátvétel követelményének; — a kereskedelmi- és ár ellenőrző szervek akadályozzák meg az indokolatlan áremelkedéseket A kereskedelem a jövedelmezőség javítását döntően a forgalom emelkedésével érje el; — a zöldség-gyümölcs forgalmazásban az alkalmazott árpolitikái mind a termelés, mind a forgalmazás területtel jobban hangolják öszzze és fokozottabban ellenőrizzék; — a kereskedelmi hálózatfejlesztés elmaradásait az év végéig szüntessék meg. Kiemelt feladat a szegedi nagyáruház és a DÖMUS Lakberendezési Áruház építésének határidőben való megkezdése és az ütemes kivitelezés biztosítása. — az Idegenforgalom ban részt vevő vállalatok és szervezetek jobban hangolják össze tevékenységüket. Törekedjenek a kínálati feltételek bővítésére és az idegenforgalommal együttjáró negatív mellékhatások csökkentésére. O A munkaerő-gazdálkodásban alapvető követelmény a dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülésének fokozása a takarékos- és ésszerű létszámfelhasználás. Ennek érdekében javítani kell a vezetők és a munkahelyi kollektívák kapcsolatát, az emberekről való gondoskodást, széles körű együttműködést kell kialakítani az állami, a társadalmi és gazdasági szervek között, biztosítva ezzel a kedvező tendenciák erősítését: — továbbra is folytatódjék a felesleges, illetve alacsony hatékonyságú tevékenységek feltárása és csökkentése a munkaerőnek, a nagyértékű, korszerű berendezések kihasználása érdekében történő átcsoportosítása. Érjük ei. hogy az anyagmozgatásban lekötött létszám 16—15 százaléka felszabactoljon; — a fejlesztésben kapjon az eddigieknél is jelentősebb szerepet a munkaerő-megtakarítás, a munkahelyek számának csökkentése: — a vállalatok teremtsenek megfelelő érdekeltséget az alkalmazotti létszám jobb kihasználására, a fizikai dolgozók arányának emelésére; — a teljesítménybérezésben foglalkoztatottak számának növelése fontos feladat, mert arányuk Csongrád megye fizikai dolgozóinak körében nem javult kellően. Különösen aktuális feladat ez az állami gép. és építőiparban, valamint az ipari szövetkezetekben; — a kieső munkaidő vizsgálata és csökkentése a párti, állami, társadalmi és gazdasági szervek részéről összehangolt intézkedéseket igényel. (A pótszabadságok, táppénzrevétel, távollétek, munkafegyelem terén tapasztalható engedékenység megszüntetése, teljesítménybérezés kiterjesztése, megalapozottabb termelésszervezés stb.); — az Ifjúsággal való fokozottabb foglalkozással alapozzák meg a megfelelő beiskolázást, a szakmunkástanulók arányának növelését Ennek érdekében a pályaválasztással kapcsolatos feladatok ellátását az általános iskola 7. osztályától a munkába állásig folyamatossá kell tenni. Az illetékes állami és társadalmi szervek is kezeljék kiemelten és segítsék a munkaerő-gazdálkodás feladatait: — az SZMT a munkaverseny, az üzemi demokrácia fórumainak, valamint a szocialista brigádmozgalom felhasználásával segítse elő a hatékonyabb foglalkoztatást: — a KTSZ aktívan működjön közre a pályaválasztási munkában, a fiatalok továbbképzésében, munkahelyi beilleszkedésében; — a szövetkezeti érdekképviseleti szervek vegyék munkaprogramjukba területük munkaerőhelyzetének felmérését, s javaslatokkal segítsék elő a szövetkezetek munkaügyi teV^enységének gyorsabb fejlődését; — a megyei tanács erősítse a szakigazgatási szerbek munkaügyi tevékenységét. Segítse elő a munkaügyi apparátus tevékenységének a minisztériumi vállalatok felé történő fokozottabb kiterjesztését. A tanácsi munkaügyi szervek kezdeményezzek a munkaerő ésszerű átcsoportosítását, a munkaerő kooperációt támogassák a létszámhiánynyal küzdő területek reális munkaerő-szükségletének kielégítését O A szocialista munkaverseny irányításában, szervezésében elő kell segíteni a gazdálkodás hatékonyságát növelő, a termékek és a szolgáltatás minőségének javítását támogató konkrét versenyfeladatok vállalását, s biztosítani azok teljesítésének előfeltételeit. Gyorsabb előrehaladásra van szükség a mezőgazdasági és ipari szövetkezetekben, a tanácsi vállalatoknál. A munkaverseny-mozgalom továbbfejlesztése sőrém fontos feladat a versenyvállalások teljesítésének időszakonkénti áttekintése, a verseny eredményes következetes, körülményeket mérlegelő anyagi- és erkölcsi elismerése. A vállalatok segítsék a brigádmozgalom résztvevőinek tanulással, művelődéssel kapcsolatos vállalásaik sikeres teljesítését. O A beruházások értéke az előző évhez képest 5—6 százalékkal emelkedik. Ezen belül a döntő súlyt a lakás- és kapcsolódó létesítmények, valamint a szénhidrogén-termelést szolgáló beruházások képviselik. A termelő ágazatokban jelentősebb új fejlesztések nem indulnak, a beruházások többsége a meglevő ipari, építőipari bázis műszáki színvonalának fejlesztését szolgálja (kábelgyártás, textilipar, villanyszerelési cikkek gyártása, energiaszolgáltatás, házgyár). A beruházási struktúra változása lehetőséget biztosít arra, hogy: — az építőiparban az erőket a befejező munkákra koncentrálja, s így Javuljanak az üzembe helyezési arányok az ipari-, a lakás-, az oktatási, a szociális és kereskedelmi beruházásoknál; — az induló fejlesztéseket alaposabban, jobb együttműködéssel és nagyobb felelősséggel készítsék előj — az éj ési beruházásoknál meg kell követelni a műszaki, gazdasági normatívák betartását; — a lakásépítkezésekhez kapcn.lódé beruházások házgyári elemaK felhasználásával gyorsuljanak meg; az iskolai, óvodai, bölcsődei (HIOB) létesítményekhez szükséges kiviteli tervek az év első felében készüljenek el;