Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-28 / 282. szám

Amegyei pártbizottság állásfoglalása . (Folytatás • 1 oldatról.) tett Ijjo uoudai feróheLlyei szemben 3650 épült meg Ennek ellenére ez évben sem tudtak mintegy 1100 óvodás korú gyereket elhelyezni. (Kedvezőtlenül alakult az általános iskolai tantermei sráma 13 <•"f MÜVífPTtt a körzetesítés és a korszerűtlen tantermek megszűnUu.ese inuj.ii/, — az áruellátás fejlődése; 32J ezer négyzetméter alapterülettel bővült az üzlethálózat. Javult — a hús, a zöldség, a gyümölcs kivételével — m áruk minősége is mennyisége; — a közüzemi szolgáltatások fefletztése; kiemelkedő volt a gázszolgáltatás és — a háztartások ugrásszerű gépesítésével összhangban — a villamosenergiafogyasztás emelkedése; — e háztartást segítő szolgáltatások bővítése; javult az előrecsomagolt félkész és készételek mennyisége. Nőtt a közétkeztetési tevékenység. Jelenleg 252 helyen, több mint 62 000 dolgozónak biztosítanak ebédet Fejlődött — de nem kielégítően — az elektromos háztartási gépek, híradástechnikai gépek javítása, a textiltisztítás és lakáskarbantartás. Meg kell jegyezni, hogy a megye területén az országos átlagnál 11 több ipari szövetkezet tevékenykedik, és ennek ellenére a háztartást segítő tevékenység a IV. ötéves tervben elmaradt az igényektől összességében a nőpolitika kelló hangsúlyt kapott az élet minden területén. Sokoldalú politikai, szociális éa anyagi Intézkedések történtek, amelyek Javították a családok, a gyermekek és a nők társadatni, anyagi helyzetét A Központi Bizottság és a megyei pártbizottság határozatának megfelelően a káder- és személyzeti munkában nagy erőfeszítéseket tettünk a nők vezető funkcióba állítására. Eredményeket értünk el, ezek azonban még nincsenek arányban az erre fordított energiával. Viaszahúzó erő a nőkkel szembeni megnyilvánulás, amely elsősorban a férfiak, de bizonyos fokig a nők tudatában is éL Ennek tulajdonítható, hogy előléptetések, kinevezések esetében vagy magasabb közéleti tevékenységbe kerüléskor a követelményszintet a nőknél az indokoltnál magasabbra szabják. Részben ezzel magyarázható, hogy a nők sok esetben nehezebben vállalnak tisztséget, vezető funkciót Időr':ént az erkölcai követelmén nyéken is érződik a maradi szemlélet Lényegesen akadályozza a nők közéleti tevékenységét, vezető funkcióba kerülését ezen ki vili: — a nők iskolai végzettségi, szakképzettségi hátránya; — a nők képességeinek kétségbe vonása, lebecsülése, bizalmatlansága; — indokolatlan Jéltés" és Jélés" a vezetői funkcióval járó „többletteher, tői"; — a vezetői munka ét a család, anyai funkció összeférhetetlenségének gondolata; — a nő családon belüli helyzetének maradi megítélése; — esetenként a nők is idegenkednek a női vezetőktől Ezek ls jelzik, hogy Ideológiai tévékenysegünkben, agitációs és propagandamunkánkban még nem elég hatékony s nők társadalmi, politikai, gazdasági szarepét lebecsülő nézetek ellent harc. Állami területen a nők bevonása differenciáltan és sajátos módon Jelentkezett A tanácsoknál bizonyos előrehaladás tapasztalható, nőtt az apparátuson belül a vezetők között az arányuk. A megyei tanácsnál három osztályvezető- és négy csoportvezetőnő dolgozik. A városi tanácsok tisztségviselői között kettő, a községi, nagyközségi tanácsoknál huszonkettő, a járási hivatalok tisztségviselői között két nő tevékenykedik. Az ügyészség, bíróság területén is megindult egy kedvezőbb folyamat A tudományos, kulturális egészségügyi területen a vezetői állományon belül mérsékelten növekedett a nők aránya, holott itt található a legtöbb alkalmas nő, mivel iskolai végzettségi hátrányuk nincs. Az alsófokú oktatásban, ahol közismerten túlsúlyban van a nők aránya az Iskolaigazgatóknak csak 27 százaléka, a középfokú oktatási intézmények vezetőinek pedig 5 százaléka nő. Felsőfokú intézményekben két női főigazgató-helyettes tevékenykedik, de az oktatók között is alacsony s számuk. Számottevő előrelépés azonban, hogy a> sgéaraégügy területén már két professzor asszony van. Ugyancsak lényeges előrelépés történt a közművelődés területén la — itt a vezetők 42 százaléka nő. A megyében 1528 kutató dolgozik, 31 ,S százalékuk nő. A tudományos fokozattal rendelkezők 19,1 százaléka nő. A kutató, alkotói női réteg helyzete Jóval nehezebb — több áldozatot kíván —, mint nz azonos területen dolgozó férfiaké. Például: nem tudnak külföldi nspirantúrát vállalni a családi kötöttségek miatt, vagy ha igénybe veszik a gyermekgondozási segélyt, elmaradnak a kutatómunkában stb. Gazdasági területen az első szántó VB. sstők és helyettesek kőzött nincs megfotsM etőrwhalsdáv Közép srintfl vezetők. Mi zött valamelyest emelkedett a nők aránya Még a hagyományos női szakmáknál la, mint a textilipar, ruhaipar kevés vezető nő található. Például: a Kender- és Szövőipari Vállalatnál a 412 vezető 16 százaléka nő, a közöttük a legmagasabb beosztású főosztályvezető-helyettes. Az osztályvezetők 40 százaléka nő. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 3 női elnökhelyettes, néhány fóagronómus, főkertész és főkönyvelő tevékenykedik. még nem váh tudatossá és tervszerűvé. Előfordult, hogy néhány gazdasági, szociális intézkedéssel elintézettnek vették a határozat végrehajtását. Nem foglalkoznak megfelelően a képzéssel, a neveléssel — nem igénylik eléggé a nőbizottságok munkáját. Megoldatlan a háztáji és kisegítő gazdaságokban dolgozó nők munkájának intézményes elismertetést. II. III. A nőpoHtfkai határozat megértésében és végrehajtásában fontos szerepet vállaltak az állami és társadalmi szervek: a) A megyei tanács széles körű tevékenységébe beépült a nőpolitikával történő folyamatos foglalkozás, önálló napirendként a végrehajtó bizottság előtt 1970 óta egy alkalommal szerepelt, de a különböző előterjesztésekben, állásfoglalásokban. Intézkedésekben ugyancsak megfelelő helyet kapott. A megyei tanácsi vezetés igényli, számonkéri a szakosztályoktól és az alsóbb szintű tanácsoktól a nőpolitikával való rendszeres foglalkozást. A helyi tanácsok testületi üléseken viangálták, tárgyalták a nőpolitikával összefüggő rész- és átfogó kérdéseket. A megyéiben megoldódott — kisebb körzeteket kivéve — a nők foglalkoztatása. Figyelemmel kisérték és segítették a háztar tttat segítő szolgálta Urai tevékenységet, nőtt a textiltisztítási, mosási tevékenység. Fejlődött s kereskedelmi, vendéglátóipar] hátasak, egészségügyi ellátás. Jelentésünk más helyein ismertetett fejlődés a gyermekintézmények, egészségügyi objektumok létesítésénél, kereskedelmi ellátásban, szolgáltatások ban stb. jelzik a tanácsok nőpolitikái tevékenységét megyénkben. b) A társadalmi és tftmeipzervraeteit nőpolitikái tevékenysége is fejlődött. A szakszervezetek területén az SZMT munkájában a nőpolitikával való foglalkozz folyamatos és rendszeres. Állásfoglalásaik, határozataik segítik a szakmai megyebizottságok, az üzemi szakszervezeti bizottságok nőpolitikái munkáját A szakszervezeti megyei bizottságok, vállalati szakszervezeti tanácsok és bizottságok többsége felelősséggel látja el a nők érdekvédelmével, politikai, szakmai, kulturális nevelésével kapcsolatos feladatokat Jelentős a szakszervezeti oktatásban a nők részvétele. Eredményesen tevékenykednek a nők gazdasági, szociális helyzetének, : munkakörülményeinek javításán. Folyamatosan ellenőrzik a kollektív szerződések érvényesülését Jól mozgósítottak és segítették a gyermekjóléti intézmények fejlesztését társadalmi úton. Kezdeményezésükre javult a nők munkájának erkölcsi, anyagi elismertetése. Egyes szakszervezeti szervek és munkahelyek nőpolitikái tevékenységében azonban lényeges színvonalbeli különbségek vannak. e) A Hazafias Népfront megyei elnöksége megfelelő segítséget adott, hogy a népfrontban dolgozók jól értsék és képviseljék a párt nőpolitikáját A választott megyei testület — a nőbizottság közreműködésével — olyan témákat vizsgált éa tárgyalt, smelyek sok nő közvetlen gondját érintették, mint például a gyermekgondozási segélyen levőkkel való foglalkozás, • szolgáltatások fejlesztése, az áruellátás stb. A városi, községi bizottságok különböző összejöveteleken ankétokat, előadás- , sorozatokat szerveztek. Ezek kedvezően befolyásolták a családon belüli helyes munkamegosztást, a közügyek, a községpolitika iránti érdeklődés felkeltését. A jelentős eredmények ellenére helyenként a népfrontbizuttságok munkájában nem kielégítő a tudatformáló munka, a testületi felelősség. d) A KTSZ-azervek és -szervezetek a határozat végrehajtását a mindennapi munka szerves részeként kezelik Különböző témák vizsgálatánál gondot fordítanak a leányok, fiatalasszonyok problémáinak megoldására Megfelelően alakult a KISZ-vezetők és tagok között a nők aránya, növekedett aktivitásuk. Azonban komoly gondot Jelent, hogy a lányok közül sokan a férjhez menésük után elszakadnak a mozgalomtól, a közélettől. A pártszervezetek a KISZ pértirányitásában nem fordítottak megfelelő figyelmet e kedvezőtlen tendencia befolyásolására Annak biztosítására, hogy a fiatal nők közéleti tevékenysége a KISZ-korosztály után is töretlen, folyamatos legyen. A KISZszervek és -szervezetek a korábbinál jobbon, de nem elég hatékonyan segítik a pályaválasztási munkát, a képzést, a továbbképzést. e) A szövetkezetek szövetségeiben —TESZÖV, MÉSZÖV, KISZÖV — a nőbizottságok bevonásával vizsgálták a nők életés munkakörülményeit Különböző ajánlásokkal segítették a tagszövetkezeteket, szorgalmazták a hibáit felszámolását E tevékenység ösztönzőleg hatott a tagszövetkeaelek munkájára, számos gazdasági, szociális intézkedés született de a nők érdekében végzett munka tartalma még elmarod m Igényektől Egyes tagszftvetkeA határozat végrehajtásának tapasztalata során feltétlenül szólni keli a nő családban elfoglalt helyéről. Az alapvető családjogi szabályaink biztosítják a nők családon belüli egyenjogúságát, ugyanakkor a családok többségében még élnek a régi szokások, kedvezőtlen hagyományok. Ez különösen ott jellemző, ahol a műveltségi színvonal és a nő jövedelme alacsony. E kettősség érezhető a családtagok egymáshoz való viszonyában, az otthoni munkamegosztásban, ós hatást gyakorol a közéletre, a párt káderpolitikájának érvényesülésére. Vannak olyan tapasztalataink — különösen a fiatal házasok között —, hogy kibontakozóben van a családon belüli demokratianus, és a családi élet egyre inkább szocialista életmódnak megfelélő tartalommal telítődik. Ezt az egészséges tendenciát a párt nőpolitikái határozata is gyorsította, hatást gyakorolt a férfi és a nő hivatásának korszerű felfogására. Egyre több családban kezd természetesebbé válni. hogy az otthon munkájában, a család ellátásában, kiszolgálásában a férjnek. Illetve a gyermeknek is kötelezettsége van. Ennek ellenére még mindig Jellemző, hogy a teherviselés egyenlőtlen a családon belül, a nők többet kénytelenek vállalni, mint ami indokolt, esetenként a férjek a. többet igényelnek. A gyermekek nevetésében, a velük történő foglalkozásban is vannak kedvező változások. Egyre több apa vesz részt a nevelésben, a szülői ház és az iskola kapcsolatának megteremtésében, a szülői munkaközösség munkájában. A megyében a nők családban elfoglalt helyzete t jól tükrözi a közéletben való részvételük alakulása (az úttörő mozgalom ban a tisztségviselők 80—90 százaléka leány, a KISZ-bizottságokban 46,2, a pérttisztségviselők között 34,1 százalék). Ez a fokozatos csökkenés is bizonyítja, hogy a nők közéleti tevékenységében a családalapítás után törés következik be. Azonban ahol a szocialista elvünket megértő /férjek segítik feleségeiket, ott a közéleti tevékenységben, a tanulásban, a továbbképzésben is van jelentős eredmény. Még gyakori azonban, hogy z, férjek jelentős része kényelmességből, presztízsfél tésböl akadályozza felesége előrehaladását Ezzen nehezíti a nő közéleti tevékenységének fokozását Az utóbbi időben hangot kapott és felerősödött egyes véleményekben a népesedéspolitikai és nőpolitikái határozat összhangjának problémája, a határozat érvényesítése során feliszínre került feszültségek eltúlzása, melyet nem lehet elfogadni. m Az összegezett tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a nőpolitikái határozat végrehajtása Csongrád megyében eredményesen folyik, összhangban van a megye általános fejlődésével. Az eltelt időszak alatt számos központi és helyi Intézkedés született, melyek hatására megoldódott a nők foglalkoztatása. Csökkent a férfiak és a nők közötti bérkülönbség. Szembetűnően javult az életét munkakörülmény. A nők száma és aránya lényegesen emelkedett a párt-, állami és tömegszervezeti testületekben. A városokban és a községekben fejlődött a háztartást segítő szolgáltatások színvonala Néhány területen azonban a végrehajtás üteme elmaradt a lehetőségektől és az igényektől, Nem sikerült eléggé előbbre lépni a nők között végzett politikai nevelő munkában, káderkiválasztásban, felkészítésben, alkalmassá tételben. A vártnál kevesebb nő került vezető tisztségbe. Jelentősek még a tennivalók a szakmai és általános műveltség emelésében, valamint a családon belüli egyenjogúság és egyenrangúság kialakításában. A Központi Bizottság 1970. februárt határozata, illetve • megyei pártbizottság ezzel összefüggő állásfoglalás* hosszabb távra megjelölte a párt-, állami és társadal-, mi szervek kommunista vezetőinek feladatait Ezért a megyei pártbizottság nem hozott újabb határozatot Az összegezett tapasztalatok figyelembevételével a végrehajtás meggyorsítása érdekében néhány fontos kérdésre azonban újból felhívja a figyelmet: O

A pártszervek és -szervezetek erősítsék az irányító, ellenőrző, koordináló munkát, a nők élet- és munkakörülményeinek, ideológiai, politikai és szakmai fejlődésével való foglalkozást, a férfiak és nők körében a helyes szemléletformálást Bátrabban, következetesebben és uámoliaatair. ba m társadalmi, gazdasági és intézményi oisv veik kommunista vezetőit a nőpolitika helyi megvalósításáról. A kádermunkában fordítsanak nagyobb gondot a nők nagyarányú felkészítésére, iskoláztatására. Növeljék a káderutánpótlási és -képzési tervekben a nők arányát, segítsék, hogy alkalmassá váljanak magasabb közéleti tevékenységre, illetve vezető tisztség betöltésére. Általában is, de különösen a gazdasági élet területén gyorsítsák meg a nők funkcióba kerülését. O

Az üzemi és községi pártszervek a végrehajtás meggyorsítása érdekében fokozzák a politikai nevelő munkát. Az eddiginél nagyobb figyelmet fordítsanak a tanyán, falun élő és a bejáró nódolgozőkra. Szervezzék politikai tájékoztatásukat, keressék a közéletbe történő bevonás lehetőségeit Javítsák a párttaggá nevelő munkát a nagyüzemi munkás-, termelőszövetkezeti és agrárértelmiségi nők körében. A testületi felelősség áthárítása nélkül az alapszervezetekben Jobban Igényeljék a nő fel el ősök munkáját, javaslatalt véleményeit Pártmegbízatásként küldjenek kommunista nőket a társadalmi szervezetek és szövetkezetek nőbtzottságai ba. O

A KISZ fokozza tovább befolyását a leányok, fiatalasszonyok körében, többet foglalkozzon sajátos problémáikkal. Fejtsen kl nagyobb tevékenységet a fiatalok családi életre való nevelésében és a fizikai munka nagyobb megbecsülésére. A KISZ-ben Jól dolgozó fiatal nők további mozgósítására építsen kl rendszeres kapcsolatot a szakszervezetekkel A gyermekgondozási segélyen levőket Jobban aktivizálja. A tanáccsal, a szakszervezetekkel, a népfronttal együttműködve alakítsák kl a fiatal nők szakmai képzésének, továbbképzésének új lehetőségeit Ennek révén ls várható, hogy a vezetés felfrissítése száraára több nő válik alkalmassá közéleti vezetői tisztségekre. Bátrabban építsen szakra a pozitív folyamatokra, melyek a fiatalok körében a női egyenjogúság, a családon belüli egészséges munkamegosztás stb. terén tapasztalhatók. O

Felkérjük a Hazafias Népfrontod hogy fokozza a felvilágosító és nevelő munkát a különböző érdeklődésű, foglalkozású emberek — férfiak és nők — között Érvényesítse a nőpolitikái munkát a közjogi tevékenységben, a város- és köz. ségpolitikában, a tanyai területeken, a gazdaságpolitikában, a népfrontmunka minden jelentős területén. Ugyanakkor mindenütt fordítsanak megkülönböztetett figyel, met és megbecsülést a nőmozgalom veteránjaira. • • " ' ©

Javasoljuk, hogy a megyei tanács tekintse át a Minisztertanács 1OT0/7Í sz. határozatát amely a nők szakmunkásképzésének fontos programjával foglalta* zik. Vizsgálják meg a fiatal nők pályára irányítását és pályairányulását, a tapasztalatokat testületi ülésen vitassák meg. A megyei tanács a helyi anyagi és társadalmi segítség megfelelő koordinálásával fejlessze a gyermekintézmények hálózatát Fordítson megkülönböztetett figyelmet az áthúzódó beruházások befejezésére. Jelentőségének és fontosságának megfelelően foglalkozzon a házgyári elemekből készíthető Iskolák, óvodák és bölcső, dék építésével. Törekedjen továbbra is apparátusban és az Időközi választások alkalmából a tisztségviselők körében a nők arányának Javítására. A fenti feladatokat Javasoljuk a Szak. szervezetek Megyei Tanácsának la. O

A szövetkezetek egész tevékenységében kapjon nagyobb szerepet a nők ügyeivel való fokozottabb gondoskodás, a nök helyzetének állandó Javitáaa. Az Ipari és fogyasztási szövetkezetek törekedjenek s nök munkáját könnyítő szolgáltatások hálózatának bővítésére és s minőség ja vitására. O

A gazdasági vezetők tekintsék folyamatos feladatuknak a Központi Bizottság nőpolitika! határozatának és az 1013/70 Korm sz. határozat és saját intézkedési terveik végrehajtásának ellenőrzését. Tudatosan, átgondoltan jelöljék meg saját feladataikat, törekedjenek a meglevő béraránytalanságok felszámolására. Támogassák, ösztönözzék a szakmunkásképzést, előléptetést, a vezetői utánpótlás nevelését. Lehetőséget kell találni, hogy a textiliparban a nők felsőfokú szakmai végzettséget ls szerezhessenek Szegeden. Keressék azokat az anyagi és erkö' -ti ösztönzőket, amelyek révén a gyerrrv k_ gondozási segélyen levő nők Jobban érd©, keltté válnak a képzésben és továbbkép. zésben. ©

A gyermekintézmények, valamint a szolgáltató egységek nyitvatartási rendjében kapcsolódjanak jobban a dolgozó nők munkaidejéhez. Az üzletek vegyék jobban figyelembe a dolgozó nők rrdekeit, csúcsidőben is biztosítsák az alapvető élelmiszercikkek ellátását. 1976. október 28. Ai MSZMP Csongrád mogyoi Bizottsága é