Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-27 / 254. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 66. évfolyam 254 szám 1976. október 27., szerda Ara: 80 fillér VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz- zottság titkárának előterjesztésében a párt­ponti Bizottsága 1976. október 26-án Ká­dár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárínak elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és el­fogadta Győri Imrének, a Központi Bi­tagság marxista—leninista felkészültségé­ről,- a párt propagandamunkájának főbb tapasztalatairól szóló jelentést, és egyéb kérdésekben döntött. Az ülésről közlemény jelenik meg. Elhelyezték a tezstátó a Tisza liiiirilüi Á csőhálózaton kiépítésekor benzin, fűtő­és gázolaj érkezik hazánkba a Szovjetunióból Kedden fontos szakaszához érekezett a keleti termékve­zeték építése. Ezen.a napon került sor Vásárosnamény­nál az országhatártól Lenin­városig készülő, 124 kilomé­1 er hosszú, 324 milliméter át­mérőjű vezeték Tiszát átszelő t za kaszának mederbe helye­zésére. Előtte azonban a ki­vitelezőknek műszaki szem­pontból is nagyon lényeges feladatokat kellett megolda­niuk. A meder fenekén a domborzati viszonyoktól füg­gően 5—9 méter mély árkot készítettek, s a folyó bal part­ján a hétméteres csövekből 400 méteres szakaszt össze­hegesztettek, azt szigetelték. A sikeres nyomáspróbák és a megfelelő előkészületek után a vezetékszakasz végére ked­den drótkötelet erősítettek, majd gépek segítségével a körülbelül 30 tonnányi acél­testet lépésről lépésre halad­va a folyó medrébe helyez­ték. A művelet végrehajtá­sát búvárok ellenőrizték. A keleti termékvezeték Be­regdarcótól Nyírbogdányig tartó 56 kilométeres szaka­szát a Testvériség gázvezeté­ket készítő szovjet Szojuz­zagrangaz Vállalat építi, a Nyírbogdánytól Leninvárosig húzódó 68 kilométeres sza­kaszán a Siófoki Kőolajveze­ték-építő Vállalat dolgozik. Az építkezés a programnak megfelelően halad, és 1977. június 30-ra készül el. A ve­zeték része lesz az országos ÁFOR termékvezeték-háló­zatnak A jövő év második felétől a Szovjetunióból ér­kezik majd rajta kőolajipari termék — benzin, fűtő- és gázolaj — hazánkba. Évi mennyisége az 1980-as évek­ben elérheti a kétmillió ton­nát. Kiépítése többek között azért jelentős, mert a veze­téken érkező kőolajipari ter­mékekkel tehermentesítik az amúgy is nagy forgalmú ha­tárállomások átrakóit. r a papíriparban Cél: a gyorsan növekvő igények kielégítése A papírtermékek iránti igények a szakemberek elő­rejelzése szerint a közeli években is erőteljesen növe­kednek. Mind több papírt kérnek a lap- és a könyv­kiadók, az egyre korszerűb­ben csomagoló bel- és kül­kereskedelem, s a tovább kulturálódó életvitel általá­ban véve is a papír- és a papírfeldolgozó ipar további fejlesztésére ösztönöz. A IV. ötéves terv időszakát főként az alappapírok termelését fokozó egyedi nagyberuházá­sok jellemezték, az 1976-80­as évek további, összesen csaknem 6 milliárd forintos fejlesztésében elsődlegesen a papírfeldolgozás korszerűsí­tése, a vállalati döntésű be­ruházások részarányának növekedése, a rekonstrukciós jelleg a meghatározó. Két hónappal az V. ötéves terv első esztendejének le­járta előtt arról érdeklődött az MTI munkatársa a Köny­nyűipari Minisztériumban, hogy hol tartanak most a növekvő igények kielégítésé­re való felkészülésben? El­mondották, hogy Dunaújvá­rosban ez év közepétől már üzemszerűen termel a hul­lámvertikum új, nagy alap­papírgépe, s a gyorsítási programnak megfelelően — várhatóan november elején — a félcellulózgyár is meg­kezdi az üzemszerű terme­lést, hogy egy esztendő alatt 50 ezer tonna termékkel já­ruljon hozzá a hatalmas kombinát továbbfeldolgozó egységeinek munkájához. A vertikum kiépítésének har­madik, befejező lépcsőjeként már nagy ütemben szerelik a dobozgyártó üzemet, ahol várhatóan november köze­pén kezdődik a próbaüzem, ami a gyorsításon felül to­vábbi másfél hónap időnye­reséget jelent. A minisztériumban most a Szolnoki Papírgyár 5,5 mil­liárd forintos — ötéves ter­vet érintő — rekonstrukció­jának fejlesztési céljavaslatát tárgyalják. Szolnokon egy nagy, évi 5o ezer tonna író­nyomó papírt előállító gép felszerelésére kerül sor, és ehhez kapcsolódóan egy évente 15 ezer tonna kapa­citású mázolóüzem is léte­sül. Itt, a nyomdaiparban használatos különféle mázolt papírokat gyártják majd — elsőként a magyar papíripar történetében. Az ilyenfajta papírokra nyomják például a nyomdatechnikailag na­gyon igényes művészettörté­neti könyveket és a színes kivitelű prospektusokat. Az új szolnoki mázolóüzem vár­hatóan a VI. ötéves terv ide­jén kezd munkához. Ugyan­csak előkészítés alatt van a Csepeli Papírgyár rekonst­rukciója, aminek kivitelezé­se 1980-ban kezdődik. Gyakorlatilag az idén kez­dődött el a régebbi papírfel­dolgozó üzemek és gépek vál­lalati beruházású felújítása, korszerűsítése, amihez 1,1 milliárd forint állami támo­gatást irányoztak elő. Főként gépcserékkel fejlesztik egy­részt a háztartási és egész­Jelentés a földekről yorsult a b c takarítás ségügyi termékek, másrészt a csomagolóanyagok előállí­tását. Az előbbi termékcso­portokból az új gépek beállí­tásával várhatóan teljeskö­rűen biztosítható lesz a ha­zai igények kielégítése. Pél­dául papírzsebkendőből a múlt évi 2100 tonnás hazai termelést 1980-ra 5000 ton­nára. szalvétából 2600 tonná­ról 3500 tonnára emelik. En­nek érdekében bővítik a Lá­batlani Vékonypapírgvárat, ahová újabb gépeket állíta­nak be. A csomagolóeszközök gyár­tásának fejlesztésére többek között Szolnokon, Kiskunha­lason és a Budai Doboz­gvárban hajtanak végre kor­szerűsítéseket. hogy növel­hessék a zacskók, tasakok, dobozok gyártását. A megnö­vekedett igénvekhez alkal­mazkodva ugvancsak sor ke­rül a különféle füzetek, iro­dai papíráruk fűzfői terme­lésének bővítésére. A Bél­aoátfalvai Cementgyár beru­házásához kapcsolódva ki­sebb építkezéssel, új gépek beállításával bővítik Nyír­egvházán a zsákgvártó kapa­citást. A mintegy 550 millió forint beruházást igénvlő fejlesztés körülbelül lo ezer tonnával növeli maid éven­te a papírzsáktermelést. Ugyancsak ebből az. összeg­ből megoltjiák a zsákok alao­papírját gyártó csepeli né­gyes gép korszerűsítését is, ami minőségileg jobb alap­anyagot biztosít majd a zsákgyártáshoz. Somogyi Károlyné felvétele Az ópusztaszeri Árpád vezér Tsz-ben a szárításhoz készítik elő a betakarított ku­koricát A hűvösebb időjárás kissé visszavetette a betakarítási munkák lendületét. A hét elején a javuló idő határára ismét benépesült a határ. A szegedi járás termelőszövet­kezeteiben mindenütt gyorsí­tott ütemben szedik a sző­lőt, gyümölcsöt és a zöld­ségféléket. Az ásotthalmi Felszaba­dulás Termelőszövetkezetben 272 hektárról kellett beta­karítani a zöldséget az idei őszön. Ebből már csak 67 hektáron van termény. Saj­nos, jelenleg problémáik vannak a kékkaralábé és a káposzta értékesítése körül. Alacsonyak az átvételi árak, s ezért a zöldségfélék beta­karításának lendülete alább­hagyott. Elvégezték viszont a 71 hektár szőlő és az 57 hektár gyümölcsös szüreti munkáit. A rúzsai Napsugár Termelőszövetkezetben las­sabban haladnak a szőlő­szürettel, 75 hektárból 30­ról szedték le a szőlőt. Vi­szont a 160 hektár zöldségfé­le és a 80 hektár burgonya betakarítását már elvégezték. A rúzsai Népszabadság Ter­melőszövetkezetben 60 hek­tár másodvetésű zöldségféle vár még szedésre, amihez a közeljövőben kezdenek hozzá a téeszgazdák. Megkezdték a kukorica törését, a 202 hek­tárnyi területükből 48 hek­tárról törték le eddig a ku­koricát. Ugyancsak hozzá­kezdtek a kukorica betaka­rításához a röszkei Kossuth Termelőszövetkezetben is, s a vetésterületük egyharma­dán elkészültek e munká­val. A pusztaszeri Hét vezér Termelőszövetkezetben a cu­korrépa szedése a legfőbb feladat. A kisteleki Üj Élet Tsz­ben még nem kezdték el a kukoricatörést. Közel 60 hektár szőlőt viszont már leszüreteltek. A Magyar— Szovjet Barátság Termelő­szövetkezetnél, ugyancsak Kisteleken még 21 hektár szőlő vár a betakarításra. Száz hektárról felszedték a burgonyát. A forráskúti Ha­ladás Termelőszövetkezetben több mint 50 hektár szőlő, 150 hektár zöldség és 10 hek­tár burgonya betakarítását kell az elkövetkezendő idő­szakban elvégezni. A deszki Maros • Tsz-ben szedik a szóját, 201 hektár vetésterületből 135 hektárról takarították be eddig a ter­mést. A dóci Virágzó Tsz­ben ugyancsak végzik a szó­ja betakarítását, 26o hektár vetésterületből • 80 hektáron lettek túl már e munkán. Itt is törik a kukoricát, és szedik a burgonyát. A balás­tyai Móra Ferenc Termelő­szövetkezetben 40 hektár szőlő vár még a szüretre. Az őszi betakaritáei mun­kákban reszt vettek a nyűg díjas tisztek, tiszthelyettesek is. A szegedi .Fegyveres Erők Klubjában működik a nyugdíjas tisztek baráti kö­re; melynek tágjai elhatároz­ták, hogv segítik a termelő­szövetkezetek munkáját. Aa elmúlt időszakban közel 35 nyugdíjas tizenkét' napon át dolgozott a forráskúti és az ásotthalmi termelőszövetke­zetekben. Munkájuk ered­ményeként körülbelül 500 mázsa almát és 430 mázsa szőlőt szüreteltek le. Hosszú távú tervezés, árellenörzés Az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ütése A hosszú távú tervezés munkájáról, valamint az ár­szabályozás és termékforgal­mazás kérdéseiről tanácsko­zott kedden az orsággyűlés terv- és költségvetési bizott­sága. A két témát tárgyaló írásos tájékoztatókhoz dr. Hetényi István tervhivatali államtitkár és dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhiva­tal elnöke fűzött szóbeli ki­egészítést. Dr. Hetényi István elmon­dotta, hogy a hosszú távú tervezés olyan vezérfonál, amely a gazdasági fejlődés korszakos fő irányát szabja meg: a termelés, a műszaki színvonal világgazdasági szintre emelését — s ami ehhez szükséges —, az infra­struktúra eredményeinek fel­zárkóztatását tartja kívána­tosnak. A társadalmi-gazdasági fejlődés alapvető céljairól szólva elmondotta: a követ­kező 15—20 évben tovább szilárdulnak társadalmunk­ban a szocialista termelési viszonyok, az állami és szö­vetkezeti szektor gazdálko. dásának módja és kormány­zati szabályozása közeledik egymáshoz. Az árellenőrzéssel kapcso­latban dr. Csikós Nagy Bé­la adott tájékoztatást a bi­zottságnak a tennivalókról és a feladatokról. A képvi­selők ezzel összefüggésben kiemelték, hogy a szabad­áras ipari termékekre, va­lamint a szolgáltatásokra vo­natkozó árvetéskészítési kö­telezettség szabályozása elő­segítette a vállalati ármunka javulását és az ellenőrzések eredményességét is. Szigorúbb lett az árellen­örzés, s az árfegyelem növe­lését eredményezte az az előírás, hogy az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke árbiztost küldhet ki, ha az ellenőrzésre jogosult szerv megállapítja: a gazdálkodó szervezet a rendelkezésekkel ellentétes árat, díjat alkal­maz, vagy tervez alkalmaz­ni. A képviselők megelége­déssel nyugtázták, hogy az Országos Anyag- és Árhiva­tal továbbra is folyamatosan vizsgálatokat végez a válla­latoknál, elemzi tevékenysé­güket, piaci magatartásukat, s figyelemmel kíséri az ár­hatósági rendelkezések be­tartását,

Next

/
Oldalképek
Tartalom