Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-01 / 232. szám

2 Péntek. 1976. október 8. Lázár György távirata Kína nemzeti ünnepe alkalmából Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke üdvözlő távirata Hua Kuo-fengnek, a Kí­nai Népköztársaság Államtanácsa elnökének: A kínai nép nemzeti ünnepén, a Kinai Népköztársaság megalakulásának 27. évfordulója alkalmából a magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya és a magam nevében jókívánságaimat küldöm önnek, a Kinai Népköztársaság Államtanácsának is a kinai népnek. Kívánom, hogy országaink kapcsolatai a béke és a ha­ladás ügye javára fejlődjenek. ' Gromiko— Kissinger­taláikozó # New York (Reuter) AndreJ Gromiko szovjet és Henry Kissinger amerikai külügyminiszter szerdán New Yorkban több órás megbeszélést tartott, majd Kissinger ebedet adott szov­jet kollégája tiszteletére. A megbeszéléseken világpoliti­kai kérdéseket tekintették át. Hírügynökségek a Kis­singer—Gromiko találkozót ügy értékelik, hogy azok „nyitányul szolgálnak Gro­miko és Ford pénteki ta­nácskozásai előtt". Folytatódnak a haderő­csökkentési tárgyalások 0 Bécs (MTI) döttség vezetője szólalt fel— Júniusban a nyugati or­Csütörtökön a bécsi Hof- a NATO-országok érdekeinek szágok kérésének eleget téve burgban folytatódott a kö- védelmében. ismertették a Varsói Szerző­zep-európai fegyveres erők és Az ülés után rendezett dés tagállamai Közép-Euró­fegyverzet kölcsönös csök- csehszlovák sajtótájékoztatón pában állomásozó csapatai­kentéeéról tárgyaló konfe- Jiri Meisner nagykövet egye. nak összlétszámát, ezen be­rencia. bek között arról szólt, hogy lül a szárazföldi csapatok A plenáris tanácskozáson a nyári szünet alkalmat adott létszámát. Ugyanakkor több­két felszólalás hangzott el. a delegációknak a kétoldalú szőr kinyilvánítottuk kész­Elsőnek Jtrt Meisner nagykő- konzultációkra. ségünket arra vonatkozóan, vet, a csehszlovák delegáció A szocialista országok — hogy hajlandók vagyunk vezetője fejtette ki kormá- hangsúlyozta a nagykövet — olyan egyezményt kidolgozni, nyának a szocialista orszá- számos kezdeményező lépést amely a Szovjetunió és az gok álláspontját tükröző né- tettek annak érdekében, hogy Egyesült Államok Közép­zeteit, ezután Róbert Winter segítsék a tárgyalások előre- Európában levő csapatainak Nürnbergi mementó nagykövet, a luxemburgi kül- haladását. íúP'-MÉ h Ili" RADIOTELEX BÁTYAI JENŐ: MAGYAR VEZETŐK szusa folytató- és összekötő ÜDVÖZLŐ TÁVIRATA tanácsa. Az ülésre a Haza­A Nigériai Szövetségi Köz- flas Népfront és az Országos társaság függetlenné válásá- Béketanács képviseletében nak 16. évfordulója alkalmá- dr. Bugar Jánosné. a Házá­ból Lósonczt Pál. az Elnöki fias Népfront alelnöke. aBé­Tanács elnöke táviratban fe- ke-világtanács tagja, vala­jézte ki jó kívánságait Olu- mint dr. Réczei László, az regurt Obasanjo altébor- Országos Béketanács alelnö­nagynak, az ország államfő- ke, a BVT tagja utazott él. jének. Púja Frigyes külügy­miniszter ugyancsak távirat­ban üdvözölte Joseph N. Garba dandártábornokot, Ni­géria külügyminiszterét. PÚJA FRIGYES MEGBESZÉLÉSEI Púja Frigyes külügymi­niszter csütörtökön az ENSZ székházában találkozott Cag­layangll török, valamint Bi­closz görög külügyminiszter­rel. A tanácskozásokon a közgyűlés ülésszakának na­pirendjén szereplő kérdé­sekről, valamint a kétoldalú kapcsolatokról volt szó. ELUTAZOTT BEIGRAÖBÖL A SZOVJET KÜLDÖTTSÉG Befejezte Jugoszláviai láto­gatását és elutazott. Belgrád­ból a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsénak küldöttsége, amely Gejdar Alijevnek, a Szövetségi Tanács elnökhe­lyettesének, az SZKP KB Politikái Btzotfsáa póttagjá­nak, az Azerbajdzsáni KP KB el só titkárának vezetésé­vel, a Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyűlés meghívására nyolc napot töltött Jugoszlá­viában. A delegáció felkeres­te az ország több köztársa­sagát és tartományát. DIPLOMÁCIÁI KAPCSOLAT A Magyar Népköztársaság és Írország kormánya, attól az óhajtól vezérelve, hogy elősegítse a két. ország kö­zötti baráti kapcsolatokat és fejlessze a gazdasági, társa­dalmi együttműködést, elha­tározta, diplomáciai kapcso­latok létesítését és nagyköve­tek cseréjét. ELŐKÉSZÍTŐ TANÁCSKOZÁS MOSZKVABAN A közeljövőben összehív­ják a békeszerető erők vi­lágfórumát, amelynek előké­szítésére bizottsági ülést hí­vott össze Moszkvában 1970 fktóber 2—3. között a béke­t-ereto escéSk. víj$ak§&gi^ csökkentésére vonatkozik. Mindennek alapján azt vár­juk, hogy partnereink tár­gyilagosan és reálisan elis­merik a Közép-Európában fennálló erőviszonyokat, mert csak ilyen alapon jöhet' lét­re igazságos és tartós meg­állapodás". A caehszlovák delegáció vezetője végezetül rámuta­tott: „Három évvel az érde­mi tárgyalások megkezdése után joggal elvárható, hogy a NATO világos választ ad­jon a függőben levő kérdé­sekre. és — az előzetes kon­zultációkon elfogadott meg­állapodásokkal ellentétesen — ne törekedjék egyoldalú előnyökre." Champctler de Ribes, a sek Kempner eltávolítását az miatt zavar a nürnbergi me~ nürnbergi per francia fő- ügyvédi kamarából? A vá- mentó. Ma is van számotte­ügyésze a tárgyalás utolsó lasz egyértelmű igen; meg­napjaiban. most három év- lepetésről szó sincs, tizede kijelentette: Arkagylj Poltorak — Miután bemutaltuk a szovjet jogász, aki sTVBHI ^M dokumentumokat, meghall- Wején Rugyenko főügyész ketsegbevonja ennek az any­gattuk a tanúkat, leperget- egyik munkatársa volt. nyiszor angba bontott kdn­tük a filmeket, amelyek lát- könyvében emlékeztet egy tinensnek a hatarait; amely­tán maguk a vádlottak is azóta hirese vált nyilatko- nek zaszlai alig nehany he­összerazkódlak a borzalom- «»tra, «mcIy 1946 októberé- le lobogtak utoljára lengyel tói n világon senki sem ál- ben Amerikában hangzottéi: és csehszlovák területeket Itthatja, hogy fÜTeg^ml- -Az Egyesült Államok még visszasíró" találkozok felett, sftn táborok a/ asvonlőtt ha sokáig bánni fogja a nürn- Ma is van ország — miniaz­dlfogWok a halomra öldö- bergi ítélet végrehajtását." terelnöket, Johannes Vor­sfAékés fakock a hX ezt nem valamelyik csukr stert a második világháború heevek a testben és lélek- lyós Ku k1ux Klan-vezér alatt az angolok nacibarat be^megnyomorított embe- jelentette ki, hanem Róbert tevékenységéért internálták rek tömegei, a gázkamrák és T«". « Egyesült Államok -.M ilynek J^vatalosj>oli­a hamvasztókemencék — hogy szenatora mindezek a büntettek csu- Igen, voltak és vannak kö­pán a németellenes érzelmű rök, amelyek akkor !s sál­propaganda képzeletének szü- nálták, most is sajnálják, ™ef™?.em löttei. Ezt többé nem állit- hogy érvényesült a történc- mpiomacia. hatja senki. leni kérlelhetetlen parancsa, vő párt a Német Szövetsé­gi Köztársaságban, vezetőjét neves Franz-Joseí Straussnak hív­per ják, amely hivatalosan ts tikája a fajelmélet és amely­nek hírhedt apartheidre­zsimjét éppen most próbálja a washingtoni • 1940. október 1-én hu­és az események menete fgy szónkét háborús'fóbünös fe­szeptemoere- aIaku)t A vád|0ttak valló- lett mondták ki az ezerszer Senki? 1976 ^^mSSslS"! v^r^éT védőbe: syzst Sa rnelletu ftanUurt- £ u TE FI&SEP Sí ^ uíúvaCL^ra ítófete^gC Nürrdjergben^ A német úttasfszta szervez4rt ^ tórSyalós negyszázhárom népirió brutalitás, a vak­Zr\SmSL? nyilvános "'ősének minden buzgó antikommunizmus íe­n^ Percéb^ derült a korszak lett; a nyárspolgár felett, wmum ^^Z^f íp.ffr" egyik lantosabb tanulsá- aki együtt üvöltött a farka­«tó akc,óh» k^ t ga: ha azok a bizonyos nyu- sokkalf a monoklis Junker .?nfa,f ilvI^ik han.ufaTt 8341 kÖrÖk nem arra szán11'- ak' ^nézte „a káp­tanak- hogy a „barna pes- lárt", de meghódította neki kelteni a háborús főWnő- tjg„ náci áradat maJd e). fé, vilógotfa Izürke _ ^L^vek - « özön11 a Szovjetuniót - és csukaszürke ellen amelyek alapján - a cgak a S7.OVjetuniót _ ak_ neonácik szerint - „artat- kor nem hunynak gzemet a £ utatw6börtönbe demilitarizált Rajna-övezet gyében futószalagon száÜítot ra, uietve Dorionoe. megszállása, az anschluss, ta Ha más jelünk nem len- Csehszlovákia „megszünte­ne rá, ez a hír önmagában tése" és annyi más gaztett is tanúsítja, hogy az 1945. felett — és akkor talán október 18-tól 1940. október nincs második világháború. , , , , , . l-ig tartott monstre per Mondjuk ki: bizonyos kö- a*arunk: nem lehetünk fele nem egyszerűen a nyugod- röket éppen a három évtize- dékenyek tan lezárható múlt feledés- den át Is átívelő aktualitása re megérett szakasza. Any­masszává nyomorított, tömeg felett, amely az engedelmesség Je­li futószalagon a gazembereket. Három évtized alatt sokat változott a világ, lakhatóbb hely lett a glóbusz. Ha élni Harmat Endre nylra nem, hogy a nyugat­német Jobboldal legszélsősé­gesebb elemei még a mosta­ni választási kampányban is szemrebbenés nélkül felhasz­nálják a nürnbergi évfordu­lót. A neofasiszta hecclapok- 1 ban egymást követik az uszf­tó támadások Róbert Kemp­ner frankfurti ügyvéd el­len, aki annak idején a né­met nép nevében a per egyik fővádlója. .Elképzelhe­tőnek tartotta bárki 1948 októberében, hogy 1976 októ­berében nürnbergi szerepére hivatkozva követeljék egye­Kuvait elfogadja ÍJ I ­az egyiptomi javaslatot • Kairó ÍUPI) AI-Ali kuvaiti miniszter­elnökhelyettes, tájékoztatás­Kuvait elfogadja azt az ügyi miniszter. Mint mond­egyiptömt javaslatot, hogy ta, országa bármely szinten, hívjanak össze hatos arab bárhol és bármely tdőpont­csúcstalálkozót a libanoni ban hajtandó részt venni a helyzet megvitatására — kö- találkozón a palesztinok zölte csütörtökön Dzsabir megsegítése érdekében. Lapok a szegedi tudomány­és technikatörténetből 189. Dr. Hattyasy Dezső, a nagy felkészültségű fo­gász professzor Budapesten született, 1901. júni­us 15-én. Orvosi tanulmányait Budapesten végez­te, és ott szerezte meg oklevelét, 1924-ben. A magánfanári képesítését a konzerválófogászat tárgyköréből, 1940-ben nyerte el. A szegedi egye­tem fogászati klinikájára, Göllner Lajos és Mik­lós István utódjaként 1949-ben került, amikor tanszékvezető egyetemi tanárrá és egyben a kli­nika Igazgatójává nevezték ki.A szegedi egyete­men tulajdonképpen 6 valósította meg a modem értelemben vett fogászati és szájbeteg-gyógví­tást. és egyben lerakta a fogorvosképzés alapjait. Tudományos munkássága Igen széles körű. Ku­tatásai kiterjedtek a fogazat fejlődésére és kí­sérletes befolyásolhatóságárára, a fogazat szer­kezeti kérdéseire, a fogazat különböző megbete­gedéseire. A terápiás eljárásokat továbbfejlesz­tette, és több új módszert dolgozott ki. Érdemes megemlíteni, hogy a fogazat embertani, népraj­zi, szépirodalmi és művészeti kérdéseivel is fog­lalkozott. Tudományos munkásságát értékelve, a tudományok doktora fokozatot 1952-ben, az el­sők között kapta meg. Több tudományos társa­ságban és szervezetben viselt tagságot, tisztsé­set, amelyek közül kiemelkedik a nemzetközi tudományos kutatási fogászati társasági tagsága, 1960-tól, az európai fogszuvasodási kutatói szer­vezeti tagság 1956-tól, a német fogászati társa­sági tagság 1968-tól. Tudományos munkásságát több mint százötven szakközlemény foglalja ösz­sze. Kedvelt munkahelyétői 1967-ben vonult nyugalomba. kát, főorvosi minőségben. A szegedi egyetemre 1950-ben került, a következő évben nevezték ki tanszékvezető egyetemi tanárrá, a szemészeti kli­nika igazgatójává, és ebben a minőségében ma­radt egészen 1969-ig, nyugalomba vonulásáig. Tudományos munkásságának legfontosabb terü­lete a szem folyadékcseréje volt. A látóhártya vérkeringésének tanulmányozására szerkesztett ben távozott, műszere, és ennek segítségével tisztázott ismere­tek az egész világon elterjedőben vannak. Déká­ni működése alatt sokat fejlődött az orvostudo­mányi egyetem. Pályájának legkiemelkedőbb eredménye a szemklinika újjáépítése volt. saját elképzelései alapján, amelyek egyesítették a kor­szerűségre, a szakmai munkára és a szépségre irányuló törekvéseket. Kiegyensúlyozott, harmo­nikus egyéniség volt. s emellett a tanuló ifjúsá­got nagy hatással tudta tanítani, munkatársalt állandóan továbbképezni, a klinikát folyamato­san vezetni. Egyéniség volt, és ezt a tulajdonsá­gát Pécstől kezdve magánhordta. Magántanári minősítését még a pécsi egyetemen megszerezte. e» addigi munkásságának elismeréseképpen elismeréseképpen. 1952-ben kapta meg. A Sze­mészet című szakkönyvnek társszerzője, és kuta­tási területeiről számos szakközleményt közölt hazai és külföldi folyóiratokban. Dr. Czoniczer Gábor kiváló belgyógyász Bu­dapesten született, 1895. április 4-én. Középisko­lai tanulmányainak befejeztével a budapesti egyetem orvoskarára iratkozott be, és ott szer­zett orvosdoktori oklevelet, 1917-ben. A szegedi egyetem Belgyógyászati Klinikájára 1950-ben ke­rült, és rá egy évre egyetemi tanárrá nevezték ki. Kutatási területe a belgyógyászat számos ágára kiterjed. Foglalkozik az ödémával, a bél­betegségek gyógyításával, a reumás lázzal, és több más, szakterületi kérdéssel. Szegedről 1957­Dr. Láng Imre orvosprofesszor, a vllágszertte ismert agysebész Budapesten született, 1899 szeptember 7-én. Orvosi tanulmányait a fővá­rosban végezte, és diplomájának megízerzése titán az egyetem sebészeti klinikáján maradt. Már itt szerteágazó kutatómunkába fogott, és az Idegrendszer sebészete tárgykörből 1941-bén ma­gántanári minősítést szerzett. 1931—32-ben Rockefeller-ösztöndíjjal tanulmányutat, nyert Rochesterbe és Bostonba. A Mayo-kllnikán agy­sebészetre specializálta magát, az ott elsajátf­tottakat itthon továbbfejlesztette, és megvetette később az agysebészet, alapjait. Budapestről Hód­mezővásárhelyre került, ahol több mint tfz évig volt kórházi főorvos. A szegedi egyetem sebésze­kandidátusi fokozatot 1952-ben, az. elsők között ti klinikájára 1952-ben nevezték ki, tanszékveze­kapta meg. Szegeden, 1973. december 13-án halt tő egyetemi tanárrá, egyben a klinika igazgató­meg, 75 éves korában. Dr. Kahán Ágost szemészprofesszor Nagykani­zsán született, 1914. január 29-én. Egyetemi tá­jává. Tizennyolc évi professzori működése alatt. ha nehezen is, de állandóan fejlesztette a gond­jaira bízott klinikát, és mindenképpen dicsére­nulmányait Budapesten végezte, és orvosdoktor- tere válik, hogy sokoldalúan képzett, kiváló ta­ra 1939-ben avatták. Orvosi működését az Álla­mi Szemkórház.ban kezdte meg, majd rövid ide­ig szülővárosában volt OTI-orvos. A budapesti egyetem szemészeti klinikájára 1947-ben került, és a szegedi egyetem szemészeti klinikáján 1950 óta dolgozik. Docenssé 1954-ben, és Kukán pro­nftványokat nevelt, tudását mindenkor készsége­sen adta át környezetének. Foglalkozott a tnáj­múködés sebészeti jelentőségével, a vérszérum koleszterintartalmának kérdésével, az"ridegrend­szeri rákos áttétekkel, és több más fontos kér­désekkel. íőterülete, az agykutatás mellett. Kuta­Dr. Kukán Ferenc szemészprofesszor Értékű}- fesszor nyugalomba vonulása után tanszekveze- tási eredményeiről nagy számú tudományos pub­várott született, 1898 október 0-án. Orvosi tanul­mányait a budapesti egyetemen végezte, és 1924 tő egyetemi tanárrá, valamint a Szemészeti Kli­nika igazgatójává nevezték ki. Több tanulmány­ben avatták orvossá. Ezután ifj. Imre József úton vett részt, 1968-ban egy évig dolgozott professzor mellett, a pécsi szemklinikán kezdte meg orvosi mükönését. és a Pécsett létrehívott, haladó szellemű szemészeti iskolának Volt ki­emelkedő tanítványa, és ennek a széllemnek ma­radt továbbfejlesztője egész életén át. Később Kassán, azt kővetően Gyöngyösön, végül Hódme. londoni egyetemen. Tudományos munkássága el­sősorban a vér szerepére a retinabetegségek ke­zelésében és terápiájában témakörre terjed ki. Ugyanakkor foglalkozik a Szem fiziológiai-opti­kai és bioclektromos jelenségeivel. Nagy figyel­met. szentel a szem biokémiájának. A kandidátu­i;1 aJyasárhelyen látott el kórházi szemészeti mun- si fokozatot, addigi tudományos munkásságának llkációban számolt be hazai és külföldi folyóira­tokban. Munkássága addigi elismeréséül 1952-ben kapta meg a kandidátusi fokozatot. Kitüntetései közül a Magyar Népköztársasági Érdemrend emelkedik ki, amivel 1950-ben ismerték el. Sza­bad idejében nagy szeretettel foglalkozott festé­szettel. Jól sikerült akvarelljei bői Hódmezővásár­helyen kiállítást rendeztek. Szegeden halt meg, 1972. január 18-án. 73 éves korában f t&oljftaljukj _ _

Next

/
Oldalképek
Tartalom