Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-01 / 232. szám

3 Péntek. 1976. október 8. Epiil az új véradóállomás A klinikakertben az új épület vázán át még előbukkan A szegedi véradóállomás nökkollektívája készítette, reg kinőtte saját hajlékát, konzultálva áz egészségügy ha ugyan volt idő, amikor szakembereivel. A több mint éppen testreszabott volt. A 20 millió forintos beruházást sebészeti klinika magasföld- pedig az Egészségügyi Mi­szintjén jutott hely a vér- nisztérium beruházási vál­adás szervezésével, végre- lalata fedezi. Az épület hajtásával, a konzerválással majdani formája még nem foglalkozó 50 dolgozónak, bontakozott ki, az alapozás valamint a műszereknek — után két szint váza látható, mindössze 180 négyzetméte- a dóm Tisza-parti oldalán, ren. Komoly gondot jelent az intézetben rendezett vér- Milyen lesz az új véradó­adás: nehéz elhelyezni a sú- állomás, s elégedettek-e az lyos betegek megsegítésére elképzelésekkel a gazdák, a érkező embereket, és a zsú- véradóállomás dolgozói? Dr. foltság nehezíti a vérvétel Gál György, a megyei vér­munkáját is. Márpedig úgy adószolgálat vezetője elis­tűnik, a jövőben egyre meréssel szólt a tervről. A gyakrabban lesz szükség ar- kétemeletes, négy szintes in­ra, hogy bizonyos esetekben tézményben az eddigi 180 a véradókat hívják be az helyett 1200 négyzetméteren állomásra. A friss vért, vér- munkálkodhat ez az ötven készítményeket igénylő mű- ember — sőt létszámbővítés­téteknél ez elkerülhetetlen, re "s lesz lehetőség —, ne­akárcsak a különleges, rit- mes felajánlásukat megille­kább vércsoportú betegek tő környezetben adhatnak vért a jelentkezők. A föld­operációja előtt. A klinikán szinten 94 négyzetméteres növeli a zsúfoltságot az is, előcsarnok fogadja a belé­hogy nemcsak Szeged, ha- pőket. Az ország más, azo­nem a megye, sőt a környe- nos rendeltetésű intézmé­, , . , ... nyeben szerzett tapasztala­ző megyék betegemek itt szerint nem minPdegy lé_ végzett műtétéhez is leg- lektanilag sem> mUyen ^ többször ez az intézmény nyomást szereznek az első gyűjti össze a vért. szükséges pillanatban a véradók. Igye­keztek úgy kialakítani ezt a Időszerű és indokolt te- helyiséget, hogy megnyugta­hát, hogy új, korszerű vér- tó hatású legyen, művészi adóállomást kapjon a város, kerámia részesíti majd esz­illetve a megye. A tervet a tétikai élményben az oda­Szegedi Tervező Vállalat látogatót. Innen nyílik az az Tamai István vezette mér- egység, amelyben a vérvé­Október 8—11. Fejlődési világkonferencia Budapesten Csütöttökön az Országos Béketanács ügyvezető elnök­ségi ülésén Pethő Tibor, az OBT elnökhelyettese beszá­molt a közelmúltban Hel­sinkiben tartott leszerelési világfórumról, a tanácskozá­son részt vett magyar dele­gáció sokoldalú, eredményes tevékenységéről. Elmondta: 90 ország és 52 nemzetközi szervezet küldöttsége volt ott a konferencián, amely a le­szerelés kérdéskörében a legnagyobb szabású rendez­vény volt a békeerők 1973. évi moszkvai világkongresz­szusa óta. Legfőbb ered­ményként azt könyvelhet­ték el most Helsinkiben, hogy jelentősen kiszélesedett a világban azoknak az erők­nek a köre, amelyekre a kö­vetkező szakaszban számíta­ni lehet a leszerelés ügyé­nek elomozdítasaban. , Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtit­kára az október 8. és 11. között Budapesten megren­dezésre kerülő fejlődési vi­lágkonferencia előkészületei­ről adott tájékoztatást. A konferencia címe és témakö­re: „Együttes harc a fejlő­désért, a békeerők szerepe". Azért találkoznak a nemzet­közi békemozgalom képvise­lői, hogy programot dolgoz­zanak ki a békemozgalom számára a fejlődés előmozdí­tása érdekében. Első ízben kerül sor a Bé­ke-világtanács történetében olyan nemzetközi tanácsko­zásra, amely átfogóan és részletesen elemzi a béke és a fejlődés összefüggéseit, programot formál a fejlődő országok küzdelmét segítő konkrét akciokhoz. Somogyi Károlyné felvétele a dóm egyik bejárata tellel kapcsolatos teendőket látják el: adminisztrációs helyiség, kivizsgáló, labora­tórium, orvosi szoba, és egy „étkező", ahol az uzsonnát fogyasztják el véradás után. Itt lesz még többek között a telex is, amelynek segít­ségével gyorsan lehet kap­csolatot teremteni a környe­ző megyék állomásaival. Az első emeleten végzik a szükséges adminisztrációt, és helyet kap itt még egy tan­terem, oktatólaboratórium és könyvtár is. A második emeleten véradószobák, la­boratóriumok lesznek, s itt végzik a szervátültetéshez szükséges úgynevezett „vér­tipizálást". Az alagsor kelle­mes meglepetésként szolgál majd az állomás dolgozói­nak és a véradóknak is: uzsonnázó, egészségügyi in­tézményhez méltó szociális helyiségek teremtenek a véradásban résztvevők ré­szére kulturált környezetet. A SZOTE Véradóállomása Csongrád megyei hatáskör­ben dolgozik. Nemcsak az orvosegyetem speciális igé­nyeit elégíti ki, hanem a négy déli megye véradószol­gálatának koordinációja is feladata. A tervezéskor mindezt fi­gyelembe kellett venni, ezért is lesz a szegedi épület va­lamivel nagyobb, mint a többi megyei alközpont. S hogy az egyelőre csak papí­ron megvalósult véradóállo­más nemcsak a szegedi szakemberek tetszését nyerte el, bizonyítja, hogy a terv iránt a bolgárok is érdek­lődnek. A kivitelező, az egészség­ügyi intézmények építésé­ben már gyakorlatot szer­zett DÉLÉP hozzákezdett a munkához, s az elképzelések szerint a jövő év második felében elfoglalhatják az ál­lomás dolgozói új, korszerű munkahelyüket. Ch. A. C saták, bár ritkán tudatja lezajlásu­kat harci zaj. Legtöbbször főnöki szobák tárgyalóasztala mellett, üzemirodák plakátokkal, körlevelekkel, dekádkimutatásokkal teleaggatott falai kö­zött vívják meg e küzdelmeket, s olykor testületi tanácskozásokon, vagy éppen az üzemzavar, esetleg munkahiány miatt ál­ló gépek környékén. A vállalaton belüli érdekellentétek léteznek, hatnak, figyelem mégsem sok jut tanulmányozásukra. Félig­meddig ismeretlen terület ez, talán azért, mert közgazdasági, szociológiai és pszicho­lógiai tényezőket egyaránt magába foglal. Minden termelői szervezet különböző ré­szekből tevődik össze, s ezek együttműköd­nek ugyan — máskülönben darabjaira hul­lana a szervezet —, de illeszkedésük nem jön létre automatikusan. Érdekeik eltér­hetnek, s ha egyeznek, ez sem örökös ál­lapot, mert a változások új súrlódási felü­leteket teremthetnek. Objektív és szubjek­tív okok egyaránt közrejátszhatnak az ér­dekellentétek kialakulásában, ám az össze­tevők felfedése nem egyszerű. Főként ak­kor nem, ha csupán a tünetekre figyelnek, ezek szerint intézkednek. Ilyen esetekben az a látszat, hogy jó megoldás született, ám „váratlanul" ismét fölbukkannak a gondok. A népgazdaság és a vállalat érdeke sem esik automatikusan egybe, hasonló a hely­zet a termelői közösség különböző csoport­jainál. A baj tehát nem az, hogy léteznek érdekellentétek, hanem ha hosszú időn át megoldatlanok maradnak. Sajnos, ez sűrű eset. Persze, nehogy elfeledkezzünk egy fontos mozzanatról: vannak hasznos, fej­lődést siettető érdekellentétek. Olyan hely­zetben például, amikor az érintettek egy­aránt a jobbat, a célszerűbbet kutatják — mint az új gyártmány tervezésekor —, mást diktálhat a konstruktőrök, s mást a közgazdászok érdeke. Közös nevezőre jut­ni viszonylag egyszerű, mert mindkét fél akar valamit, ami a jövőt alakítja. A baj akkor van. amikor az érdekellentéteket lépni és maradni akarók vitája növeszti, amikor az „érdek" kényelmességet, közöm­bösséget sugall, a feladatok, a felelősség áthárítását tünteti fel célravezetőként. S még nagyobb a baj akkor, amikor a szer­vezet bizonyos csoportjai vélt érdekeiket igazságként, szükségszerű tényezőként akarják elfogadtatni. Ha ez sikerül, a te­vékenység egészét megbénító zavarforrás épül be a gyári, vállalati irányítási mecha­nizmusba, kétségessé válik — esetleg eltű­nik — az emberek előtt a helyes és a helytelen, a jó és a rossz közötti választó­vonal. Sok sasnak egy fészken nehéz megalkud­ni — az ízes mondással mentette, magya­rázta valaki a cégén belüli érdekellenté­teket. Igen ám, de a „sasok" a fészekből kifelé igyekeztek, azon csatáztak, kinek si­kerüljön ez előbb, gyorsabban! Azon bi­zonykodtak, miért nem lehet megtartani a határidőt a nagy summájú exportmegren­delés teljesitésénél. Az alkatrészüzem né­. hány szerszám hiányát hánytorgatta fel, holott valójában arról vólt szó: nekik könnyebb a típusmunkadarabok előállí­tása, egyszerűbb ezzel „hozni a tervet". A szerelde viszont előbbre sorolta a külföldi megrendelést, mert számára ez az előnyö­sebb, ám eközben felrúgott több belföldi megállapodást, ami miatt az értékesítési osztály protestált.... i Ma még ábránd, hogy akár az egyének, akár a közösségek habozás nélkül fölis­merjék tényleges érdekeiket — mert hi­szen előbbi példánkban az exportszállítás teljesítése valamennyi részleg javát szol­gálná —, s ahhoz igazodva cselekedjenek. A kívánatosnál szűkebb látóhatár csupán intézkedésekkel nem tágítható. Elrendelni valamit nem azonos az érdekellentétek forrósainak fölszámolásával, mert a követ­kezményeket téveszti össze az okokkal. M égis, az az általános, hogy vagy szép szavakkal, vagy rendelkezésekkel próbálnak rendet tenni a vállalati vezetők, holott más kínálja a megoldást. E más az okokat feltáró elemzőmunka, az ennek megállapításait figyelembe vevő in­tézkedéssorozat, a meggyőzés kombináció­ja. Cselekedetek olyan lánca tehát, amely­ből egyetlen szemet sem lehet kihagyni, mert ha ez történik, csak rövid idejű a si­ker, vagy el sem érhető. Nem szabad azzal elintézni a vállala­ton belüli érdekellentéteket, hogy „káro­sak, mert szemben állnak a vállalati érde­keltséggel". A legtöbb helyen mégis csak eddig jutnak el. Tökéletes, mindenfajta súrlódástól mentes szervezet persze nin­csen. Nem is ennek óhajáról van szó. Ha­nem arról a jogos kívánságról, hogy a ka­pun belüli csaták ne a kudarcok, a vere­ségek, a megfutamodások számát gyarapít­sák, hanem a győzelmekét. M. O. átáll a 10-es csatornára a szentesi televízióadó Működik az új adóberendezés — Október 2-től „beállító ábrát" sugároznak Ismeretes, hogy különféle közvetlen környékén szük- mást a jugoszláv és a ma­környező televízióállomások ségtelen az antennák átfor- gyar adás, tekintettel arra, zavarása miatt beszűkült a gátása, viszont a televízió- hogy általában sokan nézik szentesi adó vételkörzete, és készülék gombját a 10-es Csongrád megyében is a elsősorban a távolabb levő csatornára kell átállítani. Ez déli szomszéd állam televí­készüléktulajdonosokhoz a készülékek 98 százaléké- ziós műsorát. A válasz er­gyengébb, vagy egyáltalán nal adott, csupán a régi tí- re az, hogy semmiféle prob­nem vehető kép- és hangje- Pusú televízióknál — példá- léma nem áll fenn, mert lek jutottak Többek között ul Carmen, Tavasz — indo- műszaki szempontból „mesz­ezért is indokolt az a vál kolt a műszaki beavatkozás sze van egymástól" a ma­tozás hogy október 12-től a 10-es csatorna kialakításé- gyar 10-es és a jugoszláviai a szentesi televízió adóállo ra- 6~os csatorna. es mindkét más - szaknyelven szólva .„A szentesi televízió adó- viszonylatban semmiféle áttér a függőleges pola. ritású sugárzásra, és ezután a készülékeken a 10_es csa­a műszaki munkák műsorvételnek, triz Szegedre az átállással. Nagy ered- másképpen- érvényes.) Kádár János látogatása a Magyar Hemzeti Galériában Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Aczél Györgynek, a Politikai Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének társaságában csütörtö­kön délelőtt ellátogatott a Magyar Nemzeti Galériába, és megtekintette a Pátzay Pál szobrászművész 80. születés­napja alkalmaból rendezett életmű-kiállítást. Találkozott és szívélyesen elbeszélgetett a művésszel és feleségével, gra­tulált a gazdag életműhöz, amelyet a kiállítás tükröz, és jókívánságait fejezte ki a jubiláló mesternek. A talalkozón részt vett Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. . mény, hogy megtörtént az Érdemes még megemlíte­tornan vahk lehetove a mu- uj adóberendezés átadása, ni, hogy a szentesi adóto­sorvetel. Ez megköveteli a és ez október 2-től 9-ig a rony — a korábbi sajnála­házi antennák átállítását, at- televízióműsorok szünetében tos tűz után — már üzem­forditását, az adoallomastól a 10_es csatornán úgyneve- szerű állapotban van, a tel­10—15 kilometeres korzettol zett „beállító ábrát" sugá- jes rendbehozatal megtör­távolabbra. Szentesen es roz a közönség, a Gelka, a tént, és csak kisebb hiány­szakemberek számára, a ké- pótlások vannak hátra. A szülékek és az antennák fejlesztési tervek szerint jö­pontos „beigazítására". A tá- vőre az URH-adások kereté­volabbí körzetekben októ- ben a rádiókészülék-tulajdo­ber 12-től a 10-es csatornán nosok részéről lehetőség zavartalan lesz a televízió- nyílik a Kossuth és a Pető­műsorok vétele, szemben az fi rádió műsorának vételé­eddigi kifogásokkal és hiá- re. Jelenleg csak a 3-as szá­nyosságokkaL Ugyanakkor mú URH-rádiómüsort to­Szentesen, pontosabban vábbítja a szentesi adóállo­Csongrád megye területén is más berendezése. Jövőre ez állandósul a kép- és hang- a helyzet, a már ismertetett ielek minősége, mert ezt le-, formában megváltozik, a hetővé teszi az új adóberen- rádióhallgatók javára. A kel­dezés. A régit felújítják, al- lő műszaki előkészületek kalmassá teszik a 10-es csa- után 1978-ban pedig — a tornán történő továbbításra, szentesi adóállomás révén és a jövőben tartalékado- — a 2-es számú televízió­ként fog szerepelni. műsor is eljut a készülékek Az antennák állásával képernyőjére Csongrád me­kapcsolatban felmerül az a gyében is. kerdes, hogy zavarja-e egy- Szabó Róbert .

Next

/
Oldalképek
Tartalom