Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-28 / 229. szám

Kedd, 1976. szeptember 28. Kész a második vágány Somogyi Károlyné felvétele Egy évvel ezelőtt kezdődött a vágányépítés a Vásárhelyi Pál utcában és a Külső-Pulz utcában, s az egyik sínpáron augusztus közepén már megindult a forgalom. A Betonút­építő Vállalat és a Szegedi Közlekedési Vállalat dolgozói az ígért határidőre, szeptember végére befejezték a második vágány építését is. Ma reggeltől tehát a Belvárosból a rókusi végállomás felé haiadó kocsik is a Vásárhelyi Pál utcánál térnek le a sugárúti pályáról, s utasaik leszállhat­nak a konzervgyár előtt kialakított új megállónál. Felvé­telünk itt készült a tegnap délutáni műszaki átadás előtt, az utolsó simítások idején. A kifelé haladó villamosok vég­állomását egyébként előreláthatólag holnaptól az autóklub felőli új sínpárra teszik át. A kocsik, utasaik nélkül, a ró­kusi tó feltöltött részén megépült hurokvágányon fordul­nak, s a város felé utazók az állomás épülete felőli meg­állóban szállhatnak fel az l-es villamosra A SZOT elnök­ségének ülése fl munkás­szállók fejlesztése A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége hétfőn ülést tartott. Többek között megtárgyalta a mun­kásszállók fejlesztéséről ho­zott minisztertanácsi hatá­rozat hatékony támogatásá­nak szakszervezeti tenniva­lóit. Így fontos feladatnak tartja, hogy együttműköd­jön a különböző funkcioná­lis szervezetekkel a munkás­szállók fejlesztését ösztönző szabályozók szükséges módo­sításának kidolgozásában, meghatározásában, a mun­kásszállók kategorizálási be­sorolási feltételrendszerének kialakításában. Az elnökség tájékoztató je­lentést hallgatott meg az el­ső félévi üzemi balesetek és foglalkozási megbetegedések alakulásáról. Ebből kitűnik, hogy a múlt év azonos idő­szakához viszonyítva az ál­lami iparban és építőipar­ban, valamint a mezőgazda­ság állami szektorában és a termelőszövetkezetekben 6,2 százalékkal csökkent a bal­esetek száma, és ezen belül 18,5 százainkkal a halálos kimenetelű baleseteké. A munkavédelem fejlesz­tése érdekében az elnökség megtárgyalta a munkavédel­mi technikus minősítés sza­bályozásáról előterjesztett tervezetet. (MTI) Szállítás Zöldségtermesztés és -felvásárlás Az országgyűlés kereskedelmi és mezőgazdasági bizottságának együttes ülése Csaknem öt órán át ta­nácskoztak hétfőn az ország­gyűlési képviselők és az il­letékes tárcák vezetői a zöldség-gyümölcs ellátás helyzetéről. Az országgyűlés mezőgazdasági, illetve keres­kedelmi bizottságának együt­tes ülésén a Palkó Sándor elnökletével — Hammer Jó­zsef mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyet­tes, Molnár Károly belkeres­kedelmi miniszterhelyettes és Patay János, a SZÖVOSZ elnökhelyettese tájékoztatta a képviselőket. Az ülésen részt vett és felszólalt Ino­kai János, az országgyűlés alelnöke és dr. Villányi Mik­lós pénzügyminiszter-he­lyettes. A sok vonatkozású — aho­gyan a képviselők fogalmaz­tak: „piac- és pénztárcaérzé­keny" — téma megközelíté­séhez, a helyzet jobb meg­értéséhez a IV. ötéves terv már értékelt tapasztalatai kínálkoznak. Az elmúlt terv­ciklusban az előirányzottnál szerényebb mértékű volt a kertészeti termelés, s ezzel összefüggésben a lakossági fogyasztás, valamint a friss és tartósított áruk exportja. A termesztés és a forgal­mazás javítására tett intéz­kedések csak részleges és át­meneti eredményeket hoztak, s jóllehet növekedett az egy főre jutó termelés és fo­gyasztás, s a termelés belső összetételében is megfigyel­tek kedvező változásokat, a kormányintézkedések nyo­mán kibontakozó tendenciák nem bizonyultak tartósnak. Az okokat elemezve bebizo­nyosdott, hogy az újabb ter­melési visszaesés a kerté­szeti ágazat jövedelmezősé­gének bizonytalansága, a versenyképesség romlása, s a kézi munkaerő gyors üte­mű csökkenése miatt követ­kezett be. A fejlesztést gá­tolta az is, hogy az elkerül­hetetlen termelési és értéke­sítési kockázatot a központi irányítás csak kis mértékben képes befolyásolni. Ami az idei esztendőt ille­ti: a késői kitavaszodás, majd az április-májusi fa­gyok, s az ezt követő hcsz­szan tartó szárazság hátrá­nyosan hatott szinte minden kerti kultúra fejlődésére. A termékiesés ellensúlyozására szélesebb körben szorgal­mazták a másod vetéseket: a felvásárló, feldolgozó válla­latok szervezésében a mező­gazdasági üzemek augusztus­ban rhintegy 7000 hektárt vetettek be, zömmel zöldbor­sóval, zöldbabbal és uborká­val, míg az 'ÁFÉSZ-ek szer­vező munkája nyomán to­vábbi 300o hektáron termel­nek másodvetésű zöldséget. A kereskedelmi és a tartó­sítóipari vállalatok az átvé­teli feltételek javításával ösztönözték a szerződéses termesztést. Az árrendezés lehetőségeivel élve a zöldség­félékre 5 százalékkal, a gyü­mölcsökre 5—8 százalékkal magasabb felvásárlási árakat hirdettek meg. Mégis, a reá­lis helyzet figyelembevételé­vel a szövetkezeti kereskede­lem őszi burgonyából példá­ul csak az előirányzott fel­vásárlás 72,5 százalékával, zöldségből 85 százalékával, gyümölcsből 83 százalékával számol. A nyári és őszi termékek áruhelyzete alapján az ille­tékesek azzal számolnak, hogy a második félévben a szövetkezeti kereskedelem forgalma mintegy 11—12 szá­zalékkal lesz magasabb a tavalyinál, s ez némiképpen ellensúlyozza a föltehetően mérsékeltebb szabadpiaci ér­tékesítést. Télre, tavaszra gondolva 275 ezer tonna bur­gonya, zöldség és alma köz­ponti tárolására készült fel a kereskedelem, ez a mennyi­ség 20—25 százalékkal több az 1975-ös előirányzatnál. Az előterjesztést követő vitában képviselők s minisz­tériumi vezetők véleménye egybevágott: növelni kell a termelők érdekeltségét, az az alapja a termelés emelkedé­sének, a lakosság jobb ellá­tásának. A tanácskozás dr. Bélák Sándornak a zárszavával ért véget. N em mai keletű a nagy forgalom a szállítási munkákban; így van ez ősszel is. Gyakran mondogatták a fuvároztató vállalatok, hogy nincs elegen­dő kapacitásuk, kevés a munkaerő, gyenge a rakodás gépesítése. Ha hiány mutatko­zott valamely területen, ott a válasz is: nincs elegendő vagon, kevés a teherautó, összegyülemlett a munka. Növekvő fel­adat mindig volt, lesz is a szállításban. Ez kikerülhetetlen, most is, ősszel. Ekkor ta­karítják be a mezőgazdaság több termékét, s ugyanakkor nem szenvedhet csorbát semmi más terület sem: az építőipar kéri a cemenfát, a kavicsot, a téglát, a kereske­delmi vállalatok a maguk termékeit sze­retnék megkapni, és sorolhatnánk tovább a mindennapi, soros fuvaroztatás fölada­tait. Kérdés, hogyan állunk környezetünk­ben a szállítási tennivalókkal? A Szeged városi pártbizottság gazdaság­politikai osztálya nemrégiben áttekintette — az érdekelt fuvarozó vállalatokkal együtt — a legégetőbb munkákat. A MÁV, a Volán vezetői elmondották, hogyan ké­szültek föl a növekvő forgalomra, milyen gondokkal, vagy éppen kedvező lehetősé­gekkel bírnak. A MÁV képviselői beszá­moltak arról, hogy az első félévben gyön­gébb volt a teljesítésük. Miért? Keveseb­ben utaztak a személyvonatokon, s keve­sebb tehervagont kértek a vállalatok. E téren aligha lehetne merev tervszabályzó­kat fölállítani, hiszen a vállalatok és intéz­mények igényeit előre nem lehet „föltér­képezni". Olyan ez, mint a sütőipar terve; ha nem esznek annyi kenyeret, vagy kif­lit az emberek, mint amennyit a sütőipar elképzelt, akkor ehhez kell igazodni. A lényeg egy lehet: az igények kielégítése. Legyen az éppen több, vagy kevesebb az előre elképzeltnél. A fuvaroztatók is így jár­tak az év első felében. Kevesebb megren­delés érkezett, mint amennyire gondoltak. A MAV most panaszkodik, hogy 96 szá­zalékra teljesítette a tervét, de a Volán sem dicsekedhet sokkal többel. De most nagy szállítási feladatokhoz érkeztek. Va­jon eleget tesznek-e a követelményeknek, a megrendeléseknek? A lényeges dolgokban biztosan helytáll­nak majd a vasút és a közút gzállítási munkáiban érdekelt vállalatok. Apró gon­dok akadnak most is. Hiszen a cukorrépa betakarításakor nyitott vagonokra lesz, s van szükség. A fölszedett répa nem ma­radhat sokáig a földeken, el kell jutnia a gyárakba. A cukorgyárak is szezonális vál­lalatok: ősszel kezdődik a földolgozás, s nem tarthat sokáig a munka, mert a répa elrothad. A mi környezetünk szállítási föladatairól azt állapíthatjuk meg, hogy a fuvarozó vállalatoknak van elegendő kapacitásuk, vagon- és téherautóparkjuk ahhoz, hogy eleget tegyenek a megrendeléseknek. De ehhez a tevékenységhez jól összehangolt munkára lenne szükség. Egyetlen példa: illő a megérkezett vagonokat gyorsan ki­rakni. Sajnos, néhány helyi vállalat nem így gondolkodik. A szegedi építőipari (ta­nácsi) vállalat szombaton vagy vasárnap, mint jó néhány más üzem, vállalat, rá se hederít a megrakott vagonokra. Két-három napon át is vesztegelnek a megrakott ko­csik, míg visszaadják a MÁV-nak azokat. Igaz, megfizetik a kötbért. De a kötbér nem lehet megoldás, mert az nem haszon, sem a vasútnak, sem a vállalatoknak, kö­vetkezésképpen a népgazdaságnak sem. A tiszta haszon az, ha a megrakott vagono­kat azonnal és gyorsan kirakják, vissza-, adják a forgalomnak, hogy újra a szállí­tás vérkeringésébe kerüljenek. A Volán szakemberei beszámoltak ar­ról, hogy vásároltak rakodógépeket, gyor­sabbá és könnyebbé tették a föl- és lera­kást. Üj elképzelésük, hogy a vontató­kocsihoz ne egy, hanem két pótkocsit kap­csoljanak. Bár nem szegedi találmány ez, de mégis hasznos és hatékony a szállítás­ban: A vasút gondosan mérlegel, szeretne minden igényt kielégíteni, most a nyitott vagonokat kérik; ehhez azonban a partne­rek együttműködése is nagyon szükséges, Űj — meglehet, hogy a fuvaroztató vál­lalatnak kellemetlen —, de a megrende­lőknek mindenesetre kellemes állapot állt elő: a Volán néhány teherautójának a cég keres megrendelést. A vállalat vezetői azon törik a fejüket, hol találnak szállítási lehetőséget. A nagy kapacitású kamionjaik szívesen fuvaroznak a szabolcsi almásker­tekből is, csak ne álljanak a garázsban. Más teherautóknál is vannak ilyen gond­jaik: nekik gondok, a megrendelőknek előny. Régóta várjuk ezt a,- állapotot. Ne vevő, a megrendelő „álljon sorba", ha­nem a fuvarozó vállalat keresse a fizetők igényeinek pontos és maradéktalan kielé­gítését. Ez a normális állapot. A z égyensúly akkor eredményes, ha körülbelül megegyezik a kínálat és az igény. Azért sok még a huza­vona a két szállítási vállalat között. A vas­út szeretne több árut szállítani, hiszen ott a vágányhálózat és ott a vagonpark. A Volán is bőséges teherautóparkkal rendel­kezik. és szeretne minél több árut a köz­útra vinni. Az építővállalatok kavics- és sóderszállítmányait a vasút intézi, de ha a teherautók Budapest környékére indulnak áruval, visszafelé szívesen megpakolnának például Dunaújvárosban kaviccsal is, s el­hoznák Szegedre. Ebben kellene még jobb kapcsolatokat és természetesen kedvező fuvarárakat kialakítani. Ez is közös ügy és érdek. összegezve a mostani, őszi szállításokat, megállapíthatjuk, ma már kevésbé lehet nehézségekről beszélni. A MÁV és a Vo­lán ma már százszázalékosan eleget tud tenni megrendelőinek, zökkenőmentesen lebonyolítja a fuvaroztatók jó közreműkö­désével a növekvő szállítási tennivalókat. Gazdagh István A fegyveres erők napja alkalmából Kitüntetéseket A fegyveres erők napjaj alkalmából a KISZ Közpon­ti Bizottsága a fegyveres testületekben működő KISZ­szervezetek munkájának szervezésében, irányításában, a fiatalok hazafias és hon­védelmi nevelésében, továb­Megkezdődtek az úttörö­és diákparlamentek Országszerte megkezdődtek az úttörő- és diákparlamen­tek. Az idei tanácskozások új vonása, hogy az iskolai fórumokon a korábbitól el­térően nemcsak egy-egy osz­tály küldöttei, hanem vala­mennyi tanuló részt vehet. A parlamenteken egymillió há­romszázezer tanuló, vala­mint egyetemi és főiskolai hallgató részvételére számí­tanak. Az első tapasztalatok szerint az eddig lezajlott is­kolai tanácskozások munka­értekezlet jellegűek voltak, mentesek a formalitásoktól. Az iskolai parlamenteket — a tapasztalatok szerint — gondos felkészülés előzte meg. A legtöbb iskolában a tanulók éltek azzal a lehető­séggel, hogy osztálygyűlésen vitassak meg — az osztály­főnökükkel együtt — problé­máikat. Közösen alakították ki az iskolai tanácskozásra álláspontjukat és számba vették azokat a kérdéseket, amelyekre választ várnak az igazgatótól. A középiskolák többségé­ben a későbbi tanévkezdés és a körültekintő előkészítés miatt októberben rendezik meg a szocialista demokrá­ciának ezeket a viszonylag új és sajátos fórumait. Októberben kezdődnek a diáktanácskozások az egyete­meken és főiskolákon. A fel­sőoktatási intézményekben évfolyamonként vagy karon­ként rendeznek parlamente­ket, és külön üléseznek a hallgatók, valamint a fiatal oktatok. bá az ifjúsági szövetség te­vékenységének segítésében kifejtett kiemelkedő érde­meik elismeréséül kitünteté­seket adományozott. Hétfőn a Magyar Néphadsereg Köz­ponti Klubjában Fejti György, a KISZ KB titkára ünnepségen nyújtotta át 11 kitüntetettnek az Ifjúságért I Érdemérmet. Huszonhármán I KISZ-érdemérmet kaptak. Tárcsái Tibor vezérőrnagy, az MSZMP néphadseregi bi­zottságának első titkára a Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany, ezüst, illetve bronz fokozatát nyújtotta át három kitüntetettnek, akik kiemelkedő munkát végez­tek a^fiatalok szocialista ne­velésében és katonai szolgá­latra való felkészítésében. t A fegyveres erők napja alkalmából ketten részesül­tek a belügyminiszter által adományozott Haza Szolgá­latáért Érdemérem ezüst és bronz fokozata kitüntetés­ben, az ifjúság körében vég­zett eredményes nevelő mun­kájukért. A fiatalok hazafias, hon­védelmi nevelésében végzett eredményes munkájuk el-, ismeréséül ketten részesültek a Haza Szolgálatáért Érdem­érem bronz fokozata kitün­tetésben, amelyet Gáti Jó­zsef, a munkásőrség orszá­gos parancsnokhelyettese nyújtott át. A fegyveres erők napja alkalmából ünnepséget tar­tottak hétfőn a munkásőrség országos parancsnokságán. Papp Árpád, a munkásőr­ség országos parancsnoka ünnepi parancsban köszön­tötte a testület tagjait: a társ fegyveres erők és testü­letek katonáit, tisztjeit, a Varsói Szerződésben tömö­rült baráti hadseregek har­cosait, köztük a szovjet had­sereg állományát. A fegyveres erők napja alkalmából a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa és a munkásőrség országos pa­rancsnoka kitüntetéseket adományozott, öten Kiváló Szolgálatért Érdemrend, 171-en a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany, ezüst, il­letve bronz fokozata kitün­tetésben részesültek. A mun­kásőrséggel történő elvtársi együttműködésük elismeré­séül 195-en pártmunkások, a társ fegyveres erők, testüle­tek, a szovjet hadsereg tiszt­jei — a Munkásőr Emlék­jelvényt kapták. Hatan Szol­gálati Érdemérem kitünte­tésben részesültek, és ugyan­csak hat munkásőr tisztet előléptettek. Az országon parancsnok­ság ünnepségén Papp Árpád adta át a kitüntetéseket. A kitüntetetteket és a fegyveres erők, testületek tagjait Jakab Sándor kii. szöntötte. > *

Next

/
Oldalképek
Tartalom