Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-01 / 206. szám

2 Szerda, 1976. szeptember t: Vessenek véget a harcoknak Libanonban Világhírű francia és olasz művészek felhívása # Párizs (MTI) Világhírű francia és olasz művészek egy csoportja kedden felhívással fordult a világközvéleményhez a libar noni néppel való szolidaritás kifejezésére. Az értelmiségieknek a L'Humanité hasábjain megjelent felhívása alatt olyan személyiségek aláírása szerepel, mint Aragon, Vercors, Alberto Moravia, Marcello Mastroianni, Cesare Zavattini stb. A 21 világhírű művész követeli, hogy vessenek véget a harcoknak Libanonban, szüntessenek be minden külföldi beavatkozást, és elitéli az ország felosztására irányuló kísérleteket. Nyolc napért — húsz év börtön 9 Nicosia (Reuter) tek vezetésével végrehajtott Tegnap Nicosiában húszévi államcsínyt követően Szampbörtönre ítélték Nikosz szon nyolc napig a szigetorSzampszont az 1974 júliu6á_ szág elnökeként működött ban Makariosz elnök elleni A vádlott még a múlt hémeghiúsult puccsban játszott ten elismerte bűnösségét és szerepéért A Ciprusi Nem- az ítélet ellen nem nyújtott zetl Gárda által, görög tisz- be fellebbezést Magyar pártküldöttság utazott Líbiába # Budapest (MTI) Az MSZMP KB képviseletében Frank Ferencnek, a KB tagjának, az MSZMP Békés megyéi pártbizottsága első titkárának vezetésével pártküldöttség utazott a Líbiai Arab Köztársaságba. A 3 tagú küldöttség részt vesz az 1969. szeptember elsejei líbiai forradalom 7. évfordulójának ünnepségein. * A Líbiai Arab Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a forradalom 7. évfordulója alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Moamer el-Kadhafit, a Forradalmi Parancsnokság Tanácsa elnökét és Lázár György, a Minisztertanács elnöke Abdusszalam Dzsallud miniszterelnököt. Hosszú út pora 2. Vásárlás helyett: Barcelona A csekélyke szegből ek- dés, vagy pedig részben az mftás több vásári csodáján pesetaösz- évtizedeken át tartó fran- val. korra már csak annyi ma- coista „rendcsinálás" ered- A parktükrökben nagyszeradt, amennyiből a napi egy ménye-, azt döntsék el a rü szobrok. Velük szemben üveg vörös borra és a mű- nálamnál alaposabb helyis- viszont egy lépcsős-barlanzeumi belépőjegyek megvál- merettel rendelkezők. Min- gos vízesés. Csupa kő, csutására futotta, így aztán denesetre tény, hogy a bar- pa márvány, csupa lépcső, megszabadultam a vásárlás celonai mindennapokból hi- csupa szárnyas alak és ágaskényszerrabságátóL S míg a ányzik a kikötővárosok sok- kodó ló. Azaz: víz és páltöbbiek „olcsó" aranyáruk sok negatív rekvizítuma. • mafák, nyomasztóan (1 Ú1haj_ után futottak, egy leendő Vagy ha egzisztál is, a hát- tolt szecesszióval) agyondí„nagyszerű üzlet" lehetősé- térben lappang, nem tolak- szítéit környezetben. gétői már-már hipnotizáltan, szik mindjárt és feltűnően a - . u Rambla vagy mentek kotorászni ama turistái tekintet elé. fl ngffl .llBárút követkenagyáruház kacatjai között, Utóbbi magyarázat Indo- " " amelynek levegőjét kriptái koltságának adaléka a kikö- R™hlák» né hőfokúra dermesztette a lég- tő környékén található kato- ^n J^;^tkT Kolnmbnsz _ Z„ „3; i/un„iMn ™ emlegetik.) Kolumbusz kondicionálás — nekivághattam addig én nai objektumok kapuiban városnak, posztoló őrök testtartása, ível. Ha valaki igazán meg Harminchét éve kezdődött Harminchét esztendeje tör- mint három évtized bizonyít- szerét, amelyek az enyhülést tént „Lengyel" katonák — ja, hogy szüntelen erőfeszí- és a biztonságot politikai sitt nürnbergi perben utóbb tés, tömegek békeharca, szo- kon szavatolják, ki kell egékiderült, hogy lengyel egyen- cialista országaink hajié- szíteni olyan katonai intézruhába öltöztetett SS-ek — kony és előrelátó diplomá- kedésekkel, amelyek Európát megtámadták a gleiwitzi né- ciája szükséges ehhez. Hosz- végérvényesen és visszavonmet nyelvű rádióadót. Ez a szú időt vett igénybe, amíg hatatlanul a béke kontinenprovokácló vezette be a Hit- sikerült, legalábbis Európá- sévé teszik, ler által már korábban alá- ban, az összes érdekelt fél- és jtt korántsem csak Euirt. Fehér Terv fedőnevű lel elfogadtatni a fasizmus répáról van szó. Hadd emhaditerv végrehajtását Len- felett aratott győzelem ered- lékeztessünk rá: innen ingyelország ellen. 1939. szép- ményeként kialakult határotember elsején hajnali 4 óra kat és viszonyokat. A 46 perckor egy parányi és tárgyalások ho6szú korkopár földnyelvre, a Wester- szakát éltük át — és élplatte lengyel határőr állo- jük ma is — meggyőződésmásra a németek tüzérségi sel vallva, hogy nincsenek a rek gőmbafelhője. Ahogy a össztüzet zúdítottak. így nemzetközi porondon olyan béke egy és oszthatatlan, kezdődött el a világtörténe- vitás kérdések, amelyeket a úgy a nemzetközi biztonság lem eddigi legpusztítóbb há- fegyverek erejével kellene ügye is az. Ázsiai biztonsági borúja, a második világhá- megoldani. szerződésre is szükség van, ború. A Szovjetunió, Lengyelor- és fegyvermentes övezetekre Huszonháromezer-hétezáz- és Csehszlovákia tár- világszerte, újabb és újabb egy férfi és nő, katona és nyálasai a nyugatnemet fél- SALT-egyezményekre, újabb civil, csecsemő és aggastyán lek a Németország eredményekre a fegyverzetpusztult el ennek a háború- kapcsolatfelvétele, a Berlin és csapatcsökkentési tárgyanak minden napjan, összesen kérdéseben született meg- lásokon, hogy elinduljon, ötvenkétmillióan 2194 nap ^RYezé*. és végül a helsinki előrehaladjon az általános és alatt A történelem összes értekezlet tette fel a koro- teljes leszerelés ügye. amely megelőző háborúi együttvé- nat azokra az erofeszitesek- ^ európai és a világbéke ve sem követeltek ennyi ál- re- amelyek eredményeként legfőbb garanciája lehet dozatot elmondhatjuk, hogy ma már ötvenkétmillió halott erQÜiabb és úiabh nemzedé- eRy sokkal biztonságosabb léké figyelmezteti az embeStt&ffWgJ S&teT - - dult az első világháború, s innen az a második is, 37 éve, amelynek végnapjait már a távoli japán városok felett jelezte az atomfegyve.. . azonban még korántsem az nség mindmáig nem térhe- út vé A szerződések rendtett napirendre e szörnyű pusztítás és vérontás felett. Űjra és újra felteszi a kérdést: elkerülhetetlen volt-e mindez? Igaz, a történelemtudomány nem kedveli a „mi lett volna, ha" meditációt. De erre a kérdésre mégis lehel válaszolni. Ha sikerül a második világháború előtt hatékony kollektív biztonsági rendszert létrehozni, ha a nyugati diplomáciai elképzelések éle nem a Szovjetunió ellen irányul, akkor az események menete másképp alakult volna. Az emberiség szerencsétlenségére a nyugati hatalmak váltakozó kormányai a realizmus rövidéletű felvillanásai ellenére csupán a szovjetéi lenességben voltak következetesek. Ebben az értelemben 1925től. a locarnói egyezmény évétől szinte egyenes út vezetett a tragikus 1939-es esztendőig, amikor az angol és francia fél meghiúsította a moszkvai tárgyalásokat, amelyeket a szovjet kormány azért kezdeményezett, hogy hatékony kölcsönös garanciákkal állják el Hitler útját A háború után más Tett világunk, mint előtte volt. Ha ma ezen az évfordulón optimisták lehetünk, azt a nemzetközi erőviszonyok megváltozásának köszönhetjük. Hiba lenne azt. gondolni, hogy az erőviszonyok változása automatikusan vezet enyhüléshez, kollektív biztonsághoz és tartós békéhez. Éppen a háború utáni több BÁTYAI JENŐ: Szabó István Nincs nagyszerűbb dolog. arcklf^ez^se- Marconán á l- Barcelonát, mint programon kívüli séta nak. Mmden utca, járókelőt mi d'enképpen végig kell egy teljesen ismeretlen, ket- J^L'Z' tálnia rajta. A Rambla kömilliós világvárosban. Szám- ügyre zepe széles, kettős fasorral talanszor kitapasztaltam már "akvas & elszanteág Keme- £ ^ jobbról-baU ezt, és a recept Barcelona- "yen markolják a géppiBz- ° ^^ keskeny ban is bevált Útbaigazítás- Mintha a következő egyirányúsított nak elég volt annyi, merre közúti kötekedés számára, is van a tenger. Ezt meg- nyttni valakikre - érulko- Nehéz egyszerre látómezőmagam ^ betáj°lhattam ' Egy SnatTtszeakad be -orUan. a ^ar^ utcaAz indulás helye — stflu- a tekintetünk. Ruhám, vi sosan — a Katalán tér. Hlszen ebben a térségben a fgybol_ elarulja a messziről katalán nemzetiségűek van- ^et^°tt idegent. Nem tu- manóvere7Ö tók. Miközben nak többségben (részesedé- ^m, nl tort,fan* foa oda- a sétá Uedélyes> sőt visük az ország összlakosságé- v^ lcMáhh'^nnlft n dékies ráérősséggel zajlik az bői 24 százalék). Barcelona legalább ennyit: „Bu_ éJet valaha az önálló Katalónia dapest." ötletes rafinériával hulfővárosa volt S az autonó- . i ijjll hazai turista lámalakban rakták le Itt a H ICyiUUll nem jut ei kövezetet. Míg meg nem Ide. Pedig egy harminchek- szokja a szem, úgy érezni, tárnyi kiterjedésű érdekes- mintha ingoványon lépkedne ségrezervátumot nem ismer az ember. Aztán a látvány képet. A keskeny járdán » l.trftiiitcLurm. xiuuaill, VI- . ... _ , . „_ r. ..., Katalán tér. HL -rvert sporttáskám nyilván SfTgyfnáÍf^etTk "a lépésben haladó, lavírozó, miát, amit a történelem vihara elsodort tőle, a köztár_ saságiaktól kapta vissza, a harmincas években rövid időre. E kétmilliós metropolis ekkor néhány esztendőre az Autonóm Katalán Állam fővárosa lehetett, majd két ,.. gyeimet. Ugvanis bódé bódét sajaros, követ ut Közöttük pedig meg elkerülésével. A Citadella-park szecessziós keveréke a régi éven át befogadta falai kö- nek a modernnek, a mű zé a köztársasági kormányt vészinek és a hétköznapi. ' is nak. Az átépítés során rehamar elvonja erről a fiszékek, néhol hatos-nyolcas sorban. Mintha páholyban barcelonai lakos. mek aszfaltutakat kapott, LSdlst'né^befVva £ kavargó flbilf bejárták egész Spa- melyek közvetlenül kapcso- , , ' HRIR nyolországot, Barce- lódnak a városi közlekedés ^zínfcéget a színnomnás lonát szabadabbnak. derű- érrendszerébe. Könnyen el ® sebbnek. „nyitottabbnak" lehet képzelni a csodát: az L^ntT.3 találták más városoknál. Jó- autó egyik pillanatról a má- majmoKat, KananKat papamagam mindezt inkább úgy sikra a világvárosi forUlom tl^ll^ érzékeltem, hogy Barcelona forgatagából árnyas fasorok megőrzött és átmentett va- őrizte csöndbe kerül, lamit spanyo] földre a föld- A főbejárati oldalon reközi-tengeri nagy francia és mekszép barokk paloták, olasz kikötővárosok, Mar- Kecses, arányos formák, az seille, Genova atmoszférájá- építészeti stílus teljességé ben erősen megszaporodott számú) olyan könyveket, amelyek címlapja hangsúlyozott szexuális élményeket ígér a vásárlónak. 0 mjlypn élvezet odakukbői, lüktető életéből, szabad nek pontos megvalósítása, pr(Jy. ^^barclíonti újság fedezékéből a tettszellemiségéből. Méghozzá precíz történetiség. S mindúgy, hogy az életritmusnak ez természetesen méltó ke- » » t « • * u i ezt a lüktetését, a gondolko- ret az itt őrzött tudományos Srf wllS; dásnak ezt a szabadságát és művészeti gyűjtemények ^ * S rPimP7.t(.h. t,ic,JT r^z- tanulmányozó kozep-, netán már ezek. amazokénál fegyelmezetteb- számára, hiszen ma ben, rendezettebben valósít- múzeumok székelnek ja meg. ben az épületekben. Hogy aztán mindez vala- szinte egy kőhajításnyira a miféle természetes önfejlő- városi állatkert — az ijloéltes korú helybelieken az a rLtT™ bizonyos nyelési reflex. Innen Papp Zoltán KBvetfcezlk: GAUDI, A MtTLTMODERN. Lapok a szegedi tudomáiyés technikatörténetből 167. Dr. Davlda fced bonctanprofesszor SrogowDolnyban született, 1852-ben. A budapesti egyetemen folytatott tanulmányainak elvégzése után, 1876-tól az anatómiai tanszéken volt tanársegéd, majd 1881-ben a kolozsvári egyetemre, az anatómia helyettes tanárává nevezték ki. A következő években idegboncolástanból magántanári minősítést szerzett, és még ugyanabban az évben a leíró- és tájboncolástan egyetemi tanárává nevezték ki. 1921-ben az egyetemmel Szegedre jött, és itt ő szervezte meg, valamint rendezte be az anatómiai intézetet. Tudományos munkásságából jelentősek a kettős csigolyadúcokra, a kéz, a láb kettős gyűjtőereire vonatkozó megállapításai, szárított érkészitményei és csontcsiszolatai. 1921ben nyugdíjba vonult, és az intézet vezetését fiának, dr. Davida Jenőnek adta át. Budapesten halt meg, 1929-ben. Dr. Davida Jenő anatómusprofesszor Budapesten született, 1884-ben. Egyetemi tanulmányait 1907-ben fejezte be Budapesten, majd édesapja intézetében kezdte meg pályafutását, tanársegédként. Magántanári képesítést a kolozsvári egyetemen, 1914-ben szerzett. Az 1921-ben ide került egyetem bonctanprofesszorává nevezték ki. Munkásságából ki kell emelnünk a sebészeti tájanatómia oktatásában elért eredményeit, továbbá a csonttan körében végzett önálló kutatásait. Koponyatani vizsgálatainak érdekes eredményei még a tízes években közölte. Szegeden halt meg, 1929-ben. A gyógyszerészeti tudományok közel fél évszázadon át alkotó professzora, dr. Dávid Lajos Kézdivásárhelyen született, 1889-ben. A kolozsvári egyetemen 1910-ben gyógyszerészi, 1913-ban doktori oklevelet szerzett Pályafutását a kolozsvári egyetemi gyógyszertárban kezdte, gyakornokként A szegedi egyetem gyógyszerészeti intézetének vezetésére és a gyógyszertár megszervezésére 1921-ben kapott megbízatást. Magántanári minősítést a gyógyszervizsgálatok, különös tekintettel az alkaloidákra tárgykörből 1922-ben szerzett. A gyógyszerészképzés és a szakirodalom művelése terén szerzett érdemei elismeréséül 1930-ban rendkívüli tanári címet kapott. Az egyetemi gyógyszertár vezetése mellett, a Gyógyszerészeti Intézet professzorává 1944-ben nevezték ki, és ebben a minőségében maradt egészen nyugalomba vonulásáig. Több tudományos társasági tagsága közül kiemeljük, hogy a német kémiai társaság 1922-ben, az amerikai kémiai társaság 1928-ban, a nemzetközi gyógyszerészeti szövetség 1948-ban választotta tagjai sorába. Tudományos kutatásaival kiemelkedő érdemeket szerzett a gyógyszer-technológia művelése, továbbá a gyógyszerészképzés terén, különösen nagy szerepet vitt a szegedi gyógyszerészképzés megszervezésében. Közel száz tudományos publikációja mellett nagy jelentőségű a Szegeden, 1927 és 1937 között megjelent háromkötetes Gyógyszerészet című könyve. Szegeden halt meg, 1962-ben. Dr. Gellért Albert anatómiai professzor Pókán született, 1894-ben. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári egyetemen kezdte meg, majd a szegedin fejezte be, 1925-ben. Ezután a bonctani intézethez került, ahol 1933-ban magántanári képesítést szerzett. Rendkívüli tanárrá 1936-ban, egyetemi tanárrá 1940-ben nevezték ki, a Bonctani, SzöveL és Fejlődéstani Intézetbe, ahol élete végéig dolgozott. Tudományos munkássága az anatómia és a szövettan különböző területeire terjedt ki. Foglalkozott csonttannal, zsigertannal, az idegrendszerrel és összehasonlító anatómiával. Tudományága műveléséhez szükséges több makro- és mikrotechnikai kérdést is megoldott. Széles körű anatómiai és szövettani munkássága nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi irodalomban ismert, és sok alkalommal idézik. A kandidátusi fokozatot addigi munkásságának elismeréseképpen 1952-ben kapta meg. Kitüntetései közül a Magyar Népköztársasági Érdemrend emelkedik ki. Szegeden halt meg, 1967-ben. A hazai gyógyszerkutatás kiemelkedő tudósa; dr. id. Issekutz Béla Kőhalmon született, 1886. január 31-én. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári egyetem orvoskarán végezte, és 1908-ban avatták orvosdoktorrá. Gyógyszerkutatásokkal egyetemi szinten 1906 óta foglalkozik. Magántanári minősítését Kolozsvárott kapta, 1914-ben. Tanszékvezető egyetemi tanárrá a szegedi egyetemre nevezték ki, 1921-ben, és ebben a minőségében maradt meg 1937-ig, amikor a budapesti egyetem gyógyszertani intézetének vezetésére kapott megbízást. Tudományos munkássága a pajzsmirigyek élettanára, az inzulin hatásmechanizmusának tisztázására terjed ki. Beható vizsgálat alá vette az alkaloidákat, a hormonokat, az izgatószereket, a görcsoldó anyagokat, gyógyszertani vonatkozásban. Jelentős munkaterülete a rák kemoterápiája. A modern gyógyszertan kémiai szemléleten alapuló elméletét ő fogalmazta meg elsőnek hazánkban. Számos tudományos társasági és szervezeti tagsága köréből kiemelést érdemel a német gyógyszerészeti társasági tagsága 1921-től, az osztrák biológiai társasági tagsága. Az MTA levelező taggá 1939-ben, rendes tagjává 1945-ben választotta. Kossuthdíjjal 1952-ben tüntették ki. Idejéből mindig jelentősei fordít szakfolyóirati szerkesztési tevékenységére. Utóbb a gyógyszerkutatás történetével foglalkozik. (Folytatjuk.) * A sorosat 165. fejezetében sajnálatos elírás íőrtént, a röntgenológus fooruos neve helyesen: dr. Lajos Sándor. t