Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-01 / 206. szám

Szerda, 1976. szeptember 1: 3 Bányagépészkonferencia Kedden a balatonfüredi Mnyászüdülőben megkezdődött a mar hagyományos bányagépész-konferencia. A tanácskozásra 24 hazai nagyvállalat és kutató intézet küldte el képviselőit. A kétnapos szakmai tanácskozáson megvitatják az energiagaz<*Okodas időszerű kérdéseit a Wnyászatban. A Magyar Szénbányászati Tröszt vállalatainál mint az előadásokban elhangzott — másfél éve vezették be a főenergetikusi szervezet rendszerét. Ennek lényege az, hogy az energiagazdálkodásnak önálló, főhivatású felelősei vannak, akik gondoskodnak az ésszerű, gazdaságos energiafelhasználásról. A másfél esztendős kísérlet tapasztalatai máris kedvezőek. A Magyar Szénbányászati Tröszt vállalatainál az elmúlt esztendőben az energiamegtakarítás meghaladta a 6,2 százalékot, s ez 25,6 millió forint értéknek felel meg. Megállapították, hogy az oroszlányi, a borsodi és a tatabányai szénbányák gazdálkodtak legjobban az energiával. A tapasztalatok alapján Machács Miklós, a Nehézipari Minisztérium osztályvezetője hangoztatta, hogy az üzemekben tovább kell bővíteni az energetikusok hálózatát. Űj átrakó Záhonyban A sikeres próbaüzemelés után kedden átadták rendeltetésének a MAV záhonyi átrakókörzetének új ömlesztettáru átrakóállomását A létesítmény, amely meggyorsítja és lényegesen megkönynyíti a folyamatos áruszállítást, gépesíti a széles nyomtávú szovjet vasúti vagonokból a vasérc, a szén, a koksz és más, a Szovjetunióból érkező áru átrakását a magyar teherszállító kocsikba. Az új átrakóban műszakonként 50 vagonnyi árut tudnak átrakni. Betonacél erdő A paksi atomerőmű első főépületébe 150 ezer mázsa betonacélt építenek be, ennek 95 százaléka, mint úgynevezett pakett-térrács szilárdítja majd a hatalmas vasbeton alapot. A térrácsokat 60 méter hosszú csarnokban készítik. Képünkön: a sok pakett összeszerelve betonozásra vár A NSB megvizsgálta: Az egészségügyi törvény végrehajtásénak tapasztalatai Gondok és eredmények az idegenforgalom szervezésében A szegedi városi-járási népi ellenőrzési bizottság tegnapi ülésén vitatta meg azt a jelentést, amely azt volt hivatva felmérni, hogy Szegeden az orvosi gyógyító munkában hogyan érvényesülnek a központi és helyi irányelvek, milyen fejlődés tapasztalható ezen elvek megvalósításában; hogyan változik az egészségügyi ellátás, s milyen tényezők akadályozzák a célkitűzések elérését. A vizsgálatot, amely összességében az egészségügyi törvény végrehajtásának tapasztalatait mérte fel, dr. Janó János vezetésével dr. Salgó Gábor, dr. Vratán György, dr. Szabadkai Zoltán és Vajda Miklós végezte, együttműködve a megyei tanács vb egészségügyi osztályával, a megyei NEB vizsgálati programja szerint. A sokoldalú vizsgálat kiterjedt a városi tanács vb egészségügyi osztályának munkájára, a kórházakra, a rendelőintézetre, jó néhány körzeti és üzemorvosi rendelőre is. A vizsgálat alapján készült jelentés tehát meggyőző képet adhat a város egészségügyi ellátásának helyzetéről. Mindenekelőtt talán néhány adattal érdemes kezdeni. öt éve, 1971-ben a város egészségügyi költségvetési előirányzata nem érte el a 91 millió forintot, tavaly viszont már megközelítette a 150 milliót. A rendelkezésre álló összegek tehát jelentősen emelkedtek, ám a vizsgálat tapasztalatai szerint nem hoztak, nem hozhattak alapvető fordulatot az ellátásban. Érdemes idézni a népi ellenőrök egyik megállapítását: „A városi tanács kórházát, műszereinek és orvosi gépeinek állapotát elavultnak tartjuk. A költségvetési előirányzatok csak a javításokat és a 60 ezer forintnál kisebb értékű műszerek és gépek beszerzését teszik lehetővé. Ugyancsak kevésnek tartjuk az épületfelújítási keretet is. Az I. kórház épülete elavult, törekedni kell arra, hogy a 11. kórház területén tervezett pavilon az V. ötéves terv során megépüljön." Íme, néhány mondat a jelentésből. A költségvetési keretek nagymértékű emelkedése nem hozhatta meg a kivont eredményt, mivel nöt^ tek a fenntartási kiadások, az épiiletjavítások, s a műszerek és gyógyszerek beszerzésének költsége is. Tavaly például a gyógyszerek beszerzésére az 1971. évinél 75,5 százalékkal, az épületek fenntartására pedig 154,2 százalékkal többet kellett fordítani. Ez utóbbinak különben elsősorban az az oka, hogy az intézmények elöregedett épületeinek fenntartása egyre több munkát igényel. A gondok ellenére azonban mégis sikerült javítani a kórházaik felszereltségét az öt évvel ezelőtti helyzethez vizsonyítva. A vizsgálat megállapításai szerint jelentősen javult az alapellátás színvonala. Az általános orvosi körzetek száma hattal nőtt 1971 óta, a gyermekorvosi körzeteké pedig öttel. Viszont az is igaz, hogy néhány körzeti rendelő már nem felel meg a követelményeknek. A fekvőbetegek ellátásában nagy előrelépés volt, hogy tavaly megkezdte működését a kórház új, 150 ágyas ideg-elme osztálya. Foglalkoztak a népi ellenőrök az egészségügy szervezési kérdéseivel is, s sok megállapításuk összefügg azzal a megyei egészségügyi integrációs programmal, amelyet korábban fogadott el a megyei tanács. Sok megállapításukat nincs mód ismertetni, de egyet föltétlenül érdemes: megállapították, hogy a klinikák és a kórházak között igen jó az együttműködés, ez pedig sokat jelent az ellátás színvonalában. Többnyire megnyugtató, jó tapasztalatokat szereztek a népi ellenőrök az üzemegészségügyi ellátást vizsgálva. Sajnos, korántsem ilyen jók a tapasztalatok a táppénzes napok számát tekintve. 1971. és 1975. között ugyanis Szegeden a táppénzes napok száma 845 ezerről 1 millió 335 ezerre nőtt. A táppénzfegyelem megszilárdítása érdekében akad tehát bőven tennivaló. A vizsgálat tapasztalatai alapján a városi-járási NEB javaslatokat dolgozott ki a feltárt hiányosságok fokozatos megszüntetése erdekében. Tegnap Békéscsabán tartotta ülését « Dél-alföldi Idegenforgalmi Intéző Bizottság elnöksége. Az elnökség megvitatta annak a jelentésnek a tervezetét, amely az Országos Idegenforgalmi Tanács számára készül, az intéző bizottság munkájáról. A jelentéstervezetet Hantos Mihály, az intéző bizottság elnöke és Miklós Sándor, a bizottság titkára terjesztette elő. Ezután az elnökséget Schmai Ferenc, a DEFAG igazgatója tájékoztatta az erdei és a fő közlekedési utak mentén kialakított pihenőhelyekről, s ezek fejlesztésének lehetőségeiről, az idegenforgalmi alap vissza nem térítendő támogatásának 1978-os felosztási tervét pedig dr. Varga. József, a fejlesztési szakbizottság vezetője terjesztette az elnökség elé. Minden kezdet nehéz, szo. kás mondani, s nem is alapi talanul. Vonatkozik ez a Dél-alföldi Idegenforgalmi Intéző Bizottságra is, amely alig három esztendeje alakult meg. A tegnapi ülés kiváló alkalmat nyújtott arra, hogy az elnökség tagjai szembenézzenek mindazokkal a problémákkal, amelyekkel megalakulása óta küszködött a bizottság, s egyben felmérjék az eredményeket is. Egyikből, másikból is akad bőven, ami nagyjából-egészéből logikusan következik a bizottság helyzetéből és feladataiból. Kezdjük a feladatokkal! A bizottság elsősorban azért alakult meg, hogy a Dél-AlTájékoztató A gyárak várják a cukorrépát Nagy László, a Cukoripari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója kedden a MÉM-ben tájékoztatta az újságírókat az őszi feldolgozási szezon teendőiről, s válaszolt lapunk munkatársának kérdéseire is. Elmondotta, hogy a termést 128 400 hektáros területről takarítják be. A cukorrépát a korábbi szárazság megviselte, de a mezőgazdászok arra számítanak, hogy az esőzések javítanak « terméskilátásokon. Ebből kiindulva a cukoripar a ko, rabban tervezettnél később kezdi meg a feldolgozási szezont. A gyárak szeptember 8—17. között indulnak, tehát mintegy 10 nappal később kezdik meg a cukor előállítását, mint az átlagos "időjárású években. Ettől az intézkedéstől mintegy 5800 tonna cukortöbbletet várnak. | A mezőgazdasági termelők tartózkodása a cukorrépától fokozatosan feloldódik. Ezt bizonyítja a több évre szóló szerződések száma is. 1976— 1977 és 1978-ra az iparnak 125 ezer hektárra van több éves szerződése partnereivel, de már 1979—80-ra is 110 ezer hektárra kötelezték el magukat a termelők — öszszesen 711 üzem —, ami azt bizonyítja, hogy a gazdaságok megtalálják anyagi számításukat a növénytermesztésnek ebben az ágazatában. Ezzel kapcsolatban a vezérigazgató ismertette a különféle anyagi kedvezményeket, amelyek a termelők számára nagyobb jövedelmet biztosítanak. Mint ismeretes, a cukorrépa felvásárlási árát 60-ról 70 forintra emelték. Ezentúl a legalább ötéves szerződéssel rendelkező üzemek mázsánként további 5 forintos felárat kapnak. (Erw nek feltétele az is, hogy a termelők legalább olyan nagyságú területen foglalkozzanak répával, mint 1975ben.) Az új szerződési feltételek lehetővé teszik az átadás időpontjától függő premizálást, az úgynevezett ütemezési térítést, amely mázsánként 3—10 forint közötti felárat biztosít a gazdaságoknak. A cukortartalom növelését is premizálják. Ily módon nagy öszszegű többletbevételhez jutnak a termelők. A répa felszedését és rakodását tovább gépesítették, és sikerült növelni a tárolóteret is. Lehetőség van arra, hogy 25—30 nap alatt végezzenek ezzel az őszi munkával, amely — amennyiben az időjárás jelentősen nem hátráltatja a betakarító gépeket — november 20-ig befejeződik. föld — Békés ée Csongrád megye, valamint Szolnok megye egy kis része tartozik területéhez — idegenforgalmának, idegenforgalmi szempontból fontos területeinek fejlesztési, szervezési kérdéseivel foglalkozzon, átfogó szempontokat dolgozzon ki, s koordinálja az idegenforgalommal kapcsolatos szerteágazó tevékenységet. A feladat igencsak bonyolult, s érthető, ha az első években igen sok nehézséggel kellett a bizottságnak megküzdenie. Annál is inkább, mert hiszen társadalmi bizottságról van szó, amelynek tagjai egyéb feladataik mellett, társadalmi munkában dolgoznak a testületben. Ez is számos gond forrása, bár egyúttal a bizottság egyik fontos erénye is. Hiszen harminc-egynéhány tagja kivétel nélkül olyan szer_ veket, testületeket, intézmél nyeket és vállalatokat képvisel a megyei pártbizottságoktól a tanácsokon át a különböző vállalatokig, amelyek így vagy úgy, de részt vesznek az idegenforgalom szervezésében, fejlesztésében, feltételeinek kialakításában és lebonyolításában. Elvben tehát minden biztosíték adottnak tűnik ahhoz, hogy a bizottság társadalmi úton is kiválóan ellássa feladatait Az viszont az ( elnökség tegnapi vitájából is kitűnt — ha nem is hangzott el —, hogy szükséges lenne a bizottság számára létrehozni egy olyan szervet, amely egy-két főállású emberrel el tudná látni a napi operatívszervezési, föltáró és tervező munkát Ha ugyanis akadna egy szerv, amely kézbe venné a bizottság határozatainak, elképzeléseinek megvalósítását, végrehajtásának szervezését, nyilván több eredménye lenne a bizottság munkájának. Eredmények természetesen így is szép számmai akadnak. Az utóbbi években jelentősen fellendült a tájegység idegenforgalma. 1968-ban például 200 ezren szálltak meg a területen, tavaly már 310 ezren, s amíg 1968-ban a vendégek 21.7 százaléka volt külföldi, tavaly már 40 százaléka. S nemcsak a vendégforgalom nőtt jelentősen, hanem a vendégfogadás feltételei is sokat javultak. Űj kempingek épültek, szállodák nyíltak és épülnek, kulturáltabbak lettek a határállomások, jobbak az utak, s az eligazító táblák rendszere, s a DEFAG az Erdőrendezőséggel közösen számos erdei kiránduló- és pihenőhelyet épített. S ez csak csepp a tengerben, csak néhány azered_ mények közül, amelyeknek alkotó részese az idegenforgalmi intéző bizottság is. A sürgető adatok azonban semmi okot nem adnak az elégedettsegre. Hiszen csak Csongrád megyében az év első hét hónapjában 36 százalékkal volt nagyobb az idegenforgalom, mint az előző év hasonló Időszakában. Egyre több a vendég, s egyre nagyobbak az igények és a követelmények is. Mindenképpen szükséges, hogy az Országos Idegenforgalmi Tanács által biztosított különböző lehetőségekből — hitelek és támogatások — minél többet kíséreljünk meg megszerezni, s egyúttal minél teljesebben föltárjuk azokat a helyi erőforrásokat, amelyek elősegíthetnék az intenzívebb fejlődést, amire nagy szükség van. Ebben vannak nagy feladatai az idegenforgalmi intéző bizottságnak, hogy a tájegységben koncentráltan szervezze az idegenforgalmat, s a fejleszte, sekben egységes szemléletet biztosítson. Ez volt talán a tegnapi vita egyik legfontosabb tanulsága. Eredménye pedig az a jelentés, amely az Országos Idegenforgalmi Tanáccsal is közelről meg_ ismerteti eredményeinket, a gondjainkat, s talán megnyeri fokozottabb segítségét e gondok fokozatos megoldásához. Szávay István a Balatonról A Balatonon augusztus 31-én véget ért a főszezon. Mit mutat az idegenforgalmi statisztika, hogyan lehet értékelni a nyári idényt — erről nyilatkozott Budai András, az Országos Idegenforgalmi Tanács titkára. — Az idei szezont minden tekintetben pozitiven lehet értékelni — mondotta. ÁL talánossagban elmondható, hogy a Balaton évek óta növekvő idegenforgalmában ez évben sem keletkezett megtorpanás, a fejlődés töretlen és ütemes. A vendégforgalomban némi átalakulás is bekövetkezett. A külföldiek száma 1 százalékkal, a hazai turisták száma pedig 14,5 százalékkal nőtt.. _