Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-24 / 199. szám

8 Kedd, 1976. augusztus 24. Francia kommunista orvosok nyilatkozata a libanoni háborúról • Párizs (MTI) Párizsban hétfőn sajtóértekezleten számolt be tapasz­taltairól az a háromtagú orvosküldöttség, amelyet a múlt héten a Francia KP küldött Libanonba. Herbert Axelrad, a küL — A libanoni haladó erők döttség vezetője elmondoti által ellenőrzött körzeteknek la, hogy a becslesek szerint .. - ... . a libanoni polgárháborúnak sur*& Huksegc van min­eddig 40 000 halálos áldoöita denfajú» orvosi segítségre. van, s a sebesültek száma Elsősorban műtőfelszerelésre, 120—130 000. Az egészségügyi vérre> gyógyászati eszközök intézmenyek működését rendkívül megnehezíti a polgárháború. A fővárosnak a libanoni baloldal és a palesztinok ellenőrizte ré­szében a falangista ágyútűz lerombolta az egészségügyi létesítmények többségét. A szükségkórházak megközelí­tési útvonalait távcsöves puskákká) felszerelt falan­gista mesterlövészek tartják tűz alatt A haladó erők el­lenőrzése alatt álló kerüle­tekben az orvosok és ápolók már hónapok óta emberfe­letti áldozatokat vállalnak, napi húsz órát is dolgoznak. re, tápszerekre, orvosságra — mondotta Axelrad dok­tor. A francia kommunista or­vosok útja viszontagságos volt. Ciprus és Libanon kö­zött kétszer is át kellett ha­ladniuk azon a blokádgyű­rűn, amelyet az izraeli ha­ditengerészet vont az ország partjai elé. A sajtóértekezle­ten bemutatták azokat a fel­vételeket, amelyeket az iz raeli hadihajókról készíteti tek. A munka nélkül élő külföldieknek el kell hagyniuk Angolát 0 Luanda (MTI) Az angolai kormány köz­lése szerint az Angolai Népi r Átalakítják a francia kormányt? 0 Párizs (UPI) volt hajlandó válaszolni az újságírók egyetlen kérdésé­Giscard D'Elstalng francia re sem. köztársasági elnök hétfőn Chirac zárkózott magatar­este háromnegyed óra hosz- tása újabb tápokat adhat szat tanácskozott Jacques azoknak a feltevéseknek, Chirac francia miniszterei- hogy Giscard D'Estaing el­nökkeL Hírügynökségek nőkkel támadt nézeteltérései megjegyzik, hogy a kor- miatt a miniszterelnök eset_ mányfó „komoran" távozott leg megválni kényszerül hi­az Élysée-palotából, és nem vatalátóL Párizsba beszökött az ősz 0 Kommentárunk a d*estaing-l vonal nem men­Párizsba — Ady halhatat- tes az atlanti vonalhoz való lan szavaival — beszökött közeledés bizonyos elemei­az ösz. Pedig a Champs- tói. Elysées hullámzó forgataga KörfllbelQ1 „ lehet M e,_ felett hosszabb e^s szakasz ^^ ^ rtnt ké_ utan eppen most sütött k D-Estaingnak hatalmánál a nap, es »z ország hosszú ? módjásban áu meneszi !e"gerI|a,rtÍa .még,„_nyaf?,'í-- teni miniszterelnökét - jo­gilag. Politikailag azonban kai zsúfolt Az őszi csalha­tatlan jele ezúttal nem a „Szent Mihály útját" borító sárguló a var, hanem a bel­politikai élet látványos meg­élénkülése. Nem egyszerűen arró] van szó, hogy a nyári szünet után ismét benépesül a po­litikai porond, hanem arról, hogy a jelek szerint minden pillanatban robbanhat egy belpolitikai pokolgép, amely a nyári uborkaszezonban is •jól hallhatóan ketyegett. A Francia Köztársaság elnöke és miniszterelnöke közötti feszültség nem új Jelenség, hanem régi dilemma, amit csak nagy nehezen lehetett „eltenni" az őszi szezonra. Mi lehet az államelnök és kormányfője közötti nézet­eltérés lényege? Lehet, hogy létezik a két politikus kö­zött bizonyos személyi ellen­szenv is. Ennek a múltban már voltak jelei, de semmi­képpen nem ez a lényeg. A lényegről nyíltan senki sem beszél Párizsban, de a hát­teret mindenki ismerni véli. Alighanem arról lehet szó, hogy Jacques Chirac a „klasszikus" gaulieísta párt embere, aki komolyan veszi a néhai tábomokelnök ha­gyutékat. Ez a belpolitiká­ban centralizáltabb hatal­mat, a gazdasági életben ke­ményebb kezet, a külpoliti­kában pedig azt a távolságot jelenti, amit Charles de Gaulle a NATO-val kapcso­latban megteremtett. A kormányfő és pártja úgy érzi: a belpolitikában és a gazdasági életben az el­nök vonala lanyhán liberá­lis, kevés a drákói intézke­dés. például takarékossági vonatkozásban. A külpoliti­kában pedig nyílt titok, hogy ez veszélyes lépés, hiszen a nagyon gyenge jobboldali többség legnagyobb ereje éppen Chirac pártja, az UDR. Köztársaságban élö munka­nélküli külföldieknek au­gusztus 31-ig el kell hagyni­uk az országot. A személyek és javak jobb ellenőrzése céljából — hang­zik a kormány közlése — az országban élő. munkavi­szonyban levő külföldieknek szeptember végéig jelentkez niük kell a helyi hatósági szerveknél. A kormány egyidejűleg felszólította a köz- és ma­gánintézményeket és válla­latokat, hogy az általuk fog­lalkoztatott külföldi állam­polgárokról szolgáltassanak adatokat a hatóságoknak. Ünnepség Romániában Koszorúzások a hazánkban nyugvó román liösök sírjánál 0 Bukarest (MTI) Román Szocialista Köztár­Bukarestben hétfőn dél- saság budapesti nagyköveti elótt ünnepi felvonulással ségének ideiglenes ügyvivő­köszöntötték Románia fel- je, Gheorghe Botár taná­szabadulásának 32. évfordu_ csos, és Ioan Puscas ezre­lóját. des, katonai és légügyi at­A dísztribünön Nicolae tasé hétfőn megkoszorúzta a Ceausescu. az RKP főtitkára, Rákosligeti temetőben nyug­román államfő, Manea Ma- vő román hősök sírját. A nescu miniszterelnök, mint a part és az több más vezetője is foglalt. Az ünnepi felvonulás sportolók bemutatójával véget. vala- koszorúzáson jelen voltak a állam Külügyminisztérium, a Hon­helyet védelmi Minisztérium, a fő­városi tanács és a XVII. a ker. tanács képviselői. AZ ért ünnep alkalmából a román nagykövetség képviselői az • ország számos helységében Románia felszabadulásé- koszorút helyeztek el a ha­nak 32. évfordulója alkal- zánkban nyugvó román hő­mából Constantin Cimbru, a sök sírján. Ujabb ülést tartott a leszerelési bizottság munkacsoportja 0 Genf (MTI) vezet megtiltaná azoknak a technikai módszereknek Hétfőn délután újabb ülést katonai vagy ellenséges cé­tartott a genfi leszerelési lú felhasználását, amelyek bizottság munkacsoportja, részben már rendelkezésre amely a környezeti hadvise- állnak vagy kidolgozás alatt lés megtiltásáról szóló kon- vannak, illetve, amelyek a venció végleges szövegét ké_ műszaki és tudományos is­szíti elő. A nem hivatalos meretek mai fejlettségi ülésen a szerződéstervezet szintjén megvalósíthatók, cikkelyeiről cseréltek véle- Kedden kerül sor a lesze­ményt. relési bizottság hivatalos A készülő egyezményter- ülésére. Mao-képek a sátrakban 0 Peking (AP) Az Űj-Kína hírügynökség hétfői anyagában képet ad egy tangsani sátortábor életéről. A nagy ipari és bánya­várost négy héttel ezelőtt rázta meg igen erős földrengés (a természeti csapásnak egyes jelentések szerint több mint egymillió halálos áldozata volt), és a város környékén az­óta Ideiglenes sátortáborok emelkednek.. Az egyik ilyen tá­bor 1400 lakójának életéról az Üj-Kína megállapítja, hogy az élelem- és egészségügyi ellátás kielégítő, s a sátrakat ha­marosan melegebb barakképületek váltják majd föl. A lakósát.rakban Mao elnök képe függ. A tábor utcács­káin katona és milicista járőrök cirkálnak, s a hűvös alko­nyatban csengő gyerekhangok adják hírül, hogy „az em­ber diadalmaskodik a természet fölött". A sátortábor lakói esténként nagygyűléseken bírálják a „kapitalista úton já­ró" Teng Hsziao-pinget, rámutatva, hogy csak a szocializ­mus segíthet leküzdeni egy akkora természeti csapást, mint a földrengés, s ha Teng „összeesküvése" sikerrel járt vol­na, akkor most másképp alakult volna a tábor lakóinak élete. a géprablókat 0 Kairó (Reuter) Rekord tdó — mindössze kilenc óra — alatt véget ért az egyiptomi légitársa­ság Kairó—Luxor között közlekedő légijárata 95 utasá­nak hétfőn reggel kezdődött kálváriája. A luxori repülő­téren várakozó gépet a ko­ra esti órákban megrohamoz­ta egy egyiptomi katonai kommandó, épségben kisza­badította az összes utasokat és letartóztatta a hét gép­rablót. Személyazonosságu­kat az egyiptomi hírügynök­ség nem ismertette, mind­össze annyit közölt, hogy ki­hallgatásuk már meg is kez­dődött BIELKA BERLINBEN Dr. Erich Bielka osztrák külügyminiszter Oskur Fischernek, a Német De­mokratikus Köztársaság kül­ügyminiszterének meghívá­sára hétfőn négynapos hiva­talos látogatásra Berlinbe ér­kezett IIUSAK FOGADTA RASIDOVOT Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök, hétfőn Prágában fogadta a Csehszlovákiában tarlozkodo Sarai Rasidovot, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagját, az Üzbég KP KB első titkárát. RENGETT A FÜLD KÍNÁBAN Hétfőn újabb földrengést észleltek Kínában. A Richter­skálán 6,7 fok erősségű föld­rengés epicentruma Szecsu­an és Kanszu tartomány ha­tára közelében volt A föld­rengés csupán ritkán lakott hegyvidéket érintett, sérülé­sekről és károkról nem ér­kezett hír. AZ AKEL KÖSZÖNTÉSE A Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának, az Akel­nek 50. évfordulója alkal­mából/ Nicosiában megje­lent a Neosz Antroposznak, a párt sajtószervének jubi­leumi száma. A lap közű az SZKP Központi Bizott­sága es a többi testvérpárt által az évforduló alkalmá­ból az Akel Központi Bizott­sághoz intézett üdvözlő táv­iratokat SOARES MEGHÍVTA A KÍNAI MINISZTERELNÖKÖT Mario Soares portugál mi­niszterelnök meghívta Hua Kuo-feng kínai kormányfőt, hogy látogasson Portugáliá­ba. Az erről szóló hírt ma­ga Soares jelentette be ab­ban az interjúban, amelyet a Luta című lisszaboni lap­nak adott. . , ZSIVKOV—CEDENBAB­MEGBESZÉLÉS Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a bolgár állam­tanács elnöke hétfőn Várná­ban megbeszélést folytatott Jumzsagijn Cedenballal, az MNFP KB első titkárával, a mongol Nagy Népi Hural el­nökségének elnökével. RENDÖRSORTÜZ SOWETÖBAN A dél-afrikai rendőrség hétfőn ismét tüzet nyitott Sowetóban a felvonuló szí­nesbőrűekre. A rendőrség közlése szerint egy tüntető életét vesztette, hatan pedig megsérültek. BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudomáiy és technikatörténetből 160. a csecsemők betegségeinek kór- és gyógytana Herczel Manó orvai Szegeden született, 1862. tárgykörből. Címzetes egyetemi tanári címet július 1-én- Középiskolai tanulmányait szülő- 1938-ban kapott. Közben, 1923 es 1947 között a varosában végezte, majd a bécsi egyetemre Szegedi Állami Gyermekmenhely igazgató íőor­iratkozott be. majd Párizsban és Strassburg- VOSa volt. Szegeden halt meg, 1954-ben. ban folytatta tanulmányait. Oklevelét a bécsi Dr- Berecz János nőgyógyász Dettán szüle­egyetem orvoskarán szerezte, 1884-ben. Ezután tett, 1882-ben. Középiskoláit Szegeden végezte, egy ideig a bécsi egyetemen gyakornokoskodott, maíd érettségije után a budapesti egyetemre majd a heidelbergi sebészeti klinikán dolgozott, iratkozott be, ahol 1906-ban szerzett orvosi ok­ott nyert sebészetből magántanári minősítést, levelet. Ezután a szegedi babaképző intézetben. Hosszú távollét után, 1891-ben jött haza, és mint gyakornok működött. Tauffer Vilmos pro­Budapesten magángyógyászati intézetet létesi- fe-szor meghívására 1907-ben a fővárosba ment, tett. Időközben a budapesti egyetemen is ma- és mellette dolgozott egészen az első világhá­gántanári minősítést kapott, majd 1901-ben professzorrá nevezték ki. A Rókus kórház fő­orvosi státusát 1905-ben fogadta eL Tudomá­nyos munkássága különösen a hasüregi sebé­szetre terjedt ki, mind elméleti, mind gyakor­ború kitöréséig. A háborúból hazatérve ma­gántanári minősítést nyert, és a II- sz. női kli­nikán működött, Budapesten. Tanszékvezető egyetemi tanárrá a szegedi tudományegyetem­re nevezték ki 1926-ban, és az 1929-ben itt meg­lát! Vonatkozásban. A modern hasi sebészet nyílt nöi klinika első igazgatója volt. Kutatási nemzetközileg is egyik legjobban elismert mű- területek a műszerek alkalmazására, a méh­velője volt. Kurópa több nagy városából jártak myomara, a szülészeti műtéttanra terjedt ki. hozza betegek. Tudományágában jelentős isko- Ugyanakkor foglalkozott, az alkat nőorvosi kér­lát nevelt, akik aztán a mester nyomdokain déseivel is. Hazai és külföldi szakfolyóiratok haladtak. A féregnyúlvány-műtéteket ő vezette be elsőnek hazánkban. Budapesten halt meg, 1918-ban. Sinper Mátyás 1880 körül volt a városi kórház főorvosa. Középiskoláit Szegeden végezte, orvo­si oklevelét a budapesti egyetem orvosi karán szerezte­Dr. Kovács Ödön gyermekorvos Szegeden született, 1883-ban. Orvosi diplomáját 1906-ban szerezte a budapesti egyetemen, majd Szeged város tisztiorvosa volt. Közben a szegedi tu- lajdcmsfgaivai, és e dományegyetemtn magántanári minősítést nyert közleményt publikált­ban számos dolgozata jelent meg. Szegeden halt meg, 1938-ban. Dr. id. Kovács Kálmán kórházi főorvos Sze­geden született, 1892-ben. Egyetemi diplomá­ját Budapesten szerezte meg, 1915-ben. Ezt kö­vetően a szegedi közkórházhoz került, majd 1929-ben a szegedi tudományegyetemen ma­gántanári habitulációt nyert, a belgyógyászati megbetegedések röntgendiagnosztikája és rönti genterápiája tárgykörből. Intenzíven foglalko­zott a röntgensugárzás fizikai és biológiai tu­területről több jelentős Dr. Tukats Sándor Szegeden született, 1893­ban. Gyógyszerészi oklevelét a kolozsvári egye­temen szerezte, 1918-ban. A szegedi egyetemre 1922-ben került, és ekkor nyert magántanári minősítést a hazai gyógynövények tárgyköré­ből, amit később a gyógyszerismereti vizsgáló módszerekkel bővített. Intézeti tanárrá 1937­ben nevezték ki, majd 1939-ben távozott a Gyógyszerismereti Intézetből. Kutatási területe szövettani, kémiai és bakteriológiai kérdések tisztázására terjedt ki. Keszthelyen halt meg, 1966-ban. Dr. Bach Imre, az első endokrlnológusalnk közül való orvos. Szegeden született, 1895-ben. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, és ott szerzett orvosdoktort oklevelet 1918-ban. A szegedi egyetemre 1924-ben került, és huzamo­sabb ideig a Belgyógyászati és Diagnosztikai Klinikán dolgozott. Magántanári minősítést 1933­ban kapott, majd címzetes egyetemi tanárrá 1947-ben nevezték ki. Az endokrinológia mellett a hypertónia pathomechanizmusával is foglalko­zott, és e területekről közel száz tudományos dolgozatot publikált. Az angol királyi orvostár­saság 1960-ban tagjául választotta. Tudományos munkásságát elismerően, 1952-ben az elsők kö­zött kapta meg a kandidátusi fokozatot. Szeged­ről 1944-ben távozott, és később a budapesti Péterfy Sándor utcai kórház főorvosa volt. Bu­dapesten, 1966-ban halt meg. Dr. Kálló Antal kórboncnok Szegeden szüle­tett, 1898-ban. Egyetemi tanulmányait Budapes­ten végezte, és orvosdoktori oklevelét 1922-ben nyerte el. A szegedi egyetemre 1923-ban került, és magántanári képesítést 1932-ben kapott. Je­lentősebb tanulmányutakat tett a freyburgi és a párizsi kórbonctani intézetekben. A gyomor fe­kélybetegségeivel foglalkozott, és az elsők között mutatott rá, hogy ezek okát idegi tényezőkben kell keresni. Szegedről 1937-ben távozott, és Bu­dapesten a János Kórház főorvosa volt. (folytatjukj i

Next

/
Oldalképek
Tartalom