Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-24 / 199. szám

8 Kedd, 1976. augusztus 24. Tovább korszerűsödik a csecsemőruházat Első alkalommal mcet ke- A jövőben valamennyi rül sor csecsemőruházati ter- főbb ruházati termékcsoport­mékek kiállításával egybe- ról központosítják az üzleti kötött központi üzletkötés- tárgyalásokat: legközelebb sorozatra. Az eddigi gyakor- ... , , , ....... lat ugyanis az volt, hogy az a {elsoruhazati es a kötöttáru iparvállalatokat, szövetke- kínálatról. Ilymódon is to­zeteket „otthonukban" ke- vább javítják és országossá resték fel a nagykereskede- bővítik e termékek kínálatát, lem kepviselői. Hétfőn a Di­vat Intézetben nyitották meg az ötnapos központi termék­bemutatót, azzal a céllal, liogy a kereskedelem szak­emberei összességében lát­hassák a kínálatot, és az eddigieknél hathatósabb se­gítséget kapjanak a megren­delésekhez, az üzleti válasz­ték bővítéséhez. A tárgyalá­sokon 11 termelő vállalat, illetve szövetkezet vesz részt. A kiállított termékeket ér­tékelve megállapították, hogy az elmúlt 2 esztendőben na­gyon sokat fejlődött a cse­csemőruházat, és az 1977 első félévére szóló kínálat — egy­két darabtól eltekintve — korszerűségében, használ­hatóságában és esztétikailag egyaránt eléri a nemzetközi színvonalat, állja a versenyt a hazánkba érkező legigé­nyesebb importáruval is. Tehát: tovább korszerűsödik a csecsemőruházat. Szovjet tanár­küldöttség hazánkban A Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghívására évente tanárküldöttség érkezik ha­zánkba azokról a szovjet egyetemekről és főiskolákról, amelyeken magyar ösztöndí­jasok is tanulnak. A tanárok találkoznak és tapasztalato­hogy a legjobb árukat min. kat seréinek egykori tanít. . vanyaikkal es az azonos jel­den varosban megtalalja a legű magyar felsőoktatási in­vásárló. I tézmények vezetőivel. Népfrontkitüntetések Az alkotmány ünnepe áL szágos elnöksége a szocialis­kalmából — több éves ha- ta építőmunka társadalmi se. gyományt folytatva — az gítésében, a szocialista nem­idén is a Hazafias Népfront zeti egység erősítésében ki­kitüntető jelvényét adomá- fejtett önzetlen, odaadó és nyozták a mozgalomban leg- eredményes tevékenysége el­eredményesebben tevékeny- ismeréséül „A Hazafias Nép­kedő aktivistáknak. Az 1973- front Kitüntető Jelvényét" ban alapított elismerő okié- adományozta Csongrád me­velet és érmet az országban gyében Molnár Sándornak, a 181-en vették át az elmúlt Hazafias Népfront Csongrád napokban. A központi ün- megyei bizottsága titkárának népségét a Hazafias Népfront és dr. Remzső Józsefnek, a budapesti székházában hét- szentesi járási hivatal elnök­főn tartották, ahol Sarlós helyettesének, a népfront István főtitkár nyújotta át Csongrád megyei bizottsága a mozgalom legmagasabb el- tagjának, ismerését a kitüntetettek egy csoportjának. A kitüntetést a tegnapi ün­A Hazafias Népfront or- népségén vették át. Négy napig Szegeden Matematikusok és lizikusok nemzetközi konferenciái Az Információk nemzetkö­zi csereje, a folyamatos kap­csolattartas, a szakemberek személyes talalkozásai ma már alapfeltételei a korsze­rű kutatómunkának — bár­melyik tudományágban. A {Szegeden nagy hagyomá­nyokra visszatekintő és nap­jainkban is kiemelkedő ered­ményeket felmutató algebrai kutatások tudományegyetemi szakemberei hat éve terem­tették meg a tapasztalatcsere nemzetközi fórumát. Azóta évente rendeznek algebrai konferenciákat, amelyeken a matematikai tudományok e gyorsan fejlődött ágának rangos külföldi és magyar kutatói számolnak be új eredményeikről. Az idei nemzetközi algeb­rai konferencia tegnap, hét­főn délelőtt kezdődött Sze­geden, a JATE új biológiai épületében. Témája: a fél­csoportok elmélete. A külön­böző algebrai struktúrák vizsgálatával foglalkozó, úgy­nevezett modem, vagy abszt­rakt algebrának egyik leg­régebben kutatott területe ez, amelynek eredményei nem. rsak a matematika más ágai­ban hasznosíthatók, hanem a gyakorlattal közvetlenebb kapcsolatban álló tudomány­területeken is. Az alkalmazás legfontosabb területei: a gé­pi nyelvek elmélete, az auto­mataelmélet, a számítástudo­mány. A mostani konferen­cia előadásai nem elsősorban az alkalmazás, hanem az el­mélet kérdéseit tárgyalják, néhány téma azonban jelzi a gyakorlattal való szoros kap­csolatot is. Jo példa erre a tudományos ülés egyik ame­rikai résztvevőjének előadá­sa: olyan elvont, félcsoport­elméleti témával foglalkozik, amelynek alkalmazása — a szakemberek szerint — el­képzelhető a modern geneti­kában. összesen 65 matematikus hallgatja meg a négynapos tudományos tanácskozás elő­adásait; az algebra elismert hazai művelői, és 13 ország­ból Szegedre érkezett kül­földi kutatók. A szegedi szakemberek közül ketten tartanai: előadást: dr. Me­gyesi László egyetemi ad­junktus és Szendrei Mária tanársegéd. A Bolyai János Matematikai Társulat és a József Attila Tudomány­egyetem által rendezett nem­zetközi konferencia csütör­tökön fejeződik be. . * A matematikusok konfe­renciája mellett a fizikusok nemzetközi tanácskozásának is otthont ad a napokban a város. Ma, kedden délelőtt a Technika Házában kezdi meg munkáját a négynapos lumineszcenciakonferencia, amelyet a JATE Kísérleti Fi­zikai, valamint Biofizikai Tanszéke az MTA és az Eötvös Lóránd Fizikai Tár­sulat támogatásával rendez. Tíz országból 70 résztvevőt várnak a tanácskozásra. Har­minc előadás hangzik el, há­rom összefüggő témakörben. Az egyik szorosan kapcsoló­dik a festéklézerekhez, ame­lyeket hazánkban először Szegeden fejlesztettek ki, vi­lágviszonylatban is az elsők között. A második témakör a fotoszintézis biofizikájával függ össze, a harmadik cso­portban pedig a szerves fes­tékeket tartalmazó anyagok­ban, így a festéklézerek és a növények anyagaiban is le­játszódó fizikai folyamatok­kal foglalkozó kérdések sze­repelnek. Ketskeméty István profesz­szor, a szervező bizottság ve­zetője elmondta: a konferen­cia legfőbb célja, hogy a szegedi kutatásokat a nem­zetközi tudományos élet ára­mában tartva a korszerű kö­vetelményeknek leginkább megfelelő irányba fejlessze. A bejelentett előadások rész­ben a festéklézerek tovább­fejlesztésének elméleti és gyakorlati kérdéseivel fog­lalkoznak, másrészt több ér­dekes alkalmazási lehetősé­get is felvetnek. A lézereket újabban a környezet tiszta­ságának vizsgálatára is hasz­nálják. Most szó lesz arról, hogy a lézerrel besugárzott tengervíz fluoreszcenciája milyen felvilágositást ad a víz állapotáról. A lézerfény különleges tulajdonságait, például rendkivül nagy in­tenzitását és színképi tiszta­ságát egyre inkább felhasz­nálják az anyagok olyan tu­lajdonságainak vizsgálatára, amelyeket a korábbi módsze­rekkel nem lehetett megkö­zelíteni. A konferencián több előadás foglalkozik a prob­lémával : hogyan deríthetők fel lézerfény segítségével a fotoszintézis bizonyos alap­vető fizikai folyamatai és a klorofill-molekulák működé­sének részletei. Napjaink egyik központi kérdése az energiagazdálko­dás. Ennek molekuláris szin­tű vetülete, egyes vonatko­zásokban mintegy alapja is a molekulák közötti energia­átadás, továbbá az energia molekuláris rendszerekben, való vándorlásának, terjedé­sének hatékonysága- A sze­gedi tanácskozáson több előadásban tárgyalják az Idevágó kérdést: az oldatok­ban, a növényi szervezetek­ben és azok modelljeiben levő festékek molekulái ho­gyan adják át egymásnak a fényből, a Nap fényéből is elnyelt energiát, valamint, hogy az energia átadásában és ennek szabályozásában milyen tényezők kapnak fon­tos szerepet Az elméleti is­meretek és alkalmazási le­hetőségek bővítése is szere­pel a konferencia programjá­ban. Így például a festék­lézerek teljesítményének nö­velése. űj lézeranyagok fel­fedezése és tulajdonságainak ismertetése, a molekulák kö­zötti energiaátadás új voná­sainak feltárása is tárgya lesz néhány előadásnak. A szegedi szakemberek bemu­tatják a konferencián az it­teni kutatások eredményeit. Otthont teremteni R égi téma, egyesek szerint magyaros téma. Hivalkodás nélküli, csendes munkálkodás kell itt most, vagy látványos, vállveregetésre pályázó, meg­hökkentő teljesítmény? A megértő, folya­matos támogatás ér-e többet, vagy a di­csekvő, nagy áldozatkészség? Klaniczay Tibor írja Mi és miért veszett el Mohács­nál című, nemrég megjelent tanulmányá­ban: „A kor magyarja életét kész volt az országért föláldozni..., de pénzt adni köz­célra nem volt hajlandó." A közelgő ve­szély láttán a pápai követ így nyilatkozott egyik levelében: „Ha Magyarországot há­rom forinton meg lehetne menteni ebből a nagy veszedelemből, ami most van, nem hiszem, hogy akadna három ember, aki azt a három forintot ideadná." Hát így vi­selkedtek nemes uraink. A népet termé­szetesen akkoriban soha senki nem kér­dezte. És ml a helyzet ma? Annak ellenére, hogy a múltunkat mindenestől magunk­ban hordozzuk, tagadhatatlanul milliók­nak vált meggyőződésévé: kellemes ott­hont kell teremteni ebből az országból, s ez csak egységes akarattal, az erők össze­adásával lehetséges. Szép és otthonos máris a mi szocialista hazánk, magunk formáltuk kínnal-bajjal, de mindig öröm­mel ilyenné, ki tagadhatja azonban: ren­geteg erőfeszítés kell még ahhoz, hogy iga­zán lakályosnak mondhassuk. Sok pana­szunk nem lehet. Ha talicskának kell ne­kifeszülni, hogy útját álljuk az árvíznek; ha kommunista műszakra szólítanak egy­egy óvoda vagy iskola gyorsabb fölépítése végett; ha fásításhoz kérik a lakosság se­gítségét — jelentkeznek az emberek töme­gesen, föltűnés nélkül. Legtöbben való­színűleg tisztában vannak az effajta mun­ka „szürkeségével", s aligha várják so­kan, hogy azzal beírják nevüket legalább a várostörténet aranykönyvébe. Mégis szí­vesen indulnak a hívó szóra. Sok még persze a buta beszéd, és itt-ott húzódozás is előfordul, de egészében véve „új nép, másfajta raj" ez már, amely megtanulta becsülni saját rendjét, önnön munkájának gyümölcsét. Ha nem is fűt még kivétel nélkül mindenkit a teremtő szenvedély, s ha egyesek egyelőre „a mohóság háztáji emlékműveit" magasítják is, a nagy tö­megek már nem úgy reagálnak az ország, a. város kérésére, hogy „mi az én hasz­nom", hanem végzik a dolgukat, szakmá­juk szerint, természetes készséggel. Nagyon nehéz ellesni a helytállás tit­kát, azt, hogy mi ösztönzi az embereket a hétköznapi, újra meg újra ismétlődő, né­ha valóban elég monoton tevékenységre. A balástyai Móra Termelőszövetkezet por­tása a minap azért sajnálkozott önmagán, mert mindössze 62 esztendős létére nyug­díjba menést javasoltak neki. Ö tudja, mi a jó abban, hogy egész nap vigyázó szem­mel őgyeleg a h,ejárat körül! A Gabonater­mesztési Kutató Intézet egyik munkatár­sának felajánlottak egy, az övénél moz­galmasabb és perspektívában talán pén­zesebb állást, mégis maradt a helyén. Nyilván nagyon sqk örömet talál abban, hogy lesi, figyeli a kísérleti növények fej­lődését! Sok olyan szegedi munkás nevét lehetne fölsorolni, aki nem engedte „ki­emelni" magát a műhelyből, hanem szé­pen megköszönte a bizalmat. Ezt tanul­tam, ezt csinálom — tárta szét a kezét egyikük. És a többi „névtelen", aki ter­vezget és utat jelöl, kenyeret süt, deszkát gyalul, sertést hizlal, talajt művel, őrt áll, fát aprít, könyvet faggat, tésztát metél, vagy benzint adagol? Ki áll a hátuk mö­gött fenyegetőn, hogy gyerünk, gyerünk, emberek, különben...? Senki. Ki-ki ma­gában hordja a fegyelmet, a hasznos tevé­kenység iránti ősi vonzódást. Hétköznapi forradalmiságnak is szokták nevezni a kitartó szorgalmat, amely nél­külözhetetlen nemcsak az általános anya­gi jólét, hanem az új típusú emberterem­tés szempontjából is. A fiatalok némelyike — legyünk csak tárgyilagosak! — nehezen érti, hogy miért ilyen eseménytelen ma a világ. A türelmetlen ifjúság szerint a kom­munista pártnak nagyobb, látványosabb tettekre kellene ösztönöznie, s ezért egye­sek csak nézik csodálkozva, miért ez a nagy tisztelet a magától értetődő, „unal­mas" munka iránt. Egy tehetséges fiatal költő, Béres Attila, úgy adott hangot en­nek a fiatalos elégedetlenségnek, hogy „Életünk formákba száradt, merevedett", „Titkainkat unalmaink megórlik", „Orszá­gos körömnövesztő nagy gesztenyesütödé­ben" élünk stb. Lenin ezzel szemben azt mondja, hogy nem szabad kétségbeesnünk, ismételten neki kell látnunk a munkának, s ha elkezdtünk valamit, de zsákutcába ju­tottunk, kezdjük el újra, akár tízszer is egymás után. Olyan emberek kellenek, akik feladatukat lelkiismeretesen tanulmá­nyozzák és értik dolgukat. A forradalom győzelme előtt természetesen másképpen érvelt a világ legkimagaslóbb egyénisége: akkor a merész terveket, a nagyszerű har­cot, a messze néző, hivatásos forradalmár eszményét hangsúlyozta. Később, 1917 ok­tóbere után azonban rögtön tisztázta a megváltozott feladatot. „Nálunk már régen nem általános elvekről van szó — írta —, hanem éppen a gyakorlati tapasztalatok­ról, itt... tízszerte nagyobb érték szá­munkra az a "-tudományos és műszaki szakembere, aki ha burzsoá is, de érti a dolgát, mint egy felfuvalkodott kommunis­ta, aki kész bármely pillanatban éjjel­nappal "téziseket" írni, "jelszavakat" ki­adni és üres absztrahációkkal dobálózni." Aligha kell bizonygatni, hogy Lenin ezzel a szocialista építőmunka alapvető irányvo­nalát jelölte meg, vagyis világosan meg­mondotta, hogy a hatalom átvétele után mi a forradalmi magatartás lényege. A z egész országból kulturált, meleg otthont berendezni — igen, ez a mi nagyszerű célunk. Az életszínvonal emelésének fogalmán nem összkomfortos bőséget értünk csupán, hanem az életkul­túra újfajta igényét is, amelyet a felsza­badulás hozott magával. Amikor folyton­folyvást a jobb gazdálkodást emlegetjük, ezzel az emberi szükségletigényeket átfor­máló kulturális forradalmat is győzelemre akarjuk vinni. S hogy az alkotó, teremtő munka általánossá tétele valóban egyete­mes emberi igény, s képes kielégíteni, megnyugtatni, lecsillapítani akár a leghe­vesebb vérmérsékletű előretörekvőt ls, hadd álljon itt egy világirodalmi példa. Amikor Faust eladja a lelkét, arra biztat­ja az ördögöt, hogy amennyiben valaha csak egy percre is megnyugvást lelne va­lamiben, akkor verje őt rabbilincsbe kí­méletlenül, és szabadítsa rá a halált Éle­te hanyatlásán azonban azért fohászkodik, hogy a közös ügyért szorgoskodó millió­kat a szabad emberek örömmel munkál­kodó tömegeit lássa maga körül. Átadva neki a szót: „fgy — mondhatnám a pil­lanatnak: / Oly szép vagy, bárcsak meg­maradnál !"' Nem fogy a dolgunk Itt, a szűkebb pát­riánkban sem, inkább torlódik, halmozó­dik egyre. S aki ilyen körülmények között nem arról beszél okosan, hogy szántsunk és vessünk; hogy mihamarabb fejezzük be a félig kész utak, üzemek, közintézmények építését, hanem mindent fitymálva aka­dékoskodik, az — akárhogy is vesszük — többet árt, mint használ. Valószínűleg nem minden tökéletes, amit ebben a nagy lendületben csinálunk, ezért köszönet min­denkinek, aki jobbat tud mutatni. De az nagyon fontos: úgy kifogásoljon vagy ja­vasoljon akár a legnagyobb tudós is, hogy azzal ne sértse, inkább táplálja a munká­jukba feledkezők önérzetét. F. NAGY ISTVÁN Épül a védffal A Lenin körút felső sza­kaszától az alsó szakaszig ütemszerűen folyik a .part­fal építése. A felső szaka­szon a lejáróval jórészt el­készültek már, a munkák zömével most a klinikák előtti partszakaszon tarta­nak. Első képünkön: készí­tik a majd épülő pillérek alapját. Második felvételün­kön: Elkészültek a pillérek zsaluzásával. Ezen a szaka­szon Vedres Balázs és Tóth Balázs szocialista brigádja dolgozik. Somogyi Károlyné felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom