Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-01 / 181. szám

Vasárnap, 1976. augusztus í ®mmm A fejlődő Csongrád megye Községeink ötödik ötéves terve TÖbli hete tartó sorozatunk a mind erőteljesebben fejlődő Csongrád megyéről ezzel az írással ér véget és válik teljessé. Az öt város felszabadulás utáni fejlődésének, a negyedik ötéves tervben elért eredményeinek és az ötödik ötéves tervben kitűzött feladatainak ismertetése után most a megye községeit mutatjuk be. hasonló megközelítésben. A városok, a községek és a tanyavilág együtt adják azt a közeget, melyben megyénk lakossága él, melyet szűkebb hazánknak nevezünk és érzünk is. Megyénk 56 községében az 1976. január l-l adatok szerint 148 ezer 400 ember él, majdnem anynyl. mint Szegeden. A nagyközségek száma hét. Az Alföld jellegzetes településformája a nagy határral és sok tanyával rendelkező község. Statisztikai adataink szerint 28 ezerre tehető a tanyák és 75 ezerre a tanyán élők száma. A tanyák többsége a szegedi járás homokvidékén van. Községeinkben 51 termelőszövetkezet és 11 egyszerűbb, úgynevezett szakszövetkezet működik, négy állami gazdaságunk területe falvakat is érint. A kenyérkeresők száma 65 ezer 600. az iparban 4800, az építőiparban 1000, a mezőgazdaságban 44 ezer 700. a szállítás. illetve hírközlésben 4700, a kereskedelemben 2106-an dolgoznak. A mezőgazdaságilag megművelt terület közel egyharmada gyenge termőhelyi kategóriába sorolható, a szakszövetkezetek zöme és jó néhány homoki termelőszövetkezet ilyen területen gazdálkodik. A háztáji gazdaságok termelése jelentős, a mezőgazdaságban termelt javak 45 százaléka tavaly a háztájiból került ki. A mezőgazdaság — elsősorban búzából, kukoricából, zöldségből, gyümölcsből és szőlőből — többet termel, mint amennyire megyénk lakosságának szüksége van, zöldségből és gyümölcsből jelentős tételeket exportál is. Urbanizáció Sokáig a falusi is, méginkább a tanyai jelző elmaradott, önmaga zártságában élő, iskolázatlanműveletlen szegényembert jelentett, aki korának fejlődésével soha nem tudott lépést tartani. Az .istenhátamögötti" jelző is ismerős köznyelvünkben, de az elmaradottságra szemléletesebb kifejezés is utal, olyan, ami föltehetően az itt élők száján keletkezett: a déli harangszó is két órakor hallatszik ide, ha hallatszik. Ehhez a két szóhoz becsmérlő jelentés a köznyelvben már nem tapad. A falu-falusi mintájára képzett tanya-tanyasi jelző a mi vidékünkön azonban akkor is lekicsinylő, ha beszélő vagy író nem akar vele sérteni. Az urbanizáció, urbanizálódás a latin szóból eredően városra vonatkozott, egyre inkább és egyre nagyobb joggal értjük azonban falvainkra is. A falusi életmód óriási változását éli. Hányszor hallani egy-egy új ház láttán, városi ember szájából: akármelyik városunkban megcsodál- " nák. A negyedik ötéves tervben 5319 lakás épült föl községeinkben, az állami lakások száma 68cal gyarapodott. A villany és a víz, a külön konyha — ahol már nem laknak, csak főznek —, és a fürdőszoba éppúgy természetes követelmény az új lakásoknál, mint a sok lépcső fölfelé, a beton-, kő- vagy téglaalapozás és a tökéletes szigetelés. A régiből átalakított, „felújított" lakások többsége is ehhez az Igényhez igazodik. Néhány kivétellel minden községünkben vízmű szolgáltatja az egészséges ivóvizet. A kivétel is azt jelenti csupán, hogy építésnél közbejött valami: Öpusztaszeren például gáz is található a vízmű kútjában. Mielőtt vezetékbe kerülhetne a víz, gázleválasztót kell építeni. Az új házakról szólva említenünk kell néhány sajnálatos tényt Is. A belső elrendezés vitathatatlan célszerűsége, a külső megíogalmazás íantáziátlan egyhangúságával párosul: többségük terpeszkedő, sátortetős kockaház. Szinte követelménnyé lépett elő a vaskapu és sokszor látható az épület stílusával összhangot tartani nem tudó, hivalkodó „díszítés" is. Gazdasági kárunk is származott abból, hogy az új lakásokhoz szűkös portát szabtak a tanácsok, ahol az állattartás jó hagyományainak folytatására már lehetőség sem kínálkozott. Fiatalok és tanyáról beköltözők építik az új lakások zömét Vurcsa tény, hogy bár községeink rohamosan fejlődnek, új utcákkal bővülnek, a benne élők száma egyre csökken. A negyedik ötéves terv elején 154 ezer 500 ember élt falvainkban, 1976 elején 148 ezer 400 és az ötéves terv végére további csökkenéssel kell számolnunk, ha a tendenciát nyomon követjük, körülbelül 141 ezerre kalkulálhatunk. Tanúi vagyunk tehát a községböl városba, és a tanyáról községbe, kisebb mértékben tanyáról városba áramlásnak ls. Föltehető, hogy ez a folyamat a későbbi években is tart még. Mindenképpen figyelnünk kell IWII « tcndchCLkta 18. hPSy. egy.ts fogy a mezőgazdaságban dolgozók száma. Azért is, mert a városba költözők többnyire Iparban vagy hivatalban vállalnak munkát, de azért is, mert a lakóhelyet nem változtatók közül is sokan lesznek városba bejárók, vagy a kitelepült „fióküzemben" dolgozó ipari munkások. A tudatbeli, robbanásszerű fejlődés serkentője az a körülmény, hogy sokasodik azoknak a családoknak a száma, amelyekben együtt él a hagyományos értelemben parasztnak már nem nevezhető, többnyire gépekkel dolgozó termelőszövetkezeti tag az ipari munkással és az értelmiségi dolgozóval. A szellemi javak terjedésére a közlekedőedények fizikából ismert törvénye, vagy a hajszálcsövesség az egyik legszemléltetőbb példa, de hatásában természetesen megelőzi a korszerűsödő, a városival együttlépő iskolai oktatás, segíti a közművelődés, benne a szépen gyarapodó és dicséretes munkát végző könyvtári hálózat, az újságok, a rádió és a televízió is. A negyedik ötéves tervben új iskola épült Apátfalván, Domaszéken. Rúzsán és Bakson, a kisteleki 150 személyes kollégium a nagyközség környékén lakók általános és középfokú iskolai oktatását egyaránt segíti. Az óvodai hálózat bővítésével majdnem ezerrel több gyermek Iskola előtti foglalkoztatását, közösségben nevelését tudják falvaink segiteni. Egyre nagyobb szükség van a bölcsődékre is, számuk mérsékeltebben emelkedik. Merre lépünk? Elégedettek lehetünk községeink fejlődésében, a benne élők életkörülményeinek kedvező változásával, a művelődés iránti igény fölkeltésével és az igények kielégítésével, avval is, sőt ezzel különösen, hogy a továbblépés természetes követelménnyé vált. Differenciálódott a falu, vannak bátrabban kezdeményezők, munkájuk révén főbbre jutók, az 6 példájuk szívóhatást gyakorol azokra, akik tétovázva indulnak, vagy nem volt eddig lehetőségük szándékuk szerint változtatni életkörülményeiken, de várható, hogy továbblép az is, aki most a sor elejére került Nagy betűkkel kellene leírni, hogy a köztudat egyértelműen vallja: községeink fejlődésének kereteit a társadalmi fejlődés adja, az egyén boldogulását is ez segíti, és jól végzett munkát követel hozzá, örömmel írjuk le azt is, hogy a várc*i „köztudatból" is kiveszőben van a fölülről nézés, a lekezelés: elismeri, hogy a társadalmi fejlődés szerves része a községek fölemelkedése is, és a fejlődés ütemében még fáziskülönbségek se nagyon lehetnek. Szocializmust ígértünk a falu és a legeldugottabb tanya lakójának is. Nem úgy, hogy tálcán visszük oda és melegen tálaljuk, erőfeszítésére, munkájára számítunk akkor is, amikor saját előrelépésének az útját egyengeti, de akkor is, amikor az egész község továbbjutásáról van szói. Kézzel foghatóvá tenni szeretnénk néhány szám fölemlitésével az ötödik ötéves terv célkitűzéseit A beszédes számok a megyei tanács vb tervosztályának összesítőjéből valók. A terv 4366 új lakás építésével számol, 52 millió forintos költséggel 76 állami lakás épül föl. Továbbnyúló utcákat, terjedelmében is növekvő községeket jelentenek azok a számok, hozzá kell értenünk utak és járdák építését is, a vízhálózat bővítését — több községünkben új kút fúrását és új víztorony fölállítását is — a villanyvezetést és közvilágítást az új utcákban. A vízvezetékek hossza 25 kilométerrel nő, a kutak naponta 1840 köbméterrel több Ivóvizet szolgáltatnak a tervidőszak végére. Néhány szám a tervezett forintok oszlopából is: a vízhálózat fejlesztésére 14 millió forintot, a víztermelő berendezésekre ll millió forintot fordítanak községeink. Orvosi rendelők, gyógy) H ÍCRSZÁGHA' •••• i. ME0YEHA szertárak és tanácsadók építésére 43 millió forint jut. Az orvosi rendelőkben 31 orvosi új munkahelyet, két új gyógyszertárat és öt új tanácsadót jelentenek majd ezek a számok. Huszonhat tanterem épül, az óvodai helyek száma 825-tel emelkedik és fölépül Szegeden a 278 személyes tanyai kollégium. Az óvodák fejlesztésére 31 millió, az általános iskolai új tantermekre 43 millió forintot költhetünk. Hozzá kell mindezekhez tennünk azt is, hogy városunkban sok olyan jóléti intézmény épül, aminek hasznát községeink is élvezik majd. Az előbb szóltunk arról, hogy a városba költöző fiatalokkal fogy a községekben élők, a faluba költözőkkel a tanyákon élők száma. Természetesen azt szeretnénk, hogy minél többen családi környezetben tölthessék el öreg napjaikat, számolnunk kell azonban avval is, hogy sokan nem követik a fiatalokat, ragaszkodnak megszokott környezetükhöz. Az öregeknek készülő napközi otthonok száma is emelkedik, és a házi gondozók sok fáradságot jelentő és sokat, segítő munkájára is számítunk. Szintén nem a számok játéka kedvéért, inkább új összefüggések kereséséért álljon még itt néhány statisztikai adat. A 100 lakásra jutó családok száma most 99, a tervidőszak végére 94 lesz. A megyei átlag most 112, a várható 106 lesz. Jobb tehát a községiek átlaga, mint a megyei, kevesebben kényszerülnek arra, hogy rokon vagy idegen családdal lakjanak egy födél alatt, de a teljesség kedvéért természetesen hozzá kell tennünk, hogy a falusi, tanyai lakások zömének komfortfokozata, felszereltsége nem éri el a városi lakásokét. Csökken a 100 lakásra jutó személyek száma is: most 276. várhatóan 261 lesz. A megyei átlag 291, a várható 274. A városi bölcsődék és óvodák zsúfoltabbak, mint a községiek. Száz bölcsődei helyre városokban 126,6 gyerek jut, a falusiakba 99,4; 100 óvodai helyre városainkban 109,9-et, falvainkban 98,6-et kell számolnünk. Községeinkben előrelátható, hogy több gyerek lesz, mint most van, a kedvező demográfiai tendenciák továbbra is érvényesülnek, és többen viszik gyermeküket bölcsődébe és óvodába. Működik már megyénkben napközi otthonos tanyai óvoda is, jelezvén azt a körülményt, hogy mindkét szülő dolgozik, és azt a fölismerést, hogy könnyebben boldogul az iskolában, aki élvezhette az óvodai közösség előnyeit. Egy általános iskolai tanteremre megyei átlagban 31,1, a községekben 28,9 tanuló jut. A tanyai iskolák fokozatosan fogyó létszámú osztályai miatt jobb a községek átlaga, a belterületi iskolákban valójában több gyermek tanul egy osztályban. Várható, hogy többen költöznek be vagy bejáróként járatják gyermeküket többen, a jobban fölszerelt községi Iskolákba. Sok család döntött máris úgy, hogy a bejáró felső tagozatos gyermekkel együtt az alsó tagozatost is Ide küldi. A tanyák KIENEL} F£LSŐK*Ú KŐZSONF RÍSZ LESES FEts3fORl3 KÖZrOKt KÖZÉPFOKÚ KÖZPONT R&ZLG0ES KBZIPFOKS K&PONTJLMOJ REMEIT AISOKXÚ KÖZPONT AISÚFCKÚ KÖZPONT RÍ5ZU»ES ALSÍFOKU KÖZPONT RMU , KÖZÉPFOKÚ VONZÁSKÖRZET HATÁRA , ALAPFOKÚ VONZÁSKÖRZET HATÁRA PEJTÍSZTINOŐ KÜLTERÜLETI LAKOTT HSTF Csopgrád megye településeinek be&oroláa* » lerületi munkMMgMstásbsui betöltött ftterepkőrük szerint _ Gyermekeink jövőjéről beszélnek ezek a számok, de szólnunk kell néhány olyan tényezőről is, ami számokkal nem mindig fejezhető ki. Régóta nem él már a közoktatás gyakorlatában az a tévhit, hogy hagynunk kell a kis ' iskolákat a maguk útján, amig meg nem szűnnek. Egyetlen tanév mulasztása is maradandó nyomot hagyhat a tanulók további munkájában és későbbi boldogulásában, arra kell tehát törekednünk, hogy a korszerű ismereteket korszerűbb körülmények között sajátíthassák el. A korszerű körülmények technikai fölszerelést is — televíziót, rádiót, lemezjátszót, film- és diavetítőt, magnetofont is — és ezek hatását segítő korszerű oktatási módszereket is jelentenek. Az összevont tagozatú, „egytanerós" tanyai iskolákban az eddigi tapasztalatokra támaszkodva megyénkben is terjed a magnetofonos oktatás. Az az osztály, amelyikkel nem tud közvetlenül foglalkozni a tanító, a „magnetofonos tanító" útmutatásai szerint dolgozik. A megyei tervszámok a tanyákról viszonylag keveset beszélnek. Érthető, hisz oda sem iskolát nem építünk, sem új orvosi rendelőt. Az utóbbi években újra gondoltuk azonban tanyáink jelenét és jövőjét, ennek kedvező hatásai várhatóan most bontakoznak ki. A korábbi felfogásokkal ellentétben nem törekszünk a tanyavilág mielőbbi megszüntetésére, de segítséget sem szeretnénk adni mesterséges életbentartásukhoz. Senki ne olvassa kl ebből, hogy marad minden úgy, ahogy volt Emberi és társadalmi kötelességünk segíteni a beköltözőket, de ugyanez a kötelesség írja elő, hogy a kint maradókról sem feledkezzünk meg. A kereskedelemre és a közlekedés szervezésére hárulnak az eddiginél is nagyobb feladatok, de a tanyai orvosi rendelők — legtöbbször termelőszövetkezetek vagy állami gazdaságok külterületi csomópontjában működnek, vagy működhetnek majd ilyenek — is a figyelem központjában maradnak. Sok szó esik arról is, hogy a megszűnő tanyai iskolák maradjanak a társas élet, a politikai mozgalom és a közművelődés otthonai mindaddig, amíg szükség lesz rájuk. Az építési rendeletek módosítása az egészségtelen lakások korszerűsítésére is nagyobb lehetőségeket ad. Munka termi a jövendőt Fejlesztésük ötéves tervének elkészítésekor községeink most is a meglevő és várható igényekből Indultak ki és számbavették anyagi lehetőségeiket is. Gondos előkészítés, alapos megfontolás tükröződik abban, hogy elérhetetlennek látszó terveket sehol nem fogalmaztak meg és nem kezdenek olyan építkezésekbe, amelyek anyagi fedezetét biztosítani ne tudnák. Rögzítik a tervek, meddig nyúlnak az új járdák, hány új házhelyet osztanak, hol lesz az iskola és az orvosi rendelő, de nem olvasható ki belőlük tételesen, kl mennyit dolgozik majd. Alapul veszik azt a természetes kötelességet, hogy mindenki a tőle telhető legtöbbet és legjobban. Azt is csak szavakban tudjuk megfogalmazni, hogy könnyebben dolgozunk, ha jól dolgozunk. Ha egy termelőszövetkezet tagjai jó munkával többet termelnek, több olyan gépet vásárolhatnak, ami munkájukat lényegesen könnyíti, és még többet segít termelni. Tovább erősödnek a mezőgazdaságban a termelési rendszerek. Egy-egy községbe telepitett kis üzem dolgozói hasonlóképpen segíthetik munkájukat. A terveket megvitatták, megszavazták, de naponként szavazunk mellettük, értük, amikor dolgozunk. Üt, járda, üzlet, patika, iskola csak kezünk és eszünk munkájával épülhet, ez olyan természetes, mint az, hogy saját boldogulásunk is ettől függ. UOKVAIU 0KZBO .