Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-07 / 186. szám

Szombat, 1976. augusztus 7. 43 Olajvezeték Kelebia és Rsotthalem között A Szeged környéki kis olaj- és gázmezőket folya­matosan távvezetékkel kap­csolják össze a szegedi szén­hidrogén medence algyői központjában levő gázfeldol­gozó-, iÚetve olajgyűjtö üze­mekkel, berendezésekkel. Ezzel felszámolják a közúti szállítást, amely lassúbb és költségesebb. Nemrégiben készült el az ásotthalmi kismezőt Szeged­del összekötő távvezeték, most pedig Asotthalmot kö­tötték össze a kelebiai me­zővel- Ez utóbbi tizenöt ki­lométernyi távvezetékére és berendezéseire mintegy tíz­millió forintot ruháztak be. Az összeg azonban viszony­lag gyorsan visszatérül, hi­szen évente több mint 40 ezer tonna kőolajat ezentúl csövön továbbítanak Asott­halmon át Szegedre. Ezzel tucatnyi közúti tartálykocsi szabadul fel más, fontos fel­adatokra Ilyen például a Duna—Tisza közén, Szánk és Kiskunhalas határában újon­nan feltárt további kismezők kútjainak próbatermeltetése. Az átirányított tartálykocsik­kal most ezekről a helyekről kezdik meg az olájszállítá­sokat. D. B. Pszicitofizio!ópi| a bará kísérleti tanterem Befejezéséhez közeledik Közép-Európa első pszicho­fiziológiai kísérleti tanter­mének kialakítása Budapes­ten, az Országos Közegész­ségügyi Intézetben. Elkészül­tével lehetővé válik külön­böző élettani jelenségek fo­lyamatos vizsgálata, labora­tóriumi feltételek között, adott pedagógiai helyzetek­ben. A több millió forint értékű helyiségrendszer tel­jes felszerelése után a szak­emberek pontos adatokat nyelhetnek a pedagógiai fo­lyamatok élettani hatásáról. Csökkent a közúti balesetek száma Összegezés hat hónapról Mind sűrűbbek a közúti közlekedési ellenőrzések, amelyet a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság közle­kedési osztálya végez mun­kásórök, önkéntes rendőrök, a KPM ellenőreinek közre­működésével. Ennek is kö­szönhető és a figyelmesebb, gondosabb vezetésnek, hogy idén, az elmúlt félévben ke­vesebb közúti közlekedési baleset történt, mint tavaly a hasonló időszakban. Ha­lálos kimenetelű baleset ta­valy az első félévben 25 volt, az idén 22; súlyos sérüléssel végződött baleset tavaly 140 esetben, az idén 125; a köny­nyű balesetek száma is csök­kent. örvendetes — a hathatós intézkedésnek köszönhető, a gyors felelősségrevonásnak, a jogosítvány hosszabb-rövi­debb ideig tartó bevonásá­nak —, hogy az idén 10 esetben fordult elő közúti baleset ittas vezetés miatt, míg tavaly 26-an követtek el hasonló cselekményt. Sajnos, a gyorshajtásból eredő bal­esetek száma ez év első felé­ben emelkedett: 73 esetben volt oka a balesetnek a gyorshajtás. A legtöbb balesetet sze­mélygépkocsival okozzák. Az Hétköznapok Tizenöt évvel ezelőtt kez­dődött. Az első gépkocsi­nyeremény-betétkönyve­ket ekkor váltották ki. A számsorok arról vallanak, hogy Fortuna kegyeibe az­óta ily módon nagyon so­kan próbáltak beférkőzni. A szerencséjüket keresők száma nemcsak a totó-lot­tónál, hanem itt is növek­szik. Egy kicsit játék is ez, es ezért izgalmas. A Csongrád megyei nye­reménybetétkönyvekre 1961-től nyolcszázharminc­egyszer mosolygott a sze­rencse — Renault, Simca, FIAT, Ford Escort, Zsigu­li, Trabant, Zaporozsec, Moszkvics, Volkswagen, Skoda, Wartburg, Zastava formájában. A legtöbb ko­csit 5 ezer forintos köny­vecskével nyerték — 571-et —, míg 260-at 10 ezer fo­rintos betétkönyvvel. Mesz­saemenö következtetésekre ebből nem lehet jutni. For­tuna utja rejtve marad, annál is inkább, mert a 10 ezres betét kevesebb, mint az 5 ezres. így hát mindenkinek magánügye, hogy a 10 ezres, vagy az 5 ezer forintos betétkönyvre esküszik. Még egy érdekesség: 1961-ben az első sorsolás­nál Csongrád megyében senki nem járt szerencsé­vel. De 1973 februárjában 29 autót fiadzotlak a be­tétkönyvek. Jó dolog, amikor a sze­rencse házhoz jön. Érdekes módon néhány helyen hiá­ba kopogtat, nem nyitnak ajtót. Jelenleg tizenhat gépkocsi várja gazdáját, hogy érte menjenek. Ti. zenhat, Csongrád megyében váltott betétkönyvet sor­soltak ki úgy, hogy tulaj donosa nem tud a szeren­cséjéről. Nem érdekli, nem kíváncsi, lusta ez a tizen, hat ember? Vagy csak el­feledkeztek könyvecskéjük­ről? iskolája szkb@n idén az első félévben 116 esetben volt baleset okozója személygépkocsi, míg tavaly ugyanebben az időszakban 100 alatti szám szerepelt a statisztikában. Sorrendben a személygépkocsi után kö­vetkezik a motorkerékpár, mint amellyel a legtöbb balesetet okozzák. A közúti balesetek terü­leti megoszlása a következő: elsó helyen áll Szeged, ahol a közlekedésben 108 balese­tet okoztak. Ezután követke­zik a szegedi járás. Szentes, Makó, Hódmezővásárhely és Csongrád. Éppen ezért a vá­rosokban még körültekintőb­ben, még gondosabban kell vezetni, hogy elkerülhessünk minden balesetet. Legtöbb közlekedési baleset sajnos továbbra is a hét végén, szombaton és vasárnap tör­ténik Csongrád megyében is. A legtöbb gépjármű ekkor fut a közutakon, önmagában azonban ez nem ok a bale­setek okozására. Szombati napokon 56, vasárnapokon pedig 44 közúti közlekedési baleset történt az elmúlt félévben. A számok nagyjá­ból megegyeznek a múlt év első hat hónapjának baleseti adataival. A balesetek napszak sze­rinti alakulásában 6em tör­tént lényeges változás. To­vábbra is a kora esti órák­ban, a szürkület és a söté­tedés közötti időszakban tör­ténik a legtöbb baleset — idén az első félévben 116 esetben —, amely arra enged következtetni, hogy ebben az időpontban még gondosab­ban, figyelmesebben, türel­mesebben vezessünk, közle­kedjünk. I- F. Bizonyára kevesen vannak, akik augusztus elején, éppen a nyári vásár kellős közepén sisapkát, jégzoknit, meleg sá­lat, jégernadrágot, téli kesz­tyűt szeretnének vásárolni. S aki ilyen igénnyel állít be az üzletbe, vagy vicces ember­nek, vagy eladóbosszantónak vélik. Pedig vannak néhá­nyan, kiknek úticsomagjá­ból most éppen ezek a ruha­neműk hiányoznak. Mert a legendás szibériai télre a magunkfajta magyar embe­reknek jól megfontoltan kell felkészülni, s innen, Csong­rád megyeböl éppen 18-an indulnak 9 ezer kilométeres útra, Uszty-Ilimszkbe, a há­romszáz fős magyar ifjúsági építőbrigád tagjaiként. Moszkváig külön vonattal utazik a csoport, onnan re­pülőgép viszi őket a Bajkál­tótól több mint 600 kilomé­terre északra fekvő Bratszk­ba, ahonnan autóbuszon te­szik meg az Angara mentén az utolsó 250 kilométert Uszty-Ilimszkbe. A végtelen tajga kellős közepén már több mint 50 ezer lakosú vá­ros áll. Az első építők ba­rakkjai mellett a hatalmas erdőség fölé nőnek a kilenc­emeletes panelházak, s épül Eurázsia legnagyobb cellulo­idkombinátja, mely 1978-tól kezd termelni, s elkészülte után, 1980-tól évente félmil­lió tonna papírlapanyagot ál­lít elő. Leonyid Iljics Brezsnyev mondta az SZKP XXV. kong­resszusán Szibéria építőiről: „Ami ezen a zord éghajlatú területen történt és történik, az valóságos hőstett." Ennek a hősiességnek, ennek a mai forradalmiságnak kell eleget tenni az uszty-ilimszki nem­nemzetközi ifjúsági építőbri­gád szovjet, NDK-beli, len­gyel, bolgár, román és ma­gyar fiataljainak. A Magyar Ifjúság május 28-1 számában jelent meg a KISZ Központi Bizottságá­nak felhívása, melyben Uszty-Ilimszkbe, az Angara partjára hívja a fiúkat és lányokat. „Nagy feladatra várunk és hívunk bennete­ket, amelynek nemzetközi je­lentősége és országunk szá­mára megvalósuló haszna so­kat ígérő. Nem lehet mind­egy számunkra, hogyan vesz­szülc ki részünket a közös vállalkozásból. Becsületbeli ügyünk, hogy eddigi helytál­lásunknak megfelelően, de inkább azt továbbfokozva teljesítsük internacionalista vállalásunkat Tudjuk, nem lesz könnyű a feladat. Vonatok Mitől expressz az exp­ressz? Sokáig tanulmányo­zom a MAV-kiadványt, és ebből próbálok a kérdés­re feleletet találni- A kö­zelmúltban úgy születtek az expresszek, hogy gyors­vonatokból előléptették őket. A személyszállítás színvonalának emelése ér­dekében öt vonatpárral történt mindez. A mozzanat a tarifarendszert is módo­sította. Megszoktuk már, hogy a színvonalemelés pénzbe kerül. Az utas eb­ben az esetben 6 forinttal többet fizet, mintha gyors­ra ülne. De mennyivel kap többet 6 forintjaért? A MÁV hivatalos menet­rendjéből kiderül, hogy a helyjegyet már 60 nappal a „szándékolt utazás" előtt megvásárolhatja. Milyen jó annak, aki 60 napra előre pontosan, perc­re, másodpercre tudja szándékát. De ha tíz perc­cel a vonat indulása előtt ér ki az állomásra, akkor (előfordult már) dörömböl­hetett a pénztárablakon a Nyugatiban, nem kapott jegyet- Ettől még lehet a Napfény expressz. Valójában Nagykőrösön derül ki, hogy mitől lett a gyorsvonat expressz. Ugyanis csak ott nem áll meg, és csak ebben külön­bözik a délutáni gyorstól. Ez az előléptetés azonban alig több egy baráti váll­veregetésnéL H. M. Csillagászok országos találkozója szágban működő 150 szak­körben jelenleg is 3000-en vesznek részt alsó és közép­fokú oktatásban. — A mozgalom nagy ered­ményeket ért el a természet­tudomány terjesztésében, a materialista szemlélet kiala­kításában, formálásában. Tíz ipari településünkön nagy hatásfokú távcsövekkel fel­szerelt csillagászati bemuta­tóhely működik. — További törekvésünk, hogy a csillagászok baráti körének mozgalmát minél nagyobb tömegekkel kedvel­tessük meg. E cél érdekében minden esztendőben megren­dezzük a csillagászati hete­ket, amelyeken százezrek is­merkednek meg a csillagá­szat tudományának alapjá­val és legfontosabb ismere­teivel — fejezte be nyilatko­zatát dr. Kulin György. Pénteken a Veszprémi Vegyipari Egyetemen meg­kezdődött a csillagászok ba­ráti körének IX. országos találkozója. Az immár nem­zetközi rangú találkozó 300 résztvevője között hat ország — Csehszlovákia, Jugoszlá­via, az NDK, az NSZK, Ro­mánia és a Szovjetunió — hivatásos és amatőr csilla­gászainak képviselői is ott vannak. A háromnapos találkozó jelentőségéről és a csilla­gászmozgalom fejlődéséről dr. Kulin György, az Uránia csillagvizsgáló nyugalma­zott igazgatója, a csillagásza­ti barati körök országos el­nöke nyilatkozott. — Az utóbbi években ör­vendetesen fejlődő csillagá­szati baráti köröknek ma már több mint 12 ezer tag­ja van — mondotta. Az or­A távoli Szibéria amennyire romantikus, legalább annyi erőfeszítést és helytállást kí­ván, de hát éppen ez az, ami próbára teheti akaratunkat, lelkesedésünket, helytállá­sunkat, és vállalkozó ked­vünket, amit az ország és a szocialista közösség érdeke, az internacionalizmus eszmé­je és gyakorlata tesz kötele­zővé számunkra." Még térkép a táj A felhívásra sok ezren je­lentkeztek, s a megyei KISZ­bizottságok által javasolt 1500 fiatal közül került ki az utazó háromszáz. Csong­rád megyét és Szeged váro­sát 18-an képviselik. Az uta­zás előtti zsúfolt teendők kö­zepette nyolcukkal beszélget­tünk. Íme a névsor: Tom­bácz Ildikó művezető, aki az utazó hat nő egyike, Bilcsik János technikus. Hor­tobágyi András művezető, Laczkó József asztalos, Ha­lász György asztalos, Ko­vács József asztalos, Zsíros Gábor kőműves és Szabó László kőműves. Szinte va­lamennyien a Magyar Ifjú­ságból értesültek a felhívás­ról. S hogy miért jelentkez­tek? A válasz összetett, bo­nyolult. Szerepet játszik ben­ne a kalandvágy éppúgy, mint a szakmai ismeretek) tökéletesítésének vágya, a romantikus ismeretlen von­zása éppúgy, mint a bizonyí­tás lehetősége, a nagyobb közösségért érzett felelősség éppúgy, mint a „nagy lehető­ség" kísértése. A két év nagy emberi pró­ba, s ugyanakkor a barátság iskolája lesz. Hiszen öt or­szág fiataljai dolgoznak egy­más mellett, egy célért. Hogy mit tudnak most, a térkép fölé hajolva, keresve a kon­tinensnyi földrészen azt a pa­rányi pontot, mely két évig otthonuk, munkahelyük: lesz? Nem sokat. V Kontra­tyev, az uszty-ilimszki Kom­szomol Bizottság titkára mondta nekik a dunaújváro­si táborban, hogy „száz szó­nál, megannyi tájékoztatónál és legendánál többet ér egyetlen ott töltött óra". Ar­ra viszont felkészültek, hogy komoly, nehéz munka vár rájuk. Építeni fogják a vá­rost, s a hatalmas fafeldol­gozó kombinátot, kegyetlenül zord körülmények között. Azt is tudják, hogy mínusz 42, Celsius foknál adják ki a fagyszabadságot, s felkészül­tek, hogy a nyári hónapok­ban fokozott tempót követel tőlük a feladat. Hallották, hogy a téli hónapokban fű­tött konténerekben szállít­ják az építkezések helyszíné­re a maltert, s bizony villám­gyorsan kell dolgozni a kéz­nek, hogy meg ne fagyjon idő előtt. »» fingarai „aranyak Öröm és elfogódottság van a hangjukban, amikor mind­ezekről beszélnek. Egyikük azt meséli, hogy kinevették, amikor jelentkezett, mási­kuknak el sem hitték. A Hét múlt vasárnapi műsora után, mikor Szegeden találkoztak, egyik fiatal munkatársai irigykedő kajánsággal vetet­ték oda neki: még oda se kellettél?! Pedig éppen, bő­röndöket vásárolni igyeke­zett. Hogy mi kerül a bőrön­dökbe? A ruhanemű mellett persze hazai ízek is; papri­ka, szárított hagyma. sza­lonna. Sokaknál fényképező­gép, a szülők, rokonok; bará­tok fényképei. Már megvolt a próbacsomagolás, panasz­kodnak, nehezen fér el min­den a két csomagban. Szó esik arról, hogy már terve­zik — természetesen magya­ros elemekből — kinti klub­jukat. S ahogy közeledik az indulás napja, a látványos lelkesedés meditálóbb gon­dolkodássá válik, a nagy ne­vetéseket hosszabb csöndek követik, tekintelek is befelé fordulóbbak — nemcsak a néhány napja kapott védőol­tásoktól. Azért a jókedv, a bizakodás nem hagyja cser­ben őket. Büszkén mesélik, hogy a dunaújvárosi előké­szítő táborban, ahol tízszer 30 fős csoportokra osztva ké­szültek a hosszú útra, és a nagy feladatra, a Csongrád —Komárom közös csoport mindig a legjobbak között volt. Példát mutattak felké­szültségből, elkötelezettség­ből — e rövid idő alatt iga­zi, összeforrott közösséggé váltak. Hallották, hogy aa Angarából aranyat is lehet mosni, s máris megszületett a félig tréfás, félig komoly szójáték: — Montreal körül­belül olyan messze van Ma­gyarországtól, mint Bratszk, s az ő „aranyaik" is legalább olyan fényesen csillognak! majd, mint az olimpiai ér­mek, és annyi örömet sze­reznek, mint a sportolók. A csoportot holnap, vasárnap búcsúztatja a KISZ Csong­rád megyei bizottsága az új­szegedi KISZ-táborban. Dunaújvárosban egy idős házaspár megállította az egyenruhás csoportot: „Aía­guk mennek Szibériába? Az­tán vigyázzanak a magyarok becsületére." Szavukhoz mi is csatlakozunk, s kívánunk valamennyiüknek erőt, egész­séget és jó munkát! Várjuk a beszámolókat- Viszont­látásra! Tandi Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom