Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-23 / 198. szám

Hétfő, lí>76. augusztus 23. Carfer nyilatkozata • Párizs (MTI) Jimmy Carter, a demokrata párt elnökjelöltje interjút adott az Express című párizsi hetilapnak'. Az Express legfris'sebb számában megjelent interjú során Carter — a szovjet—amerikai viszonynyal foglalkozva — kijelentette, hogy Ford, Kissinger, sót már Nixon is „reklám;slszóként" használta az enyhülés kifejezést. Az Egyesült Államoknak — mondta az elnökjelölt — a kölcsönös előnyök elve alapján folytatnia kell a harmonikus kapcsolatok kiépítésének politikáját, az idegenforgalmi és kulturális csere bővítését. „Szeretném világosan leszögezni — fűzte hozzá Carter — az atomfegyverek kölcsönös csökkentésére törekszem, gondos ellenőrzés mellett, a nukleáris fegyverek majdani teljes felszámolásának távlati céljával." A Görög Kommunista Párt felhívása # Athén (TASZSZ) szág, valamint Ciprus nemA Görög Kommunista zeti függetlenségének rováPárt felhívta a figyelmet ar- sára megszilárdítsák a NAra a veszedelmes helyzetre, TO és az Egyesült Államok amely a görög—török konf- ingatag pozícióit a2 Egeiliktus eredményeként ala- tenger medencéjében, kult ki az Égei-tenger térse- A központi bizottság a 6<-'ben. továbbiakban megemlíti, A párt központi bizottsá- h°Sy a &ör°S kormány függának nyilatkozata a többi fe!'e" kbl[?ollt'kat ígért> ki" , „ .... ' . . latasba helyezte a ciprusi között ramutat: a nemzetkö- probléma ENSZ-keretek közi monopóliumok ezt a zött történő megoldását, az problémát arra használják ország kilépését a NATO fel, hogy a Földközi-tenger kat°nai szervezetéből vala. mint a balkam orszagokkal keleti tersegeben es a Kö- való akliv együttműködést. zép-Keleten megvalósithas- , .. . ... . Ehelyett a kormány aprisak stratégiai es gazdasagi ,, , .. .„ . ... . 6 b li6ban ujabb megallapodast terveiket. Az imperialista .„.„,, .... ,,, i v „ „ , ,, , . kotott az Egyesült Államokkörök ellenőrzesük alá kí- , ,. . , . ... . . ... kai való katonai egyuttmuvanjak vonni ezt a térségét, . „ _ ' kodesrol, tárgyalasokat folyhogy Gorogorszag, Torékor Amerikai provokáció a népi Korea határán a Phenjan (KCNA) súlyozza, hogy a behatolók A KNDK hivatalos hír- nem hallgattak a KNDK őrügynöksége, a Koreai Köz- ségének figyelmeztetésére és ponti Távirati Iroda (KCNA) erőszakot alkalmaztak. A nyilatkozatot tett közzé az KNDK őrsége kénytelen augusztus 18-án Panmind- volt önvédelemhez folyazsonban, a közös ellenőrzés modni. Az ötfőnyi őrség alatt álló koreai demilitari- minden tagja súlyosan megzált területen elkövetett sú- sebesült, iyos amerikai provokációval A KNDK követeli az inkapcsolatban. cidens szervezőinek és végEzen a napon előzetes be- rehajtóinak megbüntetését, jelentés nélkül az ameri- és a hasonló események kaiak utasítására 14 személy megismétlődésének megakaérkezett a semleges terület- dályozását. Az amerikai imre, hogy ott olyan fákat perialistáknak az újabb hávágjon ki, amelyeket a két borús mesterkedések folytaiéi előzetes megállapodása tása esetén minden követnélkül nem lett volna sza- kezményért vallatniuk kell had eltávolítani, mutat rá a a teljes felelősséget —. állaKCNA nyilatkozata, és hang- pítja meg a nyilatkozat. Favágás — feszültséggel • Kommentárunk. tika területén csapott át fékAz amerikai történelemben telenül szélsőséges demagómég aligha adódott rá példa, giába. Ha tehát Ford „kehogy az elnök a Fehér Ház- meny kezet" mutat Koreából közvetlen utasítást ad- ban, az bizonyos konzervatív 5on egy fa kivágására. Még- erők felsorakoztatását eredhozza egy olyan fáéra, amely ményezheti. Ám az elnökvánem is az Egyesült Államok lasztási kampány eddigi meterületén, hanem annak hatá- nete azt is bizonyítja, hogy raitól sok ezer kilométernyi- a tűzzel való játék nem fire, földgolyónk egyik, fe- zetődik ki. Feltehető tehát a szültséggei terhes határöve- kérdés: vajon Washingtonzetében, a koreai-félszigetet ban nincsenek-e olyanok, átszelő demilitarizált övezet- akik saját maguk alatt vágben lengette lombjait. ják a lombosodó fát... A héten kirobbant incidens formálisan e fa körül robbant ki: a Dél-Koreában állomásozó amerikai csapatok katonái — arra hivatkozva, hogy a terebélyesedő lombok zavarják a megfigyelést — semmibe vették a korábbi megállapodásokat, és hozzákezdtek' különböző „kiigazításokhoz". A provokatív lépesek fegyveres összeütközéshez vezettek, amelynek mindkét oldalon áldozatai voltak. A veszélyes kertészkedést a dél-koreai csapatok riadókészültségbe helyezése, az erre logikusan adott KNDK-ellenlépésok. majd amerikai flottatüntetések kísérték, végül újabb övezetsértés, ezúttal a fa kivágására. S az egész ügy mögött felsötétlik a háttér: a koreai probléma rendezetlensége, amely elkerülhetetlenül világunk egyik válságterületévé teszi az olyan költői névvel rendelkező hajnali harmat országának félszigetét. Bizonyos időzítések természetesen ritkán véletlenek. A nemzetközi sajtó számos orgánuma is gyanúperrel él. miért éppen az amerikai republikánusok Kansas Cityben megtartott elnökjelölő konvenciójának idején szabadultak el ismét a szenvedélyek a koreai demilitarizált övezetben. Hiszen közismert, hogy az önmagában is konzervatív beállítottságú Ford elnököt — igen szoros küzdelemben — vetélytársa jobbról akarta előzni, s Ronald tat Washingtonnal a görögországi amerikai katonai tá_ maszpontok fenntartásáról és kibővítéséről, engedélyt adott a 6. amerikai flotta görög felségterületen való hadgyakorlataihoz, s arra törekszik, hogy beléptesse az országot az EGK-ba. Kamal Dssumblatt sürgette az Arab Liga összehívását • Kairó (INA) Karnál. DKiÚrtblatT,' 'ff^ai ladó szócialista párt és a Libanoni Nemzeti Mozgalom központi tanácsának elnöke, szombaton este újságírók előtt sürgette az arab csúcsértekezlet mielőbbi összehf. vasát, s arra figyelmeztetett, hogy a libanoni szeparatista erők egyre határozottabb lé péseket tesznek az ország feldarabolására. Az Arab Liga szóvivője vasárnap közölte, hogy eddig hat arab állam — Ku. vait, Szudán, Marokkó, Bahrein. Tunézia és a Jemeni Arab Köztársaság — tájékoztatta hivatalosan a testületet arról: hajlandó részt venni a libanoni válság megvitatását célzó arab cs úcsértekezl e ten. RADIOIEIEX SZEPTEMBERBEN LESZ AZ AVANTE ÜNNEPSÉGE Az összes európai szocialista ország, köztük Magyarország Is részt vesz a Portugál Kommunista Párt központi hetilapjának, az Avante-nak szeptember végi ünnepségén. Képviselteti magát Kuba is. A VIKING—2 SZEPTEMBER 3-AN SZÁLL LE A MARSRA A pasadenai földi irányító központ szakértői szombaton véglegesen kijelölték azt a pontot, ahol a Viking—2 amerikai űrszonda szeptember 3-án le fog szállni a Marsra. A választás a vörös bolygó északi féltekéjén levő vidékre, az „Utópia" síkságra esett. SZIMPÓZIUM BERLINBEN Berlinben szeptember 4— 5-én nemzetközi szimpóziumot rendeznek húsz európai ország — köztük Magyarország — mintegy 100 egyházi tisztségviselője, katolikus tudósok, politikusok és publicisták részvételével. A tanácskozáson Helsinkinek az európai biztonságra gyakorolt hatását, a leszerelés és az enyhülés összefüggéseit elemzik. BEFEJEZŐDÖTT A COLOMBOl CSÜCSTALALKOZO Az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek értekezlete pénteken Colombóban, Sri Lanka fővárosában befejezte munkáját. NYOLCEZER HALÁLOS ALDOZAT Ferdinánd Marcos, a Fülöp-szigetek elnöke vasarnap a televízió által közvetített sajtóértekezletén közölte, hogy a múlt heti nagy erejű földrengés halálos áldozatainak szama nyolcezerre tehető, és az anyagi kár mintegy 140 millió dollár. AMNESZTIA ETIÓPIABAN Az etióp kormány vasárnap szabadon bocsátott 209 politikai foglyot — közölte hivatalos etiópiai hírügynökség. Jól értesült körök szerint rövid szabadságvesztésre ítélt foglyokról van szó, és a szabadon bocsátottak között nincsenek az 1974-es puccs ota letartóztatott személyek. A szabadon bocsátásra a szeptember 12-i hatalomátvétel második évfordulója adott alkalmat. Magyar államférfiak üdvözlő távirata a román vezetőkhöz Románia nemzeti ünnepe alkalmából NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság elnökének; MANEA MANESCU elvtársnak, a Román Szocialista Köztársaság kormánya első miniszterének, BUKAREST. Románia nemzeti ünnepén, hazájuk felszabadulásának 32. évfordulóján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, a magyar nép és a magunk nevében szívélyes üdvözletünket és őszinte jókívánságainkat küldtük a Román Szocialista Köztársaság testvéri népeinek és Önöknek. Népünk nagy elismeréssel tekint a szomszédos Románia dolgozó népének a szocialista építőmunkában, a népgazdaság és a kultúra fejlesztésében elért eredményeire. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság baráti együttműködésének továbbfejlesztése a marxizmus—leninizmus, a szocialista nemzetköziség szellemében népeink közös érdeke, s egyben eredményesen szolgálja a szocialista országok együttes erejének növelését, a szocializmus, a társadalmi haladás és az egyetemes béke ügyét. Meggyőződésünk, hogy együttes erőfeszítésekkel újabb sikereket érhetünk el együttműködésünk, barátságunk fejlesztésében, népeink kapcsolatainak további szélesítésében a politika, a gazdaság, a kultúra és az élet minden más területén. Nemzeti ünnepükön további sikereket kívánunk a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának és kormányának, a baráti Románia valamennyi dolgozójának a szocialista társadalom építésében. KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; LOSONCZI PAL a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; LAZAR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke Nicolae Giosant, az RSZK Na?*) Nemzetgyűlésének elnökét, a SZOT elnöksége a Román Szakszervezetek Általános Szövetségét, a KISZ Központi Bizottsága a román KISZ-t, a Hazafias Népfront elnöksége a Román Szocialista Egységfrontot, a Magyar Nők Országos Tanácsa a Román Országos Nőtanácsot, az Országos Béketanács a Rorrtán Békevédelmi Bizottságot üdvözölte táviratban. A Román Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban köszöntötte a Román Kommunista Párt Temes megyei bizottságát, a romániai testvérmegyénk lakosságát a Csongrád megyei pártbizottság nevében dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára és a megyei tanács nevében dr. Perjési László megyei tanácselnök. BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudományés technikatörténetből 159. A világhírű párizsi magyar orvos, Gruby Dávid a bácskai Kiskéren született, 1810- augusztus 20-án. Középiskolai tanulmányait a szegedi piaristáknál végezte 1820 és 1826 között. Innen Pestre ment, hogy az egyetem orvoskarán megkezdje tanulmányait. Orvosi diplomát végül is Bécsben szerzett, majd néhány évet Németországban töltött. 1840-ben Párizsban telepedett le, és a kutatással és gyógyítással egyaránt foglalkozó orvos hamarosan világhírnévre tett szert. Betegei közé tartozott Balzac, Dumas. Chopin. Heine, Victor Hugo. Daudet. Liszt Ferenc, Munkácsy, Zichy Mihály. Kezelte Hl. Napóleont. es még Amerikából is felkeresték betegek. mert eredményeinek híre az óceánon is átszarnyalt. „Az öti betegségére Balzac úr, a legjobb gyógymód a-> ha mindennap elsétál a Diadalívhez, és odamenet és visszajövet elfogyaszt egy-egy almát" — mondta emésztési zavarokkal küzdő híres betegének Gruby Dávid. Gruby nemcsak gyógyított, hanem tudományos kutatásokat is végzett a bőrgyógyászat területén. elsősorban a gombás betegségeket tanulmányozta. Több gombás betegség kórokozóját, pl. a csecsemőkorban gyakran előforduló szájpenészt ő fedezte fel. ö volt az első, akinek az emberi rühességet sikerült kutyára átoltania, és ezzel bizonyította a betegség fertőző voltát. Mikroszkópján át bámulatos ügyességgel figyelte meg. és rajzolta le a kórokozókatA maga szerkesz'ette készülékévei elsőként készített mikroszkópos fényképfelvételeket Kutatta az eter- és a kloroformaltatás hatását. A szabadságharc Idején hazajött, és Bem eráKeagan különösen « külpoti- >iéljr» seregében harcotv Megsebesült, majdgyó> gyulása után visszament Párizsba, és 1859-ben az orvosi gyakorlatban elsőnek ő alkalmazott vattát. Betegei valósággal rajongtak érte. A szegény betegeket ingyen -kezelte, még gyógyszerrel is ellátta őket, de a gazdag betegektől búsás tiszteletdijat kért. Orvosi praxisából meggazdagodott, de vagyonának egy részét emberbaráti célokra fordította. Szociális intézményeket támogatott, alapítványokat tett. Az 1871-es párizsi kommün idején házában negyvenágyas kórházat rendezett be. ahol ingyen kezelte a sebesülteket és a betegeket. A francia Vöröskereszt egyik előharcosa és alapítója volt. Hazájáról sohasem feledkezett meg. Pénzt, mikroszkópokat küldött a hazai intézményeknek. Párizsi háza magyar honfitársainak mindig nyitva állt. Markusovszky Lajos, a híres magyar orvos a múlt század közepén meglátotogatta, és így írt róla: „Gruby büszke magyar sagára, szereti földijeit, akik Párizsban fel. keresik. Szívesen tanít. Mint orvos, a legnemesebb, a legönzetlenebb módon fáradozik a szegények érdekében... Mikroszkópos felfedezései a Francia Tudoni&nyos Akadémia által is megbecsültek". Korányi Frigyes és a magyar orvostudomány más nagyjai is felkeresték, és lelkes hangon számoltak be Gruby munkájáról, gyógyító módszereiről. Gruby jól ismerte és sikerrel alkalmazta a gyógyszeres kezelést, de nagy súlyt helyezett az étrendre, az egészséges életmódra, amint azt Balzac esetében is tette. Hosszú, eredményes pályafutás után 1898. noködött Szegeden. Halálakor 258 kötetes könyvtárát, főleg orvosi és természettudományos műveket a piarista gimnáziumnak adományozta. Súlyos kolerajárvány tört ki Szegeden 1831ben- A járványban Sobay is megbetegedett, és Sperlagh András orvos is betegágynak esett. Singer Vilmos városi sebész is elkapta a kolerát, így az egész városban egyedüli gyógyító, Máriássy ezredorvos maradt. A piarista gimnázium természetrajz-vegytan szakos tanára, Gruber József sietett segítségére, gyógyszereket készített és azzal kezelte a betegeket. Az 1177 kezeitje közül csak 33 halt meg. Egyébként az 1831. évi kolerajárvány Szegeden ötezernél több áldozatot követelt. Gruber 1846-ig volt Szegeden, innen Nagybecskerekre helyezték, onnan Vácra, és ott halt meg, 1873-ban. A Bauernfeind-féle gyógyszertárat 1848-ban nyitották Szegeden. Hattyasi Lajos, a neves fogorvos Szegeden született, 1854-ben. Középiskolai tanulmányainak befejeztével a budapesti egyetem orvosi fakultására iratkozott be, és ott szerzett oklevelet, 1878-ban. Ezután az egyetem belklinikáján helyezkedett el, majd 1890-tól Arkövy József fogászati intézetében dolgozott. Műfogászati technológia tárgykörből 1898-ban az orvosegyetemen magántanárrá minősítették. Munkásságával különös érdemeket szerzett a hazai protézistan és gyakorlati fejlesztése terén. Budapesten halt meg, 1921-benHeitler Mór Korompán született, 1847-ben. Középiskolai tanulmányait Hódmezővásárhelyen és Szegeden végezte. Ezután szanszkrit nyelvésznek készült Végüj is a bécsi egyetem orvosi karán szerzett diplomát 1871-ben. Egyetemi magántanárrá 1876-ban minősítették, majd 1898-ban professzorrá nevezték ki. Főként a sziv és a tüdő betegedéseivel foglalkozott. Sok tanulmányt jelentetett meg bécsi folyóiratokban. Terápiai folyóiratot is alapított 1882-ben. Az orvostudomány mellett előszeretette] fogvember 14-én halt meg Párizsban, 88 éves korában. Az első hazai méltatást Korányi Frigyes lalkozott görög, tattal" és "szanszkritfÚVlógiávah irta róla. az Orvosi Hetilapban. 1898-ban. Becsben halt meg 1923-ban Sobay György orvos 1830 es 1846 között mA. {Folytatjukj te V