Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-23 / 198. szám

Hétfő, 1976. augusztus 23. Somogyi Karoiyné felvétele Fektetik a csatornacsöveket, szerelik a villamosvezetékeket. már az úttestet alapozzák — így szóltak a hirek, melyekkel a Kossuth Lajos sugárút építésének menetét kísértük figyelemmel. A beszámolók sorát ma így folytathatjuk: Szegeden, a Nagykörút és a Ruhagyár között elkészült az út egy újabb szakasza, s már hivatalosan is átadták a forgalomnak a Kossuth Lajos sugárút második harmadát Gyógyszergyárak korszerűsítése Nagyszabású beruházás kezdődött az EGYT Gyógyszervegyészeti Gyárában, amelynek célja a Dopegytgyártás fellendítése. A Dopegyt nevű gyógyszer pillanatnyilag az egyik legjobb orvossága a magas vérnyomásnak, s itthon és külföldön egyaránt nagyon keresett. A gyógyszervegyészeti gyár néhány éven belül szeretné megduplázni a termelését ebből, s ezért 349 millió forint hosszú lejáratú hitelre kérelmet nyújtott be a Magyar Nemzeti Bankhoz. A bank a napokban jóváhagyta a kérelmet, s a gyárban máris megkezdődött a gyártó üzemek fejlesztése. A fejlesztési igazgató elmondta, hogy a beruházás három ütemben valósul meg. A most megkezdődött első ütemben, a budapesti központi gyáregységben telepített gépek segítségével mintegy 30—40 százalékos lesz a felfutás. Az üzemeket elsősorban magyar gépekkel szerelik fel, de sor kerül olasz és holland importból származó berendezések felállítására is. Konferencia a népművelésről A Népművelési Intézet Kecskeméten rendezte meg a tanító- és tanárképző főiskolák népművelési oktatóinak 22. nyári konferenciáját. Vasárnap a megyei művelődési központban kezdődött meg az egyhetes tanácskozás. Plenáris üléseken és csoportos megbeszéléseken vitatják meg a népművelési szakemberképzés, és a közművelődés időszerű kérdéseit. A kecskeméti megyei művelődési központban egyidejűleg megnyitották A gyorsuló idő és az iskola című kiállítást. Minisztériumi állásfoglalás A szociális otthoni és intézeti gondozási díjak megállapításáról A szociális otthoni és szociális intézeti gondozási díjak megállapításával kapcsolatos néhány vitás kérdésben foglalt állást a közelmúltban az Egészségügyi Minisztérium. Az állásfoglalás egyebek között tisztázza: hogyan kell megállapítani az árvaellátásban részesülő gyermekek szociális intézeti gondozási díját. Többször előfordult ugyanis, hogy a szociális intézeti gondozásra szoruló — egyébként árvajáradékban is részesített — gyermek intézeti gondozási díjának megfizetésére az árva életben levő szülőjét kötelezték, rendszerint olyan megfontolásból, hogy az árvát beutaló szerv a gyermek életben levő szülőjét tartotta az árvajáradék jogosultjának. Az 1975. évi társadalombiztosítási törvény ezzel kapcsolatos része azonban egyértelműen leszögezi, hogy az árvajáradék minden esetben az elhalt szülő gyermekét illeti meg. A minisztérium állásfoglalása szerint tehát ilyen esetekben a gondozási díj megfizetésére nem az élő szülőt, hanem — árvajáradékának terhére — a gondozott árvát kell kötelezni, éppen úgy, mint bármely más járadékszerű jövedelemből, ilyen esetekben is az árvajáradék 80 százalékát kpll befizetni gondozási díjként Kivétel: az állami gondozott kiskorúak árvajáradékának csak 70 százalékát veszik figyelembe szociális intézeti gondozási díjként Az eddigiekhez hasonlóan azonban a szociális intézetben elhelyezett árva gyermek éló szülőjét is kötelezhetik részgondozási díj fizetésére, ha ennek feltételei fennállanak. Az állásfoglalás kitér arra is, hogyan kell megállapítani a gondozási díjat, ha olyan személyt helyeznek el szociális otthonban (intézetben), aki otthon saját jövedelméből tartotta el jövedelemmel nem rendelkező házastársát. Néhány esetben ugyanis — ha az' otthonmaradt házastárs eltartása veszélybe került — a tanácsok úgy próbáltak segíteni, hogy a szociális otthonba beutalt személynek csak részgondozási díjat állapítottak meg, s a jövedelméből fennmaradó összeget — mintegy tartásdíj címén — az otthonmaradt házastárs rendelkezésére bocsátották. A minisztérium állásfoglalása ezzel szemben hangsúlyozza: a házastársi tartásdíj megállapítása kizárólag a bíróságok hatáskörébe tartozik, tehát meghaladja a tanácsi szakigazgatási szervek jogkörét. Ezért ilyen esetben a tanácsok egészségügyi szakigazgatási szervei csak a szociális otthoni elhelyezéséről hozzanak határozatot, és ne döntsenek a fizetendő gondozási díjról. A minisztériumi állásfoglalás a továbbiakban felhívja az érdekeltek figyelmét, hogy a gondozási díjakat — a gondozottak és a gondozási díj kifizetésére kötelezett hozzátartozók szociális körülményei alapján — évenként felülvizsgálják. 1975ben ez' a felülvizsgálat elmaradt: a társadalombiztosítási törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok ugyanis ekkor jelentek meg. A legközelebbi felülvizsgálat 1976. szeptember 1. és november 30. között lesz. A gondozási díjak ellenőrzése alkalmával jövedelmenként továbbra sem veszik figyelembe a szociális otthoni és intézeti beutaltak nyugdíjának és járadékának évi 2 százalékos automatikus növekedését. A gondozotti jövedelem összegébe azonban minden egyéb növekedést beszámítanak, kivéve a hús- és húsfélék fogyasztói áremelésének ellensúlyozására megállapított összeget. A felülvizsgálat alapján megállapított uj gondozási díjat 1976. október 1-től kell fizetni. Azok gondozása azonban, akiknek jövedelme, vagyona, vagy tartásra kötelezhető hozzátartozója nincs, továbbra is ingyenes. (MTI) Magyar népmővészküldöttség utazóit az Egyesült Államokba A washingtoni Smithsonian Institution meghívására 24 tagú magyar népművesz-delegáció utazott az Amerikai Egyesült Államok fennállásának 200. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi folkiórfesztiválra. A delegáció tagjai a népművészet mesterei, a népművészet ifjú mesterei, aranysarkantyús táncosok és más népművészek. A washingtoni szereplés után a csoport az USA magyar lakta területein vendégszerepel, „Apáról fiúra" című kétórás műsorával, szeptember közepéig. (MTI) Szervezetten, űj erevel I

smét eljött a dologidő" gatják — mondoa mezőgazdasági üzemek«— ben. S valóban, a nyári betakarítás után most egy sokkal nehezebb öszi következik. Igaz, a mezőgazdasági munkák között korántsem lehet ilyen éles vonalat húzni, mert az egyik gyorsan követi a másikat, s megállást csak nagyobb mennyiségű csapadék okozhat. Az aratás után sietve végzik el a gazdaságokban a szalmabetakarítást, a tarlóhántást, gyorsan vetik vagy ültetik a másodnövényeket, szórják a szerves és műtrágyákat, s végzik a jövő évet megalapozó mélyszántást. Emellett állandó figyelemmel kell kísérni a zöldség és gyümölcs érését, s ezek betakarítását is. Folyamatosan szedik a termelőszövetkezeti gazdák az őszibarackot, almát, paprikát, paradicsomot és dinnyét. De szervezni kell a cukorrépa, a napraforgó, a kukorica és egyéb takarmányok betakarítását. Alig múlt tehát el a nyári munka, ismét sokasodnak a gondok. A gazdaságok vezetői sűrű cigarettafüstbe burkolózva próbálják a sok sürgető feladat közül a legégetőbbet leghamarabb megszervezni, megoldani. Vitatkoznak is sokszor egymással kertészek, állattenyésztők, agronómusok, ki kapjon gépet, melyik egység végezze előbb munkáját. A gépek teljes kihasználása ezért most igen nagy jelentőségű. Visszatekintve elmondhatjuk, hogy a nyári gabonabetakarítás jól sikerült. Nagyszerű helytállással, rövid idő alatt sikerült betakarítani Csongrád megyében százezer hektárról mintegy 40—45 ezer vagon gabonát. A jó munka után még jobbat kíván embertől és géptől egyaránt az ősz. Több mint 130 ezer hektárról kell majd leszedni és beszállítani közel százezer vagon árut. Nehezíti a dolgot, hogy a betakarítandó növények nagy része zöldség — fűszerpaprika, paradicsom, burgonya — és gyümölcsféle — szőlő, alma —, amelyek munkaerőigényes kultúrák, és betakarításuk a minőség miatt rendkívül időhöz kötött. Mindezek mellett ki kell a területre szállítani 100—120 ezer vagon szerves trágyát és 20 ezer vagon műtrágyát. A mélyszántást közel 90 ezer hektáron kell az ősz folyamán elvégezni. Azok a gépek tehát, amelyek nemrég még a búzatáblák széles rónáit járták, kombájnok és traktorok, most a műhelyben „fiatalodnak". Alakítják őket az őszi betakarításhoz. A kombájnokra új adaptereket szerelnek, a traktorok más munkagépet kapnak, a pótkocsik oldalát megemelik, hogy több szálas takarmányt szállíthassanak velük, és így tovább. Az idő sürget, s ha eljön a szüret, azonnal indulni kell a határba. ősszel az időjárással is többet kell viaskodni, mint az elmúlt nyári betakarítás során. A csapadék, a sár, a korai fagy lehetősége miatt még nagyobb jelentőségű a gyors, szervezett és hatékony munka. Az őszi időszakban a nyárihoz hasonló akarattal és meggondolással kell előkészíteni minden, betakarítással kapcsolatos munkát. Célszerű, ha munkatervet készít minden gazdaság. E tervben figyelembe lehet venni a gépek teljesítményét, és előre megtervezhető — némi rátartással — a munkavégzés ideje is. Ha a gépi kapacitás kevésnek bizonyul, akkor most még intézkedni lehet. Szükség szerint vagy új gép beszerzésével, vagy a szomszédos téeszek segítségével kell a betakarítást biztosítani. Szép példáját láthattuk az aratás végén a termelőszövetkezetek egymás közötti kölcsönös segítésének, amikor a gazdaságok gépeiket átküldték oda, ahol még volt aratni való. Érdemes azt is megtudakolni, hogy a tavasszal megrendelt betakaritógép megérkezik-e időre, nehogy úgy járjon valamelyik gazdaság, mint az elmúlt esztendőben a dóciak. Számba kell venni minden termelőszövetkezetben a rendelkezésre álló munkaerőt. Most kell felkutatni a tartalékokat. A téesztagok átcsoportosítása, vagy a családtagok és nyugdíjasok bevonása minden korábbi évnél nagyobb jelentőségű lesz az idén. Segítségül kell hívni a községi pártés tanácsi vezetést a szervező munkában. Nem szabad viszont, hogy eluralkodjon az a nézet: majd segítenek a diákok. A diákok valóban példásan segítettek a mezőgazdasági üzemekben évről évre, de teljesen rájuk építeni nem szabad. Elérhetetlen teljesítményeket nem várhatunk tőlük. A diákok, munkások vagy katonák mindig készenlétben vannak, hogy hívó szóra oda menjenek segíteni, ahol valóban szükség van rájuk. A szervezés tehát a termelő üzemekre marad. A ládák kihordása. a szállítójárművek biztosítása, a szedés és betakarítás irányítása kizárólag az üzemi vezetők feladata. T

öbbször visszatérő gondolat a szervezés fontossága. Ezen nem csodálkozhatunk, ha tudjuk, milyen hihetetlen mennyiségű anyag mozgatását végzik évről évre a mezőgazdaságban. Sokszor a helytelen szervezés miatt feleslegesen növekedik a szállítási és anyagmozgatási költség. A legfőbb szempont legyen a rendelkezésre álló járművek és gépek megfelelő kihasználása, és a hasznos munkavégzés biztosítása. Kevesen tudják, hogy az országban 220 millió tonna különféle anyagot mozgatnak meg a mezőgazdasági üzemekben évente. Felesleges fuvarokkal ne növeljük ezt tovább. Legyen mindannyiunk közös érdeke a megtermelt áru betakarítása. Károsodás és veszteség nélkül kell, jó minőségben a piacra szállítani termékeinket. Mindezt úgy érhetjük el, ha szervezetten, új erővel és lendülettel látunk az őszi munkákhoz. Radics Ferenc Megszüntették az elmaradást A Technika brigád rendkívüli műszakja a szántóföldeken Másfélnapos hátrány a közelmúlt esőzései miatt. így számoltak a szegedi Felszabadulás Tsz-ben néhány nappal az ünnep előtt. A számítgatást az indokolja, hogy a munkálatok pontossága és minősége, ideje is fontos tényező a terméshozamokat illetően. S a hátrány éppen az őszi kalászosok vetésének előkészítésében következett be. Ezért határozták el a közös gazdaság „Technika" szocialista brigádjának tagjai: Varga Antal, Hegedűs Mihály, Czjrok Sándor, Dabis József, és a többiek, hogy ha jó lesz az idő, akkor augusztus 20-a ünnepnapján próbálják megszüntetni az elmaradást. Sikerült! Hatvan hektáron végeztek a brigád gépészei a vetőszántással meg a fogasolással. Amint a tsz növénytermesztési üzemágvezetöje. Varga Sándor jelentette: — Ez a teljesítmény azt jelenti, hogy a jövő évi kenyérnekvaló elvetésének előkészítése terveinknek megfelelően halad. Dolgozik a Technika brigád r