Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-23 / 198. szám

Hétfő, 1976. augusztus 23. Somogyi Karoiyné felvétele Fektetik a csatornacsöveket, szerelik a villamosvezetékeket. már az úttestet alapoz­zák — így szóltak a hirek, melyekkel a Kossuth Lajos sugárút építésének menetét kísértük figyelemmel. A beszámolók sorát ma így folytathatjuk: Szegeden, a Nagy­körút és a Ruhagyár között elkészült az út egy újabb szakasza, s már hivatalosan is átadták a forgalomnak a Kossuth Lajos sugárút második harmadát Gyógyszergyárak korszerűsítése Nagyszabású beruházás kezdődött az EGYT Gyógy­szervegyészeti Gyárában, amelynek célja a Dopegyt­gyártás fellendítése. A Dopegyt nevű gyógy­szer pillanatnyilag az egyik legjobb orvossága a magas vérnyomásnak, s itthon és külföldön egyaránt nagyon keresett. A gyógyszervegyé­szeti gyár néhány éven be­lül szeretné megduplázni a termelését ebből, s ezért 349 millió forint hosszú lejáratú hitelre kérelmet nyújtott be a Magyar Nemzeti Bankhoz. A bank a napokban jóvá­hagyta a kérelmet, s a gyár­ban máris megkezdődött a gyártó üzemek fejlesztése. A fejlesztési igazgató elmondta, hogy a beruházás három ütemben valósul meg. A most megkezdődött első ütemben, a budapesti köz­ponti gyáregységben telepí­tett gépek segítségével mint­egy 30—40 százalékos lesz a felfutás. Az üzemeket első­sorban magyar gépekkel szerelik fel, de sor kerül olasz és holland importból származó berendezések felál­lítására is. Konferencia a nép­művelésről A Népművelési Intézet Kecskeméten rendezte meg a tanító- és tanárképző fő­iskolák népművelési oktatói­nak 22. nyári konferenciáját. Vasárnap a megyei művelő­dési központban kezdődött meg az egyhetes tanácsko­zás. Plenáris üléseken és csoportos megbeszéléseken vitatják meg a népművelési szakemberképzés, és a köz­művelődés időszerű kérdé­seit. A kecskeméti megyei mű­velődési központban egyide­jűleg megnyitották A gyor­suló idő és az iskola című kiállítást. Minisztériumi állásfoglalás A szociális otthoni és intézeti gondozási díjak megállapításáról A szociális otthoni és szo­ciális intézeti gondozási dí­jak megállapításával kap­csolatos néhány vitás kér­désben foglalt állást a kö­zelmúltban az Egészségügyi Minisztérium. Az állásfoglalás egyebek között tisztázza: ho­gyan kell megállapítani az árvaellátásban részesülő gyermekek szociális intézeti gondozási díját. Többször előfordult ugyanis, hogy a szociális intézeti gondozás­ra szoruló — egyébként ár­vajáradékban is részesített — gyermek intézeti gondo­zási díjának megfizetésére az árva életben levő szü­lőjét kötelezték, rendszerint olyan megfontolásból, hogy az árvát beutaló szerv a gyermek életben levő szü­lőjét tartotta az árvajáradék jogosultjának. Az 1975. évi társadalombiztosítási tör­vény ezzel kapcsolatos része azonban egyértelműen leszö­gezi, hogy az árvajáradék minden esetben az elhalt szülő gyermekét illeti meg. A minisztérium állásfog­lalása szerint tehát ilyen esetekben a gondozási díj megfizetésére nem az élő szülőt, hanem — árvajára­dékának terhére — a gon­dozott árvát kell kötelezni, éppen úgy, mint bármely más járadékszerű jövede­lemből, ilyen esetekben is az árvajáradék 80 százalé­kát kpll befizetni gondozási díjként Kivétel: az állami gondozott kiskorúak árvajá­radékának csak 70 százalé­kát veszik figyelembe szo­ciális intézeti gondozási díj­ként Az eddigiekhez hason­lóan azonban a szociális in­tézetben elhelyezett árva gyermek éló szülőjét is kö­telezhetik részgondozási díj fizetésére, ha ennek feltéte­lei fennállanak. Az állásfoglalás kitér ar­ra is, hogyan kell megálla­pítani a gondozási díjat, ha olyan személyt helyeznek el szociális otthonban (intézet­ben), aki otthon saját jöve­delméből tartotta el jövede­lemmel nem rendelkező há­zastársát. Néhány esetben ugyanis — ha az' otthonma­radt házastárs eltartása ve­szélybe került — a tanácsok úgy próbáltak segíteni, hogy a szociális otthonba beutalt személynek csak részgondo­zási díjat állapítottak meg, s a jövedelméből fennmaradó összeget — mintegy tartás­díj címén — az otthonma­radt házastárs rendelkezésé­re bocsátották. A minisztérium állásfog­lalása ezzel szemben hang­súlyozza: a házastársi tar­tásdíj megállapítása kizáró­lag a bíróságok hatáskörébe tartozik, tehát meghaladja a tanácsi szakigazgatási szer­vek jogkörét. Ezért ilyen esetben a tanácsok egész­ségügyi szakigazgatási szer­vei csak a szociális otthoni elhelyezéséről hozzanak ha­tározatot, és ne döntsenek a fizetendő gondozási díjról. A minisztériumi állásfog­lalás a továbbiakban felhív­ja az érdekeltek figyelmét, hogy a gondozási díjakat — a gondozottak és a gondozá­si díj kifizetésére kötelezett hozzátartozók szociális kö­rülményei alapján — éven­ként felülvizsgálják. 1975­ben ez' a felülvizsgálat el­maradt: a társadalombiztosí­tási törvény és a hozzá kap­csolódó jogszabályok ugyanis ekkor jelentek meg. A leg­közelebbi felülvizsgálat 1976. szeptember 1. és november 30. között lesz. A gondozási díjak ellenőrzése alkalmával jövedelmenként továbbra sem veszik figyelembe a szo­ciális otthoni és intézeti be­utaltak nyugdíjának és jára­dékának évi 2 százalékos automatikus növekedését. A gondozotti jövedelem össze­gébe azonban minden egyéb növekedést beszámítanak, kivéve a hús- és húsfélék fogyasztói áremelésének el­lensúlyozására megállapí­tott összeget. A felülvizsgálat alapján megállapított uj gondozási díjat 1976. október 1-től kell fizetni. Azok gondozása azonban, akiknek jövedelme, vagyona, vagy tartásra köte­lezhető hozzátartozója nincs, továbbra is ingyenes. (MTI) Magyar népmővészküldöttség utazóit az Egyesült Államokba A washingtoni Smithso­nian Institution meghívásá­ra 24 tagú magyar népmű­vesz-delegáció utazott az Amerikai Egyesült Államok fennállásának 200. évfordu­lója alkalmából rendezett nemzetközi folkiórfesztivál­ra. A delegáció tagjai a nép­művészet mesterei, a nép­művészet ifjú mesterei, aranysarkantyús táncosok és más népművészek. A washingtoni szereplés után a csoport az USA ma­gyar lakta területein ven­dégszerepel, „Apáról fiúra" című kétórás műsorával, szeptember közepéig. (MTI) Szervezetten, űj erevel I smét eljött a dologidő" gatják — mondo­a mezőgazdasági üzemek­«— ben. S valóban, a nyári betakarí­tás után most egy sokkal nehezebb öszi következik. Igaz, a mezőgazdasági mun­kák között korántsem lehet ilyen éles vo­nalat húzni, mert az egyik gyorsan kö­veti a másikat, s megállást csak nagyobb mennyiségű csapadék okozhat. Az aratás után sietve végzik el a gazdaságokban a szalmabetakarítást, a tarlóhántást, gyor­san vetik vagy ültetik a másodnövénye­ket, szórják a szerves és műtrágyákat, s végzik a jövő évet megalapozó mélyszán­tást. Emellett állandó figyelemmel kell kísérni a zöldség és gyümölcs érését, s ezek betakarítását is. Folyamatosan sze­dik a termelőszövetkezeti gazdák az őszi­barackot, almát, paprikát, paradicsomot és dinnyét. De szervezni kell a cukorrépa, a napraforgó, a kukorica és egyéb takarmá­nyok betakarítását. Alig múlt tehát el a nyári munka, ismét sokasodnak a gondok. A gazdaságok vezetői sűrű cigarettafüst­be burkolózva próbálják a sok sürgető feladat közül a legégetőbbet leghama­rabb megszervezni, megoldani. Vitatkoz­nak is sokszor egymással kertészek, állat­tenyésztők, agronómusok, ki kapjon gépet, melyik egység végezze előbb munkáját. A gépek teljes kihasználása ezért most igen nagy jelentőségű. Visszatekintve elmondhatjuk, hogy a nyári gabonabetakarítás jól sikerült. Nagy­szerű helytállással, rövid idő alatt sikerült betakarítani Csongrád megyében százezer hektárról mintegy 40—45 ezer vagon ga­bonát. A jó munka után még jobbat kíván embertől és géptől egyaránt az ősz. Több mint 130 ezer hektárról kell majd leszed­ni és beszállítani közel százezer vagon árut. Nehezíti a dolgot, hogy a betakarí­tandó növények nagy része zöldség — fű­szerpaprika, paradicsom, burgonya — és gyümölcsféle — szőlő, alma —, amelyek munkaerőigényes kultúrák, és betakarítá­suk a minőség miatt rendkívül időhöz kö­tött. Mindezek mellett ki kell a területre szállítani 100—120 ezer vagon szerves trá­gyát és 20 ezer vagon műtrágyát. A mély­szántást közel 90 ezer hektáron kell az ősz folyamán elvégezni. Azok a gépek te­hát, amelyek nemrég még a búzatáblák széles rónáit járták, kombájnok és trak­torok, most a műhelyben „fiatalodnak". Alakítják őket az őszi betakarításhoz. A kombájnokra új adaptereket szerelnek, a traktorok más munkagépet kapnak, a pót­kocsik oldalát megemelik, hogy több szá­las takarmányt szállíthassanak velük, és így tovább. Az idő sürget, s ha eljön a szüret, azonnal indulni kell a határba. ősszel az időjárással is többet kell vias­kodni, mint az elmúlt nyári betakarítás során. A csapadék, a sár, a korai fagy le­hetősége miatt még nagyobb jelentőségű a gyors, szervezett és hatékony munka. Az őszi időszakban a nyárihoz hasonló akarattal és meggondolással kell előkészí­teni minden, betakarítással kapcsolatos munkát. Célszerű, ha munkatervet készít minden gazdaság. E tervben figyelembe le­het venni a gépek teljesítményét, és előre megtervezhető — némi rátartással — a munkavégzés ideje is. Ha a gépi kapacitás kevésnek bizonyul, akkor most még intéz­kedni lehet. Szükség szerint vagy új gép beszerzésével, vagy a szomszédos téeszek segítségével kell a betakarítást biztosítani. Szép példáját láthattuk az aratás végén a termelőszövetkezetek egymás közötti köl­csönös segítésének, amikor a gazdaságok gépeiket átküldték oda, ahol még volt aratni való. Érdemes azt is megtudakolni, hogy a tavasszal megrendelt betakaritó­gép megérkezik-e időre, nehogy úgy jár­jon valamelyik gazdaság, mint az elmúlt esztendőben a dóciak. Számba kell venni minden termelőszö­vetkezetben a rendelkezésre álló munka­erőt. Most kell felkutatni a tartalékokat. A téesztagok átcsoportosítása, vagy a család­tagok és nyugdíjasok bevonása minden ko­rábbi évnél nagyobb jelentőségű lesz az idén. Segítségül kell hívni a községi párt­és tanácsi vezetést a szervező munkában. Nem szabad viszont, hogy eluralkodjon az a nézet: majd segítenek a diákok. A diá­kok valóban példásan segítettek a mező­gazdasági üzemekben évről évre, de telje­sen rájuk építeni nem szabad. Elérhetet­len teljesítményeket nem várhatunk tő­lük. A diákok, munkások vagy katonák mindig készenlétben vannak, hogy hívó szóra oda menjenek segíteni, ahol valóban szükség van rájuk. A szervezés tehát a termelő üzemekre marad. A ládák kihor­dása. a szállítójárművek biztosítása, a sze­dés és betakarítás irányítása kizárólag az üzemi vezetők feladata. T öbbször visszatérő gondolat a szer­vezés fontossága. Ezen nem cso­dálkozhatunk, ha tudjuk, milyen hihetetlen mennyiségű anyag mozgatását végzik évről évre a mezőgazdaságban. Sokszor a helytelen szervezés miatt feles­legesen növekedik a szállítási és anyag­mozgatási költség. A legfőbb szempont le­gyen a rendelkezésre álló járművek és gépek megfelelő kihasználása, és a hasznos munkavégzés biztosítása. Kevesen tudják, hogy az országban 220 millió tonna külön­féle anyagot mozgatnak meg a mezőgaz­dasági üzemekben évente. Felesleges fu­varokkal ne növeljük ezt tovább. Legyen mindannyiunk közös érdeke a megtermelt áru betakarítása. Károsodás és veszteség nélkül kell, jó minőségben a piacra szállítani termékeinket. Mindezt úgy érhetjük el, ha szervezetten, új erővel és lendülettel látunk az őszi munkákhoz. Radics Ferenc Megszüntették az elmaradást A Technika brigád rendkívüli műszakja a szántóföldeken Másfélnapos hátrány a kö­zelmúlt esőzései miatt. így számoltak a szegedi Felsza­badulás Tsz-ben néhány nap­pal az ünnep előtt. A szá­mítgatást az indokolja, hogy a munkálatok pontossága és minősége, ideje is fontos té­nyező a terméshozamokat illetően. S a hátrány éppen az őszi kalászosok vetésének előkészítésében következett be. Ezért határozták el a kö­zös gazdaság „Technika" szo­cialista brigádjának tagjai: Varga Antal, Hegedűs Mi­hály, Czjrok Sándor, Dabis József, és a többiek, hogy ha jó lesz az idő, akkor augusz­tus 20-a ünnepnapján pró­bálják megszüntetni az el­maradást. Sikerült! Hatvan hektáron végeztek a brigád gépészei a vető­szántással meg a fogaso­lással. Amint a tsz növény­termesztési üzemágvezetöje. Varga Sándor jelentette: — Ez a teljesítmény azt je­lenti, hogy a jövő évi ke­nyérnekvaló elvetésének elő­készítése terveinknek meg­felelően halad. Dolgozik a Technika brigád r

Next

/
Oldalképek
Tartalom