Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-15 / 166. szám

66. évfolyam 166. szám 1976. július 15., csütörtök Ára: 80 fillér VILÁG PRötETÁRJAí, EGYESÜLJETEK! Meg kell gyorsítani a lakásátadásokat Félévi gyorsjelentés az építőiparról Az építésügyi ágazat első félévi munkájáról készített ÉVM gyorsjelentés szerint mérsékelt ütemben emelke­dett az építőipari termelés. A múlt év azonos időszaká­hoz viszonyítva mintegy 670 millió forint értékűvel több munkát végeztek a miniszté­riumi, a tanácsi és a szövet­kezeti kivitelező szervezetek, elsősorban az ÉVM vállala­tok. A nagyberuházásoknál dolgozó gyárépítő vállalatok közül különösen jelentősen, 10—18 százalékkal bővítették termelésüket a 31-es, a 21-es és a 22-es számú, valamint az Észak-magyarországi Álla­mi Építőipari Vállalat dol­gozói. Magyarország legna­gyobb külföldi vállalkozásá­nál, az orenburgi gázvezeték építésénél ebben a fél évben átlagosan 800 ÉVM vállalati dolgozó vett részt a három nagy kompresszorállomás építőipari szállástelepeinek kialakításában, s az ütem­tervnek megfelelően csaknem 260 millió forint értékű épí­tési és szerelési munkát vég­zett Az ország lakásépítkezé­sein az év első hat hónapjá­ban 16 356 új otthont adtak át a kivitelező szervezetek dolgozói, mintegy 1200-zal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. így az idei feladatnak nagyobb ré­szét, csaknem 70 százalékát az év második felében kell teljesíteni. Gyorsítani kell tehát az átadások ütemét, hogy ne az utolsó hónapok­ra torlódjanak a befejező munkák, mert a zsúfoltság magában hordozza a minősé­gi hibák növelésének veszé­lyeit is. Budapesten az ÉVM vállalatok az első fél évben csaknem 4800 lakás építését fejezték be. s az év második felében még mintegy 7500 új otthont kell átadniok. Az or­szágban jelenleg a kivitelező szervezetek 53 000 lakás épí­tésén dolgoznak, amiből több mint 11 000 a fővárosban épül. A munka ütemének jól szervezett gyorsításával tehát teljesíthető az idei átadási feladat. Az építőanyag-ipar az első féléven. nagyobb ütemben növelte termelését, mint az építőipar, s ezzel javította az anyagellátás feltételeit Töb­bek között falazóanyagokból a keresletnek megfelelően mintegy 40 millió téglával többet szállítottak az építők­nek, mint egy évvel ezelőtt. A korábban átadott nagy építőanyag-ipari beruházások termelésének felfutásával ce­mentből és azbesztcement tetőfedő lemezből 20, égetett mészből 26 és húzott sík­üvegből 40 százalékkal bő­vült a termelés, azbesztce­ment hullámlemezből pedig megkétszereződött. KGST-megállap odás szerint A szocialista országok pol­gári légi közlekedése fontos népgazdasági ággá változott Különösen gyors a fejlődés 1969 októbere óta, a Buka­restben aláírt megállapodás óta, amely szerint a KGST­országok együttműködnek a légi közlekedésen kívül a re­pülőgépek ipari és mezőgaz­dasági felhasználásában is. A szocialista közösség or­szágaiban a légi utasszállítás növekedésének átlagos évi üteme, az elmúlt öt évben a legnagyobb volt az egész vi­lágon. A szovjet Aeroflot 430 millió utast szállított, a MA­LÉV az elmúlt 10—15 év alatt 6,5-szeresére növelte teljesítményét. A szocialista államok gépei jelenleg több mint 300 nem­zetközi útvonalon repülnek, és 82 ország repülőtereit érintik. Korábban minden KGST­ország saját szekembereit küldte külföldre a gépek mű­szaki kiszolgálására. Ma már a KGST-országok egy-egy légiforgalmi vállalatának műszaki brigádja kezeli, ápolja az összes szocialista országok repülőgépeit idegen repülőtereken. 1974-ben nyolc KGST-or-* szág a Volga menti Ulja­novszkban közös központot i alapított a polgári repülés hajózó és földi személyzete kiképzésére. A központnak l 1980-ig kell megnyílnia. Hamarosan üzembe hqfyw, zik az M—15 típusú rJteÉi távú sugárhajtású gépet, amelyet Lengyelországban gyártanak. Az IL—76-os, új típusú szovjet teherszállító repülőgép körülbelül 40 ton­na rakományt képes szállí­tani. A még építés alatt álló II,—86-os légibusz fedélzetén 350 utas utazhat. Hamarosan üzembe helye­zik a TU—144-es szuperszo­nikus utasszállító repülőgé­pet. Nem enyhült az aszály Uj villamospálya A Kossuth Lajos sugárút és az IzabeUa-híd korszerűsí­tésével megváltoztatják az l-es villamos pályáját. Június elsejétől a Betonútépítő Vállalat szakemberei készítik az új villamospályát, amely a konzervgyár mellet, a Pulz és a Vásárhelyi Pál utcán épül, s a DÉLÉP munkásszállása előtt csatlakozik majd a meglevő sínpárokba. Felvételein­ken e munka néhány mozzanatát örökítettük meg. Ölést tartott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Nyikolaj Podgornij elnök­letével kedden a Kremlben ülést tartott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége. A napirenden azoknak a javaslatoknak és észrevéte­leknek az áttekintése szere­pelt, amelyek a Legfelsőbb Tanács két háza állandó bi­zottságainak határozataiban szerepeltek az 1976-os nép­gazdaságfejlesztési tervvel, valamint a Szovjetunió ál­lami költségvetésével kapcso­latosan. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a 4 ülésen az állami élettel kap­csolatos más kérdéseket is áttekintett. A kanyarodó vágányok egyik ívét helyezik el a munkás­szálló mellett Együttműködés a légi közlekedésben Acs S. Sándor felvételei A Pulz utcában mái két sínpár fekszik Szerda reggelre megjött a várva várt hűvösebb idő, sőt még akkor éjszaka egynapii locsolással felérő zápor mosta le a városról és környékéről a port. A gyenge lehűlés is jót tett a növényeknek. Ahol az aszály pusztított, annak már korábban se nagyon használt volna a víz, ahol még nem égtek meg a nö­vények, vagy ahol öntöztek, ott ez az eső életet mentett. Bármennyire kevésnek, je­lentéktelennek tűnik ez a csapadék, a szántóföldi ve­temények életét meghosszab­bította. Természetesen ez nem jelenti azt, ahol öntöz­tek, most már abba kell hagyni, sőt minden tartalékot be kell dobni a közösségek­nek, hogy mentsék a ment­hetőt. Vannak olyan helyek a já­rásban, ahol korábban elad­ták az öntözőberendezéseket, most már majdnem megkés­ve kapkodnak pótlásukért. Szerencsére az AGROKER se­gítségükre siet. Akad gazdaság Szegedtől és folyótól, csatornától távol, ahol szépen öntöznek. A na­pokban Rúzsán, a Népsza­badság Tsz-ben jártunk, a nemrég épített ön tözőtóból 50 hektár területet tudnak mes­terséges csapadékkal ellátni. Még a lucernatáblákra is el­vezették a vizet. A vízgyűj­tőt, az • öntözőtavat tavaly . 3 millió 270 ezer forintért álla­mi támogatással készítette a közösség. Négyhektárnyi — körülbelül nyolc futballpá­lya nagyságú területről ki­szedték a földet, 3 és fél mé­ter mélyen, amelyből két irányba engedik a vizet. Az így csatornába jutott víz a csőhálózatokba kerüL Jelen­leg még szintből öntöznek, ami azt jelenti, hogy nincs szükség a víz átemelésére, hanem ha kinyitják a zsili­peket, az belefolyik a csator­nába. Ha így halad az idő, nemsokára lejjebb süllyed a vízszint, szükség lesz a nagy teljesítményű átemelő szi­vattyúkra. Hasznos ez a víztároló, nemcsak aszálykor, hanem belvíz idején is, mert össze­gyűjti a vizet, és könnyen el tudják vezetni a Széksós­tói csatornába. Most az emberek a másod ­vetésű burgonyát locsolják. Mivel a közelben nincs áram, így a téeszben készített szi­vattyút féljavított MTZ-trak­tor motorja hajtja. Nagy szükség van az öntözésre ezen a vidéken, mert a ho­moknak az a tulajdonsága, hogy gyorsan átereszti a vi­zet, így sokkal hamarabb ki­szárad, forrósodik a felső ré­teg, mint a kötöttebb, a vi­zet jobban tároló feketeföl­deken. A nagyobb homokos tája­kon, ahol nem is öntöztek, eddig már 20—30 százalék­kal csökkentette a termést a szárazság. A silókukoricák­ban és később vetett tavaszi burgonyákban még ennél is több az aszálykár. Nem kí­mélte a forróság a pillangós növényeket sem, általában tizedével kevesebb takar­mány várható a harmadik kaszálásból, mit korábban. Molnár József felvétele A rúzsai Népszabadság Tsz-ben a tarloburgonyát öntözik. Műszerrel állítják be a pálya nyomtatját

Next

/
Oldalképek
Tartalom