Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-11 / 163. szám

KZŰMUZEXSSSI 70 Vasárnap; 1976. július íí: A fejlődő Csongrád megye Makó ötödik ötéves terve A város közigazgatási területe 22 913 hektár, ebből belterület 3337 hektár. A külterületen még tna is mintegy 900—950 tanyaépület található, bár számuk évről évre csökken. lakólnak száma jelenleg 30 017 (1930: 35 822, 1960: 31 700, 1970: 30 272), enyhén csökkenő, de a közeljövőben lassú növekedése várható. Jelentősebb ipari üzemei — a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár, a MEDIKOR Müvek, a FílG. a Paprikafeldolgozó Vállalat, a Szegedi Konzervgyár — főként telephelyek. Több ipart szövetkezet s négy mezőgazdasági termelőszövetkezet működik a városban. Világhírű mezőgazdasági termékük a vöröshagyma. Az oktatást többek között a József Attila Gimnázium, az Ipari szakmunkásképző iskola, az általános iskolák, a művelődést a múzeum, az új könyvtár, az egészségügyet a kórház, a körzeti orvosi rendelők szolgálják. A városnak kitűnő Maros-parti strandja van. Átmenő idegenfor- ' galma igen élénk a 43-as főközlekedési út, illetve a nagylaki határátkelőhely révén. Az ország legszebb klasszicista stílusú műemlékei között tartják számon a mai városi tanácsházát, az egykori megyeházát. Makó a települések hierarchiájában középfokú központi szerepkört tölt be. s mint ilyen, vonzáskörzete, például az egészségügyi ellátásban, túllép • megyehatáron is. Fordulat a városiasodás folyamatában A század elején Makó viszonylag fejlett kereskedelmet folytató mezóváros volt. A lakosság többsége a mezőgazdaságból élt. A hagymakultúra kialakulásával ugyan a nagybirtok nem tudta megvetni lábát, de a szegényparasztok és az agrárproletárok szama egyre nőtt. A nagyipar hiánya lelassította a városiasodás folyamatát, s ennek hatása még ma is érezhető. A kis számú ipari munkásság politikai erejére mégis jellemző, hogy a város felszabadulása után igen sok makói munkás került vezető beosztásba, nemcsak helyben, hanem országos szerveknél is. A város felszabadulást követő fejlődfele a hatvanas évek közepén váltott nagyobb sebességre. ŰJ üzemek telepedtek meg, s új lakóházak, Iskolák, óvodák épültek. A IV. ötéves terv pedig olyan eredményeket hozott, amilyeneket Makó, soha addig nem ért el. Az ipari üzemek többségükben teljesítették céljaikat, s a termelés növekedésének megfelelően mind a szocialista, mind a tőkés klvttelt megkétszerezték. A mezőgazdaság ls megfelelt a várakozásnak. A növénytermesztésben meghonosodott az iparszerű termelés, a vöröshagymatermesztés munkálnak már mintegy 85 százalékát géppel végezték. A vöröshagyma termesztésének gépesítése, bátran mondhatni, évszázados gondot oldott meg. A mezőgazdaság ;ó munkájára jellemző, hogy 1974. évi eredményeik alapján a város mind a négy termelőszövetkezete megkapta a Kiváló Szövetke. zet cimet. Sajnos, a tervidőszakban súlyos elemi csapások hátráltatták a fejlődést A gazdaságok alighogy kiheverték az 1970es árviz következményeit, jött az 1975-ös belvíz, melynek pusztítása nagyon megnehezítette számukra az ötödik ötévfes tervre való felkészülést. Mivel a városban alapvető politikai és gazdasági cél volt a még meglevő munkaerő-tartalékok munkába állítása, s ezt az ipari üzemek technikai és technológiai korszerűsítésével jórészt sikerült is elérni, előtérbe került a szakmunkásképzés fokozása is. Az 5425 iparban foglalkóztatott 40,8 százaléka szakképzett, 34,4 betanított, s 24.6 szakképzetlen munkaerő. Mint a megyében másutt is. Makón szintén kimutatható, hogy az utóbbi két évben indokolatlanul nőtt az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottak száma. A terv — ahogy a makől várospolitikusok mondják — lakáscentrikus volt Ennek szükségességét két szempontból ls alátámasztják. Egyrészt a jelenlegi lakásállomány 40 százaléka még a századforduló előtt, 45,7 százaléka a századforduló és a felszabadulás között épült, s ráadásul minden ötödik régi épület alapozás nélküli. Másrészt 1970-ben árvíz. 1974-ben és 1975ben belvíz pusztította a várost Tavalyelőtt 1000—1200 lakást tavaly június-júliusban 1924 lakást rongált meg a belvíz. Végül ls 1377 épület szorul felújításra, 6 a belvíz járta Honvéd városrész helyett 57 lakóházat a magasabb fekvésű Gerizdesen kell felépíteni. A belvízkárok helyreállítását hátráltatja a magas telekár, s hogy néhány épíŰj szárny (Jibbról) a már meglevő épület lezárásaként tőanyagből még most sem egyenletes az ellátás. A IV. ötéves tervben az előre elhatározott 1000 lakás helyett 1379 épült fel, elsősorban azért, mert több családi ház került tető alá. (Talán nem érdektelen megemlíteni, hogy száz lakásra 1970-ben Makón 286 lakó jutott, 1975-ben 265, míg Szegeden 320.) A lakásépítkezést egyúttal a városközpont korszerűsítésének szolgálatába állították. Megjelenrésze társadalmi munka segítségével. Megkezdték az elavult, hiányos csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítését a veszélyeztetett Honvéd városrészben és a Munkástelepen. A városszeretet és a társadalmi összefogás szép példája, hogy a tervben szereplő 10o óvodai hely megteremtését 1974. szeptember 26-án, a város felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére teljesítették, az óvoda mindössze hét hónap alatt épült fel. A Bajza utcai Iskola új 4 tanterme hasonlóan gyors iramban készült. Egy 200 személyes kollégium, Az Eötvös utca sarkának beépítési terve tek Makón a szegedi házgyárból kikerült panelépületek Ls. Nem túlzás korszakos jelentőségűnek tulajdonítani a városiasodás folyamatában, hogy a IV. ötéves tervben a belterületi házak 95 százaléka központi vízellátást kapott — a víztermelési mutatók meghaladják az országce, valamint a városi átlagot is —v valamint, hogy 1974-ben megkezdődött a vezetékes gázszolgáltatás, 7 kilométer hosszú vezeték építésével, s . csaknem 400 lakás bekapcsolásával az új hálózatba. A város jelentősebb útjait felújították, de a burkolt utak hossza — a mintegy 10 kilométert kitevő új úttest ellenére — még mindig a megyei átlag alatt maradt. Megkezdődött a 43-as főközlekedési út rekonstrukciója, mely mér a mostani tervidőszakban fejeződik be. A tervezett 5 ezer helyett 9 ezer négyzetméter járda épült tekintélyes a SZÖVOSZ beruházásából, és egy 96 személyes középiskolai kollégium kivitelezése folyamatban van. Elkészült a városi és járási József Attila könyvtár, mellyé) nagyon fontos közművelődési intézmény kezdte meg működését. Felépült az MSZMP városi és járási bizottságának új székháza, valamint egy irodaház is. Nem sikerült befejezni a kórház rekonstrukcióját, viszont a Kálvin utcai orvosi rendelő, gyógyszertár és orvosi lakások átadásával mintegy tízezer lakos alapvető egészségügyi ellátása oldódott meg. Az üzlethálózat ABC-gyflrűje — szintén a makói várospolitikusok kifejezése ez — hat új kisá ruházzál bővült, közöttük különösen a Szegedi utcai ABC elkészültét tartják jelentősnek. Feltétlenül említést érdemel az új kemping ls, mely az idegenforgalom további fellendülését szolgálja. > .A gazdasági szerkezet átalakítása A Maros-*« UAÍA mtmiüjt Az eddigiekből bizonyára világosan kirajzolódik, hogy a makóiak szorgalmas és célratörő munkával megteremtették városuk továbbfejlődésének alapját, az ötödik ötéves terv megkezdését és sikeres teljesítését. — Arra összpontosítottunk — .nondotta erről dr. Vezér Károly, az MSZMP Makó városi 'bizottságának első titkára —, hogy a középtávú program biztosítsa a városfejlesztés egyensúlyát, a tervszerű növekedést, a célok és források összhangját, a népgazdasági és a helyi érdekek egységét. Gazdaságpolitikánk szem előtt tartja, hogy a városban tovább kell erősíteni a termelőeszközök szocialista tulajdonát, folyamatosan kell fejlesztenünk a szocialista termelési viszonyokat, s folytatnunk szükséges a város gazdasági és iparszerkezetének ésszerű átalakítását. Az ésszerű és koncentrált iparosítást szolgálja három gyár erőteljes fejlesztése. Most települt le Makón a Taurus Gumigyár: a MEDIKOR Művek, mely átvette az Egészségügyi Berendezések Gyárát; a már honos FÉG tavaly — alig fél évvel a beruházás elhatározása után — új üzemcsarnokban kezdte meg a termelést. Célul tűzték ki az V. ötéves tervben, hogy az országosnál nagyobb arányban növelik a város üzemeiben a termelést, hogy a tervidőszak végére a mostani 30—35 százalékkal meghaladja. Ezt elsősorban az elavult géppark korszerűsítésével kívánják elérni. Feltétlenül szükség van a belső irányítási rendszer fejlesztésére, az érdekeltség nagyobb összhangjának megteremtésére is, mivel a makói ipari üzemek többnyire egy-egy nagyvállalat gyáregységet. Napirendre kerül a szövetkezeti ipar gyártmányainak profil rendezése, s hogy megteremtsék személyi és tárgyi feltételeit annak, hogy az arra alkalmas szövetkezetek középüzemmé váljanak. Makón 1600 embert foglalkoztat a szövetkezeti ipar, a feladat súlya tehát kétségtelenül nagy. Az ipar fejlődését segíti elő az építőipar tervezett koncentrálása, s a mezőgazdaságét a hűtőkapacitás megteremtése, elsősorban a hagymatermés raktározásának elősegítésére. A mezőgazdaság számára is nagy célokat foglal magában az V. ötéves terv: teljessé teszik az iparszerű termelési rendszereket, és 1980-ra a gabonafélék, a kukorica és a cukorrépa betakarítását teljes egészében, a hagyma betakarítását 95 százalékban gépesíteni fogják. Ugyancsak a tervidőszak végére hektáronként átlagosan 42 mázsás búzatermés elérését tűzték ki célul, ami több, mint a 40 mázsát előíró megyei terv, de mégis reális, mert Makőn az átlagosnál jobb a termőföld minősége. A város és mezőgazdasági területének komplex belvízmentesítése a terv egyik legszebb és legnagyobb távlatot nyitó fejezete. A terv továbbra Is lakáscentrikus: csaknem 1400 lakás felépítése a feladat. De legalább ekkora súlyú, hogy a kormány és a megye segítségével megkezdődik a már említett csapadék- és belvízelvezető rendszer megépftése. Befejezik a 43-as út városi szakaszának korszerűsítését, az új lakónegyedek járdaépítési programját. Gondoskodnak róla, hogy a telepszerűen épült, többszintes lakóházakat bekapcsolják a szennyvízhálózatba Két új, 500 köbméter víz befogadására alkalmas tárolót építenek, a gázhálózatba mintegy \ 1600—1800 lakást kapcsolnak be. A tervben 80 bölcsődei, 100 óvodai hely megteremtése és egy 8 tantermes iskola felépítése szerepel. A IV. ötéves terv Idejéről áthúzódó beruházások ebben az ötéves tervben elkészülnek. Ezek közül feltétlenül említést érdemel a 96 személyes középiskolai kollégium, a Deák Ferenc utcai szolgáltató ház, s legfőképpen a kórház rekonstrukciója. Az újonnan kezdődő beruházások közül kiválik fontosságával a kétszintes Maros áruház, melyet a szövetkezet énít, azután három új ABC-áruház — ezekkel zárul a „gyűrű" —, a Volán autóbuszpályaudvar. valamint a kemping építésének folytatása. A makóiak nagyon szeretnék, ha új otthont kanna a múzeum és a közművelődés is. Ezek előkészítésére és tervezésére is keresik a megoldást. még ha megvalósításuk esetleg a kővetkező ötéves tervben válik esedékessé. Egyre közelebb egymáshoz Ü] híd fvel át a Maroson Makónál. A megyei településfejlesztési versenyben tavaly Makó lett az első a városok között. Felébredt évtizedes álmából a város, megropogtatta tagjait, nyújtózik s nekiiramodik. A város szorgalmas népe építi és szépíti lakóhelyét, s munkájában nemcsak saját, közvetlen vezetőiben, hanem a megye párt- és tanácsi vezetőiben is segítségre talál. A szegediek is mindig közel érezték magukhoz Makót. A 43-as úton pontosan annyira van Makó Szegedhez, mint Szeged Makóhoz, s mégis egyre közelebb. FEHEB KAUMAN ; f H