Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-09 / 161. szám

2 Péntek. 1976. július 9. TANÁCSKOZOTT A LESZERELÉSI BIZOTTSÁG A leszerelési bizottság Genfben ismételten tanácskozást tartott a vegyi fegyverek eltiltása kérdése műszaki szakértőinek bevonásával. Az üléseken szovjet és amerikai szakértők, valamint a bizottság más tagállamainak szakértőt vettek részt. A BTV EMLÉKIRATA A leszerelési bizottság genfi ülésszakának résztvevőihez eljuttatták' a Béke-világtandes emlékiratát. A dokumentum emlékeztet a fegyverkezési hajsza beszüntetését és a leszerelés megvalósítását követelő újabb stockholmi felhívás jelentőségére, s kifejezi meggyőződését: a jelenlegi nemzetközi helyzet csak erősítheti a hitet azoknak a tömegmozgalmaknak sikere iránt, amelyek a felhívásban foglalt célokért harcolnak. A LEGVÉRESEBB NAP LIBANONBAN Libanonban továbbra is rendkívül feszült a helyzet, elkeseredett harcok folynak nemcsak a fővárosban, hanem az ország északi körzeteiben is. Hosszas ostrom után a jobboldali keresztény erők bevették Chekka városát, tüzérségük ismét lőtte Bejrút sűrűn lakott nyugati kerületeit. A harcok kirobbanása óta a szerdai nap volt a legvéresebb: 550 ember meghalt, 735-en súlyosan megsebesültek. Bejrút immár húsz napja villanyáram nélkül van, akadozik az ivóvizes kenyérellátás la, 8ACCUCCI SZABAD Az angol rendőrség javaslatára a londoni magisztrátus! bíróság csütörtökön szabadlábra helyezte Sondro Saccucclt. A 32 éves, erőszakos bűncselekmények miatt Olaszországban már börtönviselt volt ejtőernyős hadnagy május 2B-án egy Sezze Homano-i választási gyűlésen lövöldözött, és az incidens során életét vesztette Luigi dl Kosa ifjúkommunista. TETTELBOIM KITÜNTETÉSE A Kremlben csütörtökön a Népek Barátsága Érdemrenddel tüntették ki Volodia Tettelboimot, a Chilei Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját. 60. születés napja alkalmából. SCIIMIDT BÉCSBEN Csütörtökön délelőtt külön renülőgépen Bécsbe érkezeti Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár. A bonni kormányfő háromnapos látogatást tesz hivatalos minőségben Ausztriában. MEGNYÍLT AZ OROSZORSZÁGI FÖDERÁCIÓ LEGFELSŐBB TANACSANAK ÜLÉSSZAKA A moszkvai Kremlben csütörtökön reggel megnyílt az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. Az ülésszakon Jelen van Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij, valamint az SZKP és a szovjet kormány több más, vezető személyisége. A parlamenti ülésszak legfontosabb napirendi pontja az állami és gazdasági szervek feladatainak megvitatása, a fogyasztási cikkek termelésének fo„ kozásával és minőségének javításával kapcsolatban. SZOVJET RÉSZVÉTTAVIRAT CSU TE HALÁLÁRA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége Csu Te elhunytával kapcsolatban táviratban fejezte ki mély részvétét, a ktnai országos népi gyűlés állandó bizottságának é# az egész kínai népnek. Csu Te, a kiemelkedő internacionalista forradalmár, a legendás hadvezér és a Kína felszabadításáért küzdő harcos emlékét a szovjet emberek örökre megőrzik — hangsúlyozza a ttvini, Elutazott Budapestről a Belga KP küldöttsége $ Budapest (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására július 6—8. között látogatást tett Magyarországon Louis van. Geytet, a Belga Kommunista Párt elnöke és Marcel Couteau, n párt országos titkára. A Belga Kommunista Párt küldöttségét fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A küldöttség megbeszélést folytatott Gyenes Andrással, az MSZMP Központi Bizottságának titkárával. A megbeszéléseken részt vett Horn Gyula, a KB külügyi osztályúnak helyettes vezetője. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott tárgyalások során a BKP és az MSZMP képviselői tájékoztatták egymást országaik és pártjaik helyzetéről, eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista mozgalom Időszerű kérdéseiről, valamint a két párt közötti együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeiről. A Magyar Szocialista Munkáspárt képviselői szolidaritásukról és elvtársi támogatásukról biztosították a belga testvérpártot a monopóliumok uralma ellen, a demokratikus változásokért, a munkás- és népi erők összefogása érdekében folytatott har-í cában, A belga testvérpárt vezetői csütörtökön elutaztak Budapestről. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője A vietnami nemzetgyűlés nyilatkozata # Hanoi (MTI) Hanoiban csütörtökön közzétették a Vietnami Szocialista Köztársaság nemzetgyűlésének az első ülésszakon elfogadott nyilatkozatát. A dokumentum összegezi n vietnami nép több mint egy évszázados függetlenségi harcának eredményeit, s kijelöli a szocializmus építésének Irányát az egységes Vietnamban. A vietnami népnek az amerikai imperialista agresszió felett aratott győzelme, a külföldi hódítók elleni harc legdicsőbb győzelme volt. Ez a győzelem új fejezetet nyitott Vietnam történetében: az ország végérvényesen független és egységes lett — húzza alá a dokumentum. Az 1978. április 25-í általános választások eredménye az egész nép akaratát es éraelmeit tükrözi. A nemzetgyűlés történelmi it lentőségű ülésszakán kimondták az ország alkotmányos újraegyesítését. A Vietnami Szocialista Köztársaság a proletárdiktatúra állama, amely a munkások és a parasztok szövetségére támaszkodik. a munkásósztály vezetésével. A vietnami nemzetgyűlés nyilatkozata kifejezi a vietnami nép szolidaritását a laoszi és a kambodzsai nép hánt; kifejezi az egész vietnami nép köszönetét a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak, amelyek teljes szívvel támogatták a vietnami népnek az amerikai agresszió elleni harcát, és napjainkban segítséget nyújtanak a gazdaság helyreállításában, az ország újjáépítésében. A nemzetgyűlés jóváhagyta Le Duannak, a VDP KB első' titkárának politikai beszámolóját, amely a párt nevében kijelöli az űj szakaszban a vietnami népre váró feladatokat. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a Vietnami Szocialista Köztársaság külpolitikájának alapja a nemzeti függetlenség es a szocializmus elve, a hazafiasság é= a proletár Internacionalizmus harmonikus egysége, a kispolgári nacionalizmus elleni harc, az imperializmus, a gyarmatosítás, az újgyirmatosítás és a faji megkülönböztetés ellen. a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráriáérf és a szociali7 musért küzdők iránti szolidaritás. , Nemzeti érdek és szocializmus Amikor V. I. Lenin lefektette a népek közötti kapcsolatok új típusának alapjait, azt mondotta, hogy a kommunisták a nemzeteknek olyan önkéntes szövetségét akarják, amely a kölcsönös bizalmon és a testvéri egység világos felismerésén alapszik. A soknemzetiségű Szovjetunió, a szocialista világrendszer létrejötte és fejlődése a proletár internacionalizmus eszméinek gyakorlati megvalósulása volt, és megsemmisít; csapást mert a ourzaoá nacionalizmusra. A munkás- és a nemzeti-felszabadító mozgalom fejlődésével még jobban kibővült az Internacionalizmus eszméinek befolyási szférája. A reakció korunk forradalmi osztagainak erősödő szolidaritásában látja a legfőbb veszélyt a maga számára. Nem csoda tehát, hogy a tétet a harcos nacionalizmusra. mint a forradalmi erők elszigetelésének eszközére hefyezí. Az Imperializmus ideológusai, amikor a világ különböző JÍörizeteiben jelentkező ilyen, vagy olyan nacionalista megnyilvánulásokra spekulálnak, a nacionalizmus ama „mindenható" vírusáról szóló tézist terjesztik, amely elkerülhetetlenül megfertőzi valamennyi országot, függetlenül azok társadalmi rendiétől. A burzsoá ideológusok célja: bebizonyítani, hogv a nemzetek közötti viszálykodások és konfliktusok nem a termelési viszonyod megváltozásának eredményeként szűnnek meg, hanem a tudományostechnikai' forradalomnak a hatására, amely az úgynevezett „egységes ipari tár.ipdalom" kialakulásához vezet. Minden olyan kísérletük azonban, hogy - a szocializmussal valamilyen más „internacionalista modellt" állítsanak szembe, hiábavaló és értelmetlen. A .termelőerők fejlődéséi, növekvő társadalmasításukat és a nemzetközi munkamegosztás elmélyülését a termelés, a társadalom fokozódó nemzetközivé válása követi. Ez mindenütt előrelendíti az integrációs folyamatokat. A kapitalizmusban ezek olyan irányban fejlődnek, hogy rok állam még alárendeltebb viszonyba kerül a nagyobb imperialista hatalmakkal. Ez utóbbiak a legnagyobb előnyhöz jutnak a kapitalista integráció révén, ami viszont elkerülhetetlenül a nemzeti ellentétek kiéleződéséhez vezet. A szocializmusban az integrációs folyamatok elvileg más jellegűek, mivel a partnerek szigorú egyenjogúságának, szuverenitásának, kölcsönösen előnyös gH/.dasági kapcsolatainak öz elvei alapján fejlődnek. A KGST tevékenysége biztosítja az államok szakadatlan fejlődését. Ezek önálló nemzeti gazdasági egységek maradnak de eközben egyre szélesebb körben használják kl a szocialista munkamegosztás előnyelt, A kölcsönös testvéri segítség, a népgazdasági tervek összehangolása nemcsak azt teszi lehetővé, hogy , kielégítsék a szocialista államok gazdasági szükségleteit, hanem azt is, hogy közelebb hozzák egymáshoz gazdasági fejlődésük színvonalát. Az ezeknek az államoknak a kölcsönös kapcsolataiban felmerülő problémákat a nemzeti és internacionalista érdekek összeegyeztetése alapján oldják meg. Nem könnyű feladat persze a nemzeti érdekeket összhangba hozni az internacionalizmus érdekeivel. A tapasztalat azonban azt bizonyítja, hogy ahol semmibu Vaszik a szocialista építés áltáfShöS' elveit,' vagy ha az egyetemes fejlődés problémák 'szúk nemzeti érdékék prizmáján keresztül vizsgálják, elkerülhetetlenül a nacionalizmusba csúsznak át. Napjainkban éppen a nacionalizmus a jobboldali és a „baloldali" opportunizmus közös nevezője. A szocialista országokban vezető szerepet játszik a munkásosztály. A munkásosztály számúra pedig a nemzeti szűklátókörűség mindenfajta megnyilvánulása — visszafelé haladást jelent. A nacionalizmus, amely elhomályosítja az osztélyöntudatot, ellenségeskedést és bizalmatlanságot szít más népekkel szemben, komoly veszélyt rejt magában. A szocializmus viszonyai között a nacionalizmus egyértelműen negatív jelenség, mivel a proletár internacionalizmus, n népek testvériségének eszméi ellen irányul. Nyilvánvaló hiba lenne összekeverni ezt a reakciós nacionalizmust a „harmadik világ" országainak nacionalizmusával; ott a nacionalizmus valóban bizonyos pozitív szerepet játszhat. mivel antiimperialista tartalma van. Az emberek egy részének körében és a szocialista építés folyamatának bizonyos körülményei között felülkerekedhet a nemzeti felsőbbrendűség hangulata, a régi ideológia maradványa. Ez történik Kínában. A pekingi kalandorok bel- és külpolitikai irányvonala figyelmen kívül hagyja a kínai nép alapvető érdekelt, és elvakult nacionalizmusát „baloldali" frázisokkal álcázzaIlyen körülmények között a világ forradalmárai előtt az a feladat áll, hogy a pekingi szakadároknak a marxista-leninista pártok elleni sovi. niszta támadásaival szembeállítsák a kommunista világmozgalom összeforrottságát és eszmei érettségét. Az SZKP, valamennyi marxista—leninista párt abból indul ki, hogy amíg fennáll az Imperializmus, amely a szocialista világrendszer aláásásáTa, a. népek felszabadító mozgaltoárakg elfojtására Irányuló agresf|ív politikát folytat, minden forradalmár kötelessége a harcosok mellé állni a barrlkád egyik oldalára, a reakciós erők ellen. A lenini internacionalista elvek iránti hűségben van a záloga annak, hogy az imperializmusnak a nacionalizmus felszftására irányuló kísérletét visszaverve a szocializmus újabb győzelmeket arasson. T. L. BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudományés technikatörténetből Az alföldi szénhidrogén-bányászat, s ezen belül a szegedi medence olaj- és gázklncsének kitermelése napjainkban már valóság, a népgazdaságot Jelentős mértékben segítő Iparág. A mai eredmények azonban a múlt kezdeményező kutatómunkálataiban találhatók meg. A szórványos gázszlvárgásokra már az első világháború eiőtt felfigyeltek, és mindinkább érlelődött a gondolat, hogy a medencében meg kellene kezdeni a kutatásokat. A szegedi kutatások megindításának legfőbb szószólója a nagy műveltségű, Svájcban tanult Reök Iván folyammérnökségi főmérnök és Somlyódy István törvényszéki bíró volt. A Dugonics Társaság ülésein is számos előadás hangzott el a feltáró kutatások szükségességéről. A magyar kormány végül megbarátkozott a kutatások megindításának kérdésével, és 1817-ben a kőolaj- és földgázkutatás engedélyét egy angol tőkéscsoportnak adta el. Á szegedlek elsőként korának nagytekintélyű professzorát, dr. Chólnoky Jenőt kérdezték meg az Itteni szénhidrogén-előfordulást illetően, aki azt válaszolta, hogy Szeged környékén szinte mindenütt lehet gázfúrást Indítani, és legalább kettőezer méterre kell lejutni. Hasonló véleményt alakított, ki a Bányakutató Htvatal, valamint a Földtani Intézet nagytekintélyű igazgatója, Lóczy Lajos, aki személyesen is részt vett a kezdő feltáró munkálatokban. Mivel mindkét, nagy természettudós a kezdetben aktívan kapcsolódott be a szegedi medence feltárási kérdésébe, a város tudománytörténetében ls helyet kell nekik adnunk. Cholnoky Jenő, a két neves újságíró.Cholnofcy László és Cholnoky Viktor testvére. Veszprémben született 1870-ben. Középiskolai tanulmányainak jMtejegtésd a budapesti műegyetemre iratkozott be. ahol 1883-ban szerzett mérnöki oklevelet. Előbb a műszaki egyetem vízépítési tanszékén, majd később Lóczy Lajos mellett, a tudományegyetem földrajz tanszékén volt tanársegéd. A múlt század végén hosszabb tanulmányutat tett Kínában és Mandzsúriában, ahol főként hidrográfiai és geográfiai kutatásokat folytatott. Hazatérése után a fővárosban működött. Erzsébet Nőiskolában tanított, és közben, 1903-tól a budapesti tudományegyetemen magántanári minősítést szerzett. A kolozsvári tudományegyetem földrajz tanszékére vezető professzorrá 1905-ben nevezték ki, és ebből a minőségéből foglalkozott a szegedi földgázkérdéssel úgyis, mint a Magyar Földrajzi Társaság Alföldi Bizottságának elnöke. Az első világháborút követően Budapestre került, és a tudományegyetem természeti földrajz professzorává nevezték ki. Cholnoky Jenő sokoldalú tudományos munkássága során kelet-ázsiai tanulmányútján főleg a hegységek szerkezetét, a folyók természetét vizsgálta. Lóczy Lajossal együtt részt vett a Balaton tudományos tanulmányozásában. Jelentősek és ma is helytállóak morfológiai eredményei, továbbá a folyók szakaszjellegéről, a futóhomok mozgástörvényeiről, az európai monszun-jelenségről szóló tanulmányai. Igen eredményesen foglalkozott emberföldrajzzal és az öntözések jelentőségével az emberi kultúra fejlődése szempontjából. Igen széles körű szakirodalmi munkásságán túl szívesen foglalkozott népszerű tudományos publikációkkal is, amelyekkel nagy tömegekben keltette fel az érdeklődést a földrajz és általában a természettudományok iránt. Szívesen vállalt szakmai egyesületi munkát, a Magyar Földrajzi Társaság, a Magyar Turista Egyesület és a Természetvédelmi Tanács elnöki tisztét hosszú éveken át ő töltötte be. A Magyar Tudományos Akadémia 1920-ban választotta levelező tagjául. A neves földrajztudós 70 éves korában vonult nyugállományba, 1940-ben. Budapesten halt meg 1950-ben. A geológia és a geográfia terén elévülhetetlen érdemeket szerzett nagy tudós, dr. Lóczy Lajos akadémikus megállapításai is hozzájárultak a szegedi szénhidrogén feltárásához, tehát a város tudománytörténetében hely illeti meg őt Alakja egybeolvadt a földtan és a földrajz hazai eredményeivel a múlt század végén s e század elején elért sikereivel, a Kelet-ázsiai expedíciótól a nagysármási gázkutatásokon keresztül a Balaton tudományos feltárásáig. Lóczy Lajos szülei a szabadságharc leverését követően Gömör megyéből Pozsonyba menekültek, és ott született, 1849-ben. A természettudományok iránt igen élénken érdeklődő gyermek taníttatását édesanyja egyedül is vállalta, ugyunls édesapja időközben, 1864-ben meghalt. Érettségi után a zürichi műegyetemre iratkozott be, ahol különösen Escher von der Linth volt kedves tanára, akitől geológiát tanult. Diplomájának megszerzése után hazajött, 1874-ben a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárában kapott nem túl magas színvonalú munkát. Ebben az időben kezdett el foglalkozni a Maros-völgy nyílása környékének tanulmányozásával, gyermekkorának kedves emlékei geológiai feltárásával. Lóczy Lajos munkásságában döntő jelentőségű az a három év, amit gróf Széchenyi Béla — Széchenyi István fia — kelet-ázsiai expedíciójában töltött. Beutazta Kína nagy részét, Jávában és Indiában is hosszabb Időt töltöttek. Az utazás során tett megfigyeléseit és felfedezéseit az egész világ elfogadta. A közép-ázsiai sivatágokrúl kimutatta, hogy azok kő- és homokanyaga nem tengerfenék maradványa, hanem évmilliók sivatagi felhalmozódása. A hátsó-indiai hegyláncra vonatkozó megállapításai geológiai szempontból ugyancsak úttörőnek számítanak. (FofytatjufcJ V