Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-09 / 161. szám

Péntek", 1976. július 9. Közéleti napló ELUTAZOTT HAZÁNKBÓL A GÖRÖG PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉG Csütörtökön elutazott Budapestről az Isaak Nikolau Lavrentidis alelnök vezette kilenctagú görög parlamenti küldöttség, amely a magyar országgyűlés meghívására hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban. Látogatásuk során megismerkedtek több mezőgazdasági és ipari nagyüzemmel. Találkoztak Bács-Kiskun és Fejér megye vezetőivel, országgyűlési képviselőivel. A delegációt fogadta dr. Szakács Ödön, a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke, dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, dr. Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár és Nagy János külügyminiszter-helyettes. ALAfRTAK A MAGYARTÖRÖK KULTURÁLIS MUNKATERVET A magyar—török kulturális, tudományos és oktatási kapcsolatok bővítését, gazdagítását irányozza elő az a két évre szóló munkaterv, amelyet csütörtökön délelőtt írt alá Vahap Asiroglu, a török külügyminisztérium kulturális főigazgatója és Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, a KKI Dorottya utcai székházában. Az 1978-ig érvényes kulturális csereprogram aláírásánál jelen volt társadalmi, művészeti, tudományos életünk számos kiválósága, és ott volt Talat Benler, a Török Köztársaság budapesti nagykövete is. 7 A kisgazdaságok helyzete, a mezőgazdasági és élelmiszerTanácskozott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága A háztáji, kisegítő és egyéb kisgazdaságok helyzetéről, valamint mezőgazdasági és élelmiszeripari külkereskedelmünk helyzetéről tanácskozott csütörtökön, dr. Bélák Sándor elnökletével az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Az ülésen — amelyen felszólalt dr. Szlameniczki István, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese és Patay János, a SZÖVOSZ elnökhelyettese — dr. Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést a kisgazdaságok helyzetét tárgyaló jelentéshez. Az export-import kapcsolatokat taglaló beszámolót dr. Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár, Hammer József mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes és Lada Lajos, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője egészítette ki. A kisgazdaságok helyzetét felmérő jelentés hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági termelésben a nagyüzemek növekvő térhódítása mellett is számottevő a kisgazdaságoktól származó termékmennyiség, tevékenységük különösen az állattenyésztési és kézimunka-igényes ágazatokban jelentős. A lakosság ellátásában betöltött szerepük fontosságát jelzi, hogy a tejtermelés 42 százalékát, a sertéshústermelés csaknem 60 százalékát biztosítják. Számos olyan terméket állítanak elő, amely a külföldi piacokon gazdaságosan és biztonságosan értékesíthető. A házinyúl, a méz, a hízott liba, a toll, a galamb és a virágmagvak tőkés exportja együttesen 40—50 millió dollár értékű, s a számítások szerint a kisgazdaságok termeléséből származó devizabevétel évente 100 millió dollárt tesz ki. Jelenleg a lakosság fele, 1 millió 700 ezer család foglalkozik háztáji termeléssel. Figyelmet érdemel, hogy a családoknak csupán 26 százaléka paraszt, 28 százaléka munkás, 23 százaléka kettős jövedelmű, vagy szellemi dolgozó, és 23 százalékos a nyugdíjasók részesedése. Termelőmunkájukat döntően szabad időben végzik, s ez a „töredékmunka" nemzeti jövedelmünk' egyik forrása. Minthogy a lakosság ellátásában továbbra sem csökken szerepük, az V. ötéves tervTervek Balástyán Előre gondoltak a balástyai Móra Ferenc Mezőgazdasági Termelőszövetkezet vezetői, amikor a Debreceni Agrártudományi Egyetem termelésfejlesztési intézetének szegedi osztályával karöltve kidolgozták, a tagság javaslatait és észrevételeit is figyelembe véve, a középtávú, öt évre szóló üzemfejlesztési tervet. Nagy Sándor elnök beszélt a terv céljáról, a közösségről. — A termelőszövetkezet természeti és közgazdasági adottságaihoz igazodó termelési szerkezet kialakítása mellett a fejlesztési tevékenységünk megszervezését tekintjük elsődlegesnek, mégpedig úgy. hogy a jövedelem növelését és stabilitását segítse elő. Alapul vettük az 1973—75-ös esztendők eredményeit, a homokvidék sajátosságát, kedvezőtlen adottságokat. múlt években a gazdaság eredményes esztendőket zárt. Legutóbb 2 millió 568 ezer forintot könyveltek el, tiszta nyereségként. 0 0 A körzet területi jellemzője: a gazdaság Csongrád megye északnyugati részén, a kisteleki, a csengelei, a kömpöci es a csólyospálosi földekkel határos. Általában futóhomokos, semlyékes terület. Évi átlaghőmérséklete 18,6 Celsius-fok. Nagy fénytartalomban bővelkedik, átlagosan 1520 órán át süt az éltető, az érlelő, a perzselő sugár. Kedvez a talaj a takarmányfélék közül a kukoricának, somkórónak, a szöszösbükkönynek és a napraforgónak. A környező városok piacaira paprikát, paradicsomot, dinnyét ad e táj. A gazdaság szőlőből, gyümölcsből profitál. Hozzájárulnak még a korábbi évek sikereihez a jó szállítási feltetelek, az, hogy Balástyát átszeli az európai út, a téeszt pedig összekötik a nagyobb településekkel a mellékutak és a vasútvonal is. Ezek is jelentősen hozzájápiltak ahhoz, hogy az el— Sikerül-e továbbra is lépést tartani a változó igényekkel? — Változatlanul fő profil a szőlő- és gyümölcstermesztés mellett a juhtenyésztés. Erről nem mondunk le ezután sem. Javításra szorulnak a földterületeink, az idén erre a célra 1 millió 225 ezer forintot költünk. Száraz időben a szél, az aszály rombol, ezért erdősávokat, állandó növényzetet ültetünk, és nagy szerepe lesz a talajtömörítésnek. — A hengerlés, a simítás, tehát a talajtömörítés, gondolom, megoldható, de az időjárási viszonyok, a kevés eső indokolttá tenné az öntözést. Mi a helyzet ezzel kapcsolatban? — Jelenleg nem lehetséges. Esetleg majd a Duna— Tisza-csatorna Bugac—mórahalnii öntözőrendszerének kiépítésétől várhatunk valami javulást. De ez még nagyon távlati, ez még csak elképzelés. — A földdel bánó ember mindig jó időt tervez. Mert csak így érhet el szép eredményeket. A téesz közössége mire- számít a jövőben ? — A tavalyi, a természeti csapásokkal, elemi károkkal sújtott esztendőben a növénytermesztésből 8 millió 474 ezer, az állattenyésztésből 12 millió 930 ezer forintot könyveltünk el. összárbevételünk 40 millió 317 ezer forint volt. Tervünk szerint, 1980-ra elérjük az 58 millió forintot, mivel gyenge termőhelyi adottságú téesz vagyunk, növénytermesztésből 23, állattenyésztésből pedig 19 millió forint árbevételt terveztünk. — A nagy összegek, milliós tételek az emberek javuló életkörülményeit mutatják. Milyen konkrét feladatokat takarnak ezek a számok? — 1980-ra négyezer anyajuhot, 250 szarvasmarhát, 150 anyakocát, 85 hektár új telepítésű őszibarackost Jelenleg 34 hektár őszibarack, 26 hektár alma, 4 hektár körte, 66 hektár szőlő már adja a termést, 30 hektár almaültetvény pedig két év múlva fordul termőre. Gyümölcsszíneket építünk, a központi majorban pedig hidroforhá. zat hozunk tető alá. A kézi munkaerő pótlására betakarító gépsorokat vásárolunk, ezáltal elősegítjük a hatékonyabb termelést. Javítunk a háztáji termelők szállítási gondjain is. Mi így terveztük, így képzeltük el a nagy számokat — fejezte be a beszélgetést az elnök. 0 A szocialista mezőgazdaság megkívánja a tervszerű gazdálkodást. Átgondolt tervekre van szükség, amely köti, ösztönzi a közösségeket a jobb termelésre, az ésszerű, a helyi adottságokat is figyelembe vevő gazdálkodásra. A gyenge termőhelyi adottságokkal rendelkező téeszeknek is segítségére sietett a szegedi tervezp csoport, akik az egyetemeken tanultakat, a gyakorlatban szerzett ismereteket felhasználva, hozzáadták tudásukat a közösség elképzeléséhez. Így a javaslatokból, a dokumentumokból jól jőve. delmező, korszerűen gazdálkodó termelőszövetkezetet látunk magunk előtt a hetvenes évek végére. Ha a megvalósulást nem akadályozzák .komoly károkat okozó természeti csapások, bizonyosak lehetünk benne, hogy a közösség a valóságban is elénk tárja a jelenleg még csak papíron létező, a szakemberek szeme előtt lebegő elképzelésekből a korszerű mezőgazdasági üzemet a balástyai homokon. >1. T. I ben fel kell tárni a kisgazdaságok belső tartalékait, s minden eszközzel elő kell segíteni hatékonyságuk növelését. Arról is szó esett a vitában, hogy a kisgazdaságok' fejlesztése érdekében meg kell teremteni a politikai és gazdasági feltételek összhangját Az ötödik ötéves tervben hárommilliárddal többért, összesen 8 milliárd forintértékben vásárolnak termékeket a kisgazdaságoktól: különösen a zöldség-gyümölcsfelvásárlás felfutása várható. A Külkereskedelmi Minisztériumnak a bizottság elé terjesztett beszámolója leszögezi, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kiemelkedően fontos szerepet tölt be külkereskedelmünkben. Az export 23—25 százalékát — ezen belül a dollárelszámolású export 38—41 százalékát — termeli meg, ugyanakkor viszonylag kevés importot igényel. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének súlya az ötödik ötéves tervben is jelentős lesz, noha a tervidőszak végére az exportból való részesedés néhány százalékkal csökkenni fog. A terv — változatlan árakon — az elmúlt évi bázishoz képest 1980-ra rubel viszonylatban 28 százalékos, nem rubel viszonylatban 45 százalékos növekedést ír elő. A rubel viszonylatú export áruszerkezete nem változik1 lényegesen: továbbra is magas (67—68 százalékos) lesz az élelmiszeripari termékek kivitele, és ezen belül a növényi termékek részaránya. A hazai termelés megalapozása szempontjából nagy jelentőségű a Szovjetunióval kötött hosszú távú zöldséggyümölcs- és boregyezmény. Lényegesebb áruszerkezetváltozás várható a nem rubel viszonylatú élelmiszergazdasági kivitelben. Egyrészt nagyobb ütemben nő a mezőgazadsági termékek kivitele, mint az élelmiszeripari termékeké, másrészt itt is erőteljesen emelkedik a növényi termékek exportja. A mezőgazdaság és élelmiszeripar exportképességének fokozását segítik elő a már eddig létrehozott nemzetközi kooperációk, s a hasonló jellegű vállalati megállapodások, amelyeket várhatóan e tervidőszakban kötnek meg. A külkereskedelmi vállalatoknak fontos feladatuk, hogy elősegítsék a kooperációk felderítését és a szerződések létrehozását A két beszámoló fölötti vitában dr. Bélák Sándor, dr. Cselőtei László, Fülöp László, Gajdos János, dr. Guba Sándor, Horváth László, Kovács István, dr. Molnár Béla, K. Papp József, Pá jer Imre, Riba Miklós, dr. Varga János (Győr) és Vass József kepviselő szólalt fel. Közösen alkotott törvénykönyv A

múlt napokban fejeződött be a kollektív szerződések megkötése. Megegyezően az ötödik ötéves terv időszakával, a vállalati kollektív szerződések is öt esztendőre határozzák meg a dolgozók jogait és kötelezettségeit. A szegedi üzemekben, gyárakban is mindenütt körültekintően készítették elő a szerződéseket. Az élelmiszeripari üzemekben szerzett tapasztalatokat külön is összefoglalták a szakszervezeti tisztségviselők. Milyen megállapításokra jutottak? Elsősorban azt tapasztalták, hogy minden vállalatnál sokoldalúan áttekintették a korábbi kollektív szerződéseket, értékelték a törvény megvalósulását, s azt, miként szolgálta a dolgozók, az egyén és a közösség érdekét. Széles körben megvitatták a tervezetet. A legtöbb szegedi gyárban a szocialista brigádok értekezletein is szóba került a kollektív szerződés. S a tapasztalatok bizonyították, hogy az ilyen csoportok vitája volt a legélénkebb és a leghosszabb is. így történt például a Szegedi Konzervgyárban, a tejiparban és a gabonaiparban. Néhány vállalatnál — húsipar, paprikafeldolgozó, malomipar, pincegazdaság — külön munkásgyúlés elé terjesztették a már módosításokkal ellátott szerződés tervezetét, s mégegyszer megkérdezték a dolgozókat, hogy helyesen határoztak-e meg egyes jogokat és kötelezettségeket. A nagyobb plénum azért is jó volt, mert a korábban kisebb csoportonként lezajlott ajánlásokat így megismerhette mindenki, s lehetősége adódott arra, hogy tetszését, vagy nemtetszését kinyilvánítsa. A jó előkészítést példázza, hogy a vállalatoknál nagylétszámú szerkesztő bizottságot kértek föl arra, hogy a szerződés tervezetét megfogalmazza. A bizottságokban ott voltak a különböző területek szakemberei: munkaügyi osztály, bérgazdálkodás, személyzeti osztály, a szakszervezetek képviselői, akik ugyancsak egy-egy terület szakavatott ismerői is, a bérfelelősök, a termelési felelősök, vagy a társadalombiztosítási dolgokban járatos tisztségviselők, A fiatalok képviselőit is meghallgatták, a KISZ-alapszervezetek tisztségviselőit a legtöbb helyen ott találhattuk a szerkesztő bizottságok tagjai között. A leglényegesebb nyilvánvalóan a vita volt, amelyet őszinte segítőkészség kísért. Néhány gyárban kérdőívet is kibocsátottak, hogy alapos megfontos és körültekintő vizsgálódás után mondjanak véleményt, tegyenek módosító javaslatokat. Statisztikai fölmérések szerint az élelmiszeripari vállalatoknál átlagosan 70—140 módosító indítványt adtak a dolgozók. A javaslatok zömét elfogadhatónak tartották. Természetesen sok olyan javaslat is elhangzott, amelyet a jelenlegi helyzetben még nem lehetett elfogadni, vagy azért, mert anyagiakra vonatkozott, s a vállalat kaszszája sem feneketlen, vagy pedig ellenkezett, a munkaügyi rendeletekkel, törvényekkel. Így néhány helyen kérték, hogy a tisztségviselőknek is adjanak egyforma munkaköpenyt, vagy azok részére is fizessenek ebédhozzájárulást, akik nem veszik igénybe az üzemi étkeztetést. A végrehajtott módosítások — úgy tűnik — helyesen tükrözik a reális helyzetet, lehetőségeket. A kollektív szerződések megfogalmazása is javult, könnyebben érthető. A szerződések módosításai jól kapcsolódnak a vállalatok gazdaságpolitikai terveihez, megfelelően ösztönzik a munka hatékonyságának fokozását, segítik a munkafegyelem megszilárdítását, a jobb termékek előállítását, így az export növelését, a nők és a fiatalok érdekeinek védelmét, helyzetük további javítását. Különösen elismerésre méltó ez az lelmiszer-ipari vállalatoknál, ahol sok nő és fiatal dolgozik. De a termelést javító szándékok is szinte létkérdést jelentenek, hiszen a szegedi élelmiszerek nem csupán a helybeli és a hazai lakosság ellátásában játszanak kiemelkedő szerepet, hanem figyelemre méltó az export is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkások érdekében jó néhány fejezetet újrafogalmaztak a kollektív szerződésekben, s ez egyöntetű elismerést váltott ki a dolgozók körében. Sok példát is föl lehet említeni: emelték az éjszakai műszak pótlékát a konzervgyárban, a pékségekben, külön betanulási időt határoztak meg néhány speciális munkagépnél és berendezésnél a paprikafeldolgozóban. Rendszeres szakmunkásképző tanfolyamokat szerveztek a húsiparban, a konzervgyárban és más helyeken, s e tanfolyamokra jelentős összeget garantálnak. A gyermekgondozási segélyen levő munkásnőknek is lehetőséget adnak a szakmai továbbképzésre, továbbtanulásra. Egy-két vállalatnál növelik az ebédhozzájárulás összegét. A törzsgárda a legtöbb kollektív szerződésben külön is kiemelve szerepel: nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülés övezi a munkahelyhez hű dolgozókat. Az élelmiszer-ipari vállalatok kollektív szerződéseiben — attól sem féltek, hogy néhány dolgozónak nem tetszik — úgy fogalmaztak, hogy megszigorítják az igazolatlan hiányzások, késések büntetését. A vállalati törvények szabályozzák a támogatások lehetőségeit is, majdnem minden gyárban több pénzt szánnak a dolgozók lakáshelyzetének javítására, a munkahelyi körülmények, az üzemek egészségügyi és szociális helyzetének fejlesztésére, üdültetési lehetőségek bővítésére. K

özösen alkotott törvénykönyv a most éledbe lépő vállalati kollektív szerződés, mely öt esztendőre meghatározza a jogokat és kötelezettségeket a vezetők és a beosztottak számára egyaránt. De nem megváltoztathatatlan dogma — ha a munkahely, a gyár körülményei változnak, változtatni kell a kollektív szerződéseken is, ezért ajánlatos menet közben, évről évre átnézni, értekelni az írott szöveget, hogy el ne szakadjon az élettóL Gazdagít István . Hírközlő lánc A szovjet gáz- és olajvezetékek kiépítésében a Telefongyár is közreműködik. Több ezer kilométer hosszú vezetékes hírközlő láncot készítenek, amelyek a műszerek, a gáz- és olajvezetékek, valamint a szivattyú-' állomás működését ellenőrzik. Elsőnek egy 216 kilométeres mintaszakasz berendezéseit szerelték össze.