Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

4 Csütörtök, 1976. július 1.' Az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és a társadalmi haladásért (Folytatás a 3. oldalról) tának szabadságát. A szocializmusért a saját országban ví­vott harc és minden egyes pártnak saját munkásosztályá­val és népével szembeni felelőssége összefügg a világ dol­gozóinak, összes haladó mozgalmainak és népeinek köl­csönös szolidaritásával a szabadságért és a függetlenség megerősítéséért, a demokráciáért, a szocializmusért és a vi­tógbékéárt folytatott küzdelemben valé kölcsönös szolida­ritásával. A kommunista és munkáspártok szükségesnek tartják a kommunisták és az összes többi demokratikus, békesze­rető erők közötti párbeszédet és együttműködést. Eközben abból indulnak ki, ami összeköti őket, és fellépnek az együttműködést gátló bizalmatlanság, az előítéletek leküz­déséért Kötelességüknek tartják felhívni a népi erők figyel­mét azokra a károkra, amelyeket az elvakult antikommu­nizmus okoz a békeért és haladásért indított mozgalom ki­bontakoztatásának. A kommunista pártok semmiképpen sem tekintik antikommunistáknak mindazokat, akik nem értenek egyet politikájukkal, bírálják tevékenységüket. Az antikommunizmus olyan eszköz volt és marad, amelyet az imperialista reakciós erők nemcsak a konimunisták, ha­nem más demokratikus és a demokratikus szabadságjogok ellen is felhasználnak. Ezek az erők kampányokat folytat­nak a kommunista pártok, a szocialista országok ellen, kezdve a Szovjetunióval, a szocializmus és a haladás erői ellen azzal a céllal, hogy lejárassák a kommunisták politi­kájának és eszméinek hiteiét a néptömegek előtt, megosz­•zák a munkásmozgalmat, akadályokat gördítsenek a de­mokratikus és a népi együttműködések elé. A haladásért és a demokratikus fejlődésért indított népi mozgalom érdeke, hogy elszigetelje és leküzdje az antikommunizmust. A konferencia résztvevői üdvözlik azokat a sikereket, amelyeket számos országban és nemzetközi téren a kom­munista és a szocialista, szociáldemokrata pártok közötti együttműködés fejlesztésében értek el. A konferencia résztvevői — hangsúlyozza a további­akban a dokumentum — elutasítanak minden olyan poli­tikát és világnézetet, amely lényegét tekintve a munkás­osztályt a kapitalista rendszernek rendeli alá. A harcnak, amelyet földrészünk kommunista pártjai és a kapitalista országok demokratikus erői a fasiszta rendszerek marad­ványainak felszámolásáért, a demokrácia fejlesztéséért, a békéért, az ellen az állandóan növekvő fenyegetés ellen folytatnak, amelyet a nemzetközi monopóliumok és mul­tinacionális társaságok tevékenysége jelent minden egyes ország szuverenitására, és függetlenségére nézve, nagy jelentősége van abban, hogy Európa a béke és a haladás kontinensévé váljék. A konferencián részt vevő kommunista és munkáspár­tok a munkásokhoz és alkalmazottakhoz, a parasztokhoz, a középrétegekhez, a tudományos-műszaki értelmiséghez, a kulturális személyiségekhez, valamennyi politikai párt­hoz, tömegszervezethez és egyesüléshez, minden, a hala­dásban és Európa békés jövőjében érdekelt emberhez az­zal a felhívással fordulnak, hogy tevékenyen vegyenek részt abban a küzdelemben, amely a következő célokért folyik: 1. A teljes leszerelésre és az európai biztonság növelésére irányuló hatékony Ennek érdekében a konferencia résztvevői felszólítanak azoknak az alapelveknek és megállapodásoknak pontos betartására és teljes megvalósítására, amelyeket az euró­pai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya tartalmaz, valamint minden olyan szerződés és megegyezés végrehajtására, amely ezeknek az alapelveknek megfelel, s a békét és a biztonságot szolgálja. A dokumentum kiemeli, hogy az enyhülés megszilár­dítása és elmélyítése érdekében Európa a katonai enyhü­lésre irányuló intézkedések gyakorlati megvalósításának példáját mutathatja és kell is, hogy mutassa. Az európai kommunista és munkáspártok nyomaté­kosan felszólítanak minden népet és kormányt arra, hogy energikusan szálljanak síkra: — mindenfajta fegyverkezési verseny, különösen a nukleáris fegyverkezés megszüntetéséért; a leszerelési kér­désekkel kapcsolatos tárgyalások meggyorsításáért; a kül­földi katonai támaszpontok megszüntetéséért és a külföldi csapatok, s fegyverzet idegen területekről való kivoná­sáért és a csapatok feloszlatásáért; minden állam katonai költségvetésének rendszeres csökkentéséért. Haladéktalanul szükséges — hangsúlyozzák a konfe­rencia résztvevői —, hogy kiküszöböljék az atomháború ve. szélyét, amelynek kirobbantása az emberiséggel szemben a legnagyobb bűntett lenne. Ezenkívül a dokumentum célul tűzi ki a baktérium­fegyverek, a vegyi fegyverek és más tömegpusztító eszkö­zök betiltását és megsemmisítését. Sürgeti a tömegpusztító fegyverek új típusainak, valamint az ilyen jellegű új fegy­verrendszer kifejlesztésének és előállításának megtiltását. A konferencia résztvevői állást foglalnak amellett, hogy Európa és a világ különféle területeit a béke és az együtt­működés övezeteivé alakítsák át, amelyek mentesek kül­földi hadseregektől és katonai támaszpontoktól. A konfe­rencián részt vevő pártok sikraszállnak azért, hogy a Föld­közi-tenger a béke tengerévé váljék, továbbá, hogy csök­kentsék a fegyveres erőket és a fegyverzeteket elsősorban azokban a körzetekben, ahol a katonai konfrontáció külö­nösen veszélyes. Abban a meggyőződésben — folytatja a dokumentum —, hogy Európa tömbökre való megosztottságának meg­szüntetése jelentékeny mértékben hozzájárul földrészünkön és az egész világon a tartós biztonság és a béke eléréséhez, a konferencia résztvevői s'kraszállnak a NATO ős a Varsói Szerződés egyidejű felszámolásáért, és első lépésként azok katonai szervezeteinek megszüntetéséért. A konferencia résztvevői szükségesnek tartják az ag­ressziós háborúk, az erőszakkal való fenyegetés és a bármi­lyen fajta erőszakalkalmazás propagálásának haladéktalan megszüntetését és betiltását, továbbá minden nép széles körű és rendszeres tájékoztatását a fegyverkezési hajsza megszüntetése és a leszerelés érdekében folytatott tárgya­iások alakulásáról és intézkedésekről. 2. A fasizmus kiirtása, a demokrácia és a nemzeti függetlenség megvédése Spanyolországban új helyzet alakult kl. Az erőteljes és egyesített harc, amelyet az országban most egyre nyilváno­sabban vívnak, az Európában fennálló utolsó fasiszta rend­szer közeli végét jelzi — állapítja meg a dokumentum, majd hangsúlyozza: a konferencia résztvevői szembeszáll­nak minden olyan kísérlettel, amely a francoizmus politiká­jának bármilyen formában való tovabDfolytatására irányul, és felszólítják Európa demokratikus és haladó erőit, hogy fokozzák tevékeny és konkrét szolidaritásukat Spanyolor­szág minden antifasiszta erőjével a demokráciáért és a sza­badságért. vívott harcukban. A konferencia résztvevői üdvözlik az 1974. április 25-én a fasizmus alól felszabadított új Portugália haladó irányú fejlődését. Támogatnak minden arra irányuló lépést, hogy akcióegységet hozzanak létre a kommunisták, a szocialis­ták, a fegyveres erők mozgalmán az összes demokratikus erő között, amelyek azt a ma már az alkotmányban is ki­nyilvánított célt tűzték maguk elé, hogy felépítik a szocia­lizmusra orientálódó demokratikus és független Portugáliát. A konferencia résztvevői kinyilvánítják Ciprus népé­vel való szolidaritásukat Követelik, hogy haladéktalanul hajtsák végre az ENSZ Ciprusról szóló határozatait, ame­lyek előírják az el nem kötelezett Ciprusi Köztársaság füg­getlenségének, szuverenitásának és területi sérthetetlenségé­nek tiszteletben tartását, az összes külföldi csapatok Cip­rusról 'órtenö azonnali és feltétel nélküli kivonását. A konferencia résztvevői kifejezik szolidaritásukat Gö­rögország kommunistái és összes demokratikus erői iránt, szolidaritást nyilvánítanak Észak-Írország demokratikus erőivel, és határozottan fellépnek a Török Kommunista Párt legalizálásáért. A konferencia résztvevői fellépnek a kommunisták és más haladó erők mindenfajta megkülönböztetésével és üldözésével szemben, valamint az NSZK-beli antidemok­ratikus törvényhozás ellen. A demokrácia és a társadalmi haladás érdekében a béke. a kölcsönös bizalmon alapuló nemzetközi kapcsola­tok és a baráti együttműködés megőrzése céljából ki kell irtani a fasizmust, meg kell akadályozni a fasizmus akár nyílt, akar álcázott formában való újraéledését, har­colni kell a fasiszta és neofasiszta terrorista szervezetek és csoportok létrejötte és tevékenysége ellen éppúgy, mint a fajüldöző propaganda és akciók ellen, amelyek a munkás­osztály és más haladó erők megosztására irányulnak — hangsúlyozza a dokumentum. 3. A kölcsönösen előnyös együttműködés kialakításáért, a népek közötti jobb, kölcsönös megértésért A konferencia résztvevői abból indulnak ki, hogy az együttműködésnek az emberi tevékenység legkülönbözőbb területein való fejlesztése elősegíti a béke megszilárdítá­sát és a népek biztonságát, a személyiség gazdagítását a béke, a demokrácia és a humanizmus eszményeinek szel­lemében. Ennek előfeltétele és elengedhetetlen velejárója minden ország népe ama jogának tiszteletben tartása, hogy politikai, gazdasági, társadalmi és jogi rendszerét külső beavatkozás nélkül, önállóan határozhassa meg és fejleszt­hesse, történelmi és kulturális értékeit megvédhesse és gyarapíthassa. Ezért a konferencia résztvevői felhívnak arra, hogy harcolni kell: — az államok közötti együttműködés fej­lesztéséért és kibővítéséért, összhangban a helsinki érte­kezlet záróokmányában rögzített elvekkel és megállapo­dásokkal. Síkra szállnak azért, hogy a tömegtájékoztatási eszközök objektív információk alapján mindenütt a köl­csönös megismerés, a jobb megértést elősegítő eszmék terjesztését, a népek közötti bizalom és együttműködés elmélyítését szolgálják; továbbá a kulturális értékek és műkincsek cseréjének fokozásáért, amely a népek közötti igazságosság, szabadság, testvériség és barátság eszményei­nek megvalósítását szolgálja. népének támogatásáért; a fasiszta junta börtöneiben síny­lődő összes chilei hazafiak és demokraták szabadon bocsá­tásáért; az Uruguayban, Paraguay ban, Guatemalában és néhány más latin-amerikai országban a kommunisták és más demokraták ellen folyó terror és megtorlások hala­déktalan megszüntetéséért; a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság lehelő legnagyobb támogatásáért abban a harcban, amelyet az ország békés, mindenfajta külső be­avatkozás nélkül történő, demokratikus egyesítéséért viv; az arab népek, Dél-Afrika népei, Namíbia és Zimbabwe népei, az agressziók minden áldozata, a gyarmatosítás és a fajüldözés ellen harcolók antiimperialista küzdelmének támogatásáért. A nemzetközi kapcsolatok demokratizálása és a nem­zetközi együttműködésnek az egyenjogúság és a minden nép számára kölcsönös előnyök alapján történő fejlesztése nagy jelentőségű cél az imperializmustól és a neokolonializmus­tól mentes olyan nemzetközi közösség kialakításáért vivott harcban, amelyben a fejlett és fejlődő országok közötti mélyreható aránytalanságokat ki lehet küszöbölni, és amely minden egyes nemzet telies függetlenségén és az emberiség problémáinak megoldásában való tevékeny részvételén alapul. A szocialista országok, az el nem kötelezett országok mozgalma, a fejlődő országok forradalmi és haladó erői, valamint a munkás- és demokratikus mozgalmak harcol­nak az új, az igazságon és az egyenjogúságon alapuló nem­zetközi politikai és gazdasági kapcsolatok kialakításáért. Az ilyen kapcsolatok a béke, a feszültség enyhítése és a tár­sadalmi haladás érdekét szolgálják az egész világon, és tel­jes mértékben megfelelnek Európa munkásosztálya és nap­tömegei érdekeinek. A konferencián részt vevő kommunista és munkás­pártok felszólítják Európa dolgozóit és összes demokratikus és békeszerető erőit, hogy a világ minden szabadságát és függetlenségéi védelmező népével való szolidaritás fokozása érdekében tegyenek új erőfeszítéseket és szervezzenek új akciókat. Ez a harc nemzeti és társadalmi egyenjogúságuk legfontosabb tényezője, és fontos hozzájárulás az egész vi­lag békéjéhez, biztonságához és társadalmi haladásához. Befejezésül a dokumentum ezeket mondja: A konferencia résztvevőinek az a véleménye, hogy a célok megvalósítása, amelyekért sikraszállnak, számottevő haladást jelentene Európában a béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás földrészévé való átalakítása útján. Hangsúlyozzák arra irányuló eltökéltségü­ket, hegv a ieszúltség enyhülésével létrejött lehetőségeket olyan kézzelfogható eredmények elérésére használják fel, amelyek megfelelnek mind a dolgozok osztályérdekeinek, mind az összes nép nemzeti érdekeinek, és az egész embe­riség haladása érdekeinek is. A konferencián képviselt kommunista és munkáspár­tok fellépnek az összes demokratikus erővel, azok sajátos­ságának és önállóságának teljes megőrzésével történő konstruktív párbeszédért, hogy a békéért, biztonságért és a társadalmi haladásért vívott harcban gyümölcsöző együtt­működés alakuljon ki. Azzal a felhívással fordulnak a mun­kásosztályhoz, a parasztsághoz, a középrétegekhez, a tudo­mány és a kultúra képviselőihez, a nőkhöz, a fiatalokhoz, min­den haladó, demokratikus és békeszerető erőhöz és párthoz, a demokratikus tömegszervezetekhez, hogy sokszorozzák meg erőfeszítéseiket földrészünk békés jövője és minden nem­zetének és népének felvirágzása érdekében. Több mint három évtized telt el a fasizmus felett ara­tott nagy győzelem óta. Európának a tartós béke földré­szévé való átalakítása a legjobb megemlékezés le3z mind­azokról, akik ezért a győzelemért harcoltak és életüket ad­ták. A berlini konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok meg vannak győződve arról, hogy a talál­kozójukon kitűzött nagy célok megvalósítása megfelel min­den nép érdekelnek, és fontos hozzájárulás lesz a békéhez, a nemzeti függetlenséghez, a demokráciához és a szocializ­mushoz az egész földkerekségen. Befejeződtek a magyar—dán külügyminiszteri tárgyatások 4. A békáért, a biztonságén, az együtt­működésért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért az egész világon A konferencián részt vevő kommunista és munkás­pártok meg vannak róla győződve: a béke, az együttmű­ködés és a társadalmi haladás Európájáért vívott harc fontos hozzájárulás ahhoz, hogy megoldják a politikai, gazdasági és szociális problémákat az egész világon, s ez szükségessé teszi minden ország egyenjogú részvételét. A földrészünkön végbemenő pozitív változások kedvező fel­téteteket teremtenek a népek felszabadító harcához, a há­ború veszélye elleni küzdelemhez, a feszültség enyhülé­séhez a világ más részein is, a népeknek az újgyarmato­sitással és a nemzeti elnyomás minden formájával szem­ben folytatptt harcához. Európa kommunista és munkás­pártjai hangsúlyozzák az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezleten részt vevő országok által arra vonat­kozóan vállalt kötelezettségek nagy jelentőségét, hogy kap­csolataikat minden más országgal a Helsinkiben egyezte­tett elvek szellemében fejlesztik. ( A konferencia résztvevői sikraszállnak a háborús tűz­fészkeknek tárgyalások és az elért megegyezések szigorú betartása útján való megszüntetéséért, mindenekelőtt a közel-keleti konfliktus átfogó és igazságos rendezéséért; — Vietnam, Laosz és Kambodzsa népének további támo­gatásáért; az Angolai Népi Köztársaság kormányának és Szerdán Koppenhágában a hivatalos külügyminiszteri tárgyalások befejeztével Púja Frigyes és Anker Jörgensen dán miniszterelnök a két­oldalú kapcsolatokról és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről tartott eszme­cserét. A külügyminiszter ki­fejezésre juttátta: a magyar kormány meggyőződése, hogy magasabb szintre kell emel­ni a magyar és a dán állam­férfiak közötti személyes kapcsolatfelvételeket. így megerősítette Lázár György miniszterelnöknek Jörgensen kormányfő címére intézett, magyarországi látogatásra szóló meghívását. Délben Púja Frigyes a koppenhágai városházán tett látogatást, ahol Gerda Lar­sen, a városi tanács elnöke ebédet adott tiszteletére. A szívélyes hangulatú dísz­ebéden, amelyen részt vett Andersen külügyminiszter és Oláh József koppenhágai ma­gyar nagykövet is. Púja Fri. gyes és Gerda Larsen pohár, köszöntőt mondott. A Magyar Népköztársaság külügyminisztere a délutáni órákban helikopteren Aar. húsba, Dánia második leg­nagyobb városába utazott, ahol a Marselisborg palotá­ban félórás magánkihallga­táson fogadta őt II. Margit dán királynő. Ezzel Púja Fri­gyes háromnapos dániai lá­togatása véget ért. PÚJA FRIGYES HAZAÉRKEZETT Púja Frigyes külügymi­niszter szerdán hazaérkezett Budaoestre. A Ferihegyi re­pülőtéren Szarka Károly külügyminiszter-helyettes és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa fogadta. Július 7-én kezdődik Berlinben a KGST ülésszaka A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXX. ülésszaka július 7-én kezdi meg munkáját Berlinben. Az előzetes megállapodásnak megfelelően a KGST-országok delegációit a kormányfők vezetik. A magyar küldöttség vezetője Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom