Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

4 Csütörtök, 1976. július 1.' Rektori megbízatások A Minisztertanács 1976. július elsejétől három év idő­tartamra megbízta dr. Antalffy György egyetemi tanárt, a Szegedi József Attila Tudományegyetem, dr. Varga Já­nost a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem rektori teen­dőinek ellátásával. Dr. Antoni Ferencnek, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, dr. Berend T. Ivánnak, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem. Gádor Endrének, a Magyar Iparművészeti Főiskola, dr. Szabó Gábornak, a Debreceni Orvostudományi Egyetem és dr. Tigyi József­nek, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektorának meg­bízatását meghosszabbította. Gazdagodó népirontmozgalom Szerdán — Kállai Gyula elnökletével — ülést tartott a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöksége. Dr. Szentistványi Gyuláné országos titkár a népfrontbi­zottságok újjáválasztásának tapasztalatairól tartott tájé­koztatót. A falugyűlések, népfrontgyűlések, küldöttér­tekezletek jó politikai lég­körben zajlottak le, a köz­életi aktivitás, s a népfront­mozgalom tekintélyének, be­folyásának növekedéséről tettek tanúbizonyságot. Mu­tatta ezt a megnyilvánuló nagy érdeklődés: 456 ezer állampolgár jelent meg e rendezvényeken. A vitákban több mint 31 ezren szólaltak fel, a felszólalók politikai, gazdasági és társadalmi éle­tünk kérdéseiben nyilvání­tottak felelősségtől áthatott véleményt. Sarlós István főtitkár a VI. kongresszus előkészíté­séről adott tájékoztatót, és ismertette a kongresszuson elmondandó szóbeli beszá­moló téziseit, amelyet az országos elnökség behatóan megvitatott, majd határoza­tot hozott a kongresszus megrendezésével kapcsolatos, s az Országos Tanács elé terjesztendő egyéb ügyekben. S. Hegedűs László országos titkár beszámolója alapján az elnökség megvitatta a mozgalom feladatait, a ház­táji és a kisgazdaságok ter­melésének támogatásában. Magyar ola'Wók'Mafó/ Irakban Már hat éve dolgoznak a zalai olajkutató szakembe­rek a Közel-Keleten. A ver­senytárgyalásokon — mint legelőnyösebb ajánlót — azi iraki nemzeti olajvállalat az Országos Gázipari Tröszt Du­nántúli Kutató és Feltáró Üzemét bízta meg a Dél­Rumialában olajkutak mé­lyítésével és fúrásával. E ela az első olyan állami kutak, amelyek költségeit kizáró­lag Irak fedezte. Az évek során mintegy száznyolcvan zalai szakem­ber dolgozott a távoli ország­ban. Eddig kilenc kutat fúr­tak. Van közöttük olyan, amely több szénhidrogént ad, mint az egész zalai olajmező. Most újabb öt kút fúrására kaptak megbízást. r Árak a piacon Időnként kapunk levele­ket, s ezek írói azt kifogá­solják, hogy az általunk kö­zölt piaci árak igencsak el­térnek a valóságtól. Leg­utóbb — ha jól olvastuk ne­vét — Nagy Sándor, Ne­mestakács utcai olvasónk ír­ta: „A piaci árak úgy meg vannak kozmetikázva, hogy elképesztő. Tíz-tizenkét fo­rint volt az újkrumpli, és nem hat..." És még néhány példa következik levelében. Érdemes foglalkozni véle­ményével. Mi a piaci ára­kat tájékoztatásul, a városi tanács szolgáltató üzemétől kapjuk, s hogy ők hogyan állítják össze jegyzéküket, azt nem kísérjük mindig fi­gyelemmel. Néha azonban olvasóink véleménye alapján utánajárunk, de komolyabb eltérést az általunk közölt és a valós árak között csak Télen sem Irigylésre méltó az öntöde „kemencéje" mellet' dolgozni, nyáron aztán még nehezebb elviselni a hőséget a tűz közelében. Mégis naponta odaállnak, és aztán ömlik a forró fém, pattog a szikra — például a szegedi kéziszer­számgyár öntödéjében, felvételünk pillanatában ritkán tapasztalunk. íme, né­hány összehasonlító adat tegnapról. A szolgáltató üzem tájé­koztatása szerint a tojás da­rabja 1,20—1,40-be került, mi 1,50-ért láttuk, az újbur­gonya kilóját pedig a közölt 4—7 forint helyett 8,50-ért. A valóságban egy-két forint­tal drágábbnak bizonyult a tájékoztatóban feltüntetett­nél a paradicsom, a zöldbor­só és a meggy is, viszont a kapott árakkal egyezőnek vagy alacsonyabbnak talál­tuk a karfiolét, a zöldpapri­káét, uborkáét, zöldbabét és őszibarackét. Mindezt pedig tegnap délelőtt fél 9 tájban, a Marx téri piacon, mind­össze egy vagy két árusnál érdeklődve. De hát az is köztudott, hdgy a piacon egy napon be­lül is változnak az árak, al­kudni is lehet (mint aho­gyan a 7 forintos uborkát kérés nélkül is hatért kínál­ták, ahogyan az ember to­vább akart menni). Lehetsé­gesek tehát eltérések az ál­talunk közölt áraktól, attól függően, hogy ki, mikor és melyik piacon vásárol. Pon­tos árakat, ha akarnánk, sem adhatnánk, mivel azok egy napon belül és áruson­ként is változnak, de nem is kozmetikázunk, mert semmi okunk nincs rá. A piaci ára­kat csak azért közöljük, hogy olvasóinkat hozzávetőlegesen tájékoztassuk: körülbelül és általában mennyiért vásárol­hatnak. Végül néhány, a szerdai maci árak közül, a szolgál­tató üzem adatai alapján: a sárgarépa csomója 1—3, a gyökéré 1—3, a vöröshagy­ma kilója 15—16. a fejes ká­nosztáé 4—5, a kelkáposztáé 5—6 forintba került. A sa­'áta darabja 1—2, a karalá­bé 0,50—1,50, a karfiol kiló­in fí—8, a paradicsomé 15— "2 forint volt. A zöldpapri­ka darabját 0,50—2,50, az uborka kilóját 4—7, a zöld­babét 12—14, a zöldborsóét 6—7 forintért adták. A nyá­ri alma kilója 8—10, a kör­téé 7, a cseresznyéé 12—20, a meggyé 8—22, az ősziba­racké 6—20, a földieperé 10 —16, a málnáé 28—30 forint­ba került. A vágott csirke kilója 32 forint volt. Sz. I. közveti Július elsejétől, tehát a mai naptól a munkaközvetí­tést a megyei tanács elnöké­nek 2/1967. számú utasítása szabályozza Csongrád me­gyében. Annyi máris közis­mert, sok szó esik róla, hogy a munkaközvetítés új rend­je nem kedvez majd a „ván­dormadaraknak", a felmon­dással fenyegetőzőknek. Az utóbbi még komoly segítsé­get is rejt magában: hoz­zájárulhat a munkafegyelem további javításához. Ennyit tehát tudni vélnek az életbe lépő utasításról. De nem árt pontosítani, mit is tartalmaz az új utasítás, milyen tud­nivalók kapcsolódnak hozzá. A szabályozás szükségessé­géről, céljáról dr. Csányi Mátyás, a megyei tanács vb munkaügyi osztályának ve­zetője adott tájékoztatást. — Miért kellett a mun­kaerő-közvetítés eddigi rendjét megváltoztatni? — Az ötödik ötéves terv termelési feladatai tették szükségessé, hogy a munka­erő-gazdálkodás tervszerűb­bé, hatékonyabbá, összehan­goltabbá váljon. S nem utol­sósorban az, hogy javítani kell a munkaerő-gazdálko­dást. Mert nálunk sincs any­nyi ember, ahányat keresnek a vállalatok. A munkaerő­források nem kimeríthetet­lenek, s ugyanakkor a nép­gazdaság legfontosabb terü­leteinek indokolt szak-, se­géd- és betanítottmunkás­'gényét ki kell elégíteni. Hi­szen a termelésben emiatt nem lehet fennakadás. A még meglevő munkaerő az ötöd'k ötéves tervben a vál­lalatok, a munkahelyek többségénél arra elég, hogy a fe'adatokat, céliaikat való­ra válthassák. A létszámot szinten tarthatják, vagy in­dokolt esetben csökkenthe­tik. átcsoportosíthatják üze­men belül, tehát a belső tar­talékokat feltárhatják. Mind­ez szükséges ahhoz, hoev a vállaiati éves. illetve ötéves tervet maradéktalanul telje­sítsék. — A közvetítés rendjé­nek most ml a lényege? — Csak a területileg ille­tékes városi, nagyközségi, járási munkaügyi szakigaz­gatási feladatot ellátó osz­tály vagy csoport végezhet munkaközvetítést. Mégpedig a következő munkakörökre: szak-, betanított és segéd­munkás. Kötelező közvetítés útján alkalmazhatók a ta­nulmányaikat befejezők, az első alkalommal munkába állók. Kivétel ez alól a vég­zős szakmunkástanuló, mert neki lehetősége van arra, hogy abban az üzemben, gyárban maradjon, ahol a tanulóéveket töltötte. Akik­nek a munkakönyvébe a „Kilépett" bejegyzés került, s emiatt szűnt meg a mun­kaviszonyuk, csak kötelező közvetítéssel alkalmazhatók. Ugyanez vonatkozik azokra is, akiknek munkaviszonyát a munkára jelentkezés nap­ját megelőző egy éven beiül két, vagy ennél több esetben a „Felmondás" szüntette meg. — A kőtelező munka­közvetítésnek mi adja az alapját? Van-e mód a mentesítésre? — A munkaközvetítési kötelezettség alapjául a munkakönyvi bejegyzést kell figyelembe venni. Tehát ahogy az előzőekben szó volt róla, ha a munkakönyvbe beírták, hogy „Munkaviszo­nya megszűnt", értelemsze­rűen belép a kötelező köz­vetítés. S különösen érvé­nyes ez arra az esetre, ha a dolgozó a vállalattól a fel­mondást felmondólevéllel, igazolással, vagy meghatáro­zott időre szóló szerződéssel nem tudja igazolni. Mente­sítést a közvetítési kötele­zettség alól egy időre né­hány, népgazdasági szem­pontból kiemelt jelentőségű vállalat kapott. — Milyen előnyt jelent ez a mentesítés? — A mentesítés azt jelen­ti, hogy néhány, népgazda­sági szempontból kiemelt vállalat szak-, betanított és segédmunkást önmaga is felvehet. Az előnye pedig abban van, hogy a bejelen­tett igénye alapján a taná­csok elsődlegesen hozzá luk irányítják a munkaerőt. Te­hát az irányítás szerint mun­kást először is ezek a válla­latok kaphatnak. De ha a tapasztalatok azt jelzik: a vállalatoknál a dolgozók ki­lépése negyedéves szinten az öt százalékot meghalad­ja, a munkaközvetítésnél a rangsorolástól eltérően hát­rányos elbírálásban részesül­nek. — Hogyan segíthetik a munkáltatók a gyors, pon­tos irányítást — melyhez nekik is erdekük rűzödik? — A gyárak, az üzemek időben, rendszeresen az ille­tékeshez eljuttatott igénybe­jelentése meggyorsítja a köz­vetítést. Tehát jelezni kell a területileg illetékes mun­kaügyi osztályon, hogy sür­gősen kinek, hány emberre van szüksége. A kötelező közvetítés külön, erre a cél­ra készült munkalappal tör­ténik. — Van-e helye a napi­lapok hirdetési rovatában a „munkaalkalmak" felso­rolásának? — A vállalatok a helyi napilapokban csak a terüle­. tileg illetékes munkaközve­títő engedélyével kérhetik álláshirdetéseik közlését. De csak a speciális képzettséget igénylő munkakörök jöhet­nek így is számíiásba. A gyárak, üzemek, telephelyek bejáratánál, a tanácsok mun­kaközvetítő osztályainál, cso­portjainál táblán felsorolhat­ják, milyen munkásra van szükségük. De falragaszokon, szórólapokon, lakásokra jut­tatott tájékoztatókon tilos a munkaerő toborzása. — A rendeletben foglal­tak be nem tartását szank­cionálják-e? — A munkaközvetítéshez kapcsolódó utasítások meg­szegése a 17/1968. (VI. T3.) Korm. sz. rendelet 75. pa­ragrafusának 1. bekezdése alapián szabálysértésnek mi­nősül. Éppen ezért 3 ezer fo­rintig terjedő pénzbírsággal büntethető. A szabálysértési eljárást kezdeményezheti a megyei tanács vb munka­ügyi osztálya, s a többi, te­rületileg illetékes szakigaz­gatási szerv is. De maga az utasítás nem a szankciókra épül, s nem is a kilátásba helyezett büntetések adják meg a súlyát. Hanem az a cél, hogy az ötödik ötéves terv feladatainak valóra vál­tását szolgálja a tervszerű, hatékony, átgondolt és össze­hangolt munkaerő-gazdálko­dás! Varga Edit Kétszázezren a Balatonnál A Balatonnál megélénkült az idegenforgalom, és napo­kon belül telt házra számí­tanak. Szerdán karavánok­ban a járművek ezrei érkez­tek az osztrák és a csehszlo­vák határ felől. A tó 24—25 fokra melegedett, de még kellemesen hűsítő vízében szerdán mintegy kétszázezer nyaraló vendég, helyi lakos és kiránduló keresett felüdü­lést. somogyi Kúrolyné felvétele) A Maros utcai sütödében a forróság kalácsillattal kevere­dik, a pékek mégsem munkájuk e kellemesebb velejáró­ját élvezik. Gyakran felsóhajtanak a kemence közelében: ma megint jól befű'öttek. Csakhogy ez a mondás náluk az év minden napjára érvényes Az MTESZ választmányi ülése Tegnap, szerdán délután Szegeden, a Technika Házá­ban választmányi ülést tar­tott a Műszaki és Természet­tudományi Egyesületek Csongrád megyei szervezete. Dr. Erdélyi Ferenc titkár számolt be az idei első fél­éves munkáról, majd az ál­landó bizottságok titkárai is­mertették a szakterületükön elért eredményeket. A megváltozott gazdasági körülmények, új feladatok megoldására serkentették a műszaki értelmiséget — hangzott el az összejövetelen — és a magasabb követelmé­nyeket sikeresen oldották meg. A jelen és a jövő ten­nivalói azonban fokozottabb munkát követelnek. Évadzáró megbeszélés párlprepagaEdisláliBak Tegnap a szegedi járási hivatal épületében, az MSZMP szegedi járási bi­zottságának szervezésében évzáró megbeszélést tartot­tak pártpropagandisták szá­mára, amelyen értékelték az 1975—76-os pártoktatási év­ben végzett munkát. A részt­vevőket Reményik István, a járási pártbizottság osztály­vezetője köszöntötte, s nyi­totta meg az ülést, amelyen részt vett Kovács Sándor, az MSZMP Csongrád megyei bi­zottságának munkatársa is. A megnyitó után Somogy, vári Zoltánné, a járási párt­bizottság munkatársa beszélt a végzett munkáról, eredmé­nyekről és a jövő feladatai­ról az MSZMP szegedi járási végrehajtó bizottságának ér­tékelése alapján. Végül a propagandisták nak egész évi munkájukért ajándékokat nyújtottak át. Kiváló propaganda mun­káért Lenin-plakettet nyúj­tottak át hatuknak: Gruber Jánosnak (Pusztaszer), dr. Rusz Márknak (Deszk), Ka­rancsi Sándornak (járási hi­vatal), Szebcrényi Jenönének (Kistelek), Bakacsi Gézának (Röszke) és Rátkai Sándor­nak, a Szinkron Ktsz elnö­kének. Könyvkiadás A Kulturális Minisztérium Kiadói Főigazgatósága és a Szovjetunió Minisztertaná-" csa könyvkiadási, nyomdai és könyvkereskedelmi össz­szövetségi köztársasági álla­mi bizottságának képviselői Budapesten tanácskoztak a könyvkiadás és könyvter­jesztés együttműködéséről, bővítéséről az új ötéves terv­ben. A jegyzőkönyvet szer­dán a Kulturális Minisztéri­umban magyar részről Gá­bor Viktor kiadói főigazga­tó, szovjet részről I. V. Cshikisvili, a moszkvai álla­mi sajtóbizottság első elnök­helyettese látta el kézjegyé­vel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom