Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-25 / 175. szám

2 Vasárnap, 1976. július 25.' KÉSZÜL A PORTUGÁL KORMÁNYPROGRAM Portugália új kormánya, amely pénteken tette le a havatali esküt Ramalha Eanes köztársasági elnök előtt, szombaton tartja első illését, és várhatólag tíz napon belül terjeszti programját a 263 tagú nemzetgyűlés elé. A pénteken beiktatott kormány a parlamenti pártok közül csupán a szocialistákat képviseli, rajtuk kívül az elnökhöz közelálló katonai személyiségek és néhány független polgári politikus kapott tárcát DIPLOMÁCIÁI KAPCSOLAT INDIA ÉS PAKISZTÁN KÖZÖTT Szombaton hivatalosan ls helyreálltak India és Pakisztán diplomáciai kapcsolatai, amelyek az 1971. évi háború idején szakadtak meg. S. Fida Husszain, Pakisztán új indiai nagykövete megbízólevelének átadásakor kifejezte reményét Fakhruddin Ali Ahmed indiai államfőnek, hogy a két- és többoldalú megállapodások révén sikerül kialakítani a kölcsönös bizalom légkörét a két ország között SPANYOL-AMERIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉS A spanyol cortes külügyi bizottsága pénteken egyhangúlag jóváhagyta a spanyol —amerikai együttműködési szerződést amelynek értelmében további öt évre meghosszabbították a spanyolországi amerikai katonai támaszpontok használatát. A bízottság ugyanakkor visszautasította a szerződést kiegészítő, a „demokratikus reformokról" szóló amerikai záradékot Izrael is segíti a libanoni falangistákat? Bejrút (MTI) galmat és a libanoni Libanonban, az utóbbi hu- zetf-hazafias erőket. nem- te arról, hogy a libanoni jobboldali erők közvetlen táminden körzetben, ahol nemzeti-hazafias erők és szonnégy órában szünet nél- Ismeretes, hogy az ország- mogatást. és fegyvert kapkül folytatódtak a harcok ban a feszültséget állandósí- nak Izraeltől. A lap szerint a tó jobboldali erők folyama- az izraeli fegyvereket éjjea tos és bőkező anyagi támo- lente rakják ki Dzsunie, lipalesztinai ellenállás erői a gatást és segítséget kapnak banoni kikötőben, jobboldali keresztény fegy- a nyugati országoktól. Sőt, Bejrúti megfigyelők hangveres alakulatokkal állnak a harcok során a jobboldal- súlyozzák, hogy a harci eseszemben. A libanoni fővá- tói Izraelben készített fegy- rnények fellángolását előserosban egyre erősebb tüzér- vereket és lőszereket ségi és aknavető tűz zúdult zsákmányoltak, a Nabaa-negyedre. Ugyancsak elkeseredett összecsapások zajlottak le az ország csaknem tízezer északi részében, Tripoli körzetében és a Bejrúttól 30 km-re, keletre levő Aintura közelében. is gíti az arab reakció, élén Szaúd-Arábiával, amely a Az utóbbi hónapokban Iz- libanoni haladó erőkkel való rael ezeknek a csoportoknak leszámolásra törekszik. E automata reakciós körök mindent élés más könnyűfegyvert szál- követtek, hogy meghiúsítsák lított. A londoni című lap a cirkáló The Observer Földközi-tengehajók kapitáaz Arab Ligának a libanoni harc megszüntetését célzó erőfeszítéseit, és megakadáA jobboldali egységek Pén- M^ttM^jg* a»T lyozzák a szervezet e kérdésken egész nap tüzérségi, nyaina*, vaiamini amerixai , ,, géppuska tűz és nyugat-európai diploma- ben hozott határozatainak Tel{ táknak az értesüléseit közöl- megvalósítását. Szolidaritási hét eseteken egész nap aknavető és | alatt tartották a Zaatar-1 palesztin menekülttábort, amelynek védői immár 32 napja állják az ostromot A Nemzetközi Vöröskereszt . A, Béke-vílágtanács kez- gyelik a közeLkeleti képviselője közölte, hogy a feményezésére julius 20-27 ményeket. táborban körülbelül ezer korett a béke- es szolidarisebesült és beteg van, köztük tasj. mozgalmak világszerte , asszonyok és gyerekek. A szolidaritási hetet és külön- mábó1 az Országos Béketasebesü'ltek és betegek elszál- böző akciókat szerveznek a nács nyilatkozatot adott ki palesztin felszabadítáai szervezet és a libanoni demokratikus erők támogatására. Az Országos Béketanács A szolidaritási hét alkallftósára tett kísérletek a jobboldaliak lövöldözése miatt mindmáig kudarcot vallottak. Ami a politikai színteret Kuba - július 26 Huszonhárom évvel ezelőtt, 1953. július 26-án bontott zászlót az a népi. nemzeti mozgalom, amely Bátista kubai diktátor uralmának megdöntését tűzte ki célul. A „Július 26-1 mozgalom" élén egy ifjú ügyvéd: Fidel Castro állt. Hat évvel később, 1959 januárjában a felkelők forradalmi hadserege elűzte a diktátort. A latin-amerikai államok történetében először lépett egy ország szocialista útra. Fontos mérföldkő az ország újkori históriájában a Kubai Kommunista Pártnak a múlt év decemberében megtartott, forradalom utáni első kongresszsusa. A tanácskozáson Kádár János vezetésével részt vett az MSZMP küldöttsége is. A kubai kommunisták kongresszusa világszerte érdeklődést keltett. Kuba fejlődését elegendő néhány sokatmondó adattal illusztrálni: a latin-amerikai országok sorában — lélekszámát tekintve — az első helyen áll az egészségügyi ellátásban, amelyet 11 ezer orvos irányit. Tanköteleseinek 99 százaléka jár iskolába és a középiskolások száma eléri a félmilliót, míg a forradalom előtt mindössze 80 ezer volt. Kuba cementgyártása megháromszorozódott. Az 1976. január Ivel indul első ötéves tervben — a többi között — olyan dinamikus fejlesztést Irányoztak elő, amely a kontinens egyetlen államában sem tapasztalható. Kuba nemzeti ünnepén hazánk közvéleménye nagy rokonszenvvel tekint a távoli szigetországra. Testvéri, baráti együttműködésünket nemcsak az jelzi, hogy a múlt évben kereskedelmi árucsere-forgalmunk meghaladta a 60 millió dollárt, s ezzel minden addigit túlszárnyalt. Beszédes bizonyítéka kapcsolataink szívélyességének a havannai Budapest óvoda, a Magyar Népköztársaság nevét viselő középiskola, a Kubai—Magyar Barátság üvegkombinát, s szakembereink hozzájárulása a kubai forradalom vívmányainak továbbfejlesztéséhez. GY. D. illeti, az Arab Liga főtitká- csatlakozott a Béke-Világtarának küldötte Szabrl el- nác8 felhívásához. A mozgaKholi a vérontás megszűnte- , , . ... tése céljából tárgyalásokat Jom aktivistái békerendezfolytat a szemben álló felek vényeken, röpgyűléeeken isképviselőivel. A. libanoni vérontást imperialista körök, az arab reakció és Izrael szítja, arra törekednek, hogy megmertetik a libanoni helyzeaz tet, és a BVT felhívását. Ezekről a megmozdulásokról az Országos Béketanácshoz hiúsítsák az arab országok naponta érkeznek táviratok erőfeszítéseit, amelyek az és levelek, amelyek azt tükizraeli agresszió következmé- . nyeinek felszámolósára irá- ' gy nyúlnak, hogy szétzúzzák a a magyar közvélemény, a magyar dolgopalesztinai ellenállási moz- zók mély aggodalommal fiHajók a Szuezi-csatornán Egyiptom legújabb kori történelmét lehetetlenség volna megírni a Szuezi-csatorna krónikája nélkül. Azóta, hogy a 173 kilométer hosszú, 90 méter széles vízi utat 1869-ben ünnepélyesen átadták a nemzetközi hajózásnak, az egyiptomi nép szakadatlan harcot vívott jogos tulajdonának birtokbavételéért. A Szuezl-csatorna csaknem egy évszázadon át az idegen uralom és kizsákmányolás jelképe volt. Már a megépítése is több ezer egyiptomi munkás életébe került. A külföldi, főként angol érdekeltségű Szuezicsatorna Társaság még az 1952. július 23-1 forrad61 om győzelme után is állam volt az államban, saját rejtjelrendszerrel és saját zászlóval. Nem véletlenül vált szállóigévé a mondás: „Azt akarjuk, hogy a csatorna legyen Egyiptomért, s ne Egyiptom a csatornáért!" Ezt az óhajt váltotta valóra Gamal Abdel Nasszer, amikor húsz évvel ezelőtt, 1956. július 26-án egy alexandriai tömeggyűlésen bejelentette a nagyfontosságú nemzetközi vízi út államosítását. Nasszer lépése felülmúlta a legmerészebb álmot, azt az óvatosan latolgatott lehetőséget, hogy esetleg nem fogják megújítani az 1968ban lejáró koncessziót. A csatorna törvényes birtokbavételére, a tetemes nyereség kisajátítására, a legdurvább módon, angol— francia—izraeli fegyveres agresszióval viaszoltak a .kiváltságaiktól megfosztott imperialista hatalmak. A Szovjetunió és a nemzetközi közvélemény határozott fellépésének köszönhető, hogy a háború nem szélesedett ki világméretű konfliktussá, s hogy a tániidók — céljuk elérése nélkül — kénytelenek voltak visszavonulni. Az- 1956-1 háború idején xárták le először a Szuezicsatornát, akkor még csak néhány, hónapra. Második alkalommal, 1967-ben, ismét Port-Szaid újjáépült, lakói háború, az izraeli agresszió visszatértek otthonaikba, bénította meg a vízi út for- Megkezdődött a csatorna réggalmát, pontosan nyolc esz- óta esedékes mélyítése, szétendőre. A „hatnapos hóbo- lesítése. A béke mégis csarú" nyolcadik évfordulóján, lóka: a csatorna újra Egyip1975. június 5-én ünnepelték tomé, de a Sinai-félsziget immár harmadszor a csa- csaknem 90 százalékán még torna megnyitását. Az azóta ott vannak a megszálló csaeltelt egy év alatt 82 ország patok. S amíg a közel-keleti több mint 12 ezer hajója válság megoldatlan, addig haladt át rajta. nem zárható ki egy új háMa a csatorna övezetében ború lehetősége, béke honol. Szuez, Iszmailia, B. S. Magyar párt- és állami vezetők üdvözlő távirata Kuba nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz- bal kommunisták életének ponti Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar nagy fontosságú eseménya Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Lázár György, volt, alkotó a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke távi- nistá ratban üdvözölte dr. Fidel Castro Ruzt, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárát, a Kubai Köztársaság forradalmi kormánya elnökét és dr, Osvaldo Dor- távlatait, a szocialista tárticos Torradót, a Kubai Köztársaság elnökét, Kuba nemzeti sadalom teljes felépítésének ünnepe alkalmábóL^ '* a ? • ~ 7--vo<i -<> • Kedves Elvtársak! elismeréssel tekint azokra a A Magyar Szocialista Mun- kiemelkedő sikerekre, amemarxista—lenimódon számolt be ezekről az eredményekről, és jelölte ki a jövő lelkesítő programját. Örömünkre szolgál, hogy _ pártjainknak és kormákáspárt Tső^pönti* Bízóttsága, lyekTt" a "kubar'doÍgótó"nép nyainknak a proletár intera Magyar Népköztársaság a munkásosztály élcsapata- nacionalizmus elvein nyugvó Elnöki Tanácsa és Miniszter- nak, a Kubai Kommunista sokoldalú együttműködése tanácsa, a magunk és egész Pártnak vezetésével ért el a eredményesebbé válik ordolgozó népünk nevében for- szocialista társadalom építé- szágaink és az egész szociaró, elvtársi üdvözletünket sében, a gazdaság és a kul- bsta közösség javara. és szívélyes jókívánságain- túra sokoldalú fejlesztésé- Nemzeti ünnepük alkal-t kat küldjük önöknek, a Ku- ben. A szocialista építő- mából szívből kívánjuk bal Kommunista Párt Köz- munkában elért eredmé- önöknek, es onokon kereszponti Bizottságának, a Ku- nyeik, az Imperializmus és tbl a testvén kubai népnek, bai Köztársaság forradalmi a gyarmatosítás elleni kö- h°Sy ujabb eredményeket kormányának, és a testvéri vetkezetes harcuk, méltán, érjenek el a Kubai Kommukubai népnek a Kubai Köz- váltja ki a testvéri szociális- nista párt elso kongresszusa társaság nemzeti ünnepén, ta országok a világ összes hatarozatainak végrehajtása a nemzei felkelés napja, a haladó erőinek őszinte elisMoncada-laktanya elleni tá- mérését. ban, országuk felvirágoztatásában, a békéért, és a hamadás 23. évfordulója alkal- A Kubai Kommunista ladásért végzett áldozatos mából. Párt első kongresszusa, „..„uátiikhon E jelentős forradalmi év- amely a nemzetközi kommu- n ju a fordulón a magyar nép nagy nista mozgalomnak és a ku- Budapest, 1976. július 24. BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudományés technikatörténetből 137. A zoológia hasznos művelője, a szegedi főiskola volt. tanszékvezető tanára, dr. Abonyi Sándor Földeákon született, 1880-ban. Középiskolai tanulmányait Szegeden végezte, majd Budapesten szerzett oklevelet és doktori címet, 1905ben. A nagytudású Entz Géza professzor mellé került tanársegédnek, majd átment a műegyetemre. 1922-ben az átmenetileg Budapesten működő pozsonyi tudományegyetem adjunktusa "ett. Az állatorvosi főiskolán rendkívüli tanári minőségben az állattant és szövettant adta elő két évig. A budapesti polgári iskolai tanárképző főiskolán 1923-ban kapott tanszékvezető tanári kinevezést, és a főiskolával együtt 1928-ban Szegedre került. Száznál több tudományos publikációjában sejt-, szövet-, élet-, környezet- és rendszertani kérdésekkel foglalkozott az egysejtüekre, a csalánozókra, a rákokra, a rovarokra, a halakra és a kétéltűekre vonatkozóan. Budapesten. 1930-ban halt meg. Dr. Kogutowicz Károly földrajztudós, egyetemi tanár Budapesten született, 1886-ban: Édesapja. Kogutowicz Manó, a neves professzor, a hazai kartográfia megalapítója volt. Egyetemi tanulmányainak befejeztével és apja halálával átvette a Magyar Földrajzi Intézet vezetését, amelyet több vonatkozásban korszerűsített. 1919ben intézetében állították elő azokat a katonai térképeket, amelyekkel a vörös hadsereg hadra kelt. A negyvenes évekre azonban jobboldalt politikai és eszmei áramlatok szószólójává vált. Az első világháborút követő konszolidáció kezdetén az Erzsébet nőiskolába helyezték, majd 1923-tól a szegedi tudományegyetemen az általános és összehasonlító földrajz professzora volt, távozásáig, 1944-ig. Nagyszámú Iskolai atlaszt, falitérképet szerkesztett és adott ki. Elkészítette Magyarország néprajzi térképét. Jelentős munkája a Dunántúlt és a Kis-Alfőldet feldolgozó kétkötetes könyve. Foglalkozott Szeged földrajzi viszonyaival, a város építési problémáival. Az NSZK-beli Württembergben halt meg, 1948-ban. A hazai biológia tudósa, dr. Kolosváry Gábor Kolozsvárott született, 1901-ben. Az érettségi bizonyítvány megszerzése után a szegedi tudományegyetemre iratkozott be, és itt kapott tanári oklevelet és doktori címet 1925-ben. Tanulmányainak befejeztével az egyetem kötelékében maradt, magántanár lett 1930-ban. Tanszékvezető egyetemi tanárrá 1954-ben nevezték ki. Szerteágazó kutatási területén legszívesebben a pókokkal, a rákokkal és a fosszilis koraitokkal foglalkozott. Talán mindenek fölé mégis a Tiszakutatást kell helyeznünk: a Tiszakutató Állomást 1957-től haláláig vezette. Több mint négyszáz tudományos dolgozatot írt, amelyek hazai és külföldi szakfolyóiratokban jelentek meg. Munkásságát itthon és külföldön egyaránt nagyra értékelték. Több tudományos társasági tagság után a Magyar Tudományos Akadémia 1960-ban választotta levelező tagjává. A Tiscia című szaklap 1965-től szerkesztésében jelent meg. és a szegedi biológiai akta szerkesztő munkájában is hosszú éveken keresztül részt vett. Szegeden, 1968-ban halt meg. A peptidkémia kimagasló tudású kutatója, dr. Bruckner Győző egyetemi tanár 1900-ban született Késmárkon. Középiskolai tanulmányainak befejeztével a budapesti műegyetem vegyészmérnöki szakára iratkozott be, de tanulmányait némi késéssel, 1925-ben fejezte be. Egyetemi doktori címet már Szegeden nyert. Ezután különböző beosztásokban a szerves és gyógyszerészi vegytani intézet munkatársa maradt. majd egyetemi tanárrá 1940-ben nevezték ki. Szegedről 1949-ben távozott, amikor a budapesti tudományegyetem szerves kémiai Intézete vezetésére kapott megbízást. Főként fiatal éveiben volt többször külföldi tanulmányúton, amelyek közül kiemelkedik a berlini, amikor a Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként tartózkodott Németországban. Grazban, a híres Pregl professzor mikroanálltlkai Intézetében 1930-ban járt. Munkásságának elismeréseül a Magyar Tudományos Akadémia 1946-ban levelező. 1949-ben rendes tagjává választotta. A haliéi Német Természettudományos Akadémia tagságát 1967-ben nyerte el. A tudományos elismerésekkel szinte egyidőben kapta meg a legmagasabb állami kitüntetéseket is. A Kossuth-díj arany fokozatával kétszer. 1949-ben és 1955-ben tüntették kl. A Munka Érdemrendet kétszer és a svédországi Scheleérmet egyszer kapta meg. Szaktudományági publikációi mellett tankönyvei is igen jelentősek. Az MTA peptidkémia! kutatócsoportját is 6 vezeti. Dr. Schmidt Elégius Róbert bányamérnök és geológus 1902-ben született. Előbb a sooroni bánya- és erdőmérnöki főiskolán, majd 1924-től a szegedi tudományegyetemen tanult. Külföldi ösztöndíjas útja után előbb a Földtani Intézetnél dolgozott, majd 1939-ben a műegyetemen magántanár lett. A felszabadulás után az újjáépítési, azt követően az iparügyi minisztériumnak volt munkatársa. 1949-ben a földtani Intézethez tért vissza. Geomechanikai és hidrológiai. valamint térképfelvételezéssel foglalkozik. Kossuth-díjjal 1956-ban tüntették kl. (Folytatjuk.j