Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-08 / 134. szám

52 Kedd, 1976. június 15. Fogalmok — közelről 3. Külkereskedelmi cserearány A cserearány (terms of trade) olyan mutatószám, amely az export—import árarányokat vizsgálja és amelyet az export és az import árindexeinek viszonya, hányadosa fejez ki. Azt vizsgálja és mutatja ki, hogy' meghatározott időszakban, valamilyen bázisévhez képest a kiviteli vagy behozatali árak milyen mértékben nőttek. Ha a hányados nagyobb egynél, akkor az export árak nőttek jobban, ha kisebb egynél, akkor az import drágult jobban. Ha a mutató egyenlő eggyel, akkor az export termékek és az import termékek áraiban bekövetkezett változás azonos mértékű volt. A cserearányok vizsgálata a kereskedelmi és a fizetési mérleg elemzése szempontjából nagy jelentőségű: nélkülözhetetlen eszköz a külkereskedelemben, a világpiacon érvényesülő ártendenciák felméréséhez, illetve felbecsüléséhez. A cserearányok alakulása jelentősen befolyásolhatja egy-egy országban a gazdasági növekedés menetét. A külkereskedelem ugyanis fontos gazdaságnövekedési tényező, amennyiben a cserearányok alakulásától függően nyereséget, vagy veszteséget okoz a külkereskedelmet folytató ország számára. Ha egy ország növelni tudja a külkereskedelemből származó bevételeit és nyereségét, akkor erősödik felhalmozó képessége s ezzel gyorsítani tudja a gazdaság fejlesztését. A cserearány-romlás hatása és konzekvenciája ellenkező előjelű. A külkereskedelmi cserearány a közelmúltig — a számunkra általában kedvező világpiaci ártendenciák következtében — nem okozott gondot, sőt az alacsony nyersanyagárak gazdasági előnyöket nyújtottak. Az utóbbi két esztendőben hátrányunkra változott a külkereskedelmi cserearány, amit az V. ötéves terv időszakában azzal kell ellensúlyoznunk, hogy a megtermelt nemzeti jövedelem néhány százalékát — export formájában — külföldön kell felhasználnunk. Jól dolgoznak a szövetkezeti bizottságok A diók Kossuth mindig színjeles volt Egyedülálló iskolai értesítőgyüjtemény A világon egyedüli, mint- val a szülőknek, érdeklődőkegy 60 000 darabból álló ér- nek adta az iskola, tesítögyüjtemény birtokosa az Az értesítők kiadása a múlt Országos Pedagógiai Könyv- század második felétől vált tár és Múzeum. A magyar általánossá és rendszeressé, anyagnak megfelelő, ahhoz A Csongrád megyei TESZÖV 1975. december 22-i küldött közgyűlése megválasztotta a különböző munkabizottságokat. Lassan féléves múltra tekintenek viszsza, s az eltelt időt jól használták fel a szövetkezeti mozgalom további erősödése, fejlődése érdekében. Elkészítették és elfogadták a különböző bizottságok működését, jogállását, feladatkörét meghatározó ügyrendet és munkatervet. Az ellenőrző bizottság elkészítette és megvitatta, elfogadta az 1976-ra szóló ellenőrzési programját. A bizottság tagjainak a feladatokat megjelölték'. A nőbizottság két alkalommal ülésezett már, s írásos tájékoztató segíti a jövőben a nőmozgalmat a termelőszövetkezetekben. A tájékoztatás tartalmazza többek között a szövetségi munka korszerűsítése érdekében történt változásokat, s az időszerű nőpolitikai feladatokat örvendetes, hogy a termelőszövetkezetek többségében egyre inkább segítik a nőbizotbságok munkáját és a közös gazdaságok vezetői elvárják, hogy a közgyűlésnek is beszámoljanak a nöbizottság munkájáról. Á szövetkezetpolitikai és jogi bizottság részletesen megtárgyalta az MSZMP XI. kongresszusa határozatának végrehajtásából a termelőszövetkezetekre háruló szövetkezetpolitikai feladatokat. Kiemelte, hogy a legfontosabb a közös gazdaságokban a szocialista vonások erősítése, ezen belül a szövetkezeti tulajdon védelme és gyarapítása, a demokratizmus fejlesztése, az elosztás szocialista elvének következetesebb érvényesítése, a szövetkezeti tagok élet- és munkakörülményének javítása. Nagy érdeklődés mellett foglalkozott e bizottság a termelőszövetkezeti vezetők javadalmazásával kapcsolatos jogszabály végrehajtásának megyei tapasztalataival is. Ez a szegedi, Szeged környéki és Csongrád megyei szövetkezetekben jó ütemben, megfelelően történt. A termelésfejlesztési és áruforgalmi bizottság az objektív sertés-minősítéssel kapcsolatos tennivalókat vitatta meg, továbbá a takarmányellátás vállalati és üzemi tapasztalatait. Meghallgatta az AGROKER tájékoztatóját, megvitatta és hasznos tanácsokkal szolgált az idei gép- és alkatrészellátás könnyítéséhez. A közgazdasági bizottság elemezte a termelőszövetkezetek múlt évi eredményeit, a gazdálkodás főbb tapasztalatait, értékelte a negyedik ötéves terv gazdálkodását, és hasznos útmutatással szolgált az idei, s az ötödik ötéves terv feladataihoz. A közös gazdaságokban és a szakszövetkezetekben is egyre jelentősebb a munkaerővel való okos gazdálkodás, hiszen a tagság öregszik, s az alkalmazottak korösszetétele is lényegesen változik. A munkaügyi és szociálpolitikai bizottság megtárgyalta a társadalombiztosítási törvény végrehajtásának tapasztalatait, továbbá a termelőszövetkezeti testnevelés és sportmunka fejlesztéséről szóló feladatokat Sok hasznos javaslat észrevétel segíti a megye szövetkezeti mozgalmát, így ez a bizottság az SZTK ügyintézői munkakör létszámzárlat alóli mentesítésére vonatkozó javaslatot terjesztett a felsőbb szervekhez. Kedvező intézkedések történnek egyes járadékok nyugdíjra változtatása érdekében is. Az oktatási és versenybizottság értékelte a kongresszusi munkaverseny második szakaszában elért eredményeket, a munka és műveltség vetélkedők tapasztalatait, s foglalkozott a termelőszövetkezeti tagok és vezetők rendszeres továbbképzésével. Az ifjúsági bizottság kiemelt feladatként törődött a szövetkezeti fiatalok versenymozgalmával, vállalásaival, elismerve, hogy a kiváló mozgalmak — „A szakma ifjú mestere" és a „Kiváló Ifjú dolgozó" — a szegedi járás szövetkezeteiben bontakozott ki először. Bár az eredmények és a tapasztalatok egyértelműen vallják, kezdetleges még a mozgalom, de mindenképpen figyelemreméltó, hiszen elősegíti, ösztönzi a termelőszövetkezetekben dolgozó fiatalok alkotó készségének kibontakozását Sz. L. I. Milyen lesz Uszty-Slifliszk? Uszty-llimszk, az Angara folyó partján épülő új város ma már nemcsak hatalmas vízierőműtAéről, hanem a KGST-országok itt épülő legnagyobb közös beruházásáról, a fafeldolgozó-papíripari kombinátról is ismert. A város lakóinak száma 1980-ra eléri a százezret A hatalmas erdőségekkel körülvett Usztyllimszk építése egységes terv alapján folyik. A város tervezőit az vezette, hogy a lehető legkényelmesebb körülményeket biztosítsák a majdani lakosaknak. Uszty-Ilimszkbcn hoszú és kemény a tél, erősen fúj a szél. Ennek! figyelembevételével tervezték meg például a város igazgatásiművelődési központját is. Háromhektáros területen három épületet emelnek. Ezekben kap helyet az igazgatási központ, a párt- és tanácsi szervek helyiségei, egy tizen* négy emeletes/ kétszázötven személyt befogadó szálloda, étteremmel és egykéttermes, 800 személyes mozi. Az egyik épületből a másikba át lehet menni úgy, hogy nem kell kilépni a hidegbe, mivel közös földszinti csarnok köti össze őket. Természetesen a lakóházak is az időjárási körülmények figyelembevételével épülnek. hasonlítható teljességű gyűjteménnyel a szakemberek ismeretei szerint csupán német könyvtárak rendelkeznek. Hiányzik azonban azokbol is az Osztrák—Magyar Monarchia középiskolai értesítőiben 1851-tól 1868-ig megjelent programértekezések jegyzéke, repertóriuma, .kiadva Czernowitz-ban, német nyelven, Franz Hübl által". Kossuth Lajos érdemjegyeit a sátoraljaújhelyi gimnázium egy későbbi értesítője idézi; a diák Kcesuth mindig szinjeles volt. A nagykőrösi református gimnázium értesítőjében jelent meg éppen 120 éve az alföldi városban tanároskodó Arany János híres értekezése „A magyar nemzeti vensidomról". A debreceni Református Kollégium értesítőiben közreadott programértekezések a kollégium égisze alatt működő iskolák történetéről is szálnak; volt időszak, amikor mintegy száz filiáléja volt a kollégiumnak. Így tanított akadémikus rektorként Csokonai Csurgón ós Arany Nagyszalontán. Dokumentumok bizonyítják: mindig is tudós tanárok otthona volt az iskola. A győri gimnázium három, egymást követő értesítőjében összesen mintegy 800 oldal mutatja be Jedlik Ányos életét, grafikonokkal, kísérleti eszközeinek fotóival dokumentált munkásságát. Nem lehetett kis tudású tanár a ryitrai iskola millennium évében kiadott értesítőjének szerkesztője, programértekezésének írója: minden, iskolával kapcsolatos, XVI. századtól megjelent rendeletet, okmányt közöl. Felbecsülhetetlen értékű oktatásügyigazgatás-történetet hagyott ezzel az utókorra. Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum értesítőgyűjteményének legrégibb példányai a XVIII. századból valók, latin nyelvűek. Kelsorolják a professzorok és a tanulók nevét és a tanulók , érdemjegyeit. A még mind} össze 5—G oldalas nyomtat• vanaokat a VJUbáSú. alk^liraf-l-K.a-.ri.re-.lf ztahor" HAZASSAG T " I. kerület Szeged: Varga Kálmén Frigyes és dr. Rudnay Éva, Csönge Zoltán Lajos és Tóth Jolán, Horváth László Sándor és Magyar Zsuzsanna Mária. Gárgyán István és Isaszegl Katalin, Szalontal László és Vincze Jusztina, Vezsenyl Károly János és Takó Eva. Szilágyi Mihály és Dudás Mária, Batancs Sándor József és Németh Irén, Magyar László Ferenc és Nagyszöllősl Irén, Pokrián István Béla és Gárdlán Anna Mária, Savanya Imre Jenő és Gábor Edit. Farkas-Csamangó László és Nagy Irén Katalin, Majoros János György és Biczók Edit, Balogh Antal és Holovár Edit. Farkas László és Ábrahám Erzsébet, Móricz Antal és Veres Katalin. Tótb Vilmos és Némedy Mária, Albert László Ferenc ós Laslcai Katalin. Bodor János Sándor és Barabás Eva házasságot kötöttek. II. kerület Szeged: Födi László Imre és Vincze Viktória Etelka, KocsisSavanya Sándor László és Nagy Etelka. Babai János és Jeney Katalin, Vigh András és Szécsényl Zsuzsanna, István Mihály János ós Bite Éva, Paparánszky Gyula és Schlmanovszky Rozália, Buzdorján József és Kecskés Ibolya Mária, Péter-Szabó Mihály és Nagy Mária Magdolna, Czlrok Szilveszter és Kálmán Rozália, Hidas József és Kádár Mária, Tóth István Antal és Kádár Mária Katalin, Ábrahám István és Ország Julianna. Gyebrovszki Mátyás és Tóth Inén, Fodor István László és Bognár Katalin, Nagy József és Rácz Magdolna házasságot kötöttek. Algyő: Kopaszt Imre és Kapás Rozália, Török József és Pataki Margit, Nagy Vilmos és Radics Piroska. Benyák István és Vida Etelka Éva, Kovács Sándor István és Bakos Etelka Ilona, Szabó Lajos és Molnár Edit, Süli Zakar János Rudolf és Herczeg Magdolna házasságot kötöttek. III. kerület Szeged: Kapornyal József Attila és Dudás Mária Magdolna. Vári Miklós és Tóth Anna, Széli Imre és Takács Tünde. Nagy József Mihály és Ocskó Irén házasságot kötöttek. KLskundorozsma: Gyuris Lajos és Dudás Erika Mária, Ballal Ferenc és Miholka Rozália, Bata István János és Lajkó Edit, Szúnyog Lajos és Lajkó Bva házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Gémes Gézának és Szentesl-Tóth Katalinnak Tibor Attila, Keserű Sándornak és Korom Juditnak Judit. Csomor Sándor Józsefnek és Nóráth Edit Ilonának Zita Edit, Kovács Sándor Tibornak ós dr. Gyórffy Adriennek Nóra, somogyi Miklós Istvánnak és Rusztl Julianna Máriának Éva. Vincze Sándor Józsefnek ós Molnár Rozáliának Sándor József. Szabó Bélának és Farkas Erzsébetnek Irón Eva, Horváth Istvánnak és Czlrka tos Jánosnak és Vadász Margit Katalinnak Szabolcs, Oláh Ferenc Istvánnak es Cslncsi Máriának Ildikó Mária, Tajthy Istvánnak és Patik Juliannának Gabriella, Csikós Jánosnak és Licsauer Editnek Attila, Nagy Ferencnek és Rácz Zsuzsannának Ferenc Gábor, Erdöhelyi Andrásnak és dr. Fekete Juditnak Balázs, Suhajda Gábornak és Rohoska Erzsébetnek Erzsébet, Ladia András Györgynek és Kovács Anna Évának Ákos, Császár Ferencnek és Börcsök Honának Andrea Erika. Függ Istvánnak és Bálint Máriának Róbert István, Androvlcs Zoltán Jánosnak és Tóth-Kása Rozália Etelkának Zoltán, Movik Ferenc Gábornak és Köles Julianna Máriának Péter Adám, Korom János Györgynek és Galiba Editnek Edit, Bugyi Csaba Lászlónak és Acs Margit Ildikónak Ildikó, Tézsla Imrének és BalogVig Lídia Klárának Imre, Tézsla Imrének és Balog-Vig Lídia Klárának László, Varga Zoltánnak és Batancs Ibolyának Gábor, dr. Varga Pálnak és Hegedűs Erzsébetnek Laura, Juhász Imrének és Seregi Évának Zsanett Cecília, Hevesi Imrének és Szemesi Anna Máriának László, Mára Andrásnak és Tóth Ilonának András. Hódi Szilveszternek és Makai Margitnak Béla, Simon Mihálynak és Kothencz Katalinnak Melinda, Benedikt Mihály Gergelynek és Papp Honának András Károly, Pálinko Lászlónak és Madarász Erzsébetnek László, Juhász János Bélának es Ábrahám Klárának Melinda Ágnes, Tóth Józsefnek és Vass Irénnek József. Kárpáti Tibor Istvánnak és ördög Évának Tibor, Szálai Dánielnek és Balog Piroskának Dániel, Pál Józsefnek és Mig Olgának József, Maximilián-Tóth Józsefnek és Rabi Rozáliának Rita, Komlósy Istvánnak és Molnár Arankának István, Ladányi Lászlónak és Rácz Katalinnak Krisztina, Gál Lászlónak és Makai Zsuzsannának Attila Róbert. Dezső Józsefnek és Pónya Ilonának Zoltán József, Szőke Lászlónak és Dobó Gizella Piroskának Szilvia Márta. Várhelyi Géza Istvánnak ós Kis Máriának Zsófia, Kőműves Ferencnek és Bakos Ilonának Zsolt. Berta Istvánnak és IUés-Nómeth Erzsébetnek Csaba. Nyári András Józsefnek és Okányl Erzsébet Klárának András Gábor. Vesmás Bélának és Nagy Ilonának Andrea Ilona, Lajsok János Györgynek és Dvorák Mártának Zsolt, Gecse Istvánnak és Lakatos Ágnesnek Erzsébetnek Márta; Tóth János Györgynek és Dicsa Zsuzsannának Zoltán, Kenéz Lászlónak és Hoilósy Zsuzsanna Máriának Dóra, Földvári Lászlónak és sthul Julianna Magdolnának Attila János, Pataki Jenő Endrének és Pálinkás Eva Anikónak Andrea Éva, Lepény Andrásnak és Német Magdolnának András Norbert nevű gyermekük született. Hl. kerület Szeged: Dávid Mihálynak és Erdei Erzsébet Irénnek Mihály, Farkas Istvánnak és Módra Máriának István, Ábrahám Istvánnak és Soós Irénnek Anita Andrea, Ágoston Istvánnak és Daka Máriának István. Dobál Sándornak és Rácz Gizellának Edit, Soós Istvánnak és Lehman Máriának István Richárd, Turi Gábornak és Vajda Katalinnak Krisztina, Vízhányó Ferencnek és Kovács Editnek Edit, Kismarczi Józsefnek és Nagy Veronikának Veronika Gizella, Tóth Istvánnak és Boros Rózáhak Attila, Jenel Sándornak és Németh Erzsébetnek Tímea Erzsébet, Major Sándor Istvánnak és Zaletnyik Juliannának Sándor Attila, Szabó Antal Attilának és Goldis Anna Máriának István Árpád, Csala Istvánnak és Rózsa Ilonának Beáta, Kisapáti Ferenc Istvánnak és Stramszkl Lenkének Ildikó, Szögi Lajosnak és Batancs Eszternek Eszter, Vincze Jánosnak és Turi Piroskának Róbert, Csizmadia János Mihálynak és Kassai Erzsébetnek Zsolt János, Korogány János Zoltánnak és Négyökril Gizella Annának Henriett Katalin nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Farkas Béla, Kosóczki Nándorné Király Ilona, Gálzó Istvánné Nagy Mária, Mészáros Mihály, Kelemen Anna Katalin, Szécsi András, Volford Miklósné Krisztin-Németh Etelka. Vadász Józsefné Varga Irén, Szabó Ilona, Polczer Lajosné Tóth Katalin, Hódi Vince, Müiler Todórné Stankovics Mária, Bodó György, Dobo Muténé Dékány Anna. Liliom Rozália Julianna, Rajkó Frigyesné Imrovics Erzsébet. Musto Lajos, Takács Józsefné Szél Julianna, Hodeimárszky Tihamér Elek, Tábith Jenő, Jani Ferenc, dr. Bárdosl István, Fazekas Dánielné Nagy Erika Mária. Kisapáti István, Krajkó Andrásné Laczi Erzsébet, Mányof Rezső, Kalauz Judit Leonóra meghalt. II. kerület Szeged: Kecskeméti Sóndorné Ágoston Margit, Laza Péter Pál, Faiggyas Jenő Dánlel, Ökrös Imre, Szalma Andrea meghalt. Algyő: Mészáros György né Lengyel Anna meghalt. III. kerület Szeged: Komlódi László, Ábrahám István. Tóth Istvánné Hajver Etelka, Kopasz Mlhályné Koczka Margit, Virág Ferenené Csonka Rozália, Barna Istvánné Kothencz Teréz. Bezzeg Károly, Kiss János. Kósa Sándor, Tanács Antal, Pintér-Géza, Kacz Gergely Társadalmilag lebecsült munkaköröknél volt szó egy sajtótájékoztatón. Fabók Zoltán, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének főtitkára hívta fel a figyelmet a kommunális és közüzemi vállalatok jelentőségére és gondjaira. A jelentőséget az adja, hogy az iparfejlesztés, a városiasodás, a környezetvédelem elképzelhetetlen nélkülük. Anélkül a mintegy 120 ezer ember nélkül, akiknek a köztisztaságot, az ivóvizet, a civilizáció legelemibb feltételeit köszönhetjük. Mintegy 120 ezren vannak, mégis jóval kevesebben a kelleténél. És ebből erednek az emiitett gondok'. Manapság, amikor annyi szakma között válogathat a pályaválasztó fiatal, ugyan miért jelentkezne akár csatornázási művekhez, akár az annyit szidalmazott ingatlankezelő vállalatok bárjnelyikéhez? És miért ne jelentkezne? — kérdezik viszont sokan, akik ezekben a munkakörökben keresik a kenyerüket. Akik' itt váltak törzsgárda, szocialista brigádtaggá. Hiszen az utóbbi években feltűnően javuló körülmények között dolgozhatnak. Egyikmásik köztisztasági vállalat szociális viszonyai — modern munkásszálló, üdülő, hasznos gépek — bármilyen összehasonlítást kibírnak. Az ágazat egészét is a fejlődés jellemzi, ami pedig a jövedelmet illeti, az előző tervidőszakban átlag 40 százalékkal emelkedett. És a követelményeknek megfelelően emelkedik tovább az ötödik ötéves tervben is. Hiszen a közműves vízellátásban részesülő lakosság további egymillióval növekszik, az ellátási arány 72—73 százalékos lesz 1980-ban. Több mint 30 milliárd forintot ruháznak be víztermelésbe, szennyvíz-elvezetésbe, fürdőellátásba, hévíz hasznosításba. A jelentkezést, a nyomasztó munkaerő-hiányt befolyásolja a közvélemény, amely hajlamos általánosító módon elbírálni, sőt lekicsinyelni a közüzemek és a közüzemiek munkáját. Sokan véleményt hangoztatnak anélkül, hogy fogalmuk' lenne róla, milyen fáradtságos erőfeszítések eredményeként folyik víz a csapból. Anélkül, hogy tudnák, mit jelent egy 300—600 milliméteres csőtörést mély iszapban, rohammunkával helyreállítani. Nyilvánvaló, hogy a kéményseprők, a temetkezésnél, az ingatlankezelő vállalatoknál dolgozók is méltán tartanak' igényt a társadalom megbecsülésére. Legalább annyi megbecsülésre, amenynyi helytállást' — ugyancsak méltán — elvárunk tőlük. L. M. Szennyező kéndioxidból — műtrágya A nagy erőművek környékén mindig sok bajt okozott a levegőbe jutott kéndioxid is. A lengyel tudományos műhelyekben „SIMA" elnevezéssel egy rendkivül hasznos védekező módszert kísérleteztek ki, amely nem más, mint ammóniákkal történő száraz beavatkozás. Az eljárást a gliwicei „Prosynchem" és a krakkói „Separator" intézetek munkatársai dolgozták ki. Az erőművek Jafrréigábe Jattonleges relvények segítségével injekciózzák be az ammóniákot. Az ammónia reakciót idéz elő a kéndioxidban, s ennek eredményeképpen jön létre az ammóniumszulfát, amely mint értékes műtrágya, javítja a talajt a nagy üzemek környékén. Szennyeződés helyett tehát talajjavító műtrágya jut a földbe. Az első berendezést a „Turowi" Erőműnél alkalmazták' sikerrel, s ezután a „SIMA'jí í ^abadalmaztattále,!_,