Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-08 / 134. szám

5 Kedd, 1976. június 15. Alkotó pedagógusok Évente meghirdetik a pe- Simon Erzsébet tanár — kö­dagógusok megyei alkotói zös dolgozatukért. Harmadik pályázatát. Az idei felhívás- díjat Kipper József né, a rösz­ra összesen 91 dolgozat ér- kei általános iskola tanára kezett, ezek közül választot­ta ki a bíráló bizottság kapott. A TIT megyei szer­vezetének 2 ezer forintos kü­legjobbakat. A pályázat dí- löndíját szociológiai témájú jait tegnap, hétfőn délelőtt dolgozatáért Kiss Tamás, a adták át a megyei tovább­képző és módszertani intézet­ben. Az ünnepségen ökrös János, a Pedagógusok Szak­szervezete megyei Bizottsá­gának titkára köszöntötte a November 7. Művelődési Központ igazgatója nyerte el. összesen 27-en részesül­tek pénzjutalomban, köztük Korom Ilona, a megyei ta­nács vb művelőadésügyi osz­pedagógusokat, majd Müller tályának főelőadója, Czékus Józsefné, a megyei tanács vb Lászlóné és Rózsa Dezsőné, művelődésügyi osztályának a bordányi általános iskola vezetője mondott üdvözlő be- tanítói, dr. Bagány Júlia, a szédet, és átadta a legjobb megyei tanács vb művelő­pályamunkákért kat. járó díja­désügyi osztályának főelő­adója, dr. Kiss Lászlóné, a A . Rózsa Ferenc szakközépisko­A pályázat 4 ezer forintos ,„_.<.._ CUJ—J első díját két makói tanár, Kiss Katalin és Gottl Frigyes kapta dolgozatáért. Második díjjal jutalmazták a Juhá la tanára, Szilágyi Ferencné óvónő és Sztvarecz János ta­nár (Zákányszék), Vecser­nyés János, a Pedagógusok Gyula Tanárképző Főiskola I. számú gyakorlóiskolájá­nak tanárait, Miskolczi Jó­zsefnét és Szántó Lajost kö­zottságának munkatársa, Kálmán Ferenc, a zsombói általános iskola igazgatója. Ezen az ünnepségen adták zös dolgozatukért. Ugyan- á g jutalmakat ^^ az igazgatóknak és szakfelügye­Fazekas László szakfelügye lő (Szegedi Közgazdasági Szakközépiskola), valamint Perneki Mihály levéltáros és löknek — összesen 52 peda­gógusnak —, akik a legered­ményesebben dolgoztak az elmúlt tanévben. Tanuló felnőttek Az ország mintegy 900 is­kolájában megkezdődtek az általános iskolai felnőttokta­tásban résztvevők' osztály­vizsgái. Az idén a 8. osztályt több mint harmincezren feje­zik be, 92 százalékuk fizikai dolgozó. Az utóbbi években meg­nőtt az érdeklődés a dolgo­zók általános iskolái iránt. Miként 1975-ben, az idén is 70 ezren tanulnak tovább, pontosabban 50 ezerrel töb­ben, mint öt éve. Az alsó fokú felnőttokta­tásban gazdagodtak és diffe­renciálódtak' a tanulási for­mák. Jelenleg hétféle, külön­böző szorgalmi idejű álta­lános iskolai oktatási forma keretében tanulhatnak a fel­nőttek. Az esti tagozat ki­vételével valamennyi oktatá­si forma tanulói osztályvlzs­gával fejezhetik be a tanévet. A legnépszerűbbek az öt­hónapos munkástovábbképzé­sek', ezen az úton 36 ezren szerzik meg általános iskolai ismereteiket. A felnőttokta­tás történetében még soha nem tanultak annyian a ki­helyezett osztályokban, mint az idén. Jelenleg mintegy 30 ezren vesznek részt ezeken a foglalkozásokon. Ha megöregszünk A gondoskodás szervezett formái Feladatok Az ország lakosságának ként egész Veszprém megyé- álló épületek jó ellátást és mintegy 17 százaléka nyűg- ben és Budapest III. kerüle- kényelmet nyújtanak. Szege­díjas korú — Budapesten a tében bevezette a házi szo- den a 60-as években épült 20 százalékot is meghaladja ciális gondozást. A kisérle- a nyugdíjasok háza. Mivel ez az arány amely, várható- tek eredménnyel jártak és ezek a lakásépítési keretből an növekedni is fog. Az sok tanulsággal szolgáltak, létesülnek, a szociálpolitikai idős emberek jelentős része Amíg például 1969-ben csak- szervek csak a fenntartás­képes önmagáról gondoskod- nem háromezer gondozó ról gondoskodnak. A beköl­ni, vagy családja segít az alig több mint négyezer idős tözők saját lakásukat föl­ellátásban. De mi a helyzet embert látott el, addig a ajánlják a tanácsnak, így a azokkal, akik erre — kisebb, múlt év végén, nyolcezren garzonlakásokért cserébe, a vagy nagyobb mértékben — már 22 ezer rászorulóról tanács nagyobb családoknak képtelenek? gondoskodtak. A gondozók alkalmas lakásokhoz jut, te­kisebb része főfoglalkozás- hát az érdek sokoldalú. Az Egészségügyi Miniszté- ban végzi ezt a munkát, je­rium szociálpolitikai föosztá- lentős számban vesznek részt Az idősekről való gondos­lyán Jakab Anna főosztály- a munkában, tiszteletdíjért, kodásnak ezek a szervezett vezető-helyettessel beszélget- nyugdíjas ápolónők és más formái alakultak ki, a jövő tünk a témáról. Mint el- egészségügyiek, végül vörös- feladata e megoldásokon be­keresztesek is gondoznak lül a lehetőségek és az el­társadalmi munkában. látás, a gondozás színvona­lának növelése, állami és Az idős emberekről való társadalmi erőből egyaránt, gondoskodás legismertebb módon mégis a szociális ott- - • mondotta, az utóbbi két év­tizedben fokozatosan kiala­kultak az idős emberek gon­dozásának különböző formái, melyeknek továbbfejleszté­sén — a gondozás színvona­ej és hűs Intézkedések ez állattartó telepek fejlesztésére A nagy anyagi befektetés- és meglevő tehénállományuk együtt. Ellenőrzik az állami sel épült, jól felszerelt sza- az átlagos színvonal felett támogatással épült istállók kosított állattenyésztési tele- termel. Ahol a meglevő le- 'rendeltetésszerű hasznosi­pek tervezésénél meghatá- hetőségeket sem tudják ki- tását, ha nem tartják meg­rozták már, mennyi állat használni, ott természete- felelőnek, szankciókat alkal­nevelhető bennük, illetve sen nem lenne értelme ilyen maznak. Szigorú az intéz­mennyit muszáj nevelni ah- segítségnek. A fejlesztést kedés, de természetes: ha hoz, hogy ezek a telepek ne szolgálja az az intézkedés külön pénzt adunk valamire, ráfizetéssel, hanem haszon- is, hogy az állatforgalmi joggal elvárhatjuk, hogy azt nal termeljenek. Ha állat- vállalat üszőre csak akkor állományunkat fejleszteni köthet vágási szerződést, ha akarjuk, mindent el kell az tenyésztésre alkalmatlan, követnünk, hogy az előre A termelési rendszerek jól meghatározott tételek ne felkészült szakemberei, az Yettek csak papiroson, ne csak „el- élelmiszeripari főiskola ál­várásként" szerepeljenek, lattenyésztési kara és a ku­hanem a valóságban is tatóintézetek tanácsadó szol­meglegyenek. Fontosak ezek gálata minden nagytizem­a számok, de mások is kap- nek tud segítséget adni ha -telvása": csolodnak hozzájuk Nem kapcsolatot keresnek vele. ,asj intezkedések ebben a/j a leg annyi tehenet kotm az takarmánvtermelés és ágazatban várhatóan gyors istallokba például, amennyit ^^^Xrmanyo^f mlg eredményt hoznak, de a kelf ""fejni°' ame innyit Sén «mek felesége adott a terv ír elő. És ha nem ad A megtermelt takarmány lehetőségeik teljes annyi tejet a tehén ? Szarvas- veszteség nélküli betakarí­marhatartásunk kényes taSa és a tárolási veszteség pontja ez, de szakszerű tar- évről évre visszatérő gond, tással, jó takarmányozással megoldása önmagában is megoldható. óriási nyereség. A rétek és A megyei tanács végre- legelők szakszerű kezeléssel hajtó bizottsága a közeli tübb takarmányt is napokban újra tárgyalt ezek- nak- fontos föladat , . .. , .r . , .. " ,. -„pl- javítasa de határozóit tőinek es telepvezetőinek rol a gondokról es kiinduló ^Jtaga, detaterozott ^ továbbképzését alapnak elfogadta a mező- mtezkeües szuKseges az . .. anvaei érde gazdasagi és élelmezésügyi árokpartok, gatak, utak. fu- es bevezetik az anyagi erde­osztóly intézkedési tenfét. termelő területeinek hasz- ^ltsegen alapuló teljesiU Minden szakosított teleppel nosítására is. menyberezest. rendelkező gazdaságnak A telepek teljes „benépe- Az intézkedési tervekben olyan fejlesztési programot sítése" sem elegendő az öt- megjelölt célkitűzések telje­kell kidolgoznia, amelyek éves terv célkitűzéseinek sítéséhez kérik a telepeken végösszegei a megyei fej- megvalósításához, ezért az dolgozó szocialista brigádok lesztés számait adják és állami gazdaságoknak 2500, támogatását és remélik, hogy mindent el kell követniük a termelőszövetkezeteknek a szocialista munkaverseny hogy a tervben lefektetett ezer tehénférőhely építését m -s meghonosodlk kapjunk érte, amit kértünk. Hasonló, körültekintő, ösz­tönző — és ha kell, számon­kérhető — intézkedések szü­a szakosított sertés­telepek üzemeltetésére is. A kisgazdaságokban a közel­múltban kezdődött és folya­matban levő szervezési, ta­kihasz­nálására ezzel természete­sen semmit nem csökken. Általánossá teszik a tikár­ig mánykészletek, illetve fel­használt takarmányok labo­ratóriumi vizsgálatát, meg­adhat- szervezik a telepek szak­tehát munkásainak, brigádveze­elgondolások évről evre kell előirányozniuk majd a megvalósuljanak. Minden járulékos létesítményekkel évben értékelik az előre­lépést. A szarvasmarha-tenyész­tésben továbbra is a ma­gyar tarka fajtáé marad a vezető szerep, a benne rejlő genetikai lehetőségeket a tenyésztőknek maximálisan ki kell használniok. Lénye­gesen több tejet képes adni ugyanis, mint amennyit most ad, de javító keresztezéssel ez a képesség tovább fokoz­ható. Jelenleg 14 gazdaság végez megyénkben fajtaát­alakító keresztezést Holstein —Fríz fajtával, további tíz telepen látszik indokoltnak a keresztezés. Alapvető té­telként mondja ki az intéz­kedési terv, hogy a keresz­tezési programban csak azok az üzemek vehetnek részt, amelyek jól átgondolt fej­lesztési tervvel rendelkeznek H. D. Iának további emelésén — honokban folyik. A jelenle­fáradoznak az állami és a társadalmi szervek. gi rendszer jó húsz eszten­deje alakult ki; akkor az általános és a fekvőbetege­Az idős emberek ellátásá- ket ellátó otthonokban mint­nak legegyszerűbb és mind egy 15 ezer hely állt ren­kózkedveltebb formája az delkezésre. Ma ez a szám 22 öregek napközi otthona. Az ezer körül van, de a növe­első ilyen otthon 1958-ban kedés és az egyéb gondozá­Budapesten létesült. A kez- si formák kialakítása elle­deményezés országszerte ér- nére sem csökken lényege­deklődést keltett. 1986-ra sen a várakozók száma, ma már 126 öregek napközije iS körülbelül kétezer részo­működötf, á múlt év végén ruló idős ember vár arra, pedig 643 napközi otthon- hogy szociális otthonba jut­ban tölthette napjait több basson Az egészségügyi kor­mint 16 ezer idős gondozott. Jelenlegi terv­Csongrád megyében 33 öre- ™any«" a f®"®1®* gek napközi otthona műkő- időszakban 4000—4500 férő­rlik. A főváros közben na- hely létesítését tervezi, s ez­gvon elmaradt a vidék mö- zej párhuzamosan kerül sor gött, mert amíg Például Ko- ^ otUlonok bizonyos szak. márom megyében tízezer 60 ' évesnél Idősebb lakosra 191 mai átcsoportosítására es napközi otthoni hely jut, ad- további korszerűsítésekre. Az ti'R Budapesten negyvennél ellátás színvonalára jellem­kevesebb. ző: amíg 1955-ben egy gon­A gondozás másik forrná- dozottra átlagosan évi 5800 ja a házi szociális gondo- forintot költött az állam, zás. Ebben azok az idős addig ma ez az összeg meg­emberek részesülnek, akik haladja a 23 ezer forintot, koruk és egészségi állapotuk A gondoskodás kétségtele­miatt szorulnak gondoskodás- ^ színvonalasabb formája ra, és nincs olyan csaladtag- g nyURdijasok háza) amely_ juk, aki ezt vallalhatna. bő] sajnos> még meglehet6_ Az első kísérletek házi sen kevés működik. Az első gondozásra jó tíz esztendeje nyugdíjas ház, amelyet a la­Egerben, Pécsett és Kősze- kók igen nagy örömipel fo­gén történlek, majd Tatabá- gadtak, 1968-ban Budafokon riya, Oroszlány, Nagykanizsa épült fel. Jelenleg a fóvá­és Budapest követte a pél- rosban már hat nyugdíjas t at 1970-ben az Egészség- ház telt meg lakókkal. Ezek, fgy i Riadó a Farkashegyen Hétfőn, kora reggel, Farkashegyen, a riadó után, mint­egy 4000 úttörő kúszott, mászott, kötélen függött, rejtjeles táviratot fejtett meg, futárként száguldott, elfogta az „el­lenséget", és elsősegélyt nyújtott: teljesítette az úttörőpa­rancsot. Az úttörő-hadijáték során és a villámszámháborű­ban ügyességről, bátorságról adott számot, ugyanakkor bi­zonyította: jól ismeri az úttörőmozgalom történetét. A VII. országos úttörőtalálkozó negyedik napja: honvédelmi és sportnap. Sok ezer úttörő ugyanebben az időben a laktanyák­ban, klubokban, a Hadtörténeti Múzeumban ismerkedett a laktanyaélettel, a haditechnikával. Cs&ff, lopott Letartóztatta a Szeged vá- amelyekről hamis nyugtát is rosi és járási rendőrkapi. adott. tányság csalás és lopás aia- Gyanúsítják Horváthot az­pos gyanúja miatt Horváth zal is, hogy Szegeden feltört Tibor 24 éves, Roszke, IV. egy külföldi rendszámú sze­kerület 425. szám alatti la- mélygépkocsit, amelyből kü­kost, aki ez év márciusában lönböző használati tárgyakat otthagyta munkahelyét az vitt el. Ingatlankezelő Vállalatnál s A Szeged városi és járási azóta nem vállait megélhe- rendőrkapitányság kéri azo­tés biztosító munkát. Otthon- kat a károsultakat, akiktől ról minden reggel elindult villanyóracsere ürügyén munkába járást imitálva, va- Horváth különböző összege­lójában bűncselekményeket ket kért és még nem tettek követett el. Újszegeden és ellene feljelentést, jelentkez­Szőregen kiadta magát a há- zenek a rendőrségen a Pá­zaknál a DÉMASZ alkalma- rizsi körút 36, szám alatt az zottjának azzal, hogy vil- I. emelet 12. számú szobá­lanyórát cserél. Ezért 70— ban, vagy a 14-250 telelo­Miniszterúicv kísérlet- a mmtegy aO ff^ranfakáshót vett lek non a 246-os melléken,. Oktatás és tudásvágy Közhelyeink között is gát. Éppen a műszaki fej­elökelő hely illeti meg a lődés következtében az kitételt: a műszaki-techni- lenne a legjobb, ha a szak­kai forradalom korában középiskoláknak ez a tipu­élünk. Az állítás igaz, a sa alapvetően szakmunká­müszaki tudományokban sokat, magasan kvalifikált járatlan ember is érzékeli szakmunkásokat képezne, a rohamos fejlődést, s Mind több gépsoron, mun­nemcsak a világraszóló új- kahelyen a „csak" szak­donságokban, hanem pél- munkás besoroláshoz elen­dának okáért a hazai mü- gedhetetlenül hozzátartozik szaki-technológiai színvo- a középfokú iskolázottság, nal alakulásában. a szakmai és általános E fejlődés sokféle követ- műveltség „érettségi" szint­kezménnyel jár. Talán a je. legfontosabbról tanácskoz- , , k elkénzelések tak május 26-án az ország- , - GlKePzelGSeK OV.41X. XJ 1" valóra váltásához szükség van állami intézkedésekre. gyűlés ipari és kulturális bizottságának együttes ülé­sén, nevezetesen: a műsza­ki szakemberképzés félté. Az Oktatási Minisztérium 1977 végére elkészíti a „ . - • - , műszaki felsőoktatási In­teleiről, a várható igánvek- , ^ •> ről S7Őltnlr tésének programját. Még ebben az ötéves tervben ről szóltak a disputa részt­vevői. A tanácskozás leg­főbb tanulságát hadd írjuk f??T az oteves . leGVD.e.n le mindjárt: a szakember- kido11f°zzLfk a imuazf i f°" u iskolák képzesének korsze­°lSLhlnf,bln rűsitését, s mindazokat az mindjárt képzésnek kell lennie a mindenkori igényekkel. Nem lehet jó az a képzési amely elszakad esti-levelező oktatási for­, mákat, amelyek a műszaki renoszer, pályán d0ig07.ók továbbta­az ipar, nalását teszik lehetővé. A avagy a ^^aság tanácskozás egyik legfőbb tanúsága volt ugyanis. az állami, közoonti intézkedések önmagukban tényleges állapotától. Szel­lemi és anyagi erőink pa- Jf""5 zarlása, ha hiányzik a har­mónia, ha nincsen elegen- ,. . . , , ,, dő szakember ott, Ihol JL£ \ igénylik, s többlet találha­tó másutt. fogadtatni i a közvélemény, nvel. a műszaki pályán A műszaki szakemberek d°^°ZÓkkf' h°8y a leg: száma növekszik. Tíz év jobb iskola ismeretanvagfi múlva a mainál várhatóan is e!évüI elöbb;u,??b; bopv 30—40 százalékkal több közép- és felsőfokú vég­zettségű műszakira lesz szükség, mint napjainkban. Hogyan egyeztethető ez a társadalmi szükséglet az egyéni ambíciókkal? Mi­ként bővülhet a közép- és rendszeres továbbképzés nélkül senki sem tudla el­látni tíz-húsz év múlva munkakörét. Azaz: senki se elégedjék meg p rliolo­má,jávai, az érettségit^'e!, a műszaki területen külö­nösen gyors a fejlődés. felsőfokú oktatás a kívána- "1«bb tos mértékben? Alapkérdé- ftanvaggal gvaranodnak seket említünk, s máris az egycs szakterületek, bonyolult összefüggésekre A népgazdaság szakem. utalunk. Például a mainál bérigényének kielégítésé­pontosabban kett mégha- hez nem elesendő az ok­tároznunk a középfokon tatási Intézménvek sz'rivo­képzett. műszaki székem- nalának növelése; «z>"iksé­ber fogalmát. A műszaki ges hozzá ez e náb-ákon szakközépiskolákban — tevékenykedő szakembere'­hangzott ei a tanácskozá- igényessége, más szóval son is — évente 10—11 ez- tudásvágya is. ren tesznek érettségi vizs- M. D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom