Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-23 / 147. szám

/V Ulo VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! 66. évfolyam 147. szám 1976. fúnius 23., szerda Ara: 80 fillér MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Kádár János fogadta Lars Wernert Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára kedden fogadta Lars Wer­nert, a Svéd Baloldali Párt — kommunisták — elnökét, aki az MSZMP vendégeként tartózkodik hazánkban. Szívélyes, elvtársi légkörben eszmecserét folytattak a két párt hely­zetéről és tevékenységéről, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, valamint az európai kommunista és munkáspártok konferenciája előkészítésének időszerű kér­déseiről. A találkozón részt vett, Gyenes András, a Központi Bi­zottság titkára és Berecz János, a KB külügyi osztalyának vezetője. Lázár György látogatása a XIII. kerületben A miniszterelnök beszédét mondja a munkásgyűlésen Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kedden Budapest XIII. kerü­letébe látogatott. A látoga­tásra elkísérte Katona Imre, a budapesti pártbizottság el­ső titkára. A vendégeket a pártbizottságon Kovács Ká­roly, az MSZMP XIII. kerü­leti bizottságának első titká­ra, Földes Róbert tanácsel­nök, a pártbizottság titkárai, valamint a kerületi KISZ bi­zottság titkára fogadta. Tájé­koztatót adtak a kerület, a kerületi vállalatok fejlődésé­ről, a dolgozók helyzetéről. Ezt követően Lázár György az Elzett Művekbe látogatott, ahol Dutka Antal, a pártbi­zottság titkára és Molnár Ernő, a vállalat vezérigaz­gatója fogadta és tájékoztat­ta a vállalat gazdálkodásá­nak eredményeiről, a válla­lati ötödik ötéves terv főcél­kitűzéseiről. A tájékoztató után Lázár György a nagy­vállalathoz tartozó lemezáru­gyárban termelési folyama­tokkal ismerkedett és mun­kásokkal beszélgetett A Minisztertanács elnöke délután a Láng Gépgyárban folytatta látogatását, ahol Szabó István, a pártbizottság titkára és Kasoly József ve­zérigazgató ismertette a vál­lalat tevékenységét, fejlesz­tési terveit. Ezután megte­kintette a kazángyárat és a gépgyártó gyáregységet s a tiszai erőmű részére most készülő 200 megawattos gőz­turbina próbáját. Az egész napos programot Lázár György a Láng művelődési központban megtartott mun­kásgyűléssel fejezte be. Építőipari teendők Beruházások, lakásépítés Kedden tartotta közgyűlé­sét az Építőipari Tudomá­nyos Egyesület az építők székházában. A 760o tagot számláló egyesület képviselői beszámoltak a társadalmi szervezet eddigi munkájáról, s kijelölték a feladatokat. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter bevezető beszédében rámu­tatott, hogy az V. ötéves tervidőszak megnövekedett feladatai az irányítási mun­ka színvonalának további ja­vítását igényli az egész ipar­ágban. örvendetes — mon­dotta —, hogy az ipari ki­emelt nagyberuházások kivi­telezése jó ütemben halad. 1976—80 között az egyik legfontosabb feladat a köny­nyűszerkezetes építési mód nagyobb arányú elterjeszté­se, ezeknek a szerkezetek­nek a gyártása ugyan megle­hetősen drága, de előállítá­suk nagyobb szériában már gazdaságos lehet. Szó van róla, hogy könnyűszerkeze­tes építőipari gyártóbázist alakítsanak kl, itt készülné­nek az iskolák, bölcsődék és az óvodák szerkezeti elemei. A lakásépítés színvonalának emelésénél a tennivalók kö­zül legégetőbb a szakipari munkák jobb megszervezése, a még meglevő tartalékok feltárása. Eev lakás előállí­tásához szükséges átlag 890 munkaórából ugyanis több mint 600-at a szakipari mun­kák kötnek le. A lakásépítő vállalatoknak arra is gondot kell fordítaniuk, hogy a munkálatok eddigieknél jobb szervezésével ne az év máso­dik felében, hanem egész évben folyamatosan adják át a lakásokat Befejezésül a miniszter kö­szönetet mondott az egyesü­let tagjainak az építőipar különféle feladatainak meg­valósításához nyújtott társa­dalmi segítségért. A közgyűlés alkalmával Bondor József kitüntetéseket adott át az építőiparban és az egyesületben kiemelkedő­en jó munkát végzett szak­embereknek. Az Elnöki Ta­nács a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta dr. Lux László­nak, az egyesület alelnöké­nek, a Budapesti Műszaki Egyetem tanárának. Egy-egy szakember a Munka Érdem­rend ezüst, illetve bronz fo­kozatát kapta. Hat szakem­bernek az Alpári Ignác-em­lékérmet nyújtották át. Tarlón az első rendek Csongrád megyében szőkül a gabona Választást eredmények Olaszországban Áz OKP növelte mandátumainak számát Az SZKP KB üdvözlő távirata az olasz kommunistáknak O Róma (MTI) Több mint 12 millióan ad­ták szavazatukat az Olasz Kommunista Párt jelöltjeire. Az OKP hatalmas sikert ért el a vasárnap és hétfőn ren­dezett parlamenti választá­sokon. Eredménye nemcsak az 1972. évi parlamenti vá­lasztásokhoz képest jelent előretörést, hanem a tavalyi közigazgatási választásokon elért — sokak által kivéte­lesnek tartott — sikerhez vi­szonyítva is. Az új törvény­hozásban súlya, képviseleti aránya csak kevéssel marad el a, kereszténydemokrata párté mögött. A keresztény­demakrata párt szintén sza­vazatokat nyert, és megőriz­te elsőségét — elsősorban a jobboldali pártok rovására. A kisebb pártok ennek kö­vetkeztében érzékeny veszte­ségeket szenvedtek. Az új parlamentben a baloldal és a konzervatív Az orezág legdéltbb vidé­kén — Baranyában — s az ország közepén — Bács­Kiskun megyében — már tarlón vannak az első őszi árpa-rendek. Baranyában a sellyei Ormánság Termelő­szövetkezet, Bács-Kiskunban pedig a tiszaalpári Tiszatáj Tsz fogott hozzá elsőként a kalászosok betakarításához. Rajtra kész az aratás óriási gépezete az ország más vi­dékein is. A vidéki jelenté­sek szerint Baranyában 15— 20, Bács-Kiskunban 25, Győr-Sporon megyében 13— 15, Szolnok megyében 15— 16, Csongrád megyében 21, a Hajdúságban pedig 15 nap alatt akarják elvégezni szin­te kizárólagosan a gépekre bízva azt a munkát, amit hajdan kétszer ennyi idő alatt sem tudott elvégezni „látás tól-vakulásig" tartó munkával a falvak apraja­nagyja. Az előrejelzések szerint napokon belül az ország na­gyobb részén kasza alá érik az őszi árpa. Csongrád megyében vilá­gosodik, szőkül az őszi árpa, elvirágoztak a búzák, a ho­mokföldeken sárgulnak a ke­nyérgabonák. A megye nagy kiterjedésű határában mint­egy 100 000 hektár kalász­tenger vár betakarításra. A felmelegedés hatására meg­gyorsult a kalászosok érése, a betakarítás azonban még így is valamivel később kez­dődik, mint más esztendők­ben, Az időjárás okozta ké­sedelem azonban nem je­lenti azt, hogy a betakarítás befejezése is halasztást szen­ved. Sokat javult ugyanis a gépesítettség. Mintegy 600 üzemképes kombájn áll ren­delkezésre. Az árellenőrzések tapasztalatai Ülést tartott a megyei tanács vb Tegnap, kedden délelőtt dr. Perjési László megyei ta­nácselnök elnökletével ülést tartott a megyei tanács végre­hajtó bizottsága. A testület munkájában részt vett Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára is. A vb napirend­jén szerepelt a hat termelőszövetkezet veszteségének ren­dezése, melyet df. Petjik fstván,pénzügyi és Szilágyi Ernő mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető terjesztettek elő. Az 1974/75-ös árintézkedések tapasztalatairól, a fo­gyasztói árak alakulásáról, valamint az árellenőrzési és ár­hatósági munkáról dr. Paczuk István tanácselnök-helyettes és dr. Bozó Sándor vb-titkár adtak számot. A felnőttokta­tás megyei helyzetéről és az ezzel kapcsolatos feladatokról Müller Józsefné művelődésügyi osztályvezető terjesztett elő írásos beszámolót. A Szeged megyei városi Tanács Végre­hajtó Bizottságának beszámolóját a lakásgazdálkodás ta­pasztalatairól Papp Gyula szegedi tanácselnöknek, a vb tagjának előadásában tárgyalta meg a testület. Majd végül a megyei tanács vb 1976—1980. évekre vonatkozó intézke­dési tervét a megyei tanács elnökének előterjesztésében vi­tatták meg. Valamennyi tárgyalt témával kapcsolatban megfelelő határozatokat hagyott jóvá a végrehajtó bizottság. tömb közötti erőviszonyok összességükben a baloldal javára módosultak. Ez szinte lehetetlenné teszi az eddigi kormányzati keretek fenn­tartását. A baloldal azonban nem érte el az abszolút többséget így az ország kor­mányzása szinte megoldha­tatlannak látszik. A szenátusi választások végeredménye (Zárójelben az 1972. évi adatok): 40 százalék (38,1) 135 m. (136) 34 százalék (28,5) 117 m. (94) 10,2 százalék (10,7) 29 m. (33) 3,1 százalék (5,4) 6a (11) Kereszténydemokrata Párt Olasz Kommunista Párt Olasz Szocialista Párt Szociáldemokrata Párt (Folytatás a 2. oldalon.) Az árellenőrzési és árha­tósági munkát legutóbb 1974-ben tekintette át a me­gyei vb. Azóta megnőttek az árellenőrzéssel kapcsolatos feladatok, követelmények. Az elmúlt időszakban a tisz­tességtelen haszonról, az ár­vetés-készítési kötelezettség­ről, a szerződéses árfegye­lemről megjelent jogszabá­lyok a társadalmi követel­ményeket jobban figyelembe vevő árpolitikát eredmé­nyeztek. Általánosságban megállapítható: a vállalatok és szövetkeze­tek a korábbinál tervsze­rűbben — s a jogszabá­lyoknak megfelelően — alakítják ki áraikat. Az ellenőrzések során a me­gyei tanács vb szakigazga­tási szervei nem kívánatos, a politikai célokkal nem egyező tevékenységre ls buk­kantak. Így például hat me­zőgazdasági szövetkezettől mintegy 928 ezer forintot vontak el jogosulatlan ár­bevétel és árdrágítás miatt. Az építőanyagipar és az épí­tőipar kiegyensúlyozatlan piaci helyzete is hozzájárult ahhoz, hogy egyes szerveze­tek a megengedettnél ma­gasabb áron dolgoznak. Elő­fordul az, hogy különálló munkákat összevonnak és így magasabb haszonkulcsot érvényesítenek. Ezt a jog­szabály nem teszi lehetővé. A szentesi építőipari szövet­kezetet épp a haszonkulcs nem megfelelő alkalmazása miatt csaknem 117 ezer fo­rint jogtalan nyereség visz­•szafizetésére kötelezték. Az ipari üzemekben. tartott vizsgálatok során azt tapasz­talták, hogy azoknál a gazdálkodó egy­ségeknél adódott legtöbb hiányosság, ahol hiányos a jogszabályismeret, nem megfelelő az ármunka Irá­nyítása, ellenőrzése, s nem működik a belső el­lenőrzés. Így például a vá­sárhelyi Szilikátkémiai Isz­ben. a kiszombori Vegyes Isz-ben és a vásárhelyi HÓD­MODELL Ruházati Isz-ben. Joggal kifogásolható az a vállalati magatartás is, mely a gazdaságos termékszerke­zet kialakítására és az ex­porttevékenység növelésére való hivatkozással megszün­teti a hatósági árformába tartozó olcsó, tömegigénye­ket kielégítő gyermekruhá­zati cikkek gyártását, mint ezt például a csongrádi Ru­házati Isz-ben tapasztalták. Ugyanakkor a mindszenti és a szentesi Háziipari Szövet­kezet bebizonyította, hogy megfelelő anyagbeszerzési gyakorlattal, takarékos anyaggazdálkodással, jól szervezett termeléssel a hatósági árformába tar­tozó termékeket is lehet gazdaságosan előállítani. A kereskedelmi vállalatok és a fogyasztási szövetkeze­tek 1974-től évenként tervet készítenek árpolitikájuk ala­kítására. A viszonylagos ár­stabilitást tevékenységük eredményességének javításá­val, tehát a forgalom növe­kedésével, az ésszerű költ­séggazdálkodással, a lehető. ségek jobb kihasználásával szándékoznak elérni, nem pedig áremeléssel. A piaci árak kedvező irányba törté­nő befolyásolása érdekében a tanácsi kiskereskedelem és néhány fogyasztási szö­vetkezet az átlagosnál kisebb árrést alkalmazott, amennyi­ben nem a MÉK-től szerezte be az árut. A vb megállapította, hogy az árellenőrzések színvonala az elmúlt években javult, de a kívánt hatékonyságot — különösen az építésügy és a magánkisipar területén — még nem érte eL Nagyobb gondossággal, rendszerességgel, szakérte­lemmel az indokolatlan áremelések megelőzésére kell törekedni. Jelentősek a feladatok a zöldség- és gyümölcskeres­kedelemben. A feltárt sza­bálytalanságok esetén a jö­vőben olyan bírságokat szükséges kiszabni, amelyek visszatartó erejűek. Ez év áprilisában akként határozott a megyei tanács vb, hogy a megyei tanács elnöke hat termelőszövetke­zet veszteségének rendezését terjessze fel egyedi elbírá­lásra a Pénzügyminiszté­riumba. Ennek megtörténte és a szükséges egyeztető tár­gyalások alapján a baksi Magyar—Bolgár Barátság, a deszki Maros, a földeáki Egyetértés, a tápéi Tiszatáj és a sándorfalvi Magyar— Lengyel Barátság Termelő­szövetkezetek múlt évi vesz­teségének rendezésére dotá­ciót, visszatérítendő állami juttatást és veszteségrende­zési hitelt engedélyezett. Ugyanakkor részletesen elő­írta a veszteségrendezés fel­tételeit is a végrehajtó bi­zottság, amelyek szigorúan behatárolják a tsz-ek gazdál­kodását. A vb határozottan felhívta arra a figyelmet, hogy a tsz-ek vezetőinek nagy felelősséget és fegyel­met tanúsítva kell gazdál­kodniok. Megkapják a kü­lönböző szervek segítségét, ugyanakkor fokozottan és rendszeresen ellenőrzik te­vékenységüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom