Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-23 / 147. szám

Szerda, 1976. június 23. Az együttműködés hatékonyan Megkezdődött szolgálja a két ország népeinek a leszerelési érdekeit M ülésszak Koszigin—-Kekkonen-meg beszélés 0 Moszkva (TASZSZ) során áttekintették a szovjet Alekszej Koszigin, a Szov- —finn együttműködés to­jetunió Minisztertanácsának vábbfejleíZtésének kérdéseit elnöke, kedden megbeszélésé Ez az együttműködés haté­/folytatott Urho Kaleva konyán szolgálja a két on Kekkonen finn köztársasági elnökkel, akt a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a szov­jet kormány meghívására érkezett munkalátogatásra a Szovjetunióba. A baráti légkörben és a szág népeinek érdekelt, va­lamint az európai béke és a nemzetközi biztonság ügyét. Ismét kiemelték a Szovjet­unió ée Finnország között 1948-ban kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös kölcsönös megértés szelle- segítségnyújtási szerződés Je­mében folytatott beszélgetés lentőségét. Mar/aí József Hanoiban tárgyal 0 Hanoi (MTI) Thach és Hoang Luong kül­A hivatalos látogatáson űgymlnlszter-helyettesekkel s Hanoiban tartózkodó Marjai a vietnami külügymlniszté­József külügyminisztériumi tíum más vezetőivel. Talál­államtitkar megkezdte tár- . .. - _ gyalásait a VDK külügymi- kozott Nguyen Duy Trinh nisztériumában. Megbeszé- miniszterelnök-helyettessel, a lést folytatott Nguyen Co VDK külügyminiszterévé!. 0 Genf (MTI) Genfben kedden megkezd­te munkáját a leszerelési bizottság nyári ülésszaka. Viktor Lihacsov, a Szov­jetunió képviselője, felszó­lalásában a többi között hangoztatta, hogy a leszere­lési bizottság olyan körül­mények között újította fel munkáját, amikor folytató­dik a nemzeközi feszültség enyhülésének folyamata. En­nek egyik újabb megnyilvá­nulása volt, hogy május 28-án Leonyid Brezsnvev. az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára és Gerald Ford. az Egyesült Államok elnöke szerződést írt alá a békés célú föld alatti atomrobban­téeokról. Ez a szerződés, a korábban elért megállaoo­dásokkal együtt, újabb lánc­szem azoknak az intézkedé­seknek a sorában, amelyek a nukleáris robbantások tel­jes és általános betiltását célozzák. A szovjet delegátus aláhúzta: rendkívül font<JB az új tömegpusztító fegyver­fajták kidolgozásának és elő­állításának betiltása. i eredmények Olaszországban A szovjet-magyar együttműködésről Mihail Leszecsko nyilatkozata Republikánus Párt Liberális Párt Szociáldemokrata— Republikán us— Liberális Párt közösen ÜJfastszta Párt Dél-tiroli Néppárt Egyéb listák Összesen: (Folytatás az 1. oldalról.) 2,7 százalék (3) 6 m. 1,4 százalék (4,4) 2 m. 1,3 százalék 0.6 százalék 0,5 százalék 0,2 százalék m. »c mandátum (5) (») (26) (2) A képviselőházi választások végeredménye (Zérójelben az 1972. évi adatok): Kereszténydemokrata Párt Olasz Kommunista Párt Olasz Szocialista Part Újfasiszta Párt PSDI (Szociáldemokrata P.) PL1 (Liberális Párt) PR! (Republikánus Párt) PR (Radikális Pórt) DP (Demokratikus Proletárok) Dél-tiroli Néppárt Összesen; 38,7 százalék (38,7) 263 m. (266) 34,4 százalek (27,1) 228 m. (179) 9.6 százalék (9,8) 57 m. 6.1 százalék (8.7) 35 m. 3,4 százalék (5,1) 1,3 százalék 3,1 százalék 1,1 százalék 1,3 százalék 0,5 százalék (3.9) (2,8) 15 m. 5 m. 14 m. 4 m. 6 m. 3 m. (61) (58) (29) (20) (16) (0) (0) (0) 630 képviselői mandátum m. — mandátum 114. A választási eredmények Az új parlamentben két, legfőbb meghatározó jellem- teljesen egyenlő erejű tömb zője, hogy érezhetően pola- áll szemben egymással; a rtzálódtak a politikai viszo- baloldal, amely 295 szava­nyok, amelyek fokozott bi­zonytalanságban, lngatag­fiágban Juthatnak kifejezés­re. Az OKP történelme leg­nagyobb választási sikerét könyvelhette eL A szocia­lista pórt ezzej szemben, bár kismértékben, szavazatokat veszített, és eredménye messze elmaradt a párt ve­zetőinek várakozásaitól. Glo­vanrii Mosca, a párt főtitkár­helyettese, az éjszaka lemon­dott. Ez a tény ls jelzi a csalódást, és a várható vitát a szocialista párton belüL A szélsőbaloldali csopor­tosulások, amelyek a balol­dalt megosztó jelleggel lép­tek fel, helyet szereztek ma­guknak a képviselőházban (a szenátusban nem). Jelenlé­tükkel a baloldal parlamen­ti súlya megközelíti az 50 százalékot. Kérdéses azon­ban, milyen politikát foly­tatnak majd a kisebb cent­rista pártok, tömegesen ve­szítetek szavazatokat, és ve­szített az újfasiszta párt is. Ezek a veszteségek a KDP megerősödésének forrásai. A kisebb pártok szerepe, befo­lyása szinte jelentéktelenné vált. Vereségükkei az új parlamentben megszűnt a centrista többság lehetősé­ge. Ugyanígy megszűnt az. előző parlamentben meglevő kereszténydemokrata—új­fasiszta többség is, amelyet a KDP számtalan esetben ki­használt céljaira. zatra számíthat összesen (OKP, PSZP. szélsőbaloldal), és egy konzervatív tömb, 300 szavazattal (KDP. szo­ciáldemokraták, republiká­nusok, liberálisok). Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkára a Központi Bizott­ság nevében üdvözlö távira­tot küldött Enrico Berlin­gueroek, az OKP főtitkárá­nak. Az SZKP üdvözlő távirata 0 Moszkva (MTI) A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának Központi Bi­zottsága üdvözletet intézett az olasz kommunistákhoz és demokratákhoz, a június 20— 21-1 olasz parlamenti válasz­tásokon elért jelentós győ­zelmük alkalmából. 0 Moszkva (TASZSZ) „A Szovjetunió és Magyar­ország minden területen si­keresen megvalósuló együtt­működése ebben az. Ötéves tervben új, magasabb fokra emelkedik" — állapította meg a TASZSZ tudósítójá­nak adott interjújában Mi­hail Leszecsko. a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökhelyettese. M. Leszecsko, aki a szov­jet—magyar gazdaság! és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközt bi­zottság Budapesten június elején megtartott 17. üléssza­kán a szovjet delegációt ve­zette, közölte, hogv az SZKP XXV. és az MSZMP XI kongresszusán hozott határo­zatok tényében megvitatták a szovjet—magyar gazdasági kapcsolatok hatékonysága to­vábbi növelésének útját, A bizottság nagy figyelmet fordított a szovjet és a ma­gyar kormányfő múlt év ok­tóberi tárgyallásaln elért megállapodásokból fakadó feladatok teljesítésének me­netére. A többi között kor­mányközi megállapodásokat írtak aló szovjet műszaki se­gítségnyújtásról a Magyar Hajó- és Darugyár rekonst­rukciójához és a Magyaror­szágon létesítendő ásvány­olaj-termékvezeték építésé­ben való közreműködésről. Leszecsko elmondotta, hogy az < gyárban készült folyami vontatóhajókat és úszódaru­kat jól ismerik a Szovjet­unióban. A mostani ötéves tervben a vállalat termékel­nek több mint a felét a Szovjetunióba fogják szállí­tani. Az üzem rekonstruk­ciója lehetővé teszi a terme­lés bővítését, a műszaki el­látottság fokozását. A magyar gazdaság szem­pontjából nagy jelentősége van annak az együttműkö­désnek, amely négy magyar­országi szénbánya és egy 1500 megawatt kapacitású hőerőmű építésében valósul meg. Az erről szóló meg­állapodást a közeljövőben (rják alá. A szovjet, vállala­tok dolgoznák majd ki a tervdokumentációt és egyes berendezéseket szállítanak. Mihail Leszecsko a továb­biakban elmondotta, hogy a telenleg) ötéves tervben a Szovjetunió és Magvarorsrá» külkereskedelmi fontaimé­nak növekedése következté­ben jelentősen megnőtt a két ország közötti teherszál­lítások volumene. A bízott- demei az autóbusz-alkatré­ság intézkedéseket hagyott szeli, fődarabok egységesíté­jóvá a szállítások blztosítá- sé, aluminészkáló lámpák sára. A folyami szállítás gyártásához szolgáló nagy igénybevétele lehetővé te- teljesítőképességű gépsor ki­szí, hogy pótlólagos beruhá- dolgozása, a nagypaneles la< zások nélkül növeljék a Du- káslpítés tökéletesítése, nán történő szállításokat, és részlegesen tehermentesítsék a vasúti forgalmat. — A Szovjetunió és Ma­gyarország műszaki-tudomá­nyos együttműködése ered­ményesen alakul súlyozta Mihail —> A két. ország tudósai a Je­lenlegi ötéves tervben há­romszáz közös témán dolgoz­nak. Ezek közül említést ér­M. Leszecsko végül ki­emelte, hogy a bizottság jó­váhagyta a termékgyártás szakosítása és kooperációja gazdasági hatékonyságának számítási módszerét. E do­— hang. kumentum elfogadása ked­Leszecsko. vezőbb feltételeket teremt a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti gáz­daságl integrációs folyama­tok bővítéséhez. Emberiestéggel a békéért f Clést tartott a Magyar Vöröskereszt 0 Budapest (MTI) vében csatlakozott a Béke­világtanács elnökségének új A Magyar Vöröskereszt stockholmi felhívásához, tá­országos elnöksége keddi _ .. . , , ülésén megvitatta a Vörös- m?«a"a ég tevékenysegevc-l kereszt első, Belgrádban előmozdítja a felhívás cél­megrendezett béke-vllágkon- kitűzéseinek valóra váltását, ferencléjának ajánlásait, és Együttműködik a magyar határozatot fogadott el. A uáVam„,-0l-B,m.1 Am „:„„. Magyar Vöröskereszt saját ^Kemozgalommal és részt tevékenységével a liga jel- ve»z annak minden olyan szavának — per humanlta- akciójában, amely hozzájárul tem ad paeem (emberiesség- a világbéke megszllárdításs­gel a békéért.) — megválóul- j102 tésáért küzd — hangsúlyoz- * >'" 5 za a határozat. A Magyar Vöröskereszt A Magyar Vöröskereszt országos elnöksége keddi ülé­szervezetelnek mindennapos »én dr. Tléczey László egy. tevékenységét az akcióprog- temi tanár, az országos bó­rám figyelembe vételével ketanács alelnöke átnyúj­tervezi és szervezi. Az orszá- totta dr. Gegesi Kis Pál gos elnökség munkabizottsá- akadémikusnak, a Magyar got hozott létre, amelynek Vöröskereszt elnökének a fó feladata a belgrádi ak- magyar békemozgalom ki­clóprogram végrehajtásának tüntető jelvényét, tanulmányozása és figye- B2t kevetöen*az e,nftkség a Magyar df Vldosfalvy Magda főtit­kárhelyettes előadásában megvitatta az Ifjúság családi Az országos elnökség a életre nevelése és a Vörös­Magyar Vöröskereszt több keresztes mozgalom kapeso­mint egymilliós tagsága ne- latát. lemmel kisérése Vöröskereszt tevékenységé bén. BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudomány­és technikatörténetből rsn Csonka Ferenc, Szeged város vegyésze, Cson­ka Jánosnak, a motor- éi autógyártás hazai út­törőjének, a karburátor feltalálójának bátyja 1848-ban született Szegeden, az Alsóváros főut­cáján volt Tsonka Vince kovácsmühelye szom­szédságában. A családi hagyományoktól eltérő­en nem maradt otthon az üllő é» a kalapács mellett, életcélul a természettudományok elsajá­títását választotta. A szegedi főreáliskolában vé­gig kitűnően tanuló későbbi barátjával és kol­legájával, Vánky Józseffel versengve buzdítot­ták egymást a minél jobb eredmények elérésére. Életpályájuk egybeforrt, együtt mentek fel gya­log Pestre, hogy az Ipartanodában tovább mé­lyítsék ismereteiket. Egyetemi tanulmányaik alatt is mindig jó barátok maradtak, és később ugyan­abba a főreál iskolába kerültek vissza tanárnak — Vánky állat- és növénytanos volt —, ahol együtt kezdték középiskolai tanulmányaikat. Tanulmányainak befejeztével, rntnt évfolyam­elsőt fogták benn az egyetemen első tanársegéd­nek. Mellette második tanársegéd, a későbbi nagynevű professzor, Ilosvay Lajos volt. Mérnö­ki diplomája utáni tanári oklevelét is megszerez­te. és ezután haza lőtt szülővárosába tanítani. A főreáliskolában vállalt állást 1877-ben. Kémlát, fizikát, matematikát és természetrajzot tanított, kiadós óraszámban, de azért szakított arra is időt, hogy az iskolában megteremtse a kémiai szertárat, mert szilárd meggyőződéssel vallotta, hogy a kémiát a legelemibb kísérletek bemuta­tása nélkül nem lehet érthetően tanítani. Ezen túlmenóleg oktatási rendszerébe a kémiai gya­korlatokat is bevezette. Fő állás mellett a tanító­képzőben, a felsőkereskedelmi Iskolában, vala­mint a fa- és fémipari iskolában is ő tanította a vegytant. Szeged város törvényhatósága 1984. március havi közgyűlésén elhatározta, hogy a mérnöki hivatalhoz hasonlóan, városi vegyészi hivatalt állít fel, amely ugyanazon év december 1-én meg is kezdte működését, és vezetésére Csonka Fe­rencet kérték fel. Az egész országban — az ala­pítási időt tekintve — ez volt a negyedik ilyen Intézet. Csonka előbb megtartotta tanári állását is a hivatal vezetése mellett, csak 6:i éves korá­ban vált meg az iskolától, és így 1911-től csak az intézmény vezetésével törődött. Hivatali mun­kájában elsősorban élelmiszerek vizsgálatával és azok hamisításának felderítésével foglalko­zott. Ezek mellett, a város érdekeit szolgáló szak­kérdések, mint, az ívóvíz és a vllágítógáz — tech­nológiai megoldásában ls aktívan közreműködött. A város vízvezetékének tervezésekor Csonka Fe­renc véleményét is kikérték. Az eredeti elkép­zelések szerint, a város Vízellátására a Tisza és a Maros vizét szándékoztak felhasználni. Ezt a tervet Csonka nem javasolta kivitelezésre, ha­nem az artézi kutak rendszerét támogatta. Ja­vaslatát elfogadták, igy egy kicsit neki is köze van ahhoz, hogy Magyarországon először Sze­geden épült vasbeton víztorony, Zielinszky Szi­lárd tervei alapján. Az élelmiszerek közül Csonka Ferencet első­sorban a szegedi paprika érdekelte, és maradt mindvégig legalaposabban művelt munkaterüle­te. A panrikamlnősítés módszerének alapjai tőle származnak, és az Idegen festék kimutatására kidolgozott eljárása még ma is döntő vizsgálati metódus. Elejében csak egyedül dolgozott labo­ratóriumában, amely akkor az ún. bérházban volt, majd késóbb kapott munkatársakat, köztük a nagyon tehetséges Fodor J, Kálmánt, aki egye­temi évei alatt Emil Físcher tanítványa volt. Csonka Ferenc sokat tett a szegedi fűszerpapri­ka világpiaci rang iának elismertetéséért ls, Or­szágos szaktekintélyeket és intézményeket moz­gatott meg ennek érdekében, már a tízes évek kezdetétől. Csonka Ferenc 71 éves korában — 37 eszten­dei szolgálat után — 1925-ben vált meg a veze­tői munkakörtől, de a paprikaminősítéseket to­vábbra ls 6 végezte. Az Intézmény később Új­szegedre költözött, ahova kedves munkahelyét már nem követte, végképp nyugalomba vonult. Csonka Ferenc nagv elhivatottságú szakember volt. Népszerű előadásokat tartott, a Szegedi Híradó é» a Szegedi Napló hasábjain megjelent cikkeiben a város közgazdasági és közegészség­ügyei kérdéseivel, élelmlsZCrhamisitási esetekkel foglalkozott. Szakmai munkáiban elemzően szá­molt be a szezedi bor tulajdonságairól és külön­böző hamisítási turpisságok analitikai feldwí'S­sárél, Váradl Gézával közösen írott könyve, amely német nvelven is megjelent, a szegedi paprikának sokáig egyetlen és alapvető szakíor­rásának számítolt. A hazai szaklroda'ombar, több jeles munkát, tett körzé, amelyek zöme a paprikakémiával foglalkozik. Csonka Ferenc öreg korára elköltözött Szeged­ről Mátraházára, egvlk fiához. A Kékestetó— Mátraháza távolságot még 90 éve* korában is naponta gyalog tette meg. Mátraházán halt meg 92 éves korában, 1940-ben a Farkasréti temető­ben temették él. (Folytatjuk.) » I )

Next

/
Oldalképek
Tartalom