Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-22 / 146. szám

3 Kedd, 1976. június 22: Befejezni nem lehet Benzingyártás A Zalai Kőolajipari Vállalatnál az elmúlt év első felében indult meg a 86 oktánszámú normál benzin gyártása. A benzingyártó berendezéseket a vállalat szocialista brigádjai és műszaki kollektívája tervezte, Illetve építette. Ezzel lehetővé vált, hogy a dél-zalai kőolaj teljes mennyiségét helyben feldolgozzák. Korábban az olajat Komáromba szállították. Az üzemben 1975-ben húszezer, az idén már csaknem negyvenötezer tonna normál benzint gyártanak. Képünkön: tárolótartályok. Népfront és várospolitika Vitatkoznak arról, hogy a apróbb mozzanatokat és ab- ra: a társadalmi értéket vépanel házak külső képe mi- ban sincs semmi kivetni va- deni nemcsak állampolgári lyen közérzetet okoz. Azért ló, hogy érzékenyek, az új kötelesség, hanem egyéni éris szót kérnek, ha elhanya- mellett a hagyományokkal dek is. goltnak, leromlottnak látnak is törődnek. Különösen a • egy utcát. Felháborodnak, régi városrészekben lehet Egy újabb gond: az életamikor észre veszik, hogy tapasztalni ezt. A tápéiak körülmények különbözőek a dühöngő emberek pusztítják például évek óta gyűjtik városrészekben. Egyik hea fákat, letapossák a virá- azokat a dokumentumokat, lyen azért szólnak, hogy a gos kerteket. Terebélyesedett amelyek az évtizedekkel ez- szennyvíz nyílt csatornában tehát az otthon fogalma, előtti, de a mai életmódról folyik, máshol, hogy a buMeghosszabbították, kivitték is pontos információkat ad- szok nem öt, hanem tízperaz utcákra és a terekre. A nak. A népfront városi ér- cenként járnak. Egyes kecsaládi fészek nemcsak a tekezletén — a közelmúltban rületekben sokkal több az négy falat jelenti, hanem a — küldöttük kérte, hogy eb- idős ember, mint a fiatal, szűkebb környezet, a város- ben a törekvésükben segít- ezért nehezebben tudják elrész, kerület is beletartozik se őket a város. Egy tájhá- képzeléseiket megvalósítani, ebbe. zat szeretnének kialakítani. Mindenképp hasznos lenne, * ahol őriznék a dokumentu- ha a jövőben a lakóközösJó ez. Nem esztétizáló haj- mokat, de hely lenne a ki- ségek együttműködési szerlamot, egy sajátos kifino- állításra is, hadd lássák az ződést kötnének az üzemekmulást, beteges érzékenysé- újszegediek, ságvári-telepiek keL Természetesen ott, ahol get, hanem az élet minősé- stb., milyen az ő életük, mi- indokolt és erre szükség van gének alakulását mutatja, ként változott az. Dicsére- és a vállalatok valóban tudAz emberek igényesebbek tes a városrészekben a ma- nak segíteni. Egy ilyen lettek önmagukkal szemben, gamutogatása, és szerencsé- együttműködéstől az életköA szebb lakás, kocsi, kert, re a tápéiak nincsenek egye- rülmények további javulását külföldi utak mellett, szebb dül ebben. Sajnos, az ellen- lehet várni. környezetet is akarnak, pólus is felfedezhető, elsőOlyat, ahol hétköznapjaikat sorban az új lakónegyedekkellemesen eltöltik. Rájöttek ben. arra, hogy a mindennapiság • vezésében, formálásában mi nagyon fontos lenyeges meg- Hogy mi az oka ennek? többen részt vegyenek. határozója életmódjuknak. A helyi nepfrontbizottsagok- Igéretes ez a program mert Tt rtnr 111 nTnmnnnl- V\ r~\ nnl mmlronM lrnM/íniitr Iri ® ^ ' Végülis a népfront várospolitikájának az a célja, hogy a jelen és a jövő terEz az új szempont úgy be- nál gyakran kérdezik kifurakodott a szürke hétköz- mondatlanul és hangosan, napok közé, mint az, hogy Érthetetlennek • tartják, hogy mindenki szeret jóllakottan ahol teljes az összkomfort, felkelni az asztal mellől. szinte mindenük megvan az Ha azt mondanám, hogy embereknek, ott mégis köez a népfront érdeme, túloz- zömbösek, nem igen ügyelnék. A társadalom fejlődése, nek környezetükre, alakulása változtatta meg a Tipikus és szenvtelenséggondolkozást. De kétségte- re jellemző: a város különlen, a népfront várospoliti- böző részeiből érkeztek munkai tevékenysége is hozzájá- kások, szocialista brigádok, rult a szemléletváltáshoz. a tarjáni záportározó építéAki a közélet alakulását séhez. A helybeliek — tiszfigyeli, évről évre észreve- telet a nagyon kevés kivészi,' hogy a kisebb közössé- telnek — az aktív részvégek másként néznek szű- tel, a lapátolás, talicskázás kebb világukra, mint koráb- helyett az ablakból kiköban. Helyi példát is lehet nyökölve nézték a társadaladaptálni ehhez. mi munkásokat és bíztatták A város, község célkitű- őket. Odesszában a népfront zéseinek megvalósítását elő- mindent megtett azért, hogy segíti az 1971-ben meghír- a lakók 'közreműködjenek a detett települési verseny, parkosításban. Nem mindig Csongrád megyében ez a kö- járt sikerrel az igyekezet, vetkezőképpen alakult: a la- Érthető és nem alaptalan a kosság által végzett társa- népfront várospolitikai mundalmi munka értéke 1971- kájában az a célkitűzés, ben 75, 1972-ben 87, 1973- hogy az új lakónegyedekban 105, 1974-ben 135, 1975- ben, a lakóbizottságok, lábén 158 millió forint volt. kógyűlések bevonásával Nincs szükség hosszabb lé- megváltoztassák a szemlélektani fürkészésre, hogy ki- letet. Természetesen a népderüljön, mi késztette az frontmozgalomban keresik embereket az építésre, oda- ehhez a módszereket és figyelésre. Az újabb, maga- igyekeznek azt megtalálni, sabb igény, ebből serdül az Másik fontos feladat az ála sajátos alkotó tevékeny- lampolgári felelősség erősíség, ami a település viszo- tése. A népfrontbizottságok nyait alakította. politikai munkájukkal azt is Dicséretes, hogy az embe- el szeretnék érni, hogy mirek kritikusan figyelik az nél több ember rájöjjön arvalamennyiünk van. hasznára Halász Miklós T

ételezzük fel, csupán nyelvbotlás volt a főmérnök bejelentése a vállalati tanácskozáson arról, hogy „végrehajtottuk az üzem- és munkaszervezési határozatokat". Ha nyelvbotlás is, bár bujkál bennünk a kétkedés ördöge, érdemes a meditációra. Mert napjainkban többször hallani, bár nem szó szerinti, de hasonló vélekedéseket. Hol sóhajjal, ezen is túl vagyunk, hol büszkeséggel, lóm, ez is kitelt tőlünk. A helyi elégedettség rózsaszín ködét eloszlatja az a tény. hogy Irányító szerveik kötelezték a vállalatokat: ötödik ötéves tervükkel párhuzamosan dolgozzanak ki intézkedési tervet az üzem- és munkaszervezés javítására. Ez arra mutat, korántsem fejezték be a termelőegységek azt, ami — befejezhetetlen. Négy és fél esztendeje, 1971 decemberében hozott határozatot a párt Központi Bizottsága az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésének szükségességéről, s ezt az útmutatást követte a Minisztertanács 1003-as határozata. A teendők fontosságát igazolja, hogy azóta a Központi Bizottság is, a kormány is több ízben áttekintette az elért eredményeket s a további feladatokat. Természetesen sok minden történt a tárcák, az iparcsoportok és iparágak, a vállalatok berkein belül ez idő alatt, ám tény: különösebb elégedettségre nincs okunk. A haladás lassúbb a reméltnél s a lehetségesnél, az eredetileg megszabott szerény célokat sem érték el sok helyen, s míg általában szervezgetnek, ilyen meg amolyan papír-elképzelésekkel bíbelődnek, a napi valóság keveset változik. Vannak jó alapokat kínáló szervezési irányelvek, ismertek a korszerű munkaszervezési rendszerek, most már módszertani forrásokban sincs hiány. Mégis, lelassul a dolgok futása ott, ahol az érdekeltség és a kényszerűség mezsgyéje húzódik, mert eddig egyiket sem érezték különösebben ösztökélőnek a vállalatok. Olyanynyira nem, hogy gyakran azokból alakítottak szervezési csoportot, akik korábbi beosztásukban gyengén dolgoztak; csupán esetleges kapcsolatokat teremtettek a szervezési intézetekkel; nem sok figyelmet fordítottak a követelményrendszerek kidolgozására s így tovább. Azaz haladtak ugyan előre, de egyenetlenül, átgondoltság nélkül, az összhangot nélkülözve. Sajnos, nem szabályt erősítő kivétel, hogy a termelő helyeken divatot, látszat lépésekkel is megelégedő kampányt véltek fölfedezni a központi törekvések mögött, s úgy gondolkoztak: majd valahogy átvészelik a szervezés időszakát, mivel minden csoda három napig tart. Az okoskodókra, ahogy rendszerint, most is alaposan rácáfolt a gyakorlat. Bebizonyosodott, hogy az üzem- és munkaszervezés nem a sok feladat egyike, hanem foglalata minden más további teendőnek. Nélküle vajmi keveset ér a műszakilag korszerű, de a szervezetlenség miatt drágán és késedelmesen előállított termék, az értékesítési terv, melyet betartani az ismétlődő anyag- és szerszámellátási zavarok miatt nem lehet. Az ilyen és hasonló figyelmeztető jelek; tények az értőbbeket, a kedvező és kedvezőtlen hatásokra érzékenyebbeket arra Indították, hogy ha késve is, de elővegyék a szervezés ügyét, képet alkossanak teendőikről. Ennek köszönhetően születtek azután nem lebecsülhető eredmények, ám a „derékhad" keveset mozdult előre. A veszteségidők csökkentése, a korszerű berendezések kihasználtságának növelése, a terJ melékenység fokozása, beruházások esetén a kivitelezési idő mérséklése, mindaz, ami a szervezési tennivalók élén áll, a derékhadban levőknél úgy hangzott, mint vándornak a távoli harangszó; éppen csak: elért a fülükig. Valamit persze csináltak ők is, áthelyeztek néhány gépet, tökéletesítették az üzemrészek világítását, munkába állítotak öt villástargoncát; hitték, szerveznek. E buzgalmuk közepette hibátlanul ismételgették az ide vonatkozó párt- éa kormányhatározatokat, csak éppen nem értették, alkalmazták azokat. E kezdeti, s kezdetleges módszerek jellemezte időszakon úgy-ahogy már túljutottunk, de a teendők égetőbbek, mint amilyen gyorsak a továbbvivő vállalati lépések. L

e kell számolni azzal a tévhittel, hogy a szervezés befejezhető, s az elvégzett feladatok közé sorolható bármikor. A szervezés állandóan megújuló teendő, mert tárgya folytonosan változik. Nincs tehát minden esetre alkalmas — bármilyen helyzetre ráhúzható — szervezés, mert éppen a konkrétságban, az egyegy célra hangoltságban van lényege. A szervezés módszerei, technikái azonban általánosíthatók, megtanulhatók, átvehetők. Az erre való hajlamot kell most erősíteni, s persze, nemcsak ösztökélő szavakkal, hanem a szigorúbb számonkéréssel általában, s a kötelezően készített intézkedési tervek végrehajtásának tételes ellenőrzésével. Mert igaz, a szervezés hogyanja a vállalat önállóságának keretein belül maradó feladat. Az azonban, hogy egyáltalán szervez-e egy-egy termelőhely, s mit ér el vele — eléri-e azt, ami módjában áll —, már azok elszámoltatási joga, akikre a társadalom rábízta ide tartozó érdekei képviseletét. M. O. A magyar izraeliták képviseletének nyilatkozata A magyar izraeliták orszá- ben összeülő VI. kongresszugos képviselete nyilatkozat- sát és ennek nyilvános viban foglalt állást a Hazafias tára bocsátott nagy jelentőNépfront VI. kongresszusa ségű állásfoglalás tervezetét programtervezetével kapcso- — hangzik a nyilatkozat. Az latban. állásfoglalás tervezete összeörömmel, lelkesedéssel és f°gásra hívja fel a magyar teljes szívből köszöntjük a népet szebb, gazdagabb élet Hunlcaverseny a mezőgazdaságban Tanácskozás Szegeden Csongrád megye mezőgaz- és versenybizottsága szervedasági nagyüzemeiben az el- zésében a Csongrád megyei múlt időszakban nagyszabá- termelőszövetkezetek pártsú munkaverseny-mozgalom titkárai és a munkaversenyt, bontakozott ki, amely nem. a versenymozgalmat irányító csak a termelőszövetkezeti vezetők. eredményességben, jövedel- Haskó Pál, a megyei pártmező gazdálkodás megterem- bizottság munkatársa előadátésében éreztette a hatását, sában elemezte a termelést de egy-egy kisebb közösség segítő tapasztalatokat, dr. társadalmi jelentőségét azzal Farkas Miklós, a TESZÖV is növelte, hogy kommunista titkárhelyettese a gazdáikoszombatokon, társadalmi dási versenyt értékelte és munkákban iskolákat, óvo- feladatairól szólt, Nagyistók dákat javítottak, szépítettek, Sándor, a TESZÖV oktatási parkokat csinosítottak, uta- és versenybizottsági elnöke a kat építettek, hogy lakóhe- szocialista brigádmozgalom lyüket szebbé tegyék. A verseny tapasztalatait, pasztalatokról, Molnár Zolaz idei feladatokat és a jövő tánné, a módszertani intézet tennivalóit vitatták meg teg- csoportvezetője a szocialista nap Szegeden, a Tisza Szálló brigádok kulturális vállalákoncerttermében, az MSZMP sainak rendszeréről beszélt, Csongrád megyei bizottságá- Pólya Imre, a TESZÖV fónak gazdaságpolitikai osztá- munkatársa pedig az egyéni lya és a TESZÖV oktatási versenyformákról. távlatait tárva fel az ország Hazafias Népfront közeljövő- minden polgára előtt. Felekezetünk, amely mindig őszinte szívvel és meggyőződéssel támogatta a Hazafias Népfront programját, megértve annak helyes célkitűzéseit, most is örömmel fogadja a kongresszusi programtervezetet. A program, amely kiterjed a családi élet egész területére, a társadalom széles rétegeit érintő minden problémára, amely hirdeti a humanizmust, az emberi haladást, a békét, lelkünk teljes egyetértésével találkozik. Ezért támogatjuk mi hivők, a nem hívőkkel együtt a Hazafias Népfront programját. Teljes meggyőződéssel valljuk mi is — eddigi tapasztalatainkra támaszkodva —, hogy a fejlett szocializmus jobb életet és teljes biztonságot jelent minden állampolgár számára. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében — folytatódik a nyilatkozat — köszöntjük a Hazafias Népfront VI. kongresszusát és kívánjuk, hogy célkitűzéseinek megvalósításával híven szolgálja hazánk, a szocialista Magyarország építését, a nemzeti összefogást, a társadalom és a közélet fejlődését és békéjét szervezésével kapcsolatos taNemzetközi orvoskoníerencia Nemzetközi orvoskonferencia kezdődött hétfőn délelőtt Parádfürdőn, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Gastroenterológiai Társaság együttes rendezésében. A népszerű gyógyhely ezúttal a világ legtekintélyesebb orvostudósainak részvételével négyévenként a Conference on Experimentál Ulcer (gyomorfekély kutató) orvosgyűlésnek adott otthont. A kétnapos orvosgyú lésen 15 ország legkiválóbb orvostudósai vesznek részt. Idegenforgalom Hétfőn Győrött dr. Szekér Gyulának, a Minisztertanács elnökhelyettesének, a bizottság elnökének vezetésével megtartotta idei plenáris ülését a Nyugat-dunántúli Intéző Bizottság. Megjelent Szúrd i István belkereskedelmi miniszter is. A napirenden az V. ötéves terv nyugat-dunántúli idegenforgalomfejlesztési programja szerepelt. A három megyében együttesen több mint egymilliárd forint beruházás történik a tervidőszakban az idegenforgalom fejlesztése érdekében.