Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-22 / 146. szám

4 Kedd, 1976. június 22: Fogalmak — közelről 8. Műszaki fejlesztés, műszaki fejlődés A műszaki fejlesztésre sokféle definíció van. Üzemi szinten lényegében a gyártás- és a gyártmányfejlesz­tést öleli fel. Népgazdasági szinten a műszaki fejlesz­tés olyan tevékenységet jelent, amely elősegíti a gaz­dasági fejlődést egyrészt az ágazati és a termékstruk­túra fejlesztésével, korszerűsítésével, másrészt a rá­fordítások volumene és összetétele javításával fokoz­za a nemzetközi versenyképességet. Lényegében te­hát olyan műszaki, szervezési és közgazdasági intéz­kedések láncolatát jelenti, amely intézkedések a ter­mékeket és a termelést hasznosan változtatják meg. A műszaki fejlesztési tevékenység eredménye meg­nyilvánul mind a termékek választékának és minő­ségének javulásában, mind pedig a munkatermelé­kenység fokozódásában: emelkedik a termékek és a termelés műszaki színvonala. A műszaki fejlesztés­ben ötvöződnek a technika, a technológia, valamint a tudományok és aktív hatást gyakorol mind a gaz­dasági növekedésre, mind pedig annak szerkezetére, műszaki színvonalára. A műszaki fejlesztési tevékeny­ségnek aktív szerepe van a népgazdaság növekedésé­ben, fejlődésében. Számitások igazolják, hogy a nem­zeti jövedelem növekményében a nagyobbik rész a technikai haladásból származik. Érthető módon minden ország jelentős összegeket költ a műszaki fejlődést megalapozó tudományos mu­tatásra, gyártmány- és gyártásfejlesztésre. Magyaror­szág ilyen jellegű kiadásai elérik, illetve meghalad­ják a nemzeti jövedelem 3 százalékát. 130 kutató és fejlesztő intézetben több mint 80 000-en foglalkoznak kutatással, fejlesztéssel. Egészségügyi­nővér-képzők A világ minden negyedik orvosa a Szovjetunióban dol­gozik. Az országban 83 or­vosegyetem és 9 egyetem orvosi fakultása foglalkozik orvosképzéssel. Egészségügyi nővérek és felcserek . kikép­zése 650 tanintézetben fo­lyik. Moszkvában a Rubljov úton levő egészségügyi nő­vérképző iskola ezek egyike. Tizenöt óv alatt közel más­fél ezer egészségügyi nővért képeztek ki itt. A középfokú képesítéssel rendelkező lá­nyok két évig tanulhatnak. Ezalatt alapvető anatómiai ismeretekre tesznek szert, hi­giéniával, sebészettel, gyer­mekgyógyászattal, gyógy­szertannal foglalkoznak, la­tinul tanulnak. Kötelező az angol, vagy más idegen nyelv tanulmányozása is. A jövendő egészségügyi nővé­rek a fővárosi kórházakban féléves gyakorlaton vesznek részt. Végzésük után a kü­lönböző moszkvai egészség­ügyi intézményekhez kerül­nek. Valamennyiük elhelye­zéséről gondoskodnak. A „Fekete kolostor" foglya Emlékezés Kuncz Aladárra Kuncz Aladár kilencven A Tanácsköztársaság bu- hirdette volna, az erdélyiben esztendeje, 1886. január 1-én kása után tért vissza Buda- pedig elgondolni sem tudott született Aradon, és negy- pestre, majd 1023-ban taná- más eszményt. Szerinte egy venöt éve, 1931. június 24- ri állását feladva, Kolozsvá- gazdag nép írója könnyeb­én halt meg Budapesten. Jel- rott telepedett meg. Mint a ben csatlakozhat divatos legzetes századeleji ember: kolozsvári lapoknak, az El- irodalmi iskolákhoz, jeiszó­a művéart műveltségű, világ- lenzék inxJalmi rovatának, ^ játékból vagy a na­ft-tudna típusa, Ady, Koaz- " gyobb érvényesülés kedvé­tolúnyi kortársa. Író, szer- maJd az Erdélyi Helikonnak ért; Msebbségi helyzetben kesztő, műfordító, kritikus szerkesztője is számottevő azonban az írónak egyenes és tanár. A Nyugatba észté- és színvonalas munkát vég- sen rendeltetése, hogy csak tanulmányokat írt Ady ^ ^ EUenzék lrodalmi a „legtisztább irodalmi célo­kdltészetenek propagatora. kat" szolgálja, s azt a szel ­Francia rajongó, a francia rovawnaK nagy szerepe volt tükrözze amelv a irodalom szerelmese. Éppen az erdélyi irodalmi front le? V , ' 4," , Franciaországban van tanul- egyesítésében. Itt kezdődött muveltsegi érintkezésekben mányűton, amikor kitör az Kuncz MadÁr )>békítésböl és egymáshoz 8imult népek vé* kiengesztelésből álló irodai- delme ^ a művészi * £S3k töbfSí^Sí mi-diplomata küldetése". Az értékek vilAgrendjét egy romladozó ősrégi kolos- író minden irodalomban a torba, Noirmoutierba. öt „tiszta" irodalom eszményét esztendőt (1914—1919) töltött Művelődési házak — belülről Napjainkban egyre több szó esik a közművelődésről, ezen belül is a művelődési házakról. Nem mintha azt hinnék, a közművelődés fej­lődésében a művelődési há­zakat illeti az első szerep: a művelődési ház mint köz­művelődési intézmény, egy forma a sok közül, jelentő­sége, ha nem is perdöntő, valamilyen értelemben még­is csak kiemelt, fontos. Va­lóban kell, hogy a művelő­dési házakról (statisztikai kimutatás alapján 2800 a számuk) és a lakosság kap­csolatáról őszintén, nyíltan, keményen beszéljünk. m akarja megalkotni". Dr. Für látván Mikor mi, népművelők, összetalálkozunk, nem győ­zünk egymáson túltenni a panaszkodással, problémáink elmondásával. Igaz, ezek a problémák sok helyen jelen­tősek, és sürgős orvoslásra ts várnak. Ezért vannak, akik robbantani akarják a közművelődés épületének olyan szárnyát, amelyek megértek a robbantásra, vannak olyanok, akik1 nem azt próbálják bizonyítani, hogy miért nem lehet jól dolgozni, hanem a'zt keresik, hogyan lehetne jól és ered­ményesen dolgozni. Azt hi­szem, az utóbbi a lényege­sebb. Hiszen művelődési há­zaink egyharmadában ki­emelkedően jól folyik a munka. A másik harmadban közepesen, ink'ább gyengén és a fennmaradó egyhar­madban szinte semmilyen munka nincs. A rossz munkát, a problé­mák nagyobtj részét, a még mindig életben ievő régi, korszerűtlen rendeletekkel magyarázzuk. Túlságosan a jövőtől várunk megoldást. Elképzeljük, hogy 2000-re mekkora művelődési háza­kat kell építeni a települések lélekszámának figyelembe­vételével, s milyen funkciót kell betölteniük. Felvázoljuk a komplex nevelési rendsze­reket, amelyek egyesítik épületeikben is az oktatást és a közművelődést. A korszerű rendeletekre valóban szükség van, de gondolnunk kell arra a 2800 művelődési házra is, amely jelenleg működik, és még sokáig működni fog. Ezekben az intézményekben folyó munkát, annak színvonalát a rendeletek önmagukban nem fogják emelni. Jelenleg meglevő intézményeink kö­zött találhatunk a felszaba­dulás után gazdakörökből, kocsmákból átalakított, a mai igények figyelembevéte­lével teljesen korszerűtlen, és a 60-as évektől folyama­tosan, igen sokszor a célsze­rű helyiségek hiányában épített új, művelődési háza­kat. És a tények azt bizo­nyítják, hogy ezen művelő­dési házak összességének egyharmada kiemelkedően dolgozik, pedig ebben a har­madban az új intézmények mellett régiek is akadnak. Ezek az intézmény vezetők nem a közjionü parancsra várnak, hanem megértették, hogy konkrét feladataikat csak maguk határozhatják meg. Munkánk gyakori sikerte­lenségekor problémaként vetjük fel az emberek be­felé fordulását, miközben in­tézményeinket egyre zár­tabbá lesMük. Jártam olyan művelődési házban, ahol fal­ba épített, vasrácsok zárták el a könyvtár és a film­színház felé vezető folyosót. Ez csak egy példa a sok közül. Tudom jól, vannak művelődési házak, ahol a többi közművelődési intéz­ménnyel tökéletes és ragyo­gó az együttműködés, a komplex tevékenység. Tu­dom azt is, hogy a kulturá­lis fejlődésnél szélesebb me­zőkön dől el, hogy az embe­reknek hogyan alakult és hogyan alakul a mindennapi élete. Hányan élnek kétlaki­an, hány embernek nem si­került elvégeznie iskoláit, esetleg nem elégíti ki min­dennapi munkája Mennyire fáradt naponta, hányan ke­reshetik fel a kocsmákat in­kább, mint a művelődési há­zakat. Ezek az emberek nem maguk és nem a társadalom hibájából kerültek — Vitó­nyi inán szavaival élve — „kultúrközi" állapotba. Az itt lezajló hatalmas társadal­mi folyamatok egészükben előbbre vitték a társadalmat, de még nem mindenkinek az életére hatottak egyfor­mán kultúrateremtő módon. A közművelődésnek ebből az egészből kell kiindulnia, és a művelődési házaknak ahhoz, hogy ennek a maguk terüle­tén eleget tudjanak tenni, két dolgot kell ismerniük. Először a mai helyzetet (be­leértve a múltat és a teg­napot), másrészt tervvel kell rendelkezniük a jövőre. 2. Az 1945 utáni években a kultúra demokratizálásának hathatós eszköze, a művelő­dési ház, íelismerte felada­tát, és rendelkezett is azok­kal a módszerekkel, amelyek segítették munkáját. Gon­doljunk csak az ismeretter­jesztő előadások népszerűsé­gére, az öntevékeny mozgal­mak fellendülésére, a telt házak előtt lezajló műsorok­ra. Kialakultak azok a for­mák, amelyek vitathatatla­nul a művelődési házak sa­játos munkáját jelentették. Ezek pedig az aktív közös­ségi művelődés lehetőségei voltak. A társadalmi és gaz­dasági fejlődés, a lakosság életmódjában bekövetkezett gazdasági fejlődés, olyan új feladatok elé állította a nép­művelést, aminek a régi módszerekkel már nem tud eleget tenni napjainkban. Megfigyelhető, hogy a mű­velődés tartalma egyre job­ban eltolódik az ember meg* oldásra váró problémáira. Nem az élettől elvonatkozta­tott műveltséget, hanem az élet problémáit kell megol­dani a kulturális tevékeny­ség segítségével, A művelő­dés nem az elszigetelt isme­rethalmazt akarja majd közvetíteni, és nem egymás­tól független rendezvények, programok alkalmaiból kell állnia, hanem a művelődési alkalmak folyamatosságára kell törekednie. különböző táborokban, mondhatatlan testi és lelki szenvedések közt, melyeknek hatása alatt a művész-élve­zo, a kifinomult szellemi ember a lelki élet olyan mélységeibe hatolt, mint ke­vesen mások, s egy alkotó művész erőit is megtalálta magában. Csak két művet írt életé­ben: Fekete kolostor, Felleg a város felett Az első a fe­kete kolostorban töltött esz­tendők története: remekmű. Maidnem minden részlete élmény, s kiváló írói telje­sítmény is. Schöpflin Aladár azt mondta, hogy a háborúra vonatkozó magyar irodalom legkitűnőbb alkotása, s Dosztojevszkij Halottas, háza mell." emelhető. A történet, melynek leírását kapjuk, sok ágban folyik, sok lelki ré­terfhom játszódik le. A rab­ság, a megalázó helyzet visz­szahatása az elkényeztetett tawlo nőmbe rre, a sok száz, mindenhonnan összeterelt, összezsúfolt rabra, a zárt élet arányainak eltorzulása, elfedett tulajdonságok feltö­rése, életpótlékok mániákus vagy menekülésszerű keresé­se s ezernyi más mozzanat lírával, lélekkel, művészettel átitatott egységes hatalma képbe áll üesze, amely mo­numentális és mozaikszerű egyszerre, plasztikus és mély értelmű, s végül nagysikerű, tiszta irodalom. A regény angol, francia, olasz és tö­rök nyelven is megjelent Halálának évében jelent meg másik regénye is, Fel­leg a város felett melyben kolozsvári ifjúságának élmé­nyei* Jdézú^ HÁZASSÁG I. kerület Szeged: Fortuna István és Csl­köa Katalin Erzsébet, Tóth Já­nos ós Mihályi Anikó, Ormos Gábor Árpád ós Erdei Eva. Ka­var. Sándor .•» Tinili Twfci. Szlla-^^^^H gyt Mihály János és Bagóczky zsetnek Családi események Palásti Olga Klá­HOHHIBmHHHH^B Ilonának ren c nek Kutalln, SsUer Zoltán Károly és Gábor, süli Antal Sándornak és rának Szilvia, Ország Mihály­Nyárl Gizella, Dóczi Antal Varga-Tóth Ida Gabriellának nak és Szabadka Mariannának György és Lakatos Valéria Má- Andrea, Majdán Jánosnak ás Gyöngyvér Mariann, Budavölgyi rla, Olei Sándor és Bálint Eva, Kovács Hona Margitnak Péter, Géza Róbertnek és Nadobán Er­Ssarkn Jenőnek ág Ménesi József és Némák Mag­zsébetnek Anikó, Hamza István dolna, Fábián László és Hamar nár Hona Juditnak Ildikó, Vsrga Imrének és Samu Rozáliának Ilona Eva. Szabados Ernő Ist- Ferencnek és Mészáros Anna v »­ván és Bera Zsuzsanna Julianna Máriának Ferenc, Katona Zol­Zoltán Imre, Zental Andrásnak és Szeberényi Máriának Gábor háa ságot kötöttek. • n. kerület tánnak és Csete Klára Zitának András, Márta Mihálynak és Ta­Kornél, Kiss Antalnak és Kuru­rl Etelkának Zsolt, Kiss István­nak és Csávás Erzsébetnek Csa­ba, Drabant Istvánnak és Be­Szeged: Hamza János Tamás csai Máriának Mónika Mária, és Adonyl Rózsa Katalin, Tanács Donka Istvánnak ás Bogár Ka- „, Ferenc és Mezei Anna, Fogas talinnak Norbert István, Farkas reczkl Idának Ibolya Beáta, Imre István te Ambrus Katalin, Józseinek és Fekete Honának Panesházy Zsolt Benedeknek és Gombos Géza és Cserényi Ag- Tünde. Körmendi Andrásnak és Demuth Ágnes Veronikának csa­nes, Német Tibor és Makal Ilo- Nagy-Huszeln Annának Attila, ba, Mikola Gyulának és Himer I * - - .. — •• — — — — 'rtlÉ VüÉE Nóra, Laka­ári Etelkának Mihály Fe­Borbálának na Terézia, Gyurik László és Bödör Ferencnek és Nógrádi Erzsébet Má Katona Anna Mária házasságot Éva Máriának Ferenc László, tos Bélának kötöttek, ^m -••-••­III. kerület Bödör Ferencnek és Nógrádi Eva Gabriella. Gu Máriának Andrea Ildikó, Kör- renenek és Sinfcó Szeged: Balogh László és Sza- möczy Andris Lászlónak ég Je- Helga, Hofges-ang Péter Mihály­bó Katalin. Szabó Zoltán és Ve- nöíi Angélának Bitó, Tári Mi- nak és Hornung Erzsébetnek Erzsébetnek Petra Zsuzsanna, Záh ' " ló " osernyés Piroska, Pataki Józseí hálynak és Bagi és Papp Viktória házasságot kö- Anikó Rita, Pintér Szilveszter­t ottek. ZgnoránLász­Hewizl Anna SZULETES I. kerület nek és Krisztin Magdolnának Erzsébetnek Zsolt Albert, Nagy HÉt Mar­Kucsora Attila, Szigeti Józsefnek és 8zvé- Istvánnak és dr. Somorjai tek Máriának Márk, Beretka git Máriának Gabriella, Ki Szeged: Soös Istvánnak és Csi- György Jánosnak és Kiss Fran- Sándor Ferencnek és Bombolya kós Magdolnának Zoltán, Meny- ciska Máriának Eva Erzsébet, Erzsébetnek Ágnes, Székely Já­hárt Zoltán Józsefnek és Varga Beretka György Jánosnak és Margit Évának Krisztina, Ber- Kiss Franciska Máriának György, nosnak és Furák Erzsébetnek Viktor. Gábor Zoltán Mihálynak nátíf Józsefnek ós Márki Mária Szécsi Józsefnek és Feketü An- és Kádár-Németh Ilonának Akos Magdolnának Gabriella, Szerle-nának Anikó, Kopornygi József Szántó Lőrinc Attilának és Ba­- " " ~ ' Gábor, Eszes •NPPPQRI^^IMIPtePmMM^HMPI >P' tlos" Józsefnek és Vass Aranká- Attilának és Dudás Mária Mag- barczi Honának nak József, Kiss Lászlónak és dolnának Attila, Tari Jánosnak Károlynak és Zámborl Svának Kormányos Katalinnak László, és Tábl Máriának Ildikó, Tart Viktor Csaba, Szerencsés-Fekete Erdőd! Jánosnak és Kövér Ka- Jánosnak és Tábl Máriának Má- János Sándornak és Monostori talinnak Ágnes. Jeszenszky Jó- rla, Juhász György Mátyásnak Klára Piroskának Erika, Bus Jó­zsefnek te Kálmos Eve ©rzsé- és Kalmár Mária Erzsébetnek zsefnek és Túrái Máriának Eme­betnek Eva Erzsébet, Tompán Krisztina Márta, Vágfalvt Zoltán se. Tanács András Sándornak és Ángyaikénak és Roszity Emillá- Józsefnek és Orosz Rozália Mar- Ballá Irénnek András József, nak Magdolna, Papp Bélának és gltnak Edit, Vágfalvt Holtán Jó- Papp Lászlónak és Patkó Erzsé­Szélpál Ilonának Róbert Zsolt, zseínek és orr" —* ' " " Magony Ferenc Lajosnak és gltnak Attila, Tűk A Annának Fereno, Láng Györgynek Imre Vilmosnak és Petrovszkl Éva, Molnár Pálnak és Nagy hér Ilonának Ilona 'Mária, Horváth Mártának Mariann, Dudás Jó­Györgynek és Zsllinszki Piros- zsefnek és Mészáros Erzsébetnek Imre nevű gyermekük született, kának Szabolcs, Ball Lovász Károly Halász Máriának es Szantesi Máriának Károly. és Molnár Istvánnak ós Miklós Er András József, és Patkó Erzsé­zsefnek és Orosz Rozália Mar- betnek László Zoltán, Varga Já­"MT Jobba Miklós nosnak és Hadfi Lenkének Bar­Kovács Évának nsbás. Mltyók Gázának és Fe­• Máriának Attila, Németh Imrének és Mlsur Katalinnak Zoltánnak te Zoltán, Szekeres Istvánnak III. kerület Szeged: Frank Józsefnek és Rúzsa Piroska Katalinnak Rtta zsébetnek Katalin. Juhász-Nagy Dunay Mártának Szilvia. Papp Mihály Imrének és Kiss Erzsé- Jánosnak és Szarvas Katalinnak I • • János, Pálfl Lászlónak és Balla Katalin, Bodonyl-Kováos János­nak és Boldoazkl Máriának Oá- bet Jusztinának ZBOU, Juhész­bor, Révész Lászlónak te Fülöp Nagy Imrének ós Kiss Erzsébet Erzsébet Teréziának Péter And­Rozállának László, Rutai István Jusztinának László, Heromeri rás, Piti Péter Fáinak és Var­Jánosnak és dr. Patzkó Ágnes­Andrásnak ós Bönde Erzsébet­nek István, Herke Józsefnek és nek János. Bozsó Szilveszternek Baté Rozáliának Henrietta, Gá- éz Vlznyel Annának Norbert, bor Antalnak és Márton Erzsé- Palotás Miklósnak ós Zoltán, V őneki Antal Jó- • Ferencinek és Németh Ilonának Tímea, Szakái Pálnak es Rácz Vedrédi Erzsébetnek Péter Pál. Varga Boach Fe- Gyulának és Zarobó Máriának Róbert, Balogh Józsefnek és Kálmán Máriának Eva. Horváth Lajosnak és Ménesi Évának La­jos, Kától István Mátyásnak és Bense Irén Katalinnak Judit, Kovács Gábornak és Jankó Má­riának Gabriella, Kovács Gábor­nak te Jankó Máriának Andrea. Mihály Ferencnek és Körmöczi Rozáliának Angéla Rozália, Mitt­nacht Ádámnak és Porglényi Rozáliának Adém, Deszpot Jó­zsefnek és Varsányi Katalinnak Tfmea Katalin, ördögh István­nak és Börcsök Piroskának And­rea, Varga Ferencnek és Szabó Editnek Brigitta Tünde, Virág Istvánnak és Virág Etelkának Attila, Dobó Imrének és Dukai Zsuzsannának Renáta Zsuzsan­na, Huszár László Endrének és Kriván Rozáliának Edit, Farkas Istvánnak és Megyeri Julianná­nak Anett, Papp Zoltán Ferenc­nek és Erdei Mária Magdolná­nak Zoltán, Mwinyipembe Cos­mug Mganának és Szabó Kor­néliának Rafael nevű gyerme­kük született. KALALOZAS I. kerület Szeged: Benyovszky Oszkárné Raschke Emília, Sajtos András, Forgó Béla, Tóth Antalné Pala­tínus Terézia, Veszelka János, stnkpvies János, Szántó Sándor Andrásné Sánta Rozália, Nagy Jánosné Hódi Anna, Hegedűs Sándor, Terhes Ulésné Miklós Mária, Nóvé Lajos, Gidáli Jenő, Maráczl Istvónné Balogh Mária. Kolozsvári Sándorné Pintér Etelka, Tóth Ernő, Sustlk Jó­zsef, somodi István, Máté ist­vánné Hajdú Franciska, Budai Mártonná Katona Mária, Slezák Sándor, Papp József, Farkas Antalné Bozsó Ilona. Varga Edit meghalt. II. kerület Szeged: Mlle István, Ftath Já­nos, Aradi Áron. Ménesi István jozsefne Kiss Ilona, szóipái Szilveszter, ÜJvéri István meg­hajt. III. kerület Szeged: várhalmi Józsefnépo­lyák Julianna. Borsodi János. Molnár Mihály József, Czakó Pál, Fekete Istvánná Harmath Hona, Kondász Józsefné Rácz Mária, Berta Antal, Fodor Szll­veszterné Kis Julianna, Balogh István, Kispéter József, Fajka János István, Mészáros Péterné Matuszka Rozália, Thernész Vil­mos meghalt. 3. Munkánkban figyelmen kívül hagyjuk a rendelkezé­sünkre álló gazdag eszköz­rendszert könyv, film, tévé, rádió stb.), Pedig mennyire kapcsolódhatnánk például a tévé remek Ismeretterjesztő sorozataihoz, hiszen nekünk megvan az az előnyünk a a ,néző" visszaszólhat, ki­fejtheti véleményét. Túl kell és túl tudunk lépni a „nép­művelés" Utolsó periódusá­ban ránk ragadt automatiz­musból. Amikor kevés kivé­teltől eltekintve úgy éreztük, akkor dolgozunk jól, ha bár­mi áron is, ha kell, erőltet­ve, létrehozzuk a bélyeg­gyűjtő, a fotó-, a képzőmű­vészeti, irodalmi stb. szakkö­röket (mert ezeket a kategó­riákat ismertük), még akkor is, ha arra semmi igény nem mutatkozott. És ez szülte a munkanaplók formális veze­tését, az el nem végzett munka „leadminisztrálását". Hány alkalommal akartak segíteni a szakfelügyelők, és találtak üres művelődési há­zakat, mert „éppen akkor" nem jöttek össze, vagy már „megtartották" a foglalkozá­sokat. A párt Központi Bizottsá­gának közművelődési hatá­rozata középpontba állítja minden téren a helyes köz­művelődési szemlélet kiala­kítását. Ahhoz, hogy a hatá­rozatban kijelölt feladatokat végrehajtsuk, mindenekelőtt közös akaratú és azonos szemlélettel dolgozó embe­rek kellenek. Kiss Tamás, a November 7. művelődési . központ igazgatója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom