Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-16 / 141. szám

2 Szerda, 1976. június 16* A mongol pártkongresszuson Biszku Béla beszéde A Mongol Népi Forradal- számos -megyéből, számos harc erőinek tömörítésén, mi Párt XVII. kongresszusán üdvözletet kapott? Ezekben Pártunk következetesen tá­részt vevő MSZMP-küldött- meleg hangon emlékeznek mogat minden olyan törek­ség vezetője, Biszku Béla, az meg népeink, pártjaink vést, amely a nemzetközi MSZMP KB Politikai Bizott- együttműködéséről és barát- kommunista és munkésmoz­ságának tagja, a KB titkára ságáról. Köszönjük a meleg galom marxista—leninista kedden elhangzott íelszóla- baráti szavakat, és ezúton egységét, összeforrottságát láséban a következőket mon- is további sikereket kivá- szolgálja. Támogatjuk a dotta: Tisztelt Cedenbal Elvtárs, kedves Elvtársnők, Elvtár­sak! nunfc a megye dolgozóinak testvérpártok közötti kap­a szocializmus építésében. csolatok elmélyítését — A nemzetközi életben foly- kommunista és munkáspár­tatódik az enyhülés és a tok két- és többoldalú ta_ békés egymás mellet élés nácskozásait. Szolidárisak Szocialista Patikájának térhódítása. vagyunk a tőkés világ dol­A világ demokratikus, ha- S^Líln^iika^S zottsága nevében tisztelettel iadó és békeszerető erőinek badsáeá^ k^dT néne^ri köszöntöm mongol testvér- . . ,f(1,AÍ ^sagaert kuzd? nePfyel­partunk e nagy jelentőségű továbbl Tamof'Juk aA kozetoluRba" tanácskozása, a Mongol Né- re van szükség az enyhülés felszabadult Angola népét pl Forradalmi Párt XVII. ellen fellépő imperialista kö- „„^J™. / Í.7,IT A Magyar Munkáspárt Központi kongresszusa Engedjék meg, résztvevőit rök támadásainak elhárítá­sadalomformáló munkájuk­h<v?v Átad- ban- Szolidárisak vagyunk a jam önöknek és az Önök sára" Helsinkiben 1975 nya- haladó arab erőkkel Elitéi­személyén keresztül a mon- ran rnegtartott európai biz- Jfik a chilei fasiszta junta gol népnek a magyar kom- tonságl és együttműködési terrorját, munisták és a szocializmust konferencia hozzájárult a Biszku Béla befejezésül építő magyar nép testvért nemzetközi viszonyok to- ezeket mondotta: SSte%rt^l°bbteszínk yabb* javulásához. A vietna- Kedves ElvtáraekI eleget annak a megbízatá- mi és indokínai népek nagy A Mongol Népi Forradal­sunknak, hogy tolmácsoljuk történelmi győzelme a hala- mi Párt XVII. kongresszusa önöknek Kádár János elv- dág erőinek javára változ- méltán tölti be hivatását, tftSSvk "Síé™ Clés tatta lndokin8i reális képet ad a megtett őszinte jókívánságait. ség erőviszonyait, kedvezőb- útról, a Mongol Népkóztar­bé tette a békéért és bizton- saság népgazdasága, kultúrá­foiyta'tT'besS0' B^zk" ffrt VÍVOtt harC íeltéte" ja füffff JÓ1 ^f Béla _ a Mongol Népi For- lelt" 82 elért hatalmas eredmé­radalmi Párt vezetésével a Sajnálatos tény, hogy a nyeket. Kongresszusuk mar­XVI. kongresszus óta újabb pekingi maoista vezetés a xista—leninista igényesség­nagy sikereket ért el a szo- saját hegemonista, sovintsz- ge, és tudományos alapos­ciallsta építés minden terű- ta, s a szocializmus, a béke . ,„,.,. létén. Eredményesen teljesi- erőivel szemben folytatott sággal jelóh meg a további tette az ötödik ötéves terv szakadár politikája érdeké- haladás útját, a jövő íelada­előirányzatait, tovább fellőd- ben összefog a nemzetközi tait, tek az ország termelőerői, enyhülést ellenző reakciós, nőtt a társadalmi termelés szélsőséges imperialista kö- Küldöttségünk pártunk és volumene, erősödött a nép- rökkel, amivel súlyos káró- népünk nevében teljes si­gBzdaság anyagi, technikai kai okoz a világ népeihek, a kert kíván a mongol elvtár­bíf,!;J,örkede,tt 8 d0lg°" béke ügyének" saknak, a testvéri mongol zók életszínvonala. . , „ . , „ " A szocializmus és a hala- népnek a kongresszus hatá­A Mongol Népköztársaság dás erői azonban képesek rozatainak valóraváltásához, • Szovjetunióval és a megvédeni és továbbfejlesz- szocialista hazájuk felvirá­KGST.lagországaival szoro- teni az eddigi eredmé- goztatásához. san együttműködve újabb nyeket. Meggyőződésünk, nagy eredményeket ért el a hogy a Szovjetunió Kommu- Hlen a Mongol Nepi For­szocialista integráció komp- nista Pártja XXV. kongresz- radalmi Part! lex programjának megváló- szusán megerősített és to- Éljen és erősödjék a ma. sításában. vóbbfejlesztett békeprogram gyar ^ a mongoi nép barát­m xuu J .. megvalósítása újabb ered- Bága! - u,^14"1 8 Mon" ményeket fog hozni a béke- Éljen 6ZOCializmus és a ^Népköztársaság nemzet- 8zerető emberiség és az ál- bé£eI közi tekintélye, a világ ha. talános emberi haladás ja­ladó erói nagyra értékelik az vára Biszku Béla beszédét több­azsiai béke és biztonság ja- ízben is tapssal szakították vára kifejtett áldozatos te- Ma, amikor a nemzetközi meg. Különösen nagy tet. vékenységét. Mongólia meg- kommunista és tnunkásmoz- szésnyilvánítássai fogadta a becsült tagja a szocialista galom fejlődésének felfelé kongresszus Kádár János országok közösségének. ívelő szakaszában vagyunk, üdvözletét, és a beszédének minden testvérpárt köteles- azt a részét, amelyben Bisz. A Magyar Szocialista sége> hogy fokozott energiá- ku elvtárs a mongol—ma­Munkaspért 1975 tavaszán val munkálkodjék a haladás gyar együttműködés eredmé­tartotta meg XI. kongresszu- és az imperiallstaellenes nyeit sorolta fel. sát A kongresszus megerő­sítette pártunk kipróbált marxisla—leninista irányvo­nalát, és elfogadta a fejlett szocialista társadalom építé­sének, a következő 15—21) évre szóló programját. Elő­rehaladásunk nagy támasza és biztosítéka, hogy állandó­an erősödik a Szovjetunió­hoz, Mongóliához, a Varsói Szerződés és a KGST többi tagországához, a szocializ­must, építő népekhez fűződő barátságunk és együttműkö­désünk. Ciprusról tárgyalt a Biztonsági Tanács Jako Malik felszólalása # New York (AITI) bálkozásokat, hogy a ciprusi Az ENSZ Biztonsági Taná- kérdést a NATO szűk kere­csa hétfőn késő esté meg- tei között, a ciprusi nép há­kezdte a vitát a Cipruson ál- ta mögött, alapvető érdekei­lofhásozó ENSZ békefenntar- nek megkárosításával oldják tó erők mandátumának'meg- meg. Malik rámutatott, hogy hosszabbításáról. A kéksisa- a ciprusi válság legfontosabb kosok jelenlegi megbízatása vonatkozásainak megoldat­kedden éjfélkor járt le. lansága komolyan veszélyez­A vitában felszóialt Jakov teti a békét és biztonságot a Malik, a Szovjetunió képvi- Földközi-tenger keleti térsé­selője. Mint hangsúlyozta, a gében. Szovjetunió továbbra ha- A szovjet diplomata elé­tározottan síkraszáll a BT és gedetten szólt arról, hogy a a közgyűlés Ciprussal kap- Biztonsági Tanács négy ál­csolatos határozatainak ma- landó tagja, a Szovjetunió, radéktalan végrehajtásáért, az Egyesült Államok, Fran­Emlékeztetett: az SZKP XXV. ciaország és Nagy-Britannia kongresszusán elfogadott bé- — közös közleményben vál­keprogram egyik legfonto- lalt kötelezettséget Ciprus sabb feladatként jelöli meg, függetlenségének és területi hogy a békeszerető erők a egységének megőrzésére, nemzetközi feszültséggócok Most az a feladat, hogy eze­felszámolására összpontosít- ket a kötelezettségvá'Jaláso­sák erőfeszítéseiket. kat és ígéreteket maradékta­— A Szovjetunió kezdettől lanul megvalósítsák. Ciprus függetlenségének, szu- A szovjet küldöttség nem verenitásának és területi ellenzi a Cipruson állomáso­egységének védelmében szállt zó ENSZ-erők mandátumá­sikra, követelte minden kül- nak meghosszabbítását, fi­föltíi fegyveres erőnek a szi- gyelembe véve a ciprusi kor­getről való kivonását. Köve- mány hozzájárulását. Ugyan­telte továbbá, hogy a sziget akkor úgy véli, hogy a csa­lakossága maga dönthessen patok jelenléte önmagában saját sorsáról. nem mozdítja elő a ciprusi A szovjet ENSZ-képviselő kérdés rendezését — hangoz­visszautasította azokat a pró- tatta Jakov Malik. Libanonban továbbra is feszült a helyzet • Bejrút (TASZSZ) nyegében az Izrael ellen Libanonban továbbra is harcoló összarab frontot bonyolult és feszült a hely- gyengítik, zet A túzszüneti megállapo- # Damaszkusz (MTI) dást, amelyet Dzsallud líbiai y , , miniszterelnök közvetítésével A szíriai fuvarosban har­dolgoztak ki. a Jelek tovább- ™dBf0P .IS , találkozott ra sem tartják be. A bejrúti Dzsallud Ifbiai kormanyfo és repülőtér körzetében kiújul- Rlad- az Arab Liga főtitká­tak a tüzérségi és aknavető ^ bogy az arabköz' Jand­támadások, a libanoni fő- enntartó erők kérdéséről városban egyre hevesebbé tárgyaljon, válnak a jobboldali pártok Kiad hangsúlyozta, hogy fegyveresei és a hazafias az arabközi rendfenntartó erők közti összetűzések. erőket tíz napon belül Liba­Bejrútban ismeretessé nonba lehet küldeni, és hoz­vált, hogy Henry Kissinger záfűzte: néhány arab ország amerikai külügyminiszter máris kifejezte készségét, hétfőn találkozott Izrael wa- hogy katonai egységeket de­shingtoni nagykövetével, aki legál a közös rendfenntartó a megbeszélés után úgy nyi- erők kötelékébe, latkozott, hogy Tel Aviv és Washington nézetei a liba- Riad ismét megerősítette, noni eseményeket illetően hogy Asszad szíriai elnök tá­„egybeesnek". Megfigyelők mogatja az Arab Liga rend­ezzel kapcsolatban rámutat- kívüli tanácsülésének Liba­nak, hogy az arabok közötti nonnal kapcsolatban hozott fegyveres összecsapások lé- határozatait. RÁDIÚTEUX NÉMETH KAROLY POZNANBAN Németh Károly, az MSZMP PB tagja, a KB titkára, aki a LEMP KB meghíváséra hétfő óta lengyelországi lá­togatáson tartózkodik, ked­den délelőtt megtekintette a Poznani Nemzetközi Vásárt. Kíséretében volt A. Wali­gorskl és S. Zielinski, a LEMP poznani vajdasági bizottságának titkára. Né­meth Károly felkereste a vásár néhány lengyel és külföldi kiállítási részlegét, kőztük a magyar pavilont is. CSEHSZLOVÁK PART­MUNKASKÜLDÖTTSÉG HAZÁNKBAN A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására kedden Budapestre érkezett Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának pártmunkásküldőtt­sége: Miroslav Müllernek, a Központi Bizottság osztály­vezetőjének vezetésével. A küldöttséget dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztály­vezetője fogadta. LAKOS SANDOR VARSÓBAN A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsága Marxizmus—Leninizmus In­tézete meghívására Lakos Sándornak, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága társadalom­tudományi intézete igazga­tójának vezetésével küldött­ség utazott Varsóba. IRAKBA LÁTOGAT IIUA KUO-FENG Szaddam Husszein, az Iraki Forradalmi Parancs­nokság Tanácsának alelnöke frakl látogatásra hívta meg Hua Kuo-fenget, a Kinal Népköztársaság államtaná­csának elnökét — Jelentette a hivatalos iraki hírügynök­ség. SZADAT IRÁNBAN Kedden reggel hatnapos hivatalos látogatásra Tehe­ránba utazott Anvar Szadat egyiptomi államfő és kísé­rete. MAGYAR FELSZÓLALÁS AZ ENSZ-BEN Az ENSZ leszerelési sze­repét vizsgáló különleges bizottságban felszólalt Józan Sándor tanácsos. Ismertette a leszerelési kérdésekkel kap­csolatos magyar álláspontot, és hangoztatta, hogy a Ma­gyar Népköztársaság támo­gatott és a jövőben is támo­gatni fog minden kezdemé­nyezést, amely a tényleges leszerelést szolgálja. BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudomány és technikatörténetből Országaink, pártjaink kap­csolatai a marxizmus—leni. nizmus és a proletár inter­nacionalizmus elveire épül­nek. Dinamikusan fejlődik politikai, gazdasági és kul­turális együttműködésünk. Büszkék vagyunk arra, hogy a magyar és mongol dolgo­zók közös munkája gyümöl­cseként ma áll és működik a darhani húskombinát, a szonglnói biokombinát, az ulánbátori ruhagyár, a har­horini malom, éltető vizet adnak a vusztai kutak. Ezek a létesítmények a két szo­cializmust építő ország in­ternacionalista együttműkö­désének nagyszerű jelképei. Biztosíthatjuk Önöket, hogy részünkről a jövőben is mindent megteszünk, hogy ez a barátság és együttmű­ködés még erősebbé. még gyümölcsözőbbé váljék, s híven szolgálja népeink és a szocialista közösség nagy ügyét. A fentiekhez kapcsolódva elmondom, hogy delegációnk 109. Duchon Béla, a város-háromszögelések és a városi alapvonal-felmérések kiváló szakértője mát 1901-ben. Tanulmányainak befejeztével ól­a Dob utcai postapalota tervezésében ls részt vett. A felszabadulást követően főként műem­lék-helyreállítási kérdésekkel foglalkozott, és 1956—1961 között az Országos Műemléki Fel­ügyelőség főmérnöki funkcióját gyakorolta. Kezdeményezésére adták ki a Városképek — Műemlékek című monográfiát, amelyek közül ~ ——————— a Szeged (megjelent 1959-ben) és a Szókesfe­ván született 1879-ben. Középiskolái után a bu- hérvár című köteteknek társszerzője volt. dapesti műegyetemen tanult, ott szerzett diplo- Korán, 58 évesen halt meg Budapesten, 1965­1898-ban született Zomborban. Középiskolai ta­nulmányainak befejeztével oklevelét 1924-ben szerezte meg a budapesti műegyetemen. Ezután az állami földmérés szolgálatába lépett, és a budapesti földmérési felügyelőségnél dolgozott. Innen 1928-ban a háromszögelő hivatalhoz he­lyezték, és a főváros háromszögelésének 1933-as felmérésénél mint helyettes vezető működött közre. A pénzügyminisztérium földmérési ügy­osztályára 1936-ban kapott meghívást, és itt dol­gozott egészen a felszabadulásig. Szeged város háromszögelési munkálatait 1948-ban végezték el vezetése mellett. Ezt a jelentós munkát Szeged felmérése címmel 1951-ben meg is jelentette. A háromszögelés a feltérképezés céljait szolgáló geodéziai alappontok meghatározásának módsze­re. Lényege, hogy az alappontokból egymáshoz legalább egy-egy oldalon csatlakozó háromszöge­ket alakítanak, és megmérik a háromszögek szö­geit. Ujabban a szögmérésen alapuló háromszö­gelés helyett a háromszögek oldalhosszait elekt­romágneses vagy fényhullámok segítségével köz­vetlenül mérik, és így a mért távolságokból épí­tik fel a háromszögelési hálózatot. Duchon Béla a szegedi nagy munkát követő­en a budapesti földalatti vasút építését előkészí­tő geodéziai munkálatokat irányította, majd a vállalat geodéziai osztályvezetőjévé nevezték ki. Több jelentős geodéziai szakmunkát is írt. Budapesten halt meg 1961-ben, 63 éves korá­ban. Szeged technikatörténetében méltó hely illeti meg Iványi Bertalan vízmérnököt, aki a Tisza kisvízi szabályozásának volt úttörője.1 Alsólend­lami vízügyi szolgálatba lépett, és előbb Gyulán, majd Szolnokon működött a folyammérnöki hi­vatalnál. A sátoraljaújhelyi hivatal vezetőjévé 1920-ban nevezték ki. és ettől fogva mind több gondot fordított a kisvízi szabályozásra. Ered­ményes munkássága elismeréseképpen 1927-ben kapta meg a vízépítési kerületi felügyelői ki­nevezést. Ekkor dolgozta ki a Tisza szabályo­zása és hajózhatóvá tételéhez szükséges mun­kálatok kivitelezési tervét, amiből természete­sen nem sok valósult meg. A földművelésügyi minisztérium folyammérnöki osztályára 1934­ben helyezték, amit folyamatosan átalakított vízügyi műszaki főosztállyá. A főosztály veze­tését 1938-ig látta el. Munkásságának közép­pontjában a kisvízszabályozás és a gázlórende­zés műszaki kérdéseinek tisztázása állt. Az ő igen gondos és mindenre kiterjedő figyelmé­vel és vezetésével folytak a szabályozási mun­kálatok. Budapesten, 1953-ban, 74 éves korában halt meg. Papp Imre mint városrendező és szakíró fog­lalkozott eredményesen Szeged településszer­kezetével, és a felszabadulást követően készült első városfejlesztési terv megalkotásában is hatékonyan részt vett Miskolcon született 1907­ben. Középiskoláit szülővárosában végezte, majd a budapesti műegyetemen szerzett építészmér­nöki oklevelet 1930-ban. Ezután Rómában két évig városrendezési és építészeti tanulmányo­kat folytatott. Hazatérése után Székesfehérvár főépítészévé nevezték ki. Az óbudai Árpád Gim­názium épületét Hidas Lajossal együtt tervezte, építészeti része. ben. A felszabadulást követően, az ötvenes évek elején jelentek meg az első új lakóházak Sze­geden. Ezt, a sort a Faragó utcai sok erké­lyes, a belső fronton függőfolyosós lakóház nyitotta meg. Ezután épültek a Marx téri, a Jósika utcai és a Mérey utcai bérházak. E korszak házai közül talán legjobban a Marx téri, háromnytlású kapus ház sikerült, amely­nek terveit Nagyfalusy Antal készítette. A szintén jól sikerült Béke-épületet, a Dóm téri architektúra hangulatába tervezve és fel­építve. 1952-ben adták át az egyetem intéze­tei céljaira. A terveket Rerrich Béla egyko­ri tanítványa, Vigh Pál készítette. Dávid Károly Kossuth-díjas műépitész Szegedre a Tisza-parti Gimnázium épületét, valamint a Sportcsarnok terveit készítette. Dávid Károly 1903-ban született. Édesapja ls építész volt. Kö­zépiskolai tanulmányainak befejeztével a bu­dapesti műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet, és 1926-ban a kivitelező .szakmát választotta. Kétéves európai tanulmányúton vett részt a harmincas évek elején, és eb­ből egy évet Le Corbusier párizsi műtermében dolgozott. Hazatérése után önálló tervezőként dolgozott, és sokat fáradozott a modern ma­gyar építészet megteremtéséért. Számos terv­pályázatot nyert itthon és külföldön egy­aránt. Az isztambuli kikötőtervével el'ső díjat, az ankarai sportkombinátjával második díjat nyert Legjobb hazai munkál a MOM szék­háza, a Ferihegyi repülőtér felvételi épülete, a budapesti Népstadion és számos emlékmű (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom