Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-16 / 141. szám

2 Szerda, 1976. június 16* Készül a lejáróhíd Somogyi Királyné felvétele Az egymást követő árhullámok a Tiszán az idén ls aka­dályozták a partfal építésének nagy munkáját, amely en­nek ellenére is tervszerűen halad. A munkák zöme most a Lenin körút végén folyik: készül a lejáróhíd a rakpartra, előtte pedig haladnak a lépcsők kiképzésével Van, de mégis hiányzik az üzletekből A sütőipar széles választékot kínál Egy vizsgálat tapasztalatai Az üzletek kenyér- és pék- városrészek lakóinak szüksé- minőségét, vagy csak meg­sütemény ellátását Szegeden ges, hogy a reggelihez korán elégszenek a darabszámmal; 1973 első felében vizsgálta megkaphassák a péksütemé- Sajnos, a vizsgált boltok meg a Csongrád megyei Ke- nyeket, lehetőleg minél na- egyike sem tudta bizonyítani, reskedeimi Felügyelőség, a gyobb választékban, hogy a nem megfelelő minő­sütőipar munkáját pedig ez * ségű áruk szállítása miatt Soní^ár3 me^"rgytonáct A Csongrád megyei Keres- emtf W?°gásr!ak milyen k°" S tö bSLa A ket kedeImi Felügyelőség vizsgá- vetkezmenye lett A vizsgá­íSkSdnü felSősée há" Etának most is az volt a í?tk°r, a Csongrád megyei resKedelmi telugyeloség há- neremkerüle Kereskedelmi Felügyelőség rom év elteltével most átte- ,,Ja' nofy a, peremKeruie- , sütőipari termé­kintette hoev Izeeeden tekben olyan legyen az eL ?uau olyan suioipan lerme­Kinterte, nogy bzegeden kenvérhői ós nék ket> amely nem felelt meg mennyire javult általában a l lottsag Kenyerool 08 P01^ — —„i-—u­k^vér ^ ilíetve I^ébTüte süteményből, mint a Belvá- az ®lö3rt kövrtelményeknek kenyér- illetve a peksute- ' , ' iwietóhen A. Ezt a Csongrád megyei Élel­mény forgalmazása a kiske- rA°2 bárr"ely ültében. Az reskedelemben, élnek-e mind- ABC-aruázakban e napi cik­ázzál a lehetőséggel, amellyel kékből szemlátomást és miszerellenőrző és Vegyvizs­gáló Intézet meg is állapítot­ta. Ezért két sütőipari dol­a sütőipar rendelkezésre áll ^^ ^uLSk gozóval "emben szabálysér­» fogyasztóknak. ~S£taí üzleteiSa Á sre- eljárast kezdeményeztek gedi ÉLIKER 8. sz. boltja amely 80.°- ll et^e l°,00ffformt A széles körű vizsgálaton például, amely naponta mint- Pénzbírsággal végzodott. egyöntetűen megállapították, egy 2 ezer darab péksüte- A vlzsfialt arudak vezetőit hogy Szegeden az üzletek ke- ményt hoz forgalomba, a zavarba amikdr az el" nyérellátása általában meg- a választékot 15—20 félére 'enorzes kitért a^ takarekos­felelő. Egyes hétvégeken, ket- szorította vissza. A tarjáni saggal összefüggő tenyezők­tós ünnepek előtt azonban io. számú bolt az előbbinél fe; aalely?k. betartasat val­előfordult, hogy a boltok ve- is kisebb mennyiségű pék- lalatuk elo is irta Alapvető zetői nem mérték fel kel- süteményt forgalmaz, jóval dolog' hogy az üzletek na­lően a szükségletet. A zárást kisebb választékkal. Nagy el- ponta olyan mennyiségű ke­megelőző órákban a kenyér lentétet talált a Csongrád nyeret rendeljenek, hogy ab­• ' ból ne maradjon meg elad­hatatlan felesleg, amit csak takarmányozásra és csak ár­leszállítással lehet értékesíte­ni. Ezért néhol csak annyi kenyeret rendeltek, amelyet aznap záróráig el tudtak ad­ni. Néhol ez úgy „sikerült", hogy záróra előtt 2—3 órával a kenyár már elfogyott. Nyil­vánvaló pedig, hogy azt a ke­nyeret nemcsak azon a na­elfogyott, avagy esetenként megyei Kereskedelmi Fel jelentós mennyiségű kenyér ügyelőség például a szegedi ret nem tudtak eladni. A ta- ÉLIKER tarjáni 76-os és a pasztalat szerint egyes üzle- szomszédságában levő MÉK tekben nem kielégítő a vá- ABC-áruház péksütemény­laszték kenyérből. A sütőipar rendelése között. Az előbbi hatféle kenyeret készít, üzlet naponta 25—30 féle ugyanakkor vannak boltok, péksüteményt rendel, az amelyek csak háromféle ke- utóbbi megelégszik ennek a nyeret árusítottak az ellen- felével. 6rzf,sk?J- , .... Egyes üzletek vezetői a Általában valamennyié el- fik áruválasztékot ^^ ^ri^^í ~eIvIt ~~ miszeruzlet árusít péksute- magvarázták hoav vásárlóik P „ , amelyet az­ményt. A választék azonban i^nvT f rak nap szallít°ttak. Annak árti­eléggé szegényes A naponta ^tanak igényt a sok- ft4s4t sZabvány 72 őrén 300—700 t^süternény ^ for- etmeg^va&nak"Tszl' belül engedi meg. ealmazó boltok mindössze Jel a A sza A Csongrád megyei Keres­t-Tme péksütemTnyt áru- Sin''nincs kedelmi Felügy*16sAég vizsga­sítottak az ellenőrzéskor, ^LI a ^^h, lata m0®t is eredményes volt. holott a sütőipar 81 féle terl X bemutatót stb °lyan in!ézkedéseket J3™" méket gyárt. Ezek a boltok ^"Sa^obb váT^ztékoi "»*> amelyek arra serkentlk szinte kivétel nélkül csak biztosító boltok is csak 35 ulx^rTu ^wiiirti féle péksüteményt rendelnek, áruválasztékkal hető árukat hozták forgalom- árusítanak hoIott a süt6ipar t°tt szeles áruválasztékkal. ha. A téllel, vaiial és eevéb mj t 16bb , ^ L. F. ... öcnt, auicujrcrv nua OCIACUUA az üzletek vezetőit, hogy él­jenek a sütőipar által nyúj­lyakig a bili krác ában B irkózunk vele, mint újkori mesebeli Jánosok a legújabbkori sok fejű sárkánnyal. Körülkapjuk, belevág­juk a földbe térdig, kiugrik, belevág ben­nünket derékig. összeszedjük minden erőnket, kikecmergünk, megropogtatjuk, belevágjuk mi is derékig. Megint kiugrik, és belevág nyakig. Belevágjuk, belevág ... megint vágjuk, megint vág. Ki tudja, mióta, ki tudja, meddig? Igénytelen, mint a szamár, a kórón is megél, a száraz papiroson is. És erős, mint a bivaly. Lépünk egyet, azt hisszük, a leg­simább úton járunk, és belebotlunk. Mi csináltuk simára az utat, mipe észrevesz­szük, fölverte a gaz. Harcolunk ellene, nem hagyja magát. Szeret mindig fölül maradni. Ez a legveszedelmesebb benne, erről hiszik sokszor, hogy fölülről jön, és fölülről védik. Pedig alul-fölül irtják. Mióta én az újság betűjét ismerem: ez benne volt mindig: Le a bürokráciával! Kiradíroztuk volna szótárunkból is, visszanevetett ránk. és maradt. Leírtuk minden ismertetőjelét, mint régen a bur­gonyabogárnak, hogy aki fölismeri, jelent­se, mégis megmaradt. A bürokrácia ellen harcolunk, de bürokratát ritkán látunk. Egyszerű lenne pedig fölismerni: aki azt a sok fortéimét létrehozza, újra szüli, sza­porítja, nagyra neveli, az a bürokrata. Raj­zos vicclapunknak hála, szemellenzős, asztalnál gubbasztó hivatalnok ő, aki ma­ga alá is aktákat kapar, aktahegyek kö­déből csak kopasz feje látszik, bélyegzők­kel hadonászik, és mindenkit elküld, ahonnét jött. A valóságban? Elegáns em­ber ül az asztalnál, lehet férfi, lehet nő, látszik rajta, hogy a légynek sem ártana, néha azt se veszi zokon, hogy földi halan­dó háborgatja, egyszer aztán rákapcsol, mint akit fölhúztak, és mosolygós ábráza­tát váltig őrizve kioktat, hogy ez kell még, de ha ez megvan, csak akkor hiteles, ha emez is van mellé, emehhez amaz, amah­hoz emez. Valamikor azt hittük, odacsa­punk az asztalra, és összehúzza magát. Most? Ilyen előkelő ember előkelő aszta­lára ki merne odacsapni? Lehet példás családapa, hű feleség, unokáját térdén ugráltató bölcs nagyapa, méltó a szeretetre. Keze-lába rendes, ge­rince egyenes. Ha kell, főleg társaságban, gerincét kemény szavakkal is egyenesíti — ő lenne a bürokrata? Igaz, hogy egy hete sétáltat egy semmi papírossal, de ép­pen tegnap kapott fizetésemelést jól vég­zett munkájáért. Neki az a dolga, hogy engem sétáltasson? Azt sem lehet rámon­dani. hogy szolgalelkűen hajtja végre fő­nöke utasításait, saját kútfejéből táplál­kozva még csavar rajtuk egyet, még rárak egy lapáttal, hadd legyen nagyobb a füst­je is, ne csak a gőze. A hivatali munka hőse ő, dehogy bürokrata. Itt vagyunk meglőve. A hivatal azért van, mert kell. Ha nem lenne összekóco­lódna a világ. Visszajutnánk oda, hogy azt sem tudnánk pontosan, mikor születtünk. Beiktatnak bennünket százezerszer, köny­velnek ide, könyvelnek oda, biztosan azért, mert szükség van rá. Ha nem lenne így? Feketefuvaron kapnak rajta egy teher­autót, fölháborodunk: nem ellenőrzik? Az ellenőrzés papírmunka, minden lépését menetlevélre írják. Ha elemelnek valamit, megint kiabálunk: nem tűnt föl senkinek? Kinek tűnne? Aki a papírosokat kezeli. Kell ide is a papír. Mindenhová kell. De ennyi? Látok egyet, akiről azt hiszem, ő az. Ül az asztalnál, száz kiló fölött, és mindent tud. Fejből a rendeleteket, és azokat is, amelyek ezeket kontrázzák. Van egy kis füzete, húsz éve írta bele az első sort, ha elakad, ebbe lapoz bele. Neki nem kell irattár, melléklet, belég, átirat, hátirat, be­szél az ügyféllel, kikérdezi, és egyenesből diktálja a határozatot. Le nem lép az igaz­ság útjáról, akkor sem, ha száz másik pa­pírral állítanák fejre az igazságot. Érzé­ke van az egyenes úton való járásra. Előt­tem ő nem bürokrata, akkor sem, ha munkaideje zömében aktákat gyárt. Ez a kenyere, megdolgozik érte. A másik? Mondok neki két szót, ug­rasztja a titkárnőjét, behozatja bizonyíték­nak a fél irattárat. Erős a hangjá, szigorú és kemény, az igazságtalanság már ettől a hangtól messzire szaladna. Kapásból idéz ő is klasszikusokat és saját határozatokat, csak az nem érdekli, mi a színtiszta igaz­ság. Ami le van írva, és a kezeügyébe ad­ják, csak az lehet. Nála iktatva van az igazság, és kötegenként csomóra rakva. Külsőre ő is hasonlít előbb említett pálya­társához, lógáson senki rajta nem kapta még, mégis végigfut a hátamon a hideg, ha vele beszélek. A hivatal önmagában nem a bürokrácia fellegvára, de ha sok van belőle, azzá lesz. Belső törvényei lesznek, a papiros kezd el beszélni, ő dirigál. Kívül reked az élet, teljesen befelhőzi a hivatalszag. Könnyű lenne ártani neki, pályaválasz­tási tanácsadó elé kellene újra állítani azokat, akik csak a papirost látják, és az embert soha. Csakhogy én nem hiszek abban, hogy vannak örök bürokraták, ezért nyugodtan otthagynám őket, ahol vannak. Azt sem hiszem, hogy más pályán nem lennének ugyanolyan aktarágók, ha egyszer ez ivódott beléjük. Tudván tu­dom, hogy egész társadalmunk elítéli, szidja, ostorozza a hivatal packázásait, de annyira egyikünk sem ismeri, mint a ben­ne élők. Külső segédlettel ugyan, de ott belül kellene rendet csinálni. Ne a főnök­nek dolgozzon csupán a kishivatalnok, ha­nem az életnek. Ne a még nagyobb főnök­nek készítse jelentéseit csak a főnök, ne azt írja le, amit ő látni szeretne, azt In­kább. ami van. Az egész társadalom tilta­kozása ellenére csak azért erősödhet meg itt-ott, mert egymást védik a bürokraták: X indokol, mert tudja, hogy Y így szeret­né, ennélfogva Y bátran hivatkozhat X-re. Bezárul a kör, mielőtt közé férkőzne a józanság. A blakot kellene csak nyitni oda, ahol poshad a levegő. Kiszellőztetni az ásatag, sokszor kidobott és sokszor visszalopakodó avas szemléletet. Világra szóló jó orvosságunk van ellene: demok­ráciának hívják. Munkahelyi demokráciá­nak, szocialista demokráciának. Ahol a hi­vatali függőséget fölváltja az alulról föl­felé és fölülről lefelé áramló gondolati egyenlőség, ahol a kisebb kulcsszámú is megmondhatja a nagyobbnak, hogy ezzel vagy azzal csak a szó lesz több, nem az értelem, ahol meg is meri mondani, és kl is mer állni érte, mert egyszerűen neki van igaza, ott a hivatal penész^ombái meg nem ragadhatnak. Ahol az életre többet mernek hivatkozni, mint a kitalált és elavult ren­deletekre, ott nem védőpajzs lesz a ren­delet a tibláboló emberrel szemben, inkább annak segítője. Ott nem lehet kitalálni semmit, amire szükség ne lenne, és nem lehet kihagyni semmit, amire szükség lenne. Nyakig a bürokráciában? Ahol így van, ott gyöngék vagyunk. „Vitaminhiányban" szenvedünk, hamar fáradunk, idegesek le­szünk, és csak azt vesszük észre, hogy megint a sárkány szorongat bennünket: Ahol a pecsétek és paragrafusok közé is be lehetett vinni a demokráciát, ott virág nyílik az embereket gúzsba kötő folyondár helyett. Horváth Dezső ba. A tejjel, vajjal és egyéb Sfy^tór^tórSt «tük - « féIe készítményt -. , , . állít elő. Egyes helyeken még a nep- » szerű perecet sem lehetett • kapni. A Csongrád megyei Megvizsgálta a Csongrád Kereskedelmi Felügyelőság megyei Kereskedelmi Fel­különös tekintettel nézte ügyelőség a Szeged és Vidéke meg az újonnan épülő vá- AFESZ l-es, 6-os és 10-es rosrészekben, valamint a pe- számú üzleteinek ellátását remkerületeken levő üzlete- kenyérből és péksütemány­ket. Megállapította, hogy a bői. Ezekben az üzletekben lakosság összetétele és élet- is szegényes volt a választék; körülményei — köztudomá- Azt is vizsgálták általában súan — az elmúlt években az üzletekben, hogy az átvé­jelen tősen változtak. Az új télkor megkövetelik-e az áru Egyorsós automaták A Technoimpex és a Szer- gyakorlatához hasonlóan az számgépipari Müvek, illetve idén a nyugatnémet cég az NSZK-beli Traub-Reichen- automatáihoz a SZIM bizo­bach cégvezetői kedden koo- nyos részegységeket gyárt, perációs szerződést írtak alá 1977-től pedig a SZIM ve­Budapesten egyorsós automa- szí át ennek a komplett egy­ták gyártásáról. A megálla- orsós automata alapgépnek a podás szerint a korábbi évek gyártását. (MTI) Előadás pártpropagaHriistáknak Gheorghe Serafin látogatása megyénkben Az MSZMP KB vendége- János, a megyei pártbizott­ként hazánkban tartózkodó ság titkára fogadta, és tájé­Gheorghe Serafin, a román koztatta a megye kulturális Lumea című lap főszerkesz- és gazdasági életéről, tő-helyettese Csongrád me- A romón yendé gyébe érkezett, kétnapos utánj órákban Hódmezővá­latogatasra. Tegnap Sze- sárhelyre i4t0gatott. A vé­geden a megyei párt- és ta- rosi pártbizottságon dr. Sza­nacsszékhazban dr. Koncz lontai József> R városj párt_ bizottság első titkára fogad­ta. Ezt követően a Fegyve­res Erők Klubjában párt­propagandisták részére tar­tott előadást a Román Szo­cialista Köztársaság külpoli­tikája címmel. Utána Vá­sárhely kulturális életével ismerkedett. Ma délelőtt Gheorghe Se­rafin a szegedi Sajtóházban újságírókkal találkozik, és hasonlóan előadást tart Ro­mánia külpolitikájáról. Országgyűlési bizottságok megbeszélése Az Országházban kedden együttes ülést tartott az or­szággyűlés mezőgazdasági, jo­gi, igazgatási ós igazságügyi bizottsága. A képviselők az élelmiszerekre vonatkozó tör­vényjavaslatot vitatták meg. A törvényjavaslat meghatá­rozza a közfogyasztásra szol­gáló élelmiszerek előállításá­nak és forgalmazásának fel­tételeit. Az ipar a IV. ötéves terv­törvényben kitűzött felada­tainak összességében eleget tett — állapította meg az or­szággyűlési ipari bizottság kedden megtartott ülésén. Az ipari termelés fejlődése az előző ötéves tervhez képest egyenletesebb ütemű volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom