Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-01 / 103. szám

Szombat, 1976. május i." Alföldi Mivel korántsem vagyok biztos béftne, hogy a rendre külországokba utazgató honfitársaim csodás tájait korábban ítiár mind bejárták, Megmondom kertelés nélkül: szeretnék kedvet cSihelfti egy Szegedhez nerh túl messzire eső kisváros fölkereséséhez. Szó sincs róla, ezúttal hem a hángxildtos Gyuláról van szó, hanem a HOzzá hasonló lélekszámú, bájjal éS kedvességgél szintért bóven megáldott Szarvasról, annak iS főképpen nagyhírű faparadicSöfnáról, ami Inkább arborétum névén ismeretes. így tavaszidőn, a Megűnt téli szürkeség, csöhd, fagy és kopár mozdulatlanság Utárt — merem állítani — különb felüdülést nyújt, mint a gyakran emlegetett schönbrunni kastélypark szoborcsoportjaival, márványfigüráivál, dfSzkútjaival fegyiitt. A bécsi idegertforgalrtii nevezetesség ugyáttiS inkább franciásan nyirt bokraival, sarkosra rtyesett sövényeivel íogja meg az álmélkodásra hajlámos látogatót, ez a öii nágyalföldi ékességünk pedig páratlanul gazdag flórájával, dúsán zöld pázsitjával, gyöngyvirág-, ibolya-, jácint- és tulipártilíátáVál igazán maradandó élményben részésít Mintha az isteh éSzbe kapván, megszánta voMa ézt. a Mbictanyás, Végeláthatatlan püSzta vidék riépét és hirtelen egy darabka őázist pottyantoit voina le kárpótlásul! Egy pillanat és kész a varázslat A népszerű „kilátó" padjáról végignézek a több száz méter hosszú tüneményes tisztásén, s máris látom a cilinderét lóbáló világfi Anyegint amiftt a karjára bágyadtan támaszkodó bolond-szerelmes Tatjánának séta közben fölényésért prédikál: „Sejtésem itt áligha téved: / Kínt hozná ránk a házasélet / Szerelmem Bárhogy égrié ma, / SZökás kijózanítana ..Arii há ákarom, korszerűbb képét kapok, a műit sZázadi helyett a mái miénket: „Ölelkező ézér ág, gally: / mennyi összefont leánykar! / Mennyi vágy emelte karját: / az egét á fényt akarták". Áldassanak e nagyszerű meseforrás térémtői, és á hű gondozók. Emlegessék sokadik sarjadékainak is azoknak a nevét akik az egzotikus szépségű szomorú jegenyefenyőt a pampás lombú ezüsthársat, a teitvirágú feíhai gyöngyvésszőt, a perzsiai varázsfát, a Tiszántúlon nehézen nevelhető kaliforniai mamutfenyőt, a türkesztáni gyöngycsérjét és a többi Í6Ö0 félé fát ide télepítették-szoktatták. Tüdőm, a Niagara vízeséshez nagyobb seregek zarándokolnák, lehetséges, hogy i Magas Tátra erdeiben több turista tölti Ézabadidejét mint amennyien a szarvasi arborétumot fölkeresik. Dé a számok Itt te rohamosán növekvő érdeklődésről Vallanak: 1947-ben még csak 500-an jöttek ide gyönyörködni és pihénrti, tíz évvel később már hússzor többén, a irtúlt éSztétldőbért pedig már 70 ézer látogatót számláltak. Igén, mert aki egyszer Végigjárja e páratlanul szép es hangulatos ligetét, az többédrnágával tér újból vissza. Mert van Szarvasnak egy óriási előnyé: hamarább és olcsóbban és plhehtetőbbeh érhető el, Mirtt példátíl Grenoble, vagy Eisenach. Parkol máris annyi autó a beiárat környékért, hogy Megszámolni is bajos lénné hirtelen, azonban köHHyeft megjósolható: mihelyt téliesen kin vilik az idő, még intenzívebb lesz az ideárámlás. Hadd hangsúiyozzátn: gondosan telepített kertbe érkezik a kiránduló, nem valamiféle bozótba. Ez utóbbi azért sem lehetséges. mert áz arborétum hazánk legszárazabb pofttján fekszik, ahol legkeményebb a tél és legforróbb á nyár, ahol a márciustól széptembérig lehulló csapadék éppen csak hajazza a 30(1 milüméfért. A Holt—Körös és » mezőtúri út áltál Ölelt 94 hektárnyi térületért óiyaft gazdag növényvilág tárul a Szemünk elé, amely á fában szegény Alföldön rendkívüli élménynek SZámft. A tágas tisztásokon gyérekek bukfenceznek, a sétányokon andalgó fiataiök mmantikázhak, a padokon nehézkés nagyszülők élvezik á pazar illától, a napsugarakat, vagy az árnyékót Vajon miért vagyok. így oda ezért a darábká zöldért? Hisz' nem először láttam, S bevallom, rtegfórdültám már Senyűgozóbb . környezetben te határainkon túl. Csakhogy Szarva* a miénk. Itt .Várt tőlünk égy BájítéSnyira, s aki igazán szereti a természetet és tudja értékelni az érrtbéti alkotást, elgyönyörködhet béttfié néhánv örahosszat. Látszik, a telepítő' ; gyek ezett a kertet úgy kialakítani, hogy szirtekben és formákban is változatos légyen. Ezt mindenekelőtt a park főtehgeirébert elhelyezett fáfekai es térhatásokkal Sikerült megoldania. Egy-egy igen értékes és ritka fápéldárty minduntalan megállásra kényszeríti az embert: el keli olvasni a földbe sZürt kis táblákon a névekét, s jólesik eltűnődni azört, hogy a légszebb Oszlöpostuja-csopórtot ázért nevézték-é él „Apostoloknak" mért 19 darabból áll? Áztárt a japán díszeséresznyék telt tózSászin virágai láttán eszürtkbé jüt. hogy a napkeleti országban talán e pazár Szépség miatt szokták megünnepelni a cseresznyefa-Virágzást. Az „olasz úton" sétálva árra gondolunk, hogy az itáliai hangulatot itt — karcsú fciprusok hítán — oszlopos tujákkal helyettesítették. A korai virágzásü magnóliák Olyan feltűnőek, hogy akaratlanul is a szégedi Emlékezés Szerb Antalra Széchényi térré kívánjuk őket áz Ott díszlők szomszédságába. Röviden arról, hogy mikor keletkezett ez a csoda. Öolza Pál, aí alapító, száztíz éve született, S a családi birtokon már fiatal korábáh hozzákezdett á fásításhoz. A világ különböző tájairól hözatta Szarvasra á magvakat és a Csemetéket és rengeteg fáradsággal Igyekezett Őket meghonosítani. Sok fa elpusztult, de amelyek megmaradtak, azok ma te legszebb példányai az arborétumnak. A tulajdonos megnyugtatóan kívánt kertjéről gondoskodni) ezért halála előtt, 194fi-ban fölajánlotta ázt áz államnak. S valóban, így vált léhétővé, hogy a többi magyar főúri kert közül is kiemelkedő Bolza-park rohamosan tovább fejlődjék, éa most már minden dolgozó ember otthón érezhesse magát Benne. r. N. T Bú ke István Tavaszdal Hóvirágok, ti vízbe fűtő szájából villanó fögak, összezáródtbk görcsben — a kín elsikoltatlan marad, B földön Isten vállain leomló Södfonylng a zápot, s holnap rtém porzószál: fullánk mered, reám mindet! Virágból Eszelős ajkain: fehér hab reszket majd a meggyfalombon, fegyveren esillant fény a szó, engem vakít meg, ha kimondom. Hóvirágok, akik a tájban esontfénnyel villogtok köröttem, összezárt fogsorotokat feltépee én — sikoly a testem. Hetvenöt esztendeje, 1901. május 1-én született Budapesten Szerb Antal irodalomtörténész, esszéista. Középiskolái és egyetemi tanulmányait Budapesten, majd Grazban Végezte, magyar— német-angol szakos tanár lett, 1925-ben rövid idéig-réndezö a Belvárosi Színházban, utána tanárként működött, 1929—38-batt ösztöndíjasként, <-gy évet töltött Londonban, 1933-ban az akkor alakult Magyar Irodalomtudományi Társaság elnöké, 1937-ben a szegedi egyetem magántanára. A háború aiatt többször kortilt munkatáborba, a nyilasok elhurcolták, s az éhségtói teljesen elcsigázott írót 1945. január 27-ért Balfon puskatussal ütötték agy ott önmagáról így if: .....éti « azok közi tartozottl, dmkkit élőre mozog a Vitág. rtiiá tt renyhe nyárspolgári töiheg éWdtnd". A polgárt humanizmus álláspontjáról fordul szembe a sekélyes konzervatív irodölöfttszfetftléieítéi. írói magatartásábah a tudóS éS művész törekvésé! egyesülték, a tudományt » széniritdalofb. a tegényt az esszé félé közelítette. Irodalomtörténetírásában humanista és haladó voltj a fasizmus kultúraellenes Szándékaival szemben a magyar és az európai Irodalom egységét hirdette. 1920—1930 között alkotott műve szellemtörténeti elvek és a bontakozó egyéniség láthatatlan küzdelmének eredménye. írói pályája 1921-ben a Nyugatban vérsekkel és novellákká! Ifidül. Írói álnéVe Sz. Kristóf. Hatalmas mövéltsége és Széles körű érdeklődése következtében első tanulmányai az ifbdálöm külöftfélé tfelületeit Ölélték fel. LegsrivéséBBén a 19. Század első felérték magyar irodalmával •. foglalkozott, (Kölcsey, Bérzseftyl^ Vöí-ösmárly). Nágy fllblógiai félkészültség, elértiző készség jellemzi tanulmányait Az egyéniségének mégfelelő műfajt azonban bem a filológiában, haném a művészi esszében találta meg. Magyar irodalomtörténet (I—H., 1994.) eítnü müfíkája, áMély áz Srdélyi Helikon pályázatának nyertese lett, és A Világirodai&m története (I—III., 1941) című műve eredeti, új felfogásban közeledik az Irodalomhoz, jelentős eréhyel: á klasszikusok életbe keitése, a világirodalmi összefüggések megvilágítása. A kitűnő jellemzések és BnOüi esztétikai megfigyelések melléit Szérb Műve azonban felhasználta a szellemtörténeti módszert te. Magyar irodalomtörténetének inyagát, bár szándékában társadalomtörténeti szempontból, eredményében mégis fiktív módon rendezte, világirodalom történetében pedig szerepet kaptak Sperigier morfológiájának tételéi is! Ennek ellefiére köhwei elevenebb, modernebb szemlélet iráhyábah, a maradi, provinciális pozitivizmus elleft vaiő tiltakozásban jöttek létté. Haladó tett volt a fasizmus kujt.oraéllenességével szemben • s ma ts hasznos olvasmányok. SZámos cikke és esszéje jelent ftieg, mélyeket posztumusz kötetéi, á títih.tfötdtök n könyvtárban (Í94Ő.1, llletvé A varázsló eltöH pálcáját (1948. és 1981.) gyűjtötték ősszé. íi-ól magatartása á turjós én művész törekvéseit égyeSilette: taháros komolyság és aikotői képzelet működtek össze munkájában, előadásmódját olvasmányossá, áttitiidjét kőrttiVéddé alakította; játékosság és szellemesség, humor és irónia alakították stnusát. Az általa is hangoztatott „heofrivolrtmus" azonban valójában érzékeny alkatának védelmét Szolgálta, Mélyén Írástudót felelősség élt és -hatott.. A Pondrapoft légenda (1934.) ctmfl műve á kalandregényt és a Icuttúffcifítóriát ötvözte össze és felvázolja az fi-ó portréját is. Hásonlő Igényekkel született Vtas és holdvilág (1937.) Című regénye. Főhőse sorsában saját nemzedékének Ütkeresését ábrázolja. írói törekvései utolsó könyvében (A királyné ttpdfcíáttert, 1943) sajátos Műfajra találtak, melyben te~ gényszefű eléMék és az Ismeretközlés esszéista egyesítése Valósult Meg. Fáftyar hUMörtat írt novelláit Madelon, az. eb (1947) és a Szerelem a palackban (1Ö63) CÍMŰ kötete foglalta egybe. Éx címfl szatirikus Színnifivát először 1985bén a MádáCh Szlftháí Mutatta be. ,t A fásizMus erősödésével neki te egyre több üldözésben volt része, menedéket és tiltakozást egyedül az Irodalomban taíéit Ilyen körülmények között állította össze Szás veri (1944) cíMÜ humanisM Szellemű antológiáját. Jelentős műfordító munkát la Végzett, angolból, franciából és olaszból föí-dítótt, többek közt A. Francé, E. Knight, S. Maugham és Huizinga művelt tolmácsolta mágyarul. Művei közül több. jélént meg Idegen hyélvén. írónkról való megemlékezésünket egyik hősének szavaival zárjuk: „elétbén keli Piáradni. Élni, mint patkányok a romok között. De mégis élni. És ha az ember él, még mindig történhetik valami™ DR. FÜR ISTVÁN Sf U : WmBVm, lIHi -HHMinn ZMwSImXs. llgBffif ^^^^mí * W mgm' t Y' flHHE ÉHHa 1i I