Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-01 / 103. szám

nivalóját, természetes tehát, hogy a szocializmusban, amikor a munka megszűnt kényszer lenni, amikor az ember felszabadításának eszközévé vált, örömmé, a jólét a forrásává, alkotássá, a jól végzett munka társadalmi rangot ad. Ez mindig kifejeződik a mi május elsejéinkben, most is, hiszen vállalatok, szocialista brigádok, kiválóan dolgozó munkások vették át az ünnepet megelőző napokban a legnagyobb* kitüntetéseket. De egyre inkább kifejeződik hétköznapjainkban is: nem a he_ nyélők és az ügyeskedők, hanem a becsületesen dolgozók számára nyílik meg mindenütt az érvényesülés kapuja. Ha május elseje a munkásosztály ünnepe, a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának ünnepe, a munka ünnepe, akkor természetszerűleg a béke ünnepe is. A békéé, mely napjainkban a forradalmi haladás legcélravezetőbb közege, a szocialista alkotómunka alapja. Amikor a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongreszszusa megállapította, hogy az előző kongresszuson meghirdetett átfogó békeprogram sikerrel járt, az enyhülés folyamatának előrehaladásával jó feltételek teremtődtek Európában a béke és biztonság megszllárditásáhbz, az egész békeszerető emberiség akaratát fejezte ki. Az enyhülésfolyamat, elvi, ideológiai engedményeket nem tűrő harc: a Szovjetuniónak, a munkásosztály első államának hatalmas gazdasági és katonai ereje egyik legfőbb biztosítéka a béke megvédésének, az enyhülés kiteljesedésének. A munkásosztály harci seregszemléjén, május elsején különösen alkalomhoz illő leszögezni, hogy nem a kapitalizmus, nem a nemzetkőzi imperializmus vált az elmúlt években, évtizedekben békéssé és engedékennyé, hanem a szocializmus, a haladás erői váltak oly hatalmassá, hogy tárgyalóasztalhoz kényszeríthetik hogy megállapodásokra szoríthatják, Jobb belátásra bírhatják a tőkés hatalmakat A mai május elsejékhez érteni kell a régi május elsejéket is: mily hatalmas utat tett meg 1890 óta a nemzetközi munkásosztály. Amikor ma reggel zeneszóra ébredünk, felsorakozunk s elindulunk a májusi menetben, amikor végignézünk a Széchenyi téri ünneplő, vidám, nagyszerű sokaságon — érezzük, tudjuk, erőnk — nagyapáink, apáink éreje is, erőnk valamennyi osztálytestvérünk ereje, a Szovjetunió és valamennyi szocialista ország ereje, a tőkésországok munkásainak és a szabadságukért küzdő népek ereje együtt — legyőzhetetlen erő. FEHÉR KALMAN juhász Gyula Piros remény Már jön a május. Én szegény szívem, Ki mindig múltak májusába szálltál Emlékezőn, borúsan és híven, Hidd el: nincs szebb jövendők májusánál! Ha neked nem volt soha tavaszod, Mely bíbor vágyak lángjától piroslott, Nézd: jön egy május, mely nem tflnt, halott, Melyben a milliók nagy szíve boldog! Már jön a május. Minden szenvedők, Minden szegények és minden szerelmek, A tavasz tág, szabad fényére jertek! 8 a termő nagy föld szent színe előtt Érezzétek, hogy nincsen itt enyészet. Holt álmaink szabad jövőben élnek' Benjámin László Májusi vallomás... Mint aki beomlott bányából menekült meg... Belémhasit a levegő és meghökkent a nap. Maga a csupasz élet, a hétköznap is ünnep lébetne már nekem —, de nem voltam szabad. Te nem hiszel szavamnak, mert neked csak jövőd van, de torkig eleven bennem az átkozott múlt, te csillagokba látsz, az én szememben köd van, életem megmaradt, de visszájára fordult. Rab voltam én sokáig és álmodtam magamnak szabadságot, hazát, új embert, népjogot, kutattam társakért, terveztem forradalmat és vertem mellemet, mint harci nagydobok S a zsarnokság betelt, a sziklavár beomlott, míg én a semmivel viaskodtam merészen s haza támadt a romból és milliók kiontott véréből szabadság nőtt. S nekem nincs benne részenf Mint a játsző gyerek őrül magafaragta lován ügetve s nem kell neki a drága játék, úgy volnék boldog én akármily kis darabka résszel a közös jóból, ha nem volna ajándék. Ha fegyverrel a kézben vagy anélkül, ha bátran áldoztam volna bármit, magamnak és a köznek szabadságot S békét szerezve... A hazátlan múlthoz örökre holtak és emlékek kötöznek. 8 már fgy kell lennie? A visszafordult álmok harcterein csatázik a lelkiismeret: Géppisztollyal kezemben a fordulóban állok, hol támadásra vár a felmentő sereg, hol gonosz állkapesú gyilkosok sorfalából repes felém anyám s puskámra vár az ősz! hullásba fordult ország. Nincs verhetetlen tábor — csak az árnyékokét, azt nem lehet legyőzni. Homályban múltak éveim, s árnyak kőzé kerültem, hogy a börtön felettem ledőlt — s az omladék közül kitántorogva szemembe esap derülten, felhőtlen tisztasággal, forrón a déli ég. Még félig vak vagyok, itt állok megzavartanEnyém is e derű? Nem tudunk hinni benne. Ki csak halálra bátor, de harcra gyáva voltam, méltó vagyok-e újra beállni a menetbe? A május! menet élén haladni akkor ügyesség, ok, erő nekem nem adatott, ff! láttad porbahulln! a zsarnokkal a vaskort: 6, boldog sokasig, sodord, vidd a vakot, A felfelé törő tömeggé! összeforrva felszáll a köd a szemről, erőre kap a láb s holtaktól menekülve, erősekkel a sorban nyitott kapukkal vár rám az újuló világ. PAFF GYÖRGY: ÜTÉPlTOK Legyőzhetetlen A mai május elsejékhez érteni kell a régi május elsejéket. „1890 tavaszát a nemzetközi és a hazai munkásmozgalom í fellendülése jellemzi. A nemzetközi proletáriátus először üni nepli meg május 1-éL E napon Magyarországon mintegy 100 ezer munkás teszi le a szerszámot, felvonulásokat és gyűléseket. rendeznek. Különösen kimagasló jelentőségű a budapesti munkások felvonulása és városligeti népgyűlése, amelyen közel 60 ezren vesznek részt. Itt határozatot fogadnak el, mely tartalmazza a mozgalom fő munkásvédelmi követeléseit, közöttük első helyen a nyolcórás munkanapot." „A Viharsarok agrárproletariátusa is bekapcsolódott a munkásünnep megtartásába: 1891ben Orosházán és Békéscsabán összetűzésre került sor a tüntetők és a katonaság között. 1893ban Hódmezővásárhelyen Szántó Kovács János volt a nagygyűlés szónoka." „Válságos órákban virradt a magyar munkásságra az első szabad május 1-én, 1919-ben. A Tanácsköztársaság vezetői őszintén a nép elé tárták a helyzetet A proletárhaza védelmére, a Vörös Hadsereg megerősítésére, ez ellenség visszaverésére Kzólitották fel a főváros munkásságát Százezres tömegek fogadták forradalmi elszántsággal a harcba hívó szót A főváros munkásosztálya készen állt a küzdelemre. Budapest dolgozói május 1-én hatalmas tömegfelvonulással tettek hitet a forradalom mellett. Országszerte gyűléseket, felvonulásokat ünnepségeket tartottak, s mindenütt nagy lelkesedéssel tüntettek a proletárhatalom mellett", „Az ország politikai életének kiemelkedő eseménye, s egyben a munkásegység nagyszerű megnyilatkozása az 1945. május 1-i seregszemle. E megmozdulás, melyben Budapesten félmillió ember vett részt, a népi demokratikus erők szervezettségének gyorsuló fejlődését tanúsítja. A gyűlés résztvevői elhatározták, hogy keményebb fegyelemmel, harcos elszántsággal fognak dolgozni az ország újjáépítésén". „1937. május l-e nevezetes napja pártunk és népünk történetének. Az MSZMP hívó szavára százezrek vonulnak a párt budapesti nagygyűlésére, megtöltve a Hősök terét és közvetlen környékét. Hasonlóan forró hangulatú május 1-i megmozdulások vannak vidéken is. A résztvevők száma együttesen több mint egymillió. Nagy a politikai Jelentősége annak a tetterőnek, amely ekkor a munka frontján is kibontakozik s * májusi demonstrációkban fc megnyilvánul". Néhány különösen nevezetes május elsejének hangulatát, politikai jelentőségét idézte föl ez a montázs. Vajon változott-e tartalma ezekhez képest a mi mai május elsejénknek? Május elseje ma is a munkásosztály ünnepe, sőt, a fejlett szocializmust építő társadalomban sokkal inkább az. mint bármikor. A munkásosztály és pártja nemcsak kézben tartja ahatalmat, hanem a vezetésével elért nagy társadalmi átalakulás révén valamennyi dolgozó ember, ss egész nép számára boldogabb és jobb életet teremt, olyan hazát épít, melyben mindenki megtalálja helyét Május elseje ma is a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának ünnepe. A szolidaritásé a többi szocialista ország munkásosztályával, á függetlenségükért és nemzeti felszabadulásukért küzdő népekkel és a kapitalista országokban élő és harcoló munkásokv és haladó gondolkozású emberek tömegeivel. Ahogy az MSZMP KB április 22-1 üléséről kiadott közlemény megfogalmazza: „A szocialista országok testvéri internacionalista összefogása, kölcsönös segítésen nyugvó együttműködése megsokszorozza erőinket meggyorsítja fejlődésünket A szocializmus békét hoz az emberiségnek, s szilárd támasza a szabadságért a függetlenségért küzdő népeknek az egész világon". „üdvözöljük testvérpártjaink sikereit és szolidárisak vagyunk harcukkal, amelyet munkásosztályuk, népük javára s egyben az egyetemes emberi haladásért vívnak". „Pártunk töretlen szolidaritásáról biztosítja mindazokat a testvérpártokat és haladó erőket melyek a tőkésországokban a szocializmusért a társadalmi haladásért egy új, szabad, békés világért küzdenek". A proletár internacionalizmus lényegesebb vonása napjainkban a nemzetközi munkásmozgalomnak, mint valaha: a nemzeti érdekek és a közös érdekek összeegyeztetése, egybehangolása, kölcsönös figyelembe vétele a forradalmi harc nélkülözhetetlen feltétele. Május elseje ma is e munka ünnepe. Az emberi munkáé, az alkotásé. A munkásember a legkönyörtelenebb kteákmányolás körülményei között is mindig becsületesen végzi ten-