Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-01 / 103. szám

4 Szombat, 1D76. május fi Kiflíiileléset, eiismeiései, iütainiaii Vánderzászló Ipari wetkezeteknek Tavalyelőtt hat, az elmúlt évtén tíz szocialista brigád dolgozott a Szegedi FÉM. Tí S Ipari Szövetkezetben. Munkájuk nagyban hozzájárult az új termékszerkezet kialakításához, a termelékenység hatékonyságához — emelte ki az ünnepi beszámolójában Árva Ferenc, a szövetkezet elnöke, amikor ismertette az elmúlt év eredményeit, amiért megkapták az Ipari Szövetkezetek Csongrád megyei Szövetsége elnökségének Vándorzászlaját tegnap, pénteken Szegeden, a Tisza Gyöngye étteremben tartott ünnepi közgyűlése. A közösségnek 1975-ben 32 millió 960 ezer forint árbevétele volt, 6 millió forinttal több, mint az előző évben. Oklevéllel, pénzzel jutalmaztak hat szocialista brigádot. 73 dolgozót Közülük tizenketten a Kiváló Dolgozó kitüntetést Is megkapták. Az ünnepségen a városi pártbizottságot dr. Solymossy Margi, a Szeged városi pártbizottság munkatársa képviselte. Ott volt még Tóth László, a szegedi szövetkezeti pártbizottság titkára Is. A KISZÖV elnöksége vándorzászlaját kapta tegnap, pénteken a Szegedi Építőtpari Szövetkezet. Az ünnepségen, amelyet Szegeden, a Lenin körúti klubhelyiségükben tartottak, jelen erűt Horváth János, a KISZÖV elnöke is. Az 1400 dolgozót foglalkoztató közösség tavaly 196 millió forintos termelési értékkel számolt, ami 27 százalékkal több, mint az előző. &z 1974. évi bevéteL Ebből tiszta nyereségként könyvelhettek el 32 millió forintot. Az összefogás és a szervezés tervszerűségének és a dolgozók lelkiismeretes munkájának, és nem utolsósorban a szocialista brigádmozgalomnak is az érdeme, hogy a Szövetkezet munkásai átlagosan 39 ezer forintot kaptak tavaly. A szövetkezet Kiváló Brigádja címet nyerte el a Ladvánszky József kőműves Szocialista brigád. Rajtuk kívül még 24 kollektívát, és a munkában élenjáró dolgozókat pénzjutalomban részesítették. Tegnap, pénteken Szegeden a Tisza Szálló nagytermében összejövetelt tartottak a Szegedi Mérlegkészitö. és Javító Ipari Szövetkezet dolgozót. Résst vett az ünnepségen dr. Sotirmossy Margit, a Szeged városi pártbizottság munkatársa, Tóth László, a szegedi szövetkezetek pártbizottságának titkára is. A közösség az elmúlt tervidőszakban végzett eredményes munkájáért a KISZÖV vándorzászlaját kapta. A 8 millió forintos termelési értékért, amely 17,5 százalékkal többet mutatott tavaly, mint azelőtt Az ünnepségen, amely egybeesett a szövetkezet megalakulásának 25. évfordulójával, jutalmakat, kitüntetéseket adtak át Kiváló Dolgozó kitüntetést Balogh Ferenc és Forrai Imre mérlegkészítők kaptak. Ajándékot és pénzjutalmat nyújtottak át négy alapító tagnak — Kertész Gézának, Marcsinkó Bélának, Cseréb Andrásnak és Rózsa Bélának — a negyedszázados lel- . kiismeretes munkájáért. Oklevél a Centrumnak A Centrum Áruházak Központja szegedi áruházának tavalyi eredménye alapján dicsérő oklevelet adományozott. Ünnepségüket tegnap délelőtt tartották az áruház kulturális termében. Dr. Marsi Zoltán, az áruház igazgatója számolt be eredményeikről. Hangsúlyozta a többi között, hogy 1975-ben 1974-hez viszonyítva az áruház 110,3 százalékos forgalmi fejlődést ért eL Ezt úgy tudta teljesíteni, hogy igyekeztek a vásárlókat kívánságuknak megfelelően kiszolgálni. Ennek is tulajdonítható, hogy tavaly a szegedi Centrum Áruházban több mint 3 millió vásárló fordult meg. Az áruház vezetősége igyekezett különféle kedvezményeket biztosítani vásárlói részére. A hagyományos „centrum-hétfők"-ön a kedvezményes árakkal 503 ezer forintot nyertek tavaly a vásárlók. A szegedi Centrum áruház üzletpolitiká iához tartoznak, a rendszeresen megrendezett kiállítások és vásárok. Különösen kiemelkedik ezek sorából az a kapcsolat, amelyet több mint tíz éve tart fenn például a Pamuttextilművekkel. amely állandó partnerei közé tartozik Gyümölcsöző kölcsönösen az a kapcsolat ls, amelyet a szegedi áruház esztendők óta létesített a Schwedt-1 NDK-beli Centrum Áruházzal. Az ünnepi alkalomból a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta dr. Marsi Zoltán igazgató, Diamant Istvánná osztályvezető, Takács Sándorné eladó. Lehetne gyorsítani Május 3-tól: Közlekedésbiztonsági hetek '£ kOzüq közlekedés biz- majd. Hiszen olyan llgyet tonsága, a közlekedő embe- kíván szolgálni, amely mindrek életének, t^tljpségé- annyiunk közös ügye; aköz. lekedés biztonságát. nek védelme társadalmi érdek és társadalmi feladat Olyan tevékenység, amely fokozott felelősségérzetet, fegyelmezett magatartást kíván; a közlekedés írott és íratlan törvényeinek tiszteletben tartását követeli meg mindannyiunktól, önmagunk és mások — az egyén és a közösség védelmében. E gondolat jegyében szervezi május 3—-30. között az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács —együttműködve az érintett állami és társadalmi szervekkel, intézményekkel, vállalatokkal, szakmai testületekkel — a közlekedésbiztonsági hetekei Az országos akcióprogram általános célja a közlekedésbiztonság szilárdítása, a balesetek megelőzése, csökkentése. A sokrétű és változatos rendezvények — kiállítások, vetélkedők, ankétok, autós-, motoros-, kerékpáros találkozók, ügyességi versenyek, díjtalan KRESZ-tanfolyamok, tudományos és ismeretterjesztő előadások — abban segítenek, hogy a lakosság valamennyi rétege újabb tájékoztatást kapjon a KRESZ legfontosabb rendelkezéseinek helyes alkalmazásáról, valamint a közlekedéssel kapcsolatos egészségügyi, műszaki és más jogszabályokról. Fontos cél, hogy a közutakon fokozottan érvényesüljön az udvarias, előzékeny — egymás közlekedési igényeit tisztelő és megértő — magatartás. Hisszük, hogy a közlekedésbiztonsági hetek májusi akciósorozatának célkitűzése a közlekedés valamennyi résztvevőjének megértésével és támogatásával találkozik önmagunk és mások —az egyén és a közösség — védelmében. Országos Közlekedésbiztonsági Tanács Titkársága Új rendelőintézet Tegnap, pénteken délben ünnepélyesen felavatták a már üzemelő csongrádi 17 munkahelyes rendelőintézetet, mely a Bökény városrészben épült fel, mintegy 20 millió forintos költséggel. Dr. Varga József, Csongrád tanácselnöke köszöntötte az ünnepségen megjelenteket Dr. PerjésI László, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a megyei tanács elnöke avatta fel az új rendelőintézetet ^ /j x, / Neve: Napfény Expressz — Budapest—Szeged között A vasút a közlekedéspoli- legnagyobb vidéki városok, tikai koncepciónak megfele- üdülőközpontok között lően a személyforgalom ál- A MÁV a korábbi jogos landó javítására törekszik, panaszok megszüntetésére, a Az új menetrend összeállftá- zavartalan .elosztás érdekésánál is a kulturáltabb, ké- ben korszerűsítette, bővítette nyélmesebb utazást tartót- helyjegyelosztó központját, s ták szem előtt. Ennek érde- a pontosabb munkát szolgálkében egyebek között őt ja, hogy a központ és az érkorábbi gyorsvonatot exp- dekelt állomások között „forresszé „léptettek" elő, azaz ró drót" összeköttetést létekötelezővé tették a kényei- sítettek. mesebb utazást biztosító Helyjegyváltást. A Budapest, Déli pályaudvar—Pécs között közlekedő expresszvohatot Zselicnek, a Budapest Déli pályaud var—Nagy kanizsa —Keszthely közöttit Kanizsának, a Budapest Keléti pályaudvar—Gyula közöttit Csabának, a Budapest, Nyugeti pályaudvar—Békéscsaba közöttit Körösnek, a Budapest Nyugati pályaudvar és Szeged közöttit pedig Napfénynek nevezték el. Ezekkel együtt az országos hálózatban már 17 expresszvonat teremt május végétől gyors összeköttetést a főváros és a Számifástechnika Magyarországon az utóbbi években mind több számítógépet helyeztek üzembe. A számítástechnika alkalmazási köre is egyre bővült. Ezért a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó új sorozatot indít a számítástechnikai tapasztalatok elterjesztése érdekében. A

zt hiszem, nagyon sokunk gondja az élet szüntelen jobbítása. Mindazok, akik nem legyintenek rá közönyösen, hogy tökéletes ebben a mai állapotában, gyakran fölteszik önmaguknak a kérdést: nem lehetne-e gyorsítani az életszínvonal növelését? S a válasz rendszerint az, hogy bizonyosan lehetne, hiszen annyi rejtett tartalékunk hever kihasználatlanul, csak okosabban, szervezettebben, felelősebben kellene a dolgunkat végezni. Ennél az általános, Inkább csak sejtéseken, megérzéseken alapuló igenlésnél azonban legtöbben alig tudunk többet mondani, mert a „gyorsítás" módszereit és eszközeit csak nagy vonalakban és hézagosan ismerjük. Legtöbbször inkább az igények, a sürgető szükségletek oldaláról vetjük föl a problémát, mintsem a lehetőségek szakszerű elemzésével és számbavételével. Ez tulajdonképpen nem baj, mert aligha lehetünk valamennyien hozzáértő közgazdászok, mérnökök vagy matematikusok, viszont kétségkívül hasznunkra válna, ha valóban tömegméretekben ismernénk a műszaki fejlesztést gátló okokat is. Akkor talán jobban iparkodnánk elhárítani az akadályokat, még ha szemléletbeli maradiság formájában kerülnek is utunkba. Tulajdonképpen egy ismert közmondással is kifejezhető a tennivaló: „Többet ésszel, mint erővel." Ügy kell alakitanunk, tökéletesítenünk a termelőeszközöket, hogy ennek révén minél több munkát takarítsunk meg, hogy minél olcsóbban, minél kifogástalanabb minőségben tudjuk előállítani a fogyasztásra, valamint az eladásra szánt termékeket Nem az a fontos, hogy valamennyi szükséges dolgot hazai elmék teremtsenek meg, az viszont nélkülözhetetlen. hogy mindig tudjuk, hol állunk a világban termelőberendezéseink minőségével. korszerűségével, s hol kell segíteni, intézkedni, ha lemaradás mutatkozik. A műszaki fejlesztésnek hazánkban különféle forrásai vannak, amelyekből meríthetünk. Először: új gyártási eljárások, újdonságok alkalmazása, vagyis a szabadalmak hasznosítása a termelésben. Másodszor: külföldi szellemi termékek, gépek és berendezések vásárlása. Harmadszor: viszonylagosan új megoldások szorgalmazása és hasznosítása, tehát az újítások elterjesztése. Nagyon sok gondot kellene fordítani a technikai eszközök és termelőberendezések szüntelen korszerűsítésére, hogy minél kevesebb újdonságot kelljen külföldön beszerezni. Licencvásárlásra természetesen szükség van, hiszen enélkül aligha tudnánk eredményesen részt venni a nemzetközi munkamegosztásban, de elengedhetetlen feladat, hogy a magyar szabadalmak száma növekedjék. Ha a tudományos kutatók számát nézzük, nincs nálunk lemaradás más országokhoz képest, a megoldások mennyiségével azonban nem lehetünk elégedettek. A hazai találmányi bejelentések évek óta alig szaporodnak. Amíg például Csehszlovákiában 41 találmányt nyújtanak be, s ebből 31-re adnak védelmet, addig Magyarországon — a találmányi hivatal adatai szerint — mindössze 11-et, amelyből 6 » részésül oltalomban. Eléggé hátul kullogunk a szocialista országok között is, s ez a „követő jdílegű" tevékenység elég költséges és Veszélyes. A vállalatok egy része nem szívesen vállal kockázatot a műszaki fejlesztés érdekében. Sokan úgy vannak vele, Inkább eldolgozgatnak csöndben-békességben az elavult technikával, esetleg megvásárolnak egy-egy szabadalmat, csak senld ne zavarja köreiket Alighanem a megfelelő ösztönzés is hiányzik, ezért a szakemberek egyre-másra azt Javasolják: a teljesen új szellemi termékeket előállító és alkalmazó vállalatokat kiemelkedően kellene dotálni, a maradiakat pedig hátrányosabb helyzetbe hozni. Komoly hiba az ls, hogy némely vállalatnál alig létezik infottnációs tevékenység. Egyiknek-másiknak állítólag fogalma sincs arról, hol áll kül- és belföldön annak a terméknek a színvonalával, amelyet gyárt. Egyes tapasztalt nyugati tőkések például mindent tudnak a konkurrens cégek termékeiről, mert csak így tartják lehetségesnek, hogy teljesen új szabadalmakkal jelentkezhessenek a piacon. Nálunk néha — bármennyire visszatetsző — a vállalatok Ihkább lemondanak saját sza-* badalmukról, csak ne kelljen fizetni a feltalálónak. S hiába hasznosítjuk a magyar találmányok túlhyomó többségét, azok elterjedése csaknem a nullával egyenlő. Ennek fő oka, hogy a vállalatoknak semmi előnyük nem származik abból, ha az ő szellemi produktumukat máshol is álkalmazzák. És ráadásul: szabadalmaink külföldi értékesítésével Intézményesen foglalkozunk, hazai elterjesztésükkel azonban alig törődik valaki. Szegeden magam ts találkoztam azzal a nézettel, hogy a magyar állam nem becsüli meg a találmányt, sok az elbírálás körüli huzavona, nehéz kivárni a döntést, tehát nincs értelme ilyesmivel foglalkozni. A találmányi hivatalban mosolyognak ezen. Egy találmányi bejelentés rendszerint Igen bonyolult leírás, s gyakran 250—300 oldal terjedelmű. Amit tartalmaz, annak az egész világon újnak kell lennie, vagyis az adott témában valamennyi szakirodalom ismerete szükséges az elbíráláshoz. Megesik, hogy a találmány benyújtója már egy-két hónap múltával sürgeti a választ, ami az ő részéről érthető ugyan, objektíve ázonban lehetetlen. Ahhoz, hogy egy találmányt külföldön ls el lehessen adni, a magyarokon kívül angol, orosz, francia és német nyelven is el kell végezni a vizsgálatokat, ami hosszabb időt vesz igénybe. Nincs tehát igazuk a türelmetlenkedőknek. A mindenütt eladható, korszerű termékek gyártásához rendkívül nagy szükségünk van új szabadalmakra. Amelyik vállalat ezzel nem törődik, annak — könynyű megjósolni — nagyon sok baja lesz az V. ötéves tervfeladatok teljesítésével. És hogyan állunk az újítómozgalommal; amely — mint említettem — viszonylagos újdonságokat produkál, de nem boldogulhatunk nélküle? A magasabb rendű forrásokkal együtt alkalmazva, kimagasló sikereket érhetünk el azzal, hogy tíz- és százezrek értik meg a jelentőségét. Az újítómozgalom nemcsak gazdasági kérdés; hanem emberalakító, tudatformáló közügy is. öt esztendővel ezelőtt januártól decemberig 80 ezer újítást nyújtottak be országszerte, 1975-ben azonban ez a szám 122 ezerre nőtt. A növekedés azért ls örvendetes, mert különösen a szocialista brigádok újítási javaslatai szaporodtak, vagyis az elgondolások megszületésében és leírásában az egész kis közösségnek része volt. Jó dolog, hogy egyre több javaslatot vezetnek be, s talán errJatt is, mind több a nő és a 30 éven aluli fiatal újító mosta-j nában. De mindez kevés, enné! sokkal nagyobbak a lehetőségek. A gátakat bátrabban! kellene félrelökni az útból, hogy teljesen kibontakozhassék ez a nélkülözhetetlen társadalmi mozgalom. Sajnos, a vállalatok nem eléggé érdekeltek abban, hogy késedelem nélkül intézkedjenek a dolgozók Javaslatainak ügyében. A másik ok egy olyasféle bizalmatlanság, hogy a kétkezi munkásnak könnyen odavetik: „suszter maradjon a kaptafánál", vagyis, úgy tesznek, mintha az újítás csak a műszaklak és a bennfentesek joga lenne. Nem használ az ügynek az Irigység sem, amelyet olykor még meg ls ideologizálnak: „Mennvi pénzt erkölcsös fölvenni újítás címén?" És érdekes, hogy áld efféle kérd ésföl tevésekkel tölti az időt és nyugtalanít másokat, az legtöbbször játszik a lottón, azzal a szándékkal, hogy milliókat nyerjen. Vagyis, munka nélkül szeretne fölvenni akár hárommillió forintot ls, az újítótól azonban, aki szellemi alkotómunkájával egy egész közösség életszínvonal-emeléséhez járul hozzá, már néhány tízezer forintot is sajnál. K

omoly akadálya az újítómozgalom roham'osabb térhódításának, hogy egyes üzemvezetőségek néha kritikának tekintik az újítást a meglevő műszaki állapottal szemben. Pedig az újító szakmunkás nemcsak beszél, hanem cselekszik is, jobbat, tőkéletesebbet ajánl az elavult helyett Több helyen zúgolódnak azért is, mert az újítási díjat a részesedési alap terhére kell kifizetni Pedig teljeses nyilvánvaló, hogy minden ésszerű kezdeményezés gyarapítja a részesedési alapot; méghozzá több évre előre, míg az újító ennek csak egy kis részét kapja, egyetlen alkalommal. Bizony, bizony, mindenekelőtt némelyik ember fejében kellene valamilyen újítást alkalmazni Az újítómozgalom lényege: nem elég biztatni, szónokolni, hogy „előre, fiúk", meg hogy „újítsatok, elvtársak", hanem érvelni kell mellette, illetve bebizonyítani, hogy nélkülözhetetlen szükség van rá, mindenekelőtt a szűkebb munkahelyen. Fontos ugyanakkor a gyors és egyszerű ügyintézés, hogy kedvet csináljon hozzá a munkások körében. Hadd kockáztassam meg: aligha csorbulna a tekintélye annak a műszaki vezetőnek sem, ald a nem alkalmazható újítást is szépen megköszönné a kísérletezőnek, és kérné-biztatná újabb próbálkozásokra. A licencvásárlások kétségtelenül fontosak, de tudnunk kell, hogy ezek korántsem újak már, hiszen rendszerint csak 8—10 évi alkalmazás után kerülhetnek a megvásárló birtokába Ha holnap jobbari akarunk élni, mint ma, akkor ehhez mindenekelőtt magunknak kell hozzájárulnunk találmányi és újítási javaslatok sokaságával, az igényeknek megfelelő szüntelen műszaki fejlesztéssel ; r.NAGX ISTVAM