Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-30 / 127. szám

12 Vasárnap, 1976. május 23: Győri Imre beszéde Vásárhelyen Iiatárszemle (Folytatás az 1. oldalról.) Önök szülei, nagyszülei. Komócsin Zoltán ekkoriban minden hétvégét a csongrádi falvak és tanyák népe között töltötte. Rendszerint pénteken érkezett, és az este, az éjszaka már valamelyik faluban érte öt. A szombati napból, két műszakra nyújtva, három, nem ritkán négy falusi programra is futotta. Vasárnap már csak a délelőttel számolhatott, hiszen ebéd után indulni kellett vissza a fővárosba. A szokásos hétvégi „norma" — az öt falusi és tanyasi program — szép eredmények és emlékek forrása volt. Sokan az ö tollával Írták alá a belépési nyilatkozatot. Érdeklődő figyelme, megértő türelme, közvetlensége ée. emberszeretete személyes hitelt adott szavainak. Tudta, hogy a parasztság életének legnagyobb döntése előtt áll, és tudta, hogy ez nem megy könnyen. De azt is tudta, hogy a helyes döntés meghozatala, a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság vállalása a parasztság, személy szerint az egyén, minden parasztember érdekét éppúgy szolgálja, mint a legnagyobb közösségét, az országét. Még egy korábbi cikkében ezeket írta: „Nemcsak ésszel kell felfogni, megérteni a már meggyőzött, de mégis tépelődő egyénileg gazdálkodó paraszt problémáját, hanem át is kell érezni azt. Átkeli éreznünk nagyon mélyen, hogy tudatukban most az új vívja nagy csatáját a régivel. Aki baráti, meggyőző szóval a termelőszövetkezetbe hívja a dolgozó parasztságot, segítséget nyújt, hogy ez a tépelődés rövidüljön, véget érjen..." Az elviség és a humánum nála szinte rokonfogalomnak számított. Meggyőződéséből soha jottányit nem engedett, ám jó agitátori képességével vonzóvá, mások számára is elfogadhatóvá tudta tenni kommunista elveit. Mindenkor meggyőzően bizonyította, hogy az elvek nem önmagukért, hanem az emberekért és általuk vannak. gon hasznosította és tovább is gyarapította. Kiemelkedő politikusi, vezetői kvalitásaival ezen a poszton is kivívta munkatársai, az újságírók, a szerkesztők elismerését, az olvasók megbecsülését, szeretetét. Következetes elvi szilárdságával, rendkívüli dinamizmusával, közvetlenségével, emberszprotetével a legjobb újságírói, szerkesztői tulajdonságok fejlesztésén fáradozott A hazafiság példája Közel kerülni az emberekhez Mi, akik gyakran találkoztunk vele es jól isinértük öt, ugyanazért szerettük, mint alkalmi beszélgető partnerei, hallgatói: emberi közvetlenségéért, természetes egyszerűségéért A föléryesség. a gőg idegen volt tőle csakúgy, mint az álszerénység és mindenféle mesterkéltség. Mindenki máshoz hasonlóan szerette az életet Többnyire vidámnak és jó kedélyűnek látták, egyegy szellemes megjegyzésen felszabadultan, kicsattanóan t.udott nevetni. S ha fáradt, túlfeszített idegállapotban netán megbántott valakit, vagy esetleg hibásan foglalt állást, volt ereje elnézést kérni. Mi, akik jól ismertük öt tudjuk!, méltatlan lenne emlékéhez, ha szentté avatnánk. Szüleit tisztelő, családját szerető férfi volt Semmi sem állt tőle távol, ami emberi. Példája éppen ezáltal hiteles és követésre méltó. Előnyös személyes adottságai — egyszerűsége, közvetlensége — lehetővé tették, hogy közel kerüljön az emberekhez, tíe mint kommunista politikus cs vezető, tudatosan törekedett is erre. Hitte és következetesen vallotta, hogy a szocializmus életképessége a tömegek erejében van. És tudta: ahhoz, hogy a párt ezt az erőt világos és előremutató célok elérésének szolgálatába állíthassa. mindenkor híven kell hogy kifejezze, képviselje a tömegek érdekeit Ezért kereste a lehetőséget, hogy szót értsen az emberekkel, hogy világosan, nyíltan beszélhessen politikánkról, elmondhassa mit akarunk, mit, miért határoztunk el. A találkozások során érzékenyen figyelte, hogy gondolkodnak, miként vélekednek az emberek. Sajátjának vallotta pártunk történelmi tapasztalatát, azt, hogy a tömegekhez fűződő megbonthatatlan, szoros kapcsolat, az osztatlan bizalom a legdöntőbb hatalmi tényező. A történelmi tapasztalat valamennyi pártmunkás és kommunista számára időszerű. Különösen napjainkban, amikor a fokozottan növekvő gazdasági követelmények és a szerényen bővülő anyagi lehetőségek sajátos ellentmondása miatt a szükséges Intézkedések elfogadtatása, a cselekvő egyetértés szüntelen megteremtése a szokásosnál nagyobb próbáknak teszi ki a párt és a tömegek kapcsolatát. A tragikusan korán végetért, mégis nagyívű életpálya és gazdag életút bizonyító erejű példa arra, hogy a munkásosztály és a nép kiemeli és kineveli soraiból azokat, akik híven szolgálják őt. Az egykori munkásfiú csak a felszabadult Magyarországon bontakoztathatta ki képességét, tehetségét, amit ö azután teljes egészében szocialista hazájának áldozott. Elvhűség és kötelességtudás Komócsin Zoltán élete során lángolt, bárhol dolgozott, tevékenysége lángra gyújtott, cselekvésre ébresztett. Éltető eleme a harc volt. Harc a jobbért, a szebbért, a szocialista eszmék győzelemre juttatásáért. Elvhűség. kötelességtudás. az osztályellenség elleni kérlelhetetlenség, a mindenféle polgári, idealista és ellenséges szemlélettel szembeni rendíthetetlenség, a marxista—leninista elvek melletti kiállás jellemezte Komócsin elvtárs életművét. Két társadalmi rendszer határán és közepette, a kialakuló és mindinkább kiteljesedő szocializmusban harco't tudatosan osztályáért, népéért. Bármilyen posztra került is. szerény munkás maradt, kitartott osztálya, népe mellett. Kommunista politikusként minden beosztásában kifejezte, képviselte osztálya, népe érdekeit, önzetlenül munkálkodott felemelkedésén. Komócsin ^ Zoltán különböző magas pártfunkciókat töltött be a felszabadulás után. Volt városi és megyei párttitkár, osztályvezetö-halyettes és osztályvezető a Központi Bizottságban. Tevékenyen részt vállalt az 1956-os ellenforradalom nagy történelmi tanulságainak levonásából, a párt politikájának megújításából. Minta KISZ szervezője, alapitója, első titkára az Ifjúság körében, a jövő nemzedéke előtt képviselte a Kádár János vezette ideiglenes Központi Bizottság elvi-politikai vonalát. „Nem vagyunk függetlenek a párttól, a párt tömegszervezete vagyunk" — mondotta 1957. március 21én. a Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlóbontó gyűlésén. Egyértelmű állásfoglalás volt ez néhány hónappal az ellenforradalom zűi-zavara után. amikor még a legtöbb szervezet, a párttól való függetlenségét hangsúlyozta. És fél esztendő múltán, a KISZ 1957 októberi értekezlete már meghirdette a ma is időszerű jelszót: „Együtt az ifjúság tömegeivel a szocialista Magyarországért!" Később a Népszabadság főszerkesztőjeként, az agitátor, a propagandista, a publicista tapasztalatait gaada« Komócsin Zoltán egész élettevékenysége a tettekben megnyilvánuló igaz hazafiság példája. Nemcsak' a hazai munkásmozgalom tartotta számon, hanem ismerte, becsülte és tisztelte a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom is. Több mint egy évtizeden át a párt Központi Bizottságának külügyi titkáraként, a Politikai Bizottság tagjaként foglalkozott nemzetközi kérdésekkel, lankadatlanul munkálkodott a nemzetközi munkásmozgalom eszmei, politikai egységén. Internacionalistaként fáradhatatlanul járta a testvérpártok országait, tanácskozott és tárgyalt, mert meggyőződése volt, eszével-szívével egyaránt tudta és érezte: a munkásosztály csak akkor lehet erŐ6, ha összefog nemzetközi osztálytestvéreivel. Abból indult ki, hogy internacionalistának lenni, a marxista—leninista politikát képviselni, ez közös nyelvet jelent az egész világon. Híven pártunk politikájához, a magyar—szovjet barátságnak és szövetségnek következetes hirdetője és képviselője volt. Kiemelkedő szerepet töltött be a kommunista és munkáspártok nagy tanácskozásának előkészítésében. Egyénisége, sajátos karaktere, személyes magatartása itt is rokonszenvet ébresztett. Ugyanaz a nagy, felfokozott szenvedélyesség fűtötte át, bárhol ls járt, tárgyalt a világban, mint itthon, amikor gyűléseken, vagy szűkebb körben beszélt. Nem alkudott meg elvi kérdésekben. de azt is tudta, hogy adott esetben rugalmasságra, türelemre van szükség. „Megegyezni, előbbre jutni, a közös célt helyesen szolgálni csakis úgy lehet — mondotta az 1963. évi budapesti konzultatív tanácskozáson —, ha egymás javaslatait gondosan, figyelmesen tanulmányozzuk; ha kölcsönösen megvan bennünk az akarat, hogy továbblépjünk". Ezek a megállapítások ma is időszerűek, amikor a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fellendülőben van, amikor az internacionalizmus, az egység erősítésén, újabb nemzetközi tanácskozások előkészítésén fáradozunk. A munkásosztály, a nép megőrzi hű fiainak emlékét. Századok múltán bizonyára hálával gondolnak és írnak majd azokról — közöttük a ma élőkről —, akik a szocializmus hajnalán megteremtették' a felépült szocializmus alapjait, munkálkodtál? teljessé tételén. Őrzi majd emléküket az a sziklaszilárd építmény, melynek homlokzatára arany betűvel írják fel a szocialista Magyarország nevét. A legkiválóbbak közülük megérdemlik; hogy nevük is fennmaradjon éppúgy, mint más nagy alkotóké, a művészeké, tudósoké. Ez a vidék gazdagította történelmi múltunkat, gyarapítja nemzeti jelenünket. A Viharsarok forradalmi tömegeiről és forradalmi vezetőiről vált ismertté. De hozzátehetem: elkötelezett íróiról, művészeiről úgyszintén. A Viharsarok nagy múltja, gazdag forradalmi hagyománya kötelez. És mostantól kezdve kötelez a név is, amely felkerül az intézmény homlokzatára, és ott szerepel majd a végzősök bizonyítványában. Legyenek tehát méltóak a hagyományokhoz, Komócsin Zoltán emlékéhez és önmagukhoz. Készüljenek fel legjobb tudásuk szerint érdekes, közhasznú pályájukra. Kádár elvtárs a politikus felelősségét, a hatalom gyakorlását gyakran jellemezte így: szolgálat, a nép szolgálata. Ennek szellemében dolgozott, élt Komócsin Zoltán. Az ő nevét viselő iskolában, majd utána az életben úgy lesznek igazán méltóak emlékéhez, ha mindig erős akarattal küzdenek, dolgoznak azért, hogy munkájukban, közéleti tevékenységükben és személyes életükben teljes emberekké, jó hazafiakká váljanak — mondotta befejezésül. Az avatóbeszéd után újabb ünnepélyes pillanatok következtek: az esemény alkalmából emlékszalagokkal díszítették az iskola lobogóját. Először Komócsin Zoltánné erősített fel szalagot a zászlóra, ezt követően az iskola diákjai vörös szegfűcsokorral köszöntötték a névadó özvegyét, és megható szavakkal tettek ígéretet a tanulóifjúság nevében, hogy méltók lesznek az intézmény nevéhez. Ezután a megyei húsipari vállalat Komócsin Zoltán nevét viselő szocialista brigádjának képviselői, a vásárhelyi középfokú oktatási intézmények nevében a Frankéi Leó Szakközépiskola diákjai, a szakmai társintézmények nevében pedig a Szegedi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola növendékei kötöttek szalagot a szép iskolazászlóra. Ezt követően jelentették t>e, hogy az oktatási és munkaügyi miniszter kollégiummá nyilvánította az intézmény diákotthonát. Az erről szóló oklevelet dr. Perjést László megyei tanácselnök nyújtotta át dr. F. Kiss Zoltán igazgatónak. A névadó ünnepség második részében a szakközépiskola irodalmi színpada és a Szegedi Nemzeti Színház művészei emlékmúsort adtak Komócsin Zoltán halálának évfordulója tiszteletére. Az iskola, a város, megyénk eme nagy jelentőségű társadalmi és politikai ünnepsége az Internacionale hangjaival ért véget. Aes S. Sándor' felvétele A szegedi Móra Termelőszövetkezetben minden palántád zógép a pritaminpaprikát ülteti A május végi csapadékos idő kedvez a szántóföldi, és a "kertészeti növényeknek. A vetések állapota jó, szépen fejlődik a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa, kalászol a gabona. Az esős, borús idő, a magas páratartalmú levegő és a nedves talaj kedvez a kertészeti növények ültetőinek. Teljes intenzitással dolgoznak minden kertészetben. A szegedi Móra Ferenc Termelőszövetkezet például tíz palántázógéppel ülteti a pritaminpaprikát, Fehértó határában. Röszkén a Kossuth Tsz nyolc palántázógéppel fűszerpaprikát ültet. Sok termelőszövetkezetben szombaton és vasárnap is teljes műszakot szerveztek. Eddig kedvezett az idő a magról nevelt fűszerpaprika-ültetvényeknek is. A fűszerpaprika új termeléstechnológiáját a szegedi tájkörzetben az idén nagyobb területen alkalmazzák, mint korábban. Baks és Csanytelek körzetében kezdik már szedni a szabadföldi korai káposztát. A szegedi Móra Termelőszövetkezet az ősszel kiültetett és átteleltetett kelkáposztát szedi. A Tisza—Maros-szög Tsz tiszaszigeti fóliás kertészetében és a röszkei Kossuth Tsz hajtatótelepén acecei és a hegyes erős paprikát, valamint a paradicsomot szedik. A környék szőlő- és gyümölcsültetvényei a tavaszi fagyok miatt 60—70 százalékos fagykárt szenvedtek. Különösen a meggy, cseresznye és sárgabarack termésének nagy részét vitte el a kedvezőtlen idő. A jelenlegi csapadékos időjárás a különböző kórokozók és kártevők gyors elterjedésének is kedvez. Ezek ellen is védekezni kell. Sok munka vár most a téeszek! növényvédelmi brigádjaira, permetező szakembereire. Az Y. ötéves terv sikeréért Brigádok a versenyben m Enyedl Zoltán felvételei A résztvevők egy csoportja A Szegedi Ecset és Seprűgyár szocialista brigádjai, s az egész dolgozó kollektíva újból elemezte versenyfelajánlásait, s plusz-vállalásokat tett. Ennek megfelelően az V. ötéves tervben 189 millió többlettermelést adnak a népgazdaságnak. Az exportra menő áruk menvnyiségét 25 százalékkal növelik. Az idei évben 72 millió forint értéket exportálnak, ebből 65 millió a tőkés országokba kerül. Az egy főre jutó termelési értéket évente hat százalékkal növelik. A többlettermelést termelékenységből adják. A jövedelmezőséget 30 százalékkal gyarapítják öt év alatt, ez évi hat százalékot jelent. Ezt a termékszerkezet további javításával, jobb üzem- és munkaszervezéssel, anyaggazdálkodással hozzák. Ugvancsak vállalták a szocialista brigádok, hogy a száz forint termelési értékre jutó bruttó termelési költséget 1.90-ről 1,85-re csökkentik. Saját erőből végzik el az ecsetgyár rekonstrukcióját, ezzel is javítva 280 ember munkakörülményeit. Erre a célra mintegy ötmillió forintot fordítanak. Vállalásaikat az 1975. évi bázishoz viszonyított, két százalékkal kevesebb létszámmal teljesítik. A Szegedi Hangszergyár gépműhelyében dolgozó hangszer-előkészítő brigád, s a fehéráru műhelyé a munkások betanítását vállalta. Az új belépőket patronálják, a gépeken megtanítják dolgozni, s az asszonyok egy részét pedig a komplikáltabb, nagyobb szakmai ismeretet igénylő munkaműveletekkel ismertetik meg. A fényező-szerelő műhelyben tevékenykedő brigád pedig tovább javítja a minőséget. Olyan hangszereket készít, melyek a legjobb játéktechnikára is alkalmasak. S ez különleges minőséget kíván. A Szegedi Városgazdálkodási Vállalat tizennégy szocialista és négy e címért küzdő brigádja újabb munkaverseny-felajánlást tett. Felelősséget vállalnak a termelés mennyiségéért, minőségéért, a határidők tartásáért. A UH munkarendszerben a vállalat intézkedési tervében foglaltakat maradéktalanul végrehajtják, az ú.iitómozgalmat szorgalmazzák. A baleset csökkentéséért, illetve azok megelőzéséért a brigádok vetélkedőt szerveznek, mely hozzájárul az ismeretek gyarapításálhoz. Az iskolákat, az óvodákat, a bölcsödéket társadalmi munkaakciókkal segítik. FJsőrendú feladatuknak tartják a kommunális szolgáltatások minőségének javítását. Még jobban, s gyorsabba'! alkalmazkodnak a lakosság igényeihez, fejlesztik műszaki színvonalukat, s javítják a munkakörülmény eket...