Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-22 / 120. szám

4 Szomjbat, 1976. május 22.' A szovjet kormány nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) együttműködés vágányára don bonyolulttá tegyék a lalt katonai kötelezettségek ] k ^ ne^U^ felyzetet, akacia" tekintetében tesz, a mai hely. 7" A moszkvai szerződés yokat gördítsenek a szocia­zet miatt szükséges, amikor a szovjet-nyugat- lista ullamokkal való egyutt­a másik fél teauverke-ési nemet kapcsolatok tekintete- mukodes utjaba. es bármely LSSolffiínBES b? értékelhető történelmi esetlegesen felmerülő nehéz­hatarkonek. Ala- seget annak bizonyga^asara írását követően dolgozták ki használjanak fel, hogy az [az NSZK, illetve a Lengyel enyhülés politikája kudarcra Népköztársaság, a Német van ítélve. Demokratikus Köztársaság és *<>• Nem keveset kell még a Csehszlovák Szocialista tenni azért, hogy a nemzet­[Köztársaság szerződéséit, és közi feszültség enyhülésének a leszerelési javaslatokat. A kölcsönösségnek és annak az elvnek alapján, hogy nem ér- ... ..... heti károsodás egyik részt ^J^T^9. aeuó országot sem, a Szov­jetunió e téren kész a leg­radikálisabb intézkedésekre Ezzel kapcsolatos jól ismertek, és változatlanul érvényben vannak. 5. A tények elferdítése, az Javaslatai létesítettek diplomáciai kap- folyamata visszafordithatat­• ' csolatokat az NSZK és aszó- Innna váljék. Ami a Szov­cialista országok között. Mi- jrtuvigt illeti, az — mint az ként a Szovjetunió, úgy a SZKP XXV. kongresszusán többi szocialista ország eseté.' is kifejezésre jutott — a jö­eXfeé\gy!bSteZ)ke^ * - NSZK-hoz'fűződő vőben is következetesen foly­Z£kéZVeLZVJíÜ1;tCSZ kapcsolatok normalizálása- tat ja a hosszú távú együtt­nak kiindulópontja a megle- mukodes kapcsolatainak fej nem képes keresztülhúzni a mmnnnnrX mórfon hek chsmeresc. az cro alkal- W " Német. Szovetseg Koz­mazisáról való lemondás, az tarsaság irányában. a pók­irreális, revansista szellem- tikai, gazdasági, tudományos tői átitatott törekvések fel­adása volt. Az a tény, hogy Bonn kész­meggyözö módon bizonyít ják, hogy a nemzetközi biz­tonság nem teremthető meg a politikai és katonai szem­benállás feltételei között. Az enyhülés nem jelenti és A népgazdasági feladatok az NSZEP IX. kongresszusa előtt Horst Sindermann beszámolójának vitája A Német Szocialista Egyscgpárt IX. kongresszusa pén­teken délelőtt folytatta munkáját. Az ülésen Horst Sinder­mann. az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, fez NDK miniszterelnöke tartott előadói beszédet az NSZEP IX. kongresszusának az NDK népgazdaságának fejlesztésére és az 15»76—80-as évekre érvényes ötéves tervre vonatkozó irányelveiről. és kulturális élet területén egyaránt. E politika megva­lósításában a Szovjetunió nek mutatkozott politikáját ^sz együttműködni az NSZK ., .rOA-wr.- ir;-ini.,.u mindazon erőivel, amelyek nem is jelentheti a történel­mi fejlődés objektív íolya- » világban kialakult Viszo- n„fn-nn1e „.nkhor, „ tiWaV. matainak befagyasztását. "Fokhoz igazítani, Ighetővé « " A„f~ Egyben nem ad menlevelet tette az NSZK számára, hogy Znt *l a hívT az elavult, korhadt rendsze- a nemzetközi kapcsolatok P™lnaK a rendszerében elfoglalja az őt megillető helyet. reknek. Nem jogosít fel sen­kit a népek nemzeti felsza­badulásukért folytatott igaz­ságos harcának elnyomására. Nem szünteti meg a társa­dalmi átalakulások szüksé­gességét. De mindezekről a kérdésekről minden ország 11. A már elért eredmé­nyekre támaszkodva, orszá­8. A háború utáni Európa üaink sokat elérhetnek a két­oldalú együttműködés továb­bi szélesítésében politikai, kereskedelmi, gazdasági és más területeken. A Szovjetunió és az NSZK történetében rendkívül fon­tos esemény volt a Nyugat­Berlinnel kapcsolatos négy­oldalú megállapodás. A négyoldalú-megállapodás .... ...... sajat népének kell döntenie, lényegét tekintve az NSZK közötti együttműködés fej­Az enyhülés lényege első- metve a Szovjetunió, az NDK lesztésének széles körű lehe­sorban abban rejlik, hogy az és a többi szocialista ország ősegei vannak a nemzetközi államok közötti viták és közötti normális, jószomszédi pintérén is. Szó lehet arról, konfliktusok esetében ki kell kapcsolatok kialakítására irá- hogy a.. ket. orszff . zárni az erő alkalmazását, nyuk A megállapodás ilyen, ' ' vagy az azzal való fenyege- és csakis ilyen értelmezés­tőzést. Az enyhülés célja új ben töltheti be sikerrel fel­világháború fenyegetésének adatait megfékezése, annak a lehe. erőfeszítéseit európai jelentő­ségű nagy programok végre­hajtásában, például az ener­getika, a környezetvédelem, vagy a közlekedés terén. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kölcsönös kapcsolatok fon­tos szférájává hivatott válni a hajsza fokozására vetőbb feltétele a más or- nak és »keménységet« kö szagok belügyeibe való be vetelnek a szocialista orszá­. . , ,, , 9. Azoknak, akik még két­a népek telelem neikul te- kés ás mellett éléspers­kinthessenek a jövőbe. ... _ .....—.„ . Az envhülés eevik leealao- V , , ° í'^fZV leszerelés és a fegyverkezési Az enyhülés egyik legalap- 2esl ha]sza fokozasára biztat- hajsza korlatozása, amelyek korunk legégetőbb kérdései. nem avatkozás elvének szí- gokkal [Való kapcsolatokban, sZKP^^ŐtiSí^hSá^ gorú megtartása, az egyes ál- "akik gátlástalanul kiforgat- * tSÍZkS Zz lamok íüggetlensegenek es iák NSZK és a s-ocialistn W ionos oeiceneic az szuverenitásának tiszteletben TszTgokszerzZLZTsÉel- ZPtVZ™,' urszugoK szí rzoui seiners szei szetes életformájává kell val­tartasa. lemet és betűjet, mindazok- nia Ez&n száUnak sikra az A Szovjetunió mindig is nak, akik a nacionalista, re- eur'óp„iak milliói A Német hú volt és hű marad a be- uaníista koncepció feléleszté- Szijvetségi Köztársaság népe kés egymás mellett élés ma- sén fáradoznak, nyíltan meg elgH „kárcsak bármely euró­gasztos elveihez, minden al- kellene mondaniuk: milyen , áUam népe elött ma Iámhoz fűződő kapcsolatai- más alternatívát ajánlanak ugyanúgy mint tegnap, az az ban. Mindenki számíthat er- Európa orszagainak es sajat ala kérdes áll• mire re, aki a népek közötti kö_l- népüknek, hogytan gondol- f iránvítani energiáját, a csonosen előnyős egyuttmu- kodnak a Nemet Szovetsegi mérl mel ffc servenyöjére ködés és a tartós biztonság Köztársasag jovojerol? gyakorol befolyást, a béke kialakitasán munkálkodik. Nem véletlen, hogy az vagy a háború serpenyőjére. 6. A Német Szövetségi Köz- NSZK-ban az enyhülés el- j\z e kérdésre adandó választ társaság a Szovjetunió fon- lenségei megkerülik az ezek- nem kerülheti el egyetlen ér­tos nemzetközi partnere. Az re a kérdésekre való válasz- telmes ember sem. még ke­utóbbi éveket a szovjet—nyu- adást, hiszen a békés egy- vésbé egyetlen olyan szemé ­gatnémet együttműködés leg- más mellet élés elvei túlsá- lyiséq sem. akinek köze van különbözőbb területein egy- gosan mély gyökereket eresz- a külpolitika kialakításához, aránt jelentós előrelépések tettek már ahhoz, hogy cél- Ar jövője és sorsa jellemzik, ugyanakkor nem szenj ]enne nyíltan támadni elválaszthatatlanul összefügg szabad szemet hunyni a meg -ke(. E pc>litikai körök tak- az európai ügyek alakulásá­oldatlan pZblémáZ" fefcU **** elsősorban arra irá- val, mégpedig a békés fejlő­sem. vnyul, hogy mesterséges mó- déssel." A Szovjetunió számára el- \J Ml fSk ie T* vi fontosságúak a két ország kapcsolataiban bekövetkezett változások. A nem kis erő­feszítéseknek köszönhetően az idegenkedés és a bizalmat­lanság mindinkább átadja helyét a közös nyelv megta­lálásának azokban a kérdé­sekben, amelyek közös érde­keket érintenek. Ebben a fo­lyamatban óriási szerepük van a legfelső szintű szemé­lyes találkozóknak. A Szovjetunió és az NSZK kapcsolataiban a stabil poli­tikai alap megléte hozzájá­rul a gazdasági és kereske­delmi kapcsolatok állandó fejlődéséhez. Magáért beszél az a tény, hogy öt év alatt ötszörösére emelkedett a két ország közötti árucsere-for­galom. Mindez öt-hét évvel ez­előtt elképzelhetetlen lett volna. Ezt nem szabad elfe­lejteniük az NSZK -keleti politikája* bírálóinak, ök ugyanis önkényes módon csak arról beszélnek, amit még nem tettünk meg ilyen vagy olyan területen, de hailgatnak arról, hogy a Né­met Szövetségi Köztársaság korábbi kormányai nem tud­tak, vagy talán nem is akar­ták országuk és fél Eupópa kapcsolatsai ss A miniszterelnök hangsú­lyozta, hogy a VIII. és a IX. pártkongresszus között levő időszak az NDK fejlődésének legeredményesebb szakasza, s ez szilárd alap ahhoz, hogy a jövőre még igénye­sebb célokat tűzzenek ki, mint ahogyan az az NSZEP Központi Bizottsága által or­szágos vitára • bocsátott irányelvekben meg is tör­tént. A kongresszus délután a Minisztertanács elnöke által előterjesztett megvitatásával munkáját. A vita valamennyi részt­vevője teljes támogatásáról biztosította a beszámoló té­teleit, és megelégedésüknek és szociálpolitikai feladatok összegeket az egészségvéde-' lemre. Délután több külföldi kül­döttség vezetője adta át üd­vözletét az NSZEP kong­resszusának. Carlos Altami­rano, a Chilei Szocialista Párt főtitkára köszönetet mondott az NSZEP-nek az együttes megoldásából iudul általa nyújtott internaciona­ki, s fő feladatának tekinti, lista támogatásért. Hangoz­hogv a szocialista termelés tatta, hogy a történelem me­gyors fejlesztésének, a haté- netét nem lehet feltartóztat­konyság emelésének, a tudo- ni, a Pinochet-junta nem ke­mányos-műszaki haladás rülhet.i el bukását. A harc meggyorsításának, a munka azonban kemény lesz. A termelékenységének növelése chilei nép győzelmének egyik alapján emeljék a lakosság anvagi-kulturális életszínvo­nalát. Számos küldött méltatta az NSZEP egészségvédelmi po­litikáját. Miként Horst beszámoló Klinkmann, a rostocki egye­folytatta temi klinika vezetője is mon­dotta. az egészségvédelem a szocialista társadalom legne­mesebb feladatai közé tarto­zik. Ebből kiindulva fordí­tanak a következő öt évben nagyobb adtak hangot, hogy a párt a továbbiakban is a gazdaság- minden eddiginél PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉGÜNK OTTAWABAN A Péter János, az ország­gyűlés alelnöke vezette ma­döntő tényezője a szocialis­ták és a kommunisták egy­sége — mondotta. A küldöttek nagy tanssal fogadták Luiz Carlos Pres­tesnek. a Brazil Kommunista Párt főtitkárónak azokat a szavait, hogy a Szovjetunió­hoz való viszony a proletár internacionalizmus fokmérő­je. A IX. kongresszus szomba­ton délelőtt folytatja Horst Sindermann beszámolójának megvitatását. A FRANCIA BALOLDAL CSÚCSTALÁLKOZÓJA ' lengyel és román személyisé­geken kívül dr. Keresztúry George Marchais, az FKP főtitkára, Francois Mitter­rand. a Szocialista Párt el­ső titkára és Róbert Fabre, a baloldali radikálisok moz­ténésznek, a Magyar Tudo- gaimának elnöke — pártjaik mányos Akadémia levelező küldöttségei élén — pénte­tagjának is odaíélték aHer- ken megbeszélést folytattak a gyar parlamenti küldöttség Dezső írónak és irodalomtör­kanadai látogatásának első napján, csütörtökön a kana­dai parlament két házának vezetőivel folytatott megbe- der".díjati amiért sokoldalúan Szocialista Párt székházá­széléseket. James Rerome, a kanadai parlament elnöke délben ebédet adott a ma­gyar vendégek tiszteletére. Este Gerald Laniel, a képvi­selőház alelnöke a küldött­ség tiszteletére fogadást és díszvacsorát adott, amelyen megjelent Bora Laskin, Ka­és eredményesen járult hozzá ban, Tavaly, júniu&.óta ez a német nyelvterület irodai- volt a francia baloldal ve­mának megismertetéséhez. DNYEPROPETROVSZK KITÜNTETÉSE • Megalapításának 200. év­fordulóján Lenin-renddel nada főbírája, aki a főkor- tüntették ki Dnyepropetrovsz­mányzó távollétében ellátja kot. Az ukrajnai város azzal annak teendőit, valamint érdemelte ki a kitüntetést, részt vett a parlament két hoSF dolgozói tevékenyen házának számos tagja és részt vettek a forradalmi több vezető kormánytisztvi- mozgalomban, a Nagy Hon- Ivan Grisin, selő. zetőinek első csúcstalálkozó­ja. A találkozóról kiadott közlemény szerint három párt. küldöttsége ismét leszö­gezte ragaszkodását a közös programhoz. SZOVJET—KÍNAI KERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁS Pénteken, kormányküldött­ség élén Pekingbe érkezett Szovjetunió védő Háború idején a német kükereskedelmi miniszterhq­fasiszta betolakodók ellen lyettese és még ugyanaznap ,, , , , . . alairta Csen Csie kínai kul­vivott harcban, s kimagasló kereskedelmi miniszterhe­eredményeket értek el a íyettessel, az 1976. évre szó­az gazdasági és kulturális épí- ló szovjet—kínai árucsere­osztrák tudományos akadé- tésben. Leonyid Brezsnyev, forgalmi és fizetési megálla­mián kiosztották az idei Her- az SZKP KB főtitkára üd- b0ílást: Az alalró? eIoíí , Grisint fogadta L1 Csiang, der-dijakat. Az iden bolgár, vözölte a város lakóit, és to- kínai külkereskedelmi mi­csehszlovák, görög, jugoszláv, vábbi sikereket kívánt nekik, niszter. ÜJ HERDER-DÍJASOK Pénteken Bécsben, BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudomány­és technikatörténetből 88. valósítása után egyre több elismerést értek el. és a pesterzsébeti leánygimnáziummal elnyerték a Lechner Ödön Társaság aranyérmét. Szivessy Tibor a fővárosban, vidéken és kül­földön 200 kisebb-nagyobb építkezésnek volt ter­vező és művezető építésze. A teljesség igénye nélkül, csak a legjelentősebbeket említve, tervei alapján épült fel az FTC sporttelepe és klubhá­za, Kecskeméten a városi művésztelep, a kaszi­nó épülete. Kolozsvárott sporttelep, Törökkani­zsán templom. Baján szanatórium jelzik mun­kássága első szakaszának jelentősebb állomásait. Tevékenységének második szakasza 1914 és 1945 közötti évekre tevődik. Ekkor készült el tervei alapján Budapesten a Fórum (ma Puskin) mozi belső kialakítása, majd az Uránia mozi át­építése. Szintén ebben az időben épültek a Gor­kij fasori bérházcsoportjai és a Naphegyen csalá­di házai. Szolnokra a hitelbank épületét, Szent­gotthárdra az iskolaszanatóriumot tervezte. Szi­vessy készítette a New York-palota átépítési, to­vábbá a szegedi hűtőház és baromfitelep kivite­lezési terveit. Igényes és jónevű festőművészek­nek, Lux Eleknek és Márffy Ödönnek műterem­házakat alkotott. Élete harmadik szakaszában, 1945 után bekap­csolódott a főváros újjáépítésébe. A kissé mát előrehaladott korú szakember fiatalos lendülettel S'iressy Tibor, századunk egyik legterméke­nyebb építésze Szegeden született, 1884. szeptem­ber 24-én. Alapfokú és középiskolai tanulmánya­it itt, szülővárosában végezte. Igen jó rajzkész­sége és a századforduló körüli építkezések ará­nya érdeklődését az építészet felé irányították. A piarista gimnáziumban szerzett érettségi bizo­nyítványóval 1902-ben a budapesti műegyetem­re iratkozott be, de egy év múlva Berlinbe ment, és a charlottenburgi építészeti főiskolán szerzett oklevelet 1907-ben. Ezután két éven keresztül berlini és budapesti építészeti irodákban dolgo­zott. Saját irodáját 1909-ben nyitotta meg, amely 40 éven át állott fenn. Építészeti tevékenységének első lépéseitől kezdve nagyon tartalmas életútján mindvégig a Lechner Ödön szellemében fogant új formák ke­resésének útján haladt, bár ifjú éveiben Lechner Ödön még barokkos, rokokó-reneszánsz elemek­kel kialakított szegedi városházát csodálta. A kiváló felkészültségű szakember mégis az új for­manyelv megteremtésének lett küzdőtársa, és ennek jegvében társult két alkalommal is, előbb 1909 és 1916, majd 1925 és 1932 között Schulek Frigyes igen jónevű tanítványával, Jánszky Bé­lával. Közös irodájukban egymás után tervez­ték meg magyar jellegű épületeiket, nemegyszer Loó& Károly, véleményét-is kikérve. Terveik meg- készítette a volt Kúria, a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Színház, az Alfa mozi és még 10—15 bérház helyreállítási terveit. E nagy munkák befejezését követően, 1949-ben az Ál­talános Épülettervező Vállalatnál irányító terve­zőként helyezkedett el, és itt működött egészen 1959-ig, amikor 75 éves korában nyugdíjba vo­nult. Szivessy Tibor tervezői és építőművészi tevé­kenysége mellett jeles szakirodalmi munkásságot is kifejtett. Szakmai egyesületekben évtizedeken át vezető szerepet vállalt, hogy az eklektika stí­luskeresésének minél nagyobb fórumot találjon. A felszabadulás utáni megújuló magyar építő­művészeti élet megteremtésében is szerepet ját­szott, és ennek a szervező munkának eredmé­nyeképpen Kozma Lajossal és Fischer József­fel közösen hozták létre a Magyar Építőművé­szek Szövetségét. Budapesten halt meg 1963-ban, 79 éves ko­rában. Emerczy Pál vasúti mérnök 1857-ben szülétett Pozsonyban. Középiskolai tanulmányainak szü­lővárosában tett eleget, majd a bécsi műszaki egyetemen szerzett mérnöki oklevelet, 1879-ben. Szegedre 1889-ben került, és a MÁV-nál mér­nöki beosztásban helyezkedett el. Innen Hatvan­ba helyezték, ahol közel tíz évig fűtőházi szolgá­latot látott el. Innen helyezték vissza Szeged­re, most már főmérnöki beosztásba, és egyben a fűtőház főnöke lett. Jó felkészültségű mérnök volt, a műszaki fejlesztést mindennél fontosabb­nak tartotta, és több újszerű megoldást vezetett be szolgálati állomásain. Érdemeit elismerték, és több magas kitüntetésben részesítették. Fiatalon 48 éves korában hunyt el, 1905-ben. (Folytatjuk-)

Next

/
Oldalképek
Tartalom