Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-22 / 120. szám

4 Szomjbat, 1976. május 22.' A népfront városi bizottságának beszámolója Újabb 5 évre: A népfront Szeged városi fejlett szocialista társadalom bizottságának beszámolóját felépítésének programját. A Kiss Piroska, a Hazafias népfront az irányelvek alap­sek segítségével, a hatéko- rális életében jelentős szere­Népfront Szeged városi bi­zottságának titkára terjesz­tette elö. Beszámolt az V. népfront kongresszus óta végzett munkáról. Hangsú­lyozta, hogy erre az időszak­ra esett a tanácstagok és or­szággyűlési képviselők vá­lasztása. A belpolitikai ese­mények közül pedig kiemel­kedik az MSZMP XI. kong­resszusa, amely elfogadta a ján határozta meg tevékeny­ségét, és minden területen arra törekedett, hogy a tár­sadalom valamennyi rétegét a program végrehajtására mozgósítsa. Az elmúlt négy év Szeged területileg és számban is növekedett, öt község csatlakozott a város­hoz, és ez a mozgalomban új színfoltot jelentett. nyabb módszerek megválasz­tásával még többet kell ten­ni azért, hogy a városlakók itt is összefogjanak környe­zetük csinosításáért. A várospolitikai munka pet tölt be. Éppen ezért a népfront támogatta mindazo­kat a kezdeményezéseket, amelyeket az oktatás, köz­művelődés, kultúra területén tapasztalt. A városi bizottság mellett a népfrontbizottságok mellett öt éve működő, pe­gazdaságpolitikai célkitűzé­alatt sek megvalósításáért agitál­tét- tak, beszélgettek, fórumot szerveztek. Aktívaüléseken, gyűléseken többször megvi­dagógiai bizottság a pedagó­gusok és a szülői munkakö­zösségek útján segítette az oktatáspolitikai célok megva­lósítását. A honismereti, az Eredményes munka tatták Szeged gazdaságpoliti- olvasó népért mozgalmakban kai helyzetét, az életszínvo- pedig a közművelődés ki­nal alakulását, a IV. ötéves használatlan lehetőségeinek terv feladatait éppúgy, mint feltérképezéséhez nyújtottak legutóbb az V. ötéves tervét, segítséget. Jól képzett peda Magyar—szovjet kulturális és tudományos együttműködési program Általában elmondható: a sa után a téesz-tagok tevé­népfrontmunka a szocialista kenysége is jelentősebb lett társadalmi viszonyok alaku­lását jelentós mértékben be­folyásolta. Minden réteg po­litikai jelentőségének és számbeli arányának megfe­lelően kapott helyet és fel­adatot a mozgalomban. A körzeti bizottságoknál nagy gondot fordítottak arra, hogy a munkások száma és poli­tikai befolyása növekedjen. Jellemző adat e folyamathoz, hogy a népfront testületekbe választott munkások koráb­bi 20 százalékos aránya 30 százalékra emelkedett. Ter­mészetesen még nagyobb azoknak a száma —, és ezt statisztikailag kimutatni —, a népfrontmunkában. Köztu­dott, hogy Szegeden az ér­telmiségiek arányszáma igen nagy. A tudományos, oktatá­si, művelődési, egészségügyi, műszaki élet területén dol­gozó tudósok szívesen részt vettek a népfrontmozgalom­ban. Ennek ellenére a jövő­ben alkotó munkájukat még jobban lehetne kamatoztat­ni a népfront keretein belül is. Nyilvánvaló, hogy az el­múlt időszakban sem az volt a népfront célja, hogy egy-egy politikai akciót, lebo­nyolítson, hanem, állandó A különböző fórumokon nép­szerűsítették azt a szocialista elvet, hogy a komoly ered­ményekhez becsületes helyt­állás, fegyelmezett munka szükséges. Igen jelentós a népfront gógusok, a nevetési kérdések legjobb szakemberei kaptak fórumot, akik tájékoztatták a szülőket és pedagógusokat egyaránt. Az előadók fontos feladatuknak tekintették, hogy kialakuljon az a nézet: művelődéspolitikai tevékeny- a társadalom számára nem sége. Ez abból is adódik, közömbös milyen a szülői hogy Szeged az ország kultu- ház, és az iskola kapcsolata. Szemléletváltozás A társadalom különbözö rétegeinek szemtéletalakítá­sában a különböző népfront­fórumok erőteljes szerepet vállaltak. Az ken nemcsak nőbizottság ezért olyan prog­ramot dolgozott ki, ami a nők helyzetével való törődést társadalmi rangra emelte, összejövetele- Feladataikat az MSZMP KB pedagógusok, 1970-es nőpolitikái határoza­politikai szerepet kapjon és nem is lehet vállaljon a közéletben. A akik aktívan különböző területeken vég­reszt vettek a várospoliti- zett népfrontmunka alkal­kai, békemozgalmi, település- mas volt arra, hogy a politi­fejlesztő munkában. A köz- ka eszközeivel a társadalom ségek Szegedhez csatlakozd- formálásának részese legyen. A társadalmi összefogás értéke A városi népfrontbizottság komoly feladatának tekintet­te a lakóterületi munkát, amelynek érdekében több fórumot teremtettek. A fó­rumok alkalmasak voltak, hogy a testületek a lakosság széles tömegeivel kapcsola­tot találjanak, a népfront programot adjon, és a társa­dalom-politikai feladatok , megvalósítására mozgósítson. A városban működő körzeti, kerületi bizottságok alkal­mat adtak ahhoz is, hogy a lakosságot közvetlenül érintő városfejlesztési kérdéseket a helyszínen — így például Tarjánban, Felsővóroson, Odesszában — megvitassák. A lakosság találkozott a vá­ros vezetőivel, a terv készí­tőivel és ötleteikkel, tapasz­talataikkal, javaslataikkal a város fejlesztéséhez < további sokezer facsemetét, cserjét, virágpalántát ültetett és az utcák tisztaságára is jobban ügyeltek. Különösen a pe­remkerületek jártak élen a város szépítésében és sokan fogtak lapátot, ásót, hogy otthonosabbá tegyék környe­zetüket. Az új lakónegyedek­ben azonban a felhívás kö­zel sem talált annyi támoga­tóra, mint az előbb említett területeken. Éppen ezért úgy hanem írók, festők is tartót- ta alapján dolgozták ki. Lé­tak előadást, és ők elsösor- nyeges részét tette ki mun­ban a közízlés fejlesztése kajuknak a nők művelődésé­miatt beszéltek, vitatkoztak, nek, tanulásának, kulturált Az elmúlt években több pihenésének és szórakozásá­klub alakult — mint a nók, nak biztosítása, illetve e világjárók, honismereti klub szemléletnek minden réteg­— és működésük hozzája- ben, korosztályban való pi­rult az önképzéshez, az álta- mélyítése. A városi nőbizott­lános ismeretszerzéshez, a ság eredményesen dolgozott színház-, zeneművészet meg- a nőpolitikái határozat meg- i szerettetéséhez és az olvasó- valósításáért. vá való nevetéshez. A jö- A népfrontbizoltságok 1 vőben a népfront számos , .... , . . , . feladat mellett - művelő- munkajaban fontos helyet déspolitikai tevékenységében kapott az alkotmányos fel­— az elsők közt kívánja el- adatok ellátása, a béke és Pénteken a Kulturális Kapcsolatok Intézetében dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének el­nöke és V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete aláírta az orszá­gaink közötti, 1976—80. évre szóló kulturális és tudomá­nyos együttműködési mun­katervet. Amint beszédében dr. Rosta Endre hangsúlyoz­ta: a dokumentum minde­nekelőtt együttműködésünk hatékonyságának további növelését, az egyes szerveze­tek, intézmények közvetlen kapcsolatának további erő­södését tűzi ki célul. Kap­csolataink fó területein, kü­lönösen pedig a sajtó és a tömegtájékoztatás vonatko­zásában, tovább erősödik majd ideológiai együttműkö­désünk, tovább szélesednek azok a közös akciók, rendez­vények, amelyeknek célja: a marxista—leninista eszmék, a kommunizmus és a szocia­lista társadalom építésében elért sikerek népszerűsítése. Válaszában V. J. Pavlov kifejezte meggyőződését, hogy a most aláírt terv hozzájárul népeink eszmei és kulturális közeledéséhez, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti ba­rátság további erősödéséhez, a tudomány és a kultúra szerepének növekedéséhez, a szocialista életforma, a munkához való új viszony alakításában, a szocialista erkölcs fejlesztésében. Mind­ez hozzájárul a szocialista országok közötti ideológiai és kulturális együttműködés további gazdagításához, elő­segíti a békéért és a nem­zetközi enyhülésért folyta­tott közös harcunkat. A munkaterv aláírásánál megjelent dr. Kornidesz Mi­hály, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos-köz­oktatási és kulturális osztá­lyának vezetője, Marjai Jó­zsef külügyminisztériumi ál­lamtitkár, dr. Molnár Fe­renc kulturális minisztériu­mi államtitkár, dr. Hanga Mária oktatásügyi minisz­terhelyettes, Nagy Richárd, a Magyar Televízió elnöke, s politikai, társadalmi és kulturális életünk számos kiemelkedő személyisége. A munkaterv végrehajtása során különös figyelmet for­dítanak az MSZMP XI. kongresszusa és az SZKP XXV. kongresszusa határo­zatainak és anyagainak nép­szerűsítésére. az ezekből adódó feladatok gyakorlati megvalósítására. érni, hogy segítse azokat a felnőtteket továbbtanulásuk­ban, akik a nyolc általánost nem végezték el. A nők munkája, közéleti barátsági tevékenység is. Kiss Piroska, az e területen elért eredményekkel, sike­rekkel is részletesen foglal­kozott, majd ismertette azo­kat a tennivalókat, amelyek a mozgalom szerepét, tömeg­szereplése nélkülözhetetlen láts"zik,~ az új városrészekben társadalmunkban. A népfront befolyását még tovább növe­a lakóbizottságok, lakógyűlé- elnöksége mellett működő lik. Apró Antal felszólalása segítséget nyújtottak. A vá­rosfejlesztésben igen nagy Népfront Országos volt a szerepe a társadalmi gének üdvözletét, munkaversenynek, amely kü­lönösen hazánk felszabadu­lásának 30. évfordulója, va­lamint a XI. pártkongresz­szus tiszteletére tömegmoz­galommá vált. Néhápy szám­adat is jól érzékelteti a tár­sadalmi összefogás jelentősé­gét: a közös munka értéke falvakban, Szegeden 1973-ban megköze- alakult, lítette a 20 millió forintot; J974 első félévében az üze­mek. szocialista brigádok, he­lyi lakosok társadalmi mun­kája a 20 millió forintot meghaladta; 1975-ben az ösz­szefogás értéke a 100 millió forintot túlszárnyalta. Űj utak, járdák, csatornák épül­tek. parkok és játszóterek lé­Apró Antal átadta a gyű­lés részvevőinek az MSZMP Központi Bizottságának, a kormánynak, a Hazafias Elnöksé­Hangsú­lyozta: a párt vezető testü­letei nagy figyelemmel kísé­rik a Hazafias Népfront szeptemberi kongresszusára való felkészülést; a népfront helyi vezetőtestületeinek új­jáválasztását és azt a nagy politikai aktivitást, mely a városokban ki­Felszólalásában megállapította, hogy széles körű országos politikai ak­tivitásról van szó. — Az országos vita — mondotta —, a kongresszus­ra való felkészülés végül is azt eredményezte, hogv mintegy 30 ezren szóltak hozzá a küldöttgyűlések na­pirendjeihez, túlnyomó több­tesüitek és a szorgos kezek saguk közérdekű témákkal nyomán 300 óvodai férőhely- foglalkozott, közel kéthar­lyel gyarapodott a gyermek- mada a felszólalóknak a he. intézmények hálózata. A W településfejlesztési kér­népfront 1973-ban akciót aésekhez kapcsolódott. Elis­kezdeménvezett az óvodák meressel szóltak hazánk gaz­szemléltető eszközökkel való ^f.sag1:, ^kulturális, társadal­ellátására, 20 szegedi üzem, vállalat, iskola, intézmény szemléltető eszközöket és játékokat készített (1,5 mil­lió forint értékben) az óvo­dásoknak. A társadalmi mun­kások nemcsak a gyermekin­tézményeket, hanem az öre­gek napközi otthonát és a szociális otthonokat is segí­tettété A népfront több tízezer vá­roslakót meg tudott nyerni a Tiszta, virágos Szegedért pi (izgalomnak. A lakosság mi fejlődéséről, a szocialis­ta demokrácia erősödéséről. Ugyanakkor, nyíltan, őszin­tén szóvá tették a legége­tőbb gondokat: a számos helyen mutatkozó rossz áru­ellátást, kommunális problé­mákat, a víz, út, villanyvi­lágítás hiányát, a gyermek­intézmények építésének el­maradását éppúgy, mint a háztáji és a mezőgazdasági termékek értékesítésével kapcsolatos gondokat. jáválasztásának eddigi ta­pasztalatairól — folytatta — nyugodtan mondhatjuk, hogy a tanácskozások olyan nyílt politikai fórumok voltak, ahol a közéleti kérdések szervesen kapcsolódtak az országos kérdésekhez, pár­tunk XI. kongresszusának alaphatározataihoz, az öt­éves terv célkitűzéseihez. Szeged népfrontmozgal­máról többek között elmon­dotta, hogy a népfront nagy segítséget adott a városépí­téshez. Ezután így folytatta: — Itt, Szegeden is kedve­ző a politikai légkör az épí­tőmunkához, az előttünk ál­ló gazdasági, kulturális kér. — A népfronttestületek új." dések megoldásához. A va­ros közigazgatási területe megnövekedett. Ügy gondo­lom, figyelemmel kell lenni arra a jelentős szerepre, amelyet a városhoz tartozó termelőszövetkezetek betöl­tenek a város ellátásában, az országos szükségletek ki­elégítésében és az export­ban is. Apró Antal a továbbiak­ban szólt a népfront és a tanácsok együttműködéséről is. Többek között hangsú­lyozta : — A népfrontbizottságok és a tanácsok kapcsolatának Szegeden jó hagyományai vannak. Ez a kapcsolat és együttműködés a tanácstör­vény hatályba lépésével új vonásokkal gazdagodott, mindenütt tartalmasabb lett. Minőségi változást eredmé­nyezett az a körülmény, hogy a Hazafias Népfront a tanácsok tömegpolitikai bá­zisának szerepét is betölti, s mintegy állandó összekötő­kapocsként működik a nép­front a helyi tanácsi szer­vekkel és a lakossággal. Apró Antal beszédében foglalkozott Csongrád megye országgyűlési képviselőinek munkájával. Kiemelte, hogy a megyei képviselőcsoport tagjai aktívan bekapcsolód­tak a népfrontmozgalomba is. Szólt a háztáji gazdálko­dás fontosságáról, a kor­mány támogatásáról, amely­ben a háztáji gazdaságok termelőit részesítette. Végül a megválasztásra kerülő bi­zottságnak és elnökségnek jó munkát és sok sikert kí­vánt. Munkavédelmi helyzet az ipari szövetkezetekben ipari szövetkezetek ellenőrzéssel, nevelőmunkát szövetsége gondosan val javítsanak a jelenlegi helyzeten. Megvizsgálta a testület a megye ipari szövetkezeteiben dolgozó fiatalok általános is­kolai végzettségének helyze­tét is. Kitűnt, hogy a szö­vetkezetekben dolgozó több mint ötezer ifjúmunkás kö­zül 35l-en nem végezték el a nyolc általánost. Az el­maradást szeretnék ezek a fiatalok eltüntetni, de tanu­lásukhoz, az általános iskola befejezéséhez segítséget vár­nak. A KISZÖV elnöksége úgy véli, hogy a szövetkeze­helyzetével. Arra tekben dolgozó idősebb ösztönzik a szövetkezeteket, , , . ,. . hogy kisebb beruházásokkal! szakemberek es a szoc.al.sta szervezési intézkedésekkel brigádok közössege tud leg­és természetesen fokozottabb többet segíteni az ifjaknak. Májusi „hóhullús" Az. megyei és körültekintően figyeli és támogatja a szövetkezetek minden olyan törekvését, hogy javítsanak a ma még gyenge munkavédelmi hely­zeten, a műhelyek és üzemek körülményein. A KISZÖV el­nökségének tegnapi, pénteki ülésén is alaposan áttekin­tették a Makói Maros Cipő­ipari Szövetkezet munkavé­delmi helyzetét, melyet egy alapos ellenőrzés előzött meg, hasonlóan foglalkoztak a Szegedi Örás-Ékszerész és Könnyűfém Isz munkavé­delmi Május a termé­szet legszebb hó­napja. Rétjeinken, szikes és homok­pusztáinkon. lige­teinkben éppúgy, mint kertjeinkben és parkjainkban ezernyi virág tar­ka pompájában gyönyörködhe­tünk. Számos olyan, kora ta­vasszal virító nö­vényfajunk is él azonban, melyek már lombfakadás előtt elvirágoznak. Ilyenek többek közt a barkások rendszertani cso­portjába tartozó nyár- és fűzfáink is. Apró virágaik virágtakaró nél­küliek, s külön hím- és külön nő­barkákba tömö­rülnek. Alig mú­lik el hat-nyolc hét, s a nöbarkák ' megérett. tokjai felrepednek, s a kiszabaduló apro magocskák a szél szárnyán útra­kelnek. Repülésü­ket üstök módjá­ra képződött megsz&reik töme­ge ugyancsak megkönnyíti. Gyakran már a levegőben össze­tapadnak, s hó­pelyhek módjára fedik be a Tisza­parti ligetek gye­pét, s a város ut­cáit és tereit egy­aránt. Ez a látvány az ügyes-bajos dol­gai után siető vá­roslakót is megál­lítja, s elgondol­kodtatja, ugyan mi okozhatja ezt a májusi hóhul­lást? — A szél által összesodort nyár- és füzfa­magtömeg néha kisebb-nagyobb gomolyagokat is alkothat. Mivel e magszőrtömeg tiszta cellulóz felépítésű, rend­kívül gyúlékony. Meggyújtva futó­tűzként terjedhet­nek a tűzveszélyt is jelenthető lán­gok. E maghullás időszakában az érzékenyebb szer­vezetűeknél, az orrüregbe kerülő megszörök nátha­szerű nyálkahár­tya-gyulladást is előidézhetnek. A felületes szemlélő e szőr­pamacstömeg hul­lását virágszirom­hullásnak tekinti, s még a napi saj­tóban is , nyárfa­virágzás^-ról szóló híranyag­ként került, hely­telenül. Dr. Eodrogközy György

Next

/
Oldalképek
Tartalom