Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-12 / 61. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! fék 1 Mi V 66. évfolyam 61. szám 1976. március 12., péntek Ára: 80 fillér M A G O Cl A L I S T A M U N K S P PIA Kádár János fogadta a Cililei KP küldöttségét 12 ezer lakás épül — Megvan a pénz az új hidra Befejeződik a főgyűjtő építése — Szociális otthon lesz a régi kórházhói Szeged megyei város tanácsa tegnap, csütörtökön tar­totta meg idei első ülését. A tanácsháza díszterme majd­nem kicsinek bizonyult ezen a napon, hiszen nemcsak a tanácstagok, hanem a meghívottak is igen nagy érdeklő­dést tanúsítottak a napirend iránt, melynek egyik pontja Szeged új ötéves fejlesztési és pénzügyi terve volt, s en­nek 1976-ra esedékes része. Emellett megtárgyalta a tes­tület a végrehajtó bizottság 1975. évi munkáját, a szám­vizsgáló bizottság tavalyi tevékenységét, majd rendeletet alkotott a közműves vízellátás és csatornázás- szabályairól, a városi mérlegekről és a fiatalok otthonáról, s interpellá­ciókra is sor került A tanácsülésen részt vett és az elnökségben foglalt he­lyet dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első tit­kára, dr. Perjést László, a megyei tanács elnöke. Török Jó­zsef, a Szeged városi pártbizottság első titkára, dr. Petri Gábor, a Népköztársaság Elnöki Tanácsárak tagja és Kiss Piroska, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. Ott voltak Szeged országgyűlési képviselői, a legjelentő­sebb üzemek és intézmények vezetői. A testület valamennyi napirendben döntött: elfogadta a város új ötéves tervét, meghatározta az 1976. évi fejlesz­tési alapot és költségvetést, jóváhagyta a végrehajtó bi­zottság és a számvizsgáló bizottság tavalyi tevékenységét és megszavazta az új tanácsrendeleteket, melyeket a Csong­rád megyei tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztenek. A tanácsülésen a tanácstagok és a meghívottak közül felszólalt: Bors István, dr. Kutiván Rezső, Ördögh Piroska, Juháss Géza, Kecskés Antalné, Vajda György, a DÉMÁSZ igazgatója, dr. Sas Mihály, Róvó István, Takács Imréné or­szággyűlés képviselő, dr. Trogmayer Ottó, a Csongrád me­gyei múzeumok igazgatója. Török József. Tóth László, a KSZV vezérigazgatója, dr. Petri Gábor, dr. Komócsin Mi­hály, Lángi István, Bézi Ferenc. Interpellált: dr. Zsigó lst­vánné, Bors István, Forgó András. Személyi kérdésekben is döntött a testület, a Hazafias Népfront városi elnökségének előterjesztése alapján. Saját kérésére munkahelyi áthelyezése miatt felmentette végre­hajtó bizottsági tagságából Szurmai Tibort, Jegyzőkönyvi­leg megörökítve eddigi eredményes testületi munkáját, s a megüresedett helyre egyhangúlag megválasztotta dr. Sas Mihály tanácstagot, egyetemi tanárt, a Szülészeti és Nőgyó­gyászati Klinika igazgatóját, aki lette a hivatali esküt. Az ülés az elnöklő Papp Gyula tanácselnök zárszavá­val fejeződött be. (A tegnapi tanácsülésről lapunkban Szeged új ötéves tervét és a fiatalok otthonáról szóló rendeletet ismertetjük.) Szeged fejlődésének legdinamikusabb korszaka sét; a gyermekintézmények — bölcsődék,1 óvodák, általá­nos iskolák — bővítését, az új, és a már működő intéz­ményhálózat üzemelési és fenntartási színvonalának biztosítását Az új ötéves terv elején a növekedés üteme körülbelül a tavalyihoz igá2odik, a több­letet a terv második felé­ben várhatjuk. Az ötödik ötéves tervben Szegeden 12 ezer lakás épül, s ezen belül az állami lakás­építés aránya 60,6 százalékos lesz. Tömeges lakásépítésre 1976—1980-ig Felsővároson (1500 lakás), az Északi város­rész első ütemében (3180 la­kás); Tarján hetedig ütemé­ben (600 lakás) és Rókus vá­rosrész első építési ütemében (3108 lakás) kerül sor. Még ugyanebben a tervben előké­születeket tesznek a Római körúti rekonstrukcióhoz, Ró­kus városrész további fej­lesztéséhez, az Indóház tér és az új híd újszegedi híd­főjének rendezéséhez. Közlekedés, egészségügy, szociális eliáfás A lakásépítések után leg­többet a közlekedésre költe­nek, melynek legfőbb tétele az új híd és a villamos for­galmi telepének elkezdése. A közel 700 millió forintnak ez­zel meg is van a helye — így útépítésekre egyelőre nincsen fedezet.. A vízgazdál­kodás részesedése 554 millió, melyből legtöbbet csatorna­építésre fordítanak, s emel­lett a vízbázis és a vízháló­zat fejlesztésére meg a szennyvíztisztító teleo építé­sének elkezdésére. Ebben a tervben már befejezódik a rókus—mőravárosi főgyűjtő, az alsóvárosi és a felsővárosi íőgyűjtőrendszer. A Vértó rendezése is szerepel a na­gyobb tételek között. A IV. számú vízmű elkészül, s újabb építése kezdődik meg Újszegeden. Rókuson víztor­nyot emelnek, s elkészül egy süllyesztett víztároló meden­ce. A vízügyi ágazat fedeze­tét terheli az 50 méteres uszoda és a tarján! zápor­tározó és csónakázótó továb­bi kiépítése is. A vízterme­lés 19 ezer köbméterrel, a vízhálózat 48 kilométerrel bővül. Az egészségügyi és szociá­lis ellátás fejlesztésére 85 millió forint jut: 460-nal több gyermek járhat majd bölcsődébe, épül egy új or­vosi rendelő, egy gyógyszer­tár, egy öregek napközi ott­hona. 1979-re 150 ágyas új kórházi pavilon szabadítja fel a régi kórházat, melyet 210 személyes szociális ott­honná alakítanak át a Csong­rád megyei tanáccsal közö­sen. Egészségügyi gyermek­otthonba is belekezd a város, hogy a következő tervben be­fejezhesse. Óvodák, iskolák, közművelődés Mind a szöveges előter­jesztés, mind Papp Gyula ta­nácselnök szóbeli kiegészítése abból indult ki: a város egész eddigi történelmének legdinamikusabb korszakát éli, s ez a dinamizmus még inkább jellemző a jövőre. Az új ötéves terv előirányzatai­nak kimunkálásánál a ne­gyedik ötéves terv eredmé­nyeit tekintették alapnak. Erre a tervidőszakra a ter­melés ütemének és mennyi­ségének erőteljes növekedése volt jellemző, hiszen a ter­melés évenként átlagosan 6 százalékkal, az exportter­melés 12 százalékkal nőtt, az építőipar termelése pedig megduplázódott. A mezőgaz­daság termelési értéke mint­egy 50 százalékkal emelke­dett. A közlekedés sikere, hogy az áruszállítást 16—18, a személyszállítást 50 száza­lékkal emelte, jelentősen ja­vult az úthálózat (befejező­dött a 43-as, a 47-es, az 55-ös utak bevezető és átkelő sza­kaszának építése), 1976 vé­gére remélhetően elkészül a 12 600 állomást befogadó te­fon köz pont. A lakosság életkörülmé­nyeinek javulását mérhetjük azon, hogy évi átlagban 9—10 százalékkal emelkedett a pénzbevétele, az ötévi reál­bér-növekedés 18, a reáljö­vedelem-növekedés 26 száza­lék volt. A foglalkoztatottak száma 16 ezerrel gyarapodott, és ma 94 ezerben határozha­tó meg. A folyamat tartós és az anyagi erővel arányosan iz­mosodik az új tervben. A Szegeden megvalósult összes fejlesztés 13 milliárd 768 mil­lió forintot tett ki 1971— 1975-ben, az új ötéves terv teljes, együttes előirányzata pedig 20 milliárd 542 millió forint. Csak a tanácsi fej­lesztést kalkulálva, ugyan­ezek az arányok: 3 milliárd 779, illetve 6 milliárd 424 millió forint A növekedés százaléka Szegeden átlagban 149 lesz, a tanácsi fejleszté­seké ezen belül 170. Szeged kulturális ellátásá­nak színvonalát emeli maid 1450 új óvodai hely, 88 ál­talános iskolai tanterem, a Bérkert utcai középiskolai kollégium, konyha és étterem befejezése, a petőfitelepi klubkönyvtár átadása 1976­ban és az Ifjúsági Ház ava­tása (1977-ben). A megyei ta­náccsal közösen építik meg a központi könyvtárat és le­véltárat, melyre az új ötéves tervben 85 millió forint jut, így befejezése csak később várható. Fontos tétel még a szol­gáltatásfejlesztés. Erre 68 millió forintot hagyott jóvá a tanács. Olvasóink bizonyára ke­resnek, keresnének a számok, a célkitűzések között még számos Időszerű dolgot. Az apróbb fejlesztésekről most nem számolunk be, igen ter­jedelmes lista lenne, de nem is elhatározottak még a rész­letek. Nagyobb vállalkozá­sok — mint például a nagy­színház teljes rekonstrukció­ja, a korábban elfogadott fürdőprogram részletei — egy. előre nem fértek anyagi té­teleikkel a fejlesztési prog­ramba. A város azonban — ahogyan Papp Gyula tanács­elnök is megfogalmazta a szóbeli kiegészítőben — nem mond le ezek folyamatos megvalósításáról, esetleges tartalékait ilyen és hasonló, ugyancsák várospolitikai je­lentőségű gondok megoldá­sára és elképzelések előmoz­dítására szánja. Magasabb színvonalú gondoskodás Továbbra is első a lakásépítés A tanács, amikor a fej­lesztés alapelveit meghatá­rozta, ag MSZMP XI. kong­resszusának és a KB tavaly novemberi ülésének dönté­seit, továbbá a megyei és a yárcei pártbizottság gazda­ságpolitikai irányelveit, a kormány és a megyei tanács tervezési utasításait vette alapul. Így továbbra is első helyre sorolta a lakásépítés ütemének fokozását és az alapközmű-hálózat tejles zte­A város kiadásai is lénye­gesen megemelkednek 1976— 1980-ban, s ez a lakosság el­látásának színvonalát növeli. Az előző Ötéves tervhez ké­pest 10,1 százalékkal lesznek magasabbak a kiadási elő­irányzatok — közöttük a szo­ciális és egészségügyi ágazaté 27 százalékkal, a kulturális ágazaté 42 százalékkal. Több anyagi jut a parkok, közte­rületek tisztán tartására, a közvilágítás javítására, az utak, hidak fenntartására, szociális és egészségügyi el­látásra, új orvosi körzetekés szakorvosi körzetek szerve­zésére, segélyekre, új gyer­(Folytatás a 3. oldalon.) Képünkön: Kádár János és Volodla Teltelboim megkezdi megbeszéléseit Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára csütörtökön az MSZMP KB székházában fogadta a Chilei Kommunista Párt hazánk­ban tartózkodó küldöttségét, amelyet Volodia Teitelboim, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára vezet. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleményeserét folytattak a nemzetközi helyzet és a munkásmozgalom időszerű kérdé­seiről. a két testvérpárt együttműködéséről. Megerősítették az MSZMP és a magyar nép szolidaritását a Chilei Kom­munista Párttal, az egységbe tömörülő baloldali erőknek a fasiszta junta elleni töretlen küzdelmével. A megbeszélésen részt vett Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Nagy Gábor, a KB kül­ügyi ' osztályának helyettes vezetője. f Ülést tartott a Minisztertanács i Cementipari beruházás 1977. január 1-től módosul a táppénzrendszer A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. A kor­mány megtárgyalta és elfo­gadta a külügyminiszter elő­terjesztését az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet záróokmányában fog­laltak végrehajtására eddig tett és a jövőben tervezett intézkedésekről. A kormány jóváhagyta az Országos Tervhivatal elnöké­nek jelentését az 1976—1980. évekre szóló magyar—kubai tervégyeztető tárgyalásokról. A külügyminiszter jelen­tést tett dr. Erich Bie lkával, az Osztrák Köztársaság kül­ügyminiszterével március 2— 3-án Grazban, illetve Szom­bathelyen folytatott tárgya­lásairól. A határmenti talál­kozó során a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, a kétoldalú együttműködés helyzetéről, és további fej­lesztéséről folytattak megbe­széléseket. A kormány a je­lentést jóváhagyólag tudo­másul vette. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter előterjesz­tésére & kormány állami nagyberuházásként hagyta jó­vá a Bélapátfalvi Cement­gyár beruházási javaslatát. A kormány jóváhagyta az egészségügyi és a munkaügyi miniszter, valamint a Szak­szervezetek Országos Taná­csa előterjesztését a táppénz­fegyelem erősítése érdekében teendő intézkedésekről, vala­mint határozott a táppénz­rendszer 1977. január 1-én életbe lépő módosításáróL A mezőgazdasági és élel­mezésügyi, valamint a köhó­és gépipari miniszter előter­jesztése alapján a kormány határozatot hozott a mező­gazdasági, élelmiszeripari és erdészeti gépgyártás fejlesz­tésével, irányítási, szervezeti rendszerének korszerűsítésé­vel kapcsolatos feladatokról. A fővárosi tanács elnöke jelentést tett a budapesti ipari üzemek kitelepítésére vonatkozó határozat végre­hajtásáról. A Minisztertanács a a jelentést elfogadta, és határozatot hozott a további intézkedésekre. Az Országos Találmányi Hivatal elnökének előter­jesztése alapján a kormány rendeletben szabályozta a szabadalmi ügyvivői tevé­kenységet A kulturális miniszter ja­vaslatára a kormány határo­zatot hozott a Magyar Nép­köztársaság Kiváló Művésze és a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze kitüntető címek 1976. évi adományozá­sára. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom