Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-31 / 77. szám

Szerda, 1976. március 31. sziretkezetek Dinamikus fejlődés működése Szentesen NDK-beli vállalatokkal Tegnap, kedden Szegedre látogatott Rolf Steiner, az NDK budapesti nagykövet­ségének másodtitkára és Herbert Ba.hr követségi ta­nácsos, hogy tanulmányoz­zák két, a magyar—NDK ál­lamközi megállapodásban érdekelt ipari szövetkezet munkáját. Útjukon elkísérte őket dr. Horvai Ervin, a Gépipari Fővállalkozó Szö­vetkezeti Közös Vállalat igazgatója és Szabó Imre, az OKISZ műszaki főosztály­vezető-helyettese ls. A vendégeket Horváth Já­nos, a KISZÖV elnöke tájé­koztatta a kooperációban részt vevő szövetkezetek te­vékenységéről. Ezután megi­tekintettéjf a Szegedi Vas-és Fémipari, valamint a Sze­gedi Szerszámkovács Szövet­kezetnél folyó munkát. Az együttműködés az NDK me­zőgazdasági gépgyártása és a szegedi szövetkezeti ipar kő­zött gyorsan bővül. Idén 40 millió forintot tesz ki bér­munkájuk értéke A tava'y megkötött szerződés az ötö­dik ötéves terv időszakára érvényes. A különféle eme­lő berendezések alkatrészeit az NDK-ból szállított anya­gokból készítik. Ugyancsak a külföldi partner gondosko­dik a gyártáshoz szükséges eszközökről. A termékek átfutási ideje rövid. A mi­nőségi előírásoknak a két szövetkezet eddig maradék­talanul eleget tett. Jogsegély­szolgálat Tegnap, kedden ülést tar­tott a Helyiipari és Város­gazdasági Dolgozók Szak­szervezetének elnöksége. A szakszervezeti jogsegély­szolgálat kiterjesztéséről, valamint a baleseti helyzet­ről tanácskoztak. A megyei tanács vb ülése Tegnap, kedden Szentesen, a városi tanács épüle'ében tartotta ülését a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen, amelyen dr. Perjési László, a megyei tanács e'nöke elnökölt, részt vett dr. Németh Lajos, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Horváth Árpád, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályénak instruktora, Pusztai Ferenc, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának Csongrád megyei referense, valamint Szentes párt- és ta­nácsi veze'őí. A végrehajtó bizottság azért ült össze Szen'e­sen, hogy — más témák között — megvitassa a szentesi tanács végrehajtó bizottságának munkájáról szóló beszá­molót. Fokozódó iparosodás Ha valaki ismeri a régebbi, akár csak az öt- vagy tíz esz­tendővel ezelőtti Szentest, az jól tudja, hogy mekkorát fej­lődött a város, ahol mintegy 37 ezren laknak. Az új lakó­épületek sora, a megszépülő főtér és a Kurca-part magu­kért beszélnek. Mégis, érde­mes sorra venni néhány tényt, adatot. Például az ipa­rosodást. A közismert üze­mek — mint például a Kon­takta alkatrészgyár — mel­lett a negyedik ötéves terv­ben új gyárak épültek a vá­rosban. Egy téglagyár, amely évente 55 millió téglát állít elő, egy 115 ezer óra kapaci­tással rendelkező AFIT-szer­viz, s megváltozott a HÓD­GÉP profilja is. Jelentősen javult az ipar technikai fel­szereltsége is, bár még min­dig sok a selejtezésre váró gép. Az iparban a termelés növekedése Szentesen évente több mint 7 százalékkal nőtt az elmúlt ötéves terv idején, és 1975-ben a város iparának termelési értéke elérte a 2,4 milliárd forintot. A szentesi üzemek tekintélyes mennyi­ségű árut gyártanak exportra. Jelentősek tehát az ered­mények, de az is tény, hogy a foglalkoztatottaknak csak 35—36 százaléka dolgozik az iparban és az építőiparban. Számuk az utóbbi öt évben 8,5 százalékkal emelkedett, de arányuk még mindig a legalacsonyabb a megye vá­rosai között. A mezőgazda­ságban a foglalkoztatottak 29,5 százaléka dolgozik, szá­muk az utóbbi öt évben 14 százalékkal csökkent. munkaterületeken — pél­dául a kereskedelemben vagy a hírközlésben — jelentősen, 14—20 százalékkal nőtt a fog­lalkoztatottak száma. Az összkép nyilván érde­kes, s még inkább tanulsá­gos. Az ipari, mezőgazdasági fejlődés eredményeként ugyanis sokat javultak a la­kosság életkörülményei, s ennek következtében meg­nőttek az emberek igényei a városfejlesztéssel, a város mindennapjaival kapcsolat­ban is. Ez nyilván komoly fe­lelősséget ró a városi tanács­ra, amely nemcsak igyekszik megfelelni a várakozásoknak, hanem arra is törekszik, hogy a város gondjai valódi köz­üggyé váljanak. Ennek meg is van az eredménye, mert mig 1973-ban még 1400-an sem vettek részt a tanács­tagi beszámolókon, tavaly már 3100 volt a résztvevők száma, s az elhangzott köz­érdekű bejelentések, javasla­tok száma a kétszeresére, 600-ra emelkedett. Más mó­don is megnyilvánul a szen­tesiek alkotó aktivitása. Amíg 1971-ben a város egy lakójára 50 forint értékű tár­sadalmi munka jutott, tavaly már majdnem tízszer annyi, 471 forint. Gyorsuló ütem Fáradtan Ajándék öregeknek Somogyi Kérolyné felvétele A Hazafias Népfront VI. kongresszusa tiszteletére a Gép­ipari Elektromos Karbantartó Vállalat kilenc szocia'ista, illetve a szocialista brigád cim e'nyeréséért küzdő brigadja egy kommunista műszak bevételét aján'otta fel, hogy azon az öregek napközi otthoniinak háztartási gépeket ve znek Az akcióban közel 120 dolgozó vett részt. Tegnap Szege­den, a Hazafias Népfront városi székházában ünnepélyes keretek között adták át az otthonok képviselőinek a bri­gádok vezetői a mosógépeket, centrifugákat, hűtőszekré­nyeket. televíziókat, magne'o'onokat. Az ünnepségen töb­bek között részt vett Kiss Piroska, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. Bfró Jánosné, a szegedi párt­bizottság munkatársa és Nóvák István, a GELKA megyei kirendeltségvezetője Is Képünkön: Az ajándékok átadása A szentesi tanács végre­hajtó bizottságának beszámo­lója rengeteg kérdéssel fog­lalkozik, valamennyire kitér­ni képtelenség. A városfej­lesztés néhány adatát mégis Más érdemes idézni. A városköz­pantban elkészült egy 2880 négyzetméteres kereskedelmi és vendéglátóipari célokat szolgáló épület, a város kül­ső részein pedig több mint ezer négyzetméter az új ABC­áruházak alapterülete. Ennek ellenére Szeged után Szentes üzletei a leginkább zsúfol­tak a megyében. A tervezett 160 óvodai hely helyett a tár­sadalmi összefogás eredmé­nyeként 466 hely épült, és a 304 személyes középiskolai kollégium is befejezés előtt áll. Az oktatás számára 2000 adagos konyha és étterem is épül. Tekintélyes a fejlődés a kulturális ellátásban is, többek közt elkészült a kiál­lítóterem. Az egészségügyben jelentős változást hozott a 21 millió forintos költséggel épült, 22 munkahelyes ren­delőintézet. Emellett öt év alatt 1683 lakás épült a vá­rosban. Eredményes, dinamikusan felgyorsult fejlődésre tekint­het tehát vissza Szentes. A feladat most az, hogy ez a fejlődés töretlenül folytatód­jék. A fejlesztésre az ötödik ötéves tervben 446 millió fo­rinttal számol a városi ta­nács, amely jóval több, mint az előző ötéves terv 245 mil­liója. A dinamikus fejlődés anyagi feltételei tehát java­részben biztosítva vannak, még akkor is, ha a város ve­zetői nehéz helyzetben van­nak egyes esetekben, mint például a szennyvízrendszer megépítése. Határozatában a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága is leszögezte, hogy dinamikusan fejlődött oz ötéves tervben, jól érvénye­sült az a központi szándék, amely az alföldi városok gyorsabb ütemű fejlődését szorgalmazza. Most, az ötö­dik ötéves tervben arra kell törekednie a szentesi tanács szerveinek, hogy folyamatos maradjon a fejlődés, s eh­hez mozgósítani kell a város alkotó erőit is. Az eredmé­nyesség érdekében javítani kell a szentesi tanács vég­rehajtó bizottságának és szer­veinek munkáján — erre is részletesen kitért a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak határozata, A település­fejlesztési verseny eredményei A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén értékelte a település­fejlesztési verseny tavalyi eredményeit. Amíg a megye településein 1974-ben 135,2 millió forint értékű társadal­mi munkát végeztek, tavaly már 158,4 millió forintot ért el ez az összeg. A városok kőzött a legjobb eredményt Makó érte el 18,8 millió fo­rint értékű társadalmi mun­kával, amelyből egy lakosra 626 forint jutott. Ezzel Makó nyerte el az egymillió forin­tos jutalmat. A nagyközségek között Csanádpalota lett első, 4,5 millió forint értékű tár­sadalmi munkával, egy la­kosra számítva 951 forint ju­tott. Félmillió forintos jutal­mat nyertek. A községek kö­zött az első Eperjes lett, 1,6 millió forintos teljesítéssel, amelyből egy lakosra 1182 fo­rint jutott. 300 ezer forintos jutalmat nyertek. A verseny további helyezé­sei: a városok kategóriájá­ban a második helyet Csong­rád, a harmadikat pedig Szen­tes szerezte meg. A nagyköz­ségek között Mindszent a második, a harmadik pedig Ktszombor. A községek kö­zül Maroslele végzett a má­sodik helyen, Tiszasziget pe­dig a harmadik lett. „Ne ásítozz kislányom, mert abban a pillanatban rákezdem én is. Aztán ab­ba se tudom hagyni. A fe­ne megette az egészet, hogy az ember sose ér végére a dolgának. Ez a délelőtt ls úgy elszalad, még kész sincs semmi, már rohanha­tok a gyárba." „Délelőtt vagy délutános műszakban dolgozik-e szí­vesebben?" „Ne is kérdezzen ilye­neket. Már 13 éve dolgo­zom ugyanott, de úgy meguntam, magam se tu­dom. mikor dolgoznék szí­vesebben. Kifáradtam. Nem most, vagy tegnap. Beteg nem vagyok. Csak az egyhangúság megöl. Azt hiszi, lógós vagyok? A, most kapja meg brigádunk az ezüstkoszorút. Meg is­kolába is járok, most jött rám a bolondja, hogy érettségizzek. Nem, vizsgá­ra se kell most készülnöm. Nem tudom, mi bajom. Minden rendben, és még­sincs rendben. Kiapadt a kedv, a lendület." „Mikor volt szabadsá­gon?" Legyint. Ügy véli, nem értem az egészet, s ha ennyiből nem érteni, mi­nek is beszéljünk. Ennyiből pedig értem is, meg nem is. Inkább érzem. Az ember úgy el tud fá­radni néha, okát se tudja adni. Ismerem munkahe­lyét. Hőség télen-nyáron, por, szálló pihék, zaj, ké­nyes gépek. Brigádverseny, egymásra utaltság. Sikeres brigád, mégis szorítja őket: ki rakja a nagy téglákat, hogyan születnek azok az eredmények, amelyekről időről időre lelkes cikkek­ben számolnak be a la­pok? Munkájukból „kis téglára" ha futja. Parányi részt a nagy egészben. Egyforma mozdulatok, alig eltérő eredmények hónap­ról hónapra. Kevés ember van, / aki vállalja évszám a szürkesé­get. Bár van, aki nem áll­ja a küzdelmet a legna­gyobb akadállyal: saját gyengeségével, fáradékony­ságával, állhatatlanságával — gyorsan érlelődő közö­nyével. Ne gondolják, hogy pré­dikálni akarok arról: min­. den munkának megvan az öröme. Megítélni úgyse tudnám, nem próbáltam minden munkát. A sajáto­mat szeretem nagyon — más meg ezt nem csinálná szívesen. De ebbe is, más­ba is időnként belefárad az ember. Hiába áltatjuk magunkat sokszor azzal is, hogy szakmai lelkiismere­tességgel, nagy akarással dolgozunk, néha a legki- i sebb • akadály ls leállíthat- i ja az embert. Nehogy búsítsuk egymást — ha 13 év után valaki unja, egyhangúnak érzi már munkáját, nem talál magában tartalékot — rossz hangulatát sem tud­ja legyőzni már? Nem győzheti le? Azt hiszem, sok minden­re felelet: nem az ilyen emberekből áll a vándor­madarak hada. Nem ők a fütyörészve odébbállok. Aki töprengve keres feleletet a hullámvölgyben, az kilábal, átverekszi magát, s büszke lesz még kitartására. A hogyanra nehezebb fe­lelni. Miért, kiért dolgozunk, miért és kinek fontos ered­ményünk? Mondjuk most a feleletet jelen időben — a nagy célok ismeretét, s azokhoz kötődésünket vé­rünkben hordjuk, de napi gondjainkat egyszerűsítve, ünnepélyesség nélkül lát­juk. A legjobb munkás, a legkiválóbb brigád tagja se úgy indul az éjszakás mű­szakra: ma úgy dolgozom, hogy rólam beszéljenek a gyári nagygyűlésen. A mai munkakedvemet mi „tart­ja karban" hát? Az ember önmagáért is dolgozik, meg másokért is. Az érték amit elérhetünk: önmagunk jó érzése és munkatársaink megbecsü­lése — a közösségnek hasz­náló tevékenységünk által. Nem minden nap hoz, esetleg nem minden hét se munkasikereket. Ez rossz hangulatot 6Zül. De keres­sünk magunknak tudatosan lélekfrissítő örömöket, megújító pillanatokat. Egy jó séta. jó 1áték a gyerek­kel, új ruhadarab, egy cso­kor virág, egy tervezett ki­rándulás, jó könvv. film­élmény — továbbmunkál az emberben, visszhangot ver, felüdít. Ne hagyjuk kiapadni kedvünket — aki tudatosan küzd a néha rá­rátőrő kifáradással, nem süllyed bénító közönybe. Szőke Máris Ellenőrzik esz importáruk magyar feliratúit Áruellátásunkban válto­zatlanul fontos szerepe van az importcikkeknek) ame­lyek között vannak jól be­vált és ismert termékek, a választék bővülése nyomán azonban akad néhány olyan is, amiről — miután idegen­nyelvű a felirat — a vásár­lók nem tudják, micsoda Is tulajdonképpen, s rendelte­tésüket, használatuk módját sokszor még az eladók sem ismerik. Pedig éppen a fogyasztói érdekvédelem, a vásárlók tá­jékoztatása érdekében szüle­tett öt éve a belkereskedel­mi és a külkereskedelmi mi­niszter együttes rendelete, amely szerint az importter­mékek rendeltetéséről, a fel­használás módjáról stb. a terméken vagy a csomagolá­son magyar nyelven, közért­hetően tájékoztatni kell a vásárlókat. Ellenkező eset­ben import termék nem ke­rülhet hazai forgalomba. Az utóbbi időben — mint­ha a rendeletről többen el­feledkeztek volna — meg­szaporodtak a panaszok a külföldi áruk magyar felira­tának lilámra miatt* Külőuör sen így van ez egyes élelmi­szereknél, háztartási, és ve­gyicikkeknél, kozmetikai cik­keknél, s ez főleg az önki­szolgáló üzletekben vásárlók­nak okoz problémát. A kifogásokkal kapcsolat­ban az illetékes kereskedel­mi vállalatok vezetői elmon­dották, hogy a rendelet meg­jelenése óta már a szállítási szerződésekben megkövete­lik a magyar nyelvű felira­tot, használati utasítást. Ezt a gyakorlatban a szállítók 90 százaléka teljesíti is; a nagyobb tételekben s a rend­szeresen vásárolt termékeken litografálva, vagy külön cimkén már a gyárban, a csomagolásnál ráteszik az árura vagy mellékelik hozzá magyar nyelven a tudnivaló­kat. A választékcserében ér­kező fogyasztási cikkeknél gyakori a magyar felirat hiánya, ezt azonban a nagy­kereskedelmi vállalatok azonnal pótolják, és csak a rendeletben előírtak szerint adják át az árut a kiskeres­kedelemnek. Előfordulhat, hogy a felirat „útközben" elkallódik, egy-egv termék­ről leesik, ezek pótlása már a bsűtok felidefw A kiskereskedelem, köz­tük a legilletékesebb háztar­tási- és illatszerbolt vállalat vezetői szerint is a rendele­teknek megfelelően kapják az importcikkeket. A boU toknak minden esetben meg­küldik az újdonság leírását, s ezeket az eladóknak meg kell lsmerniök. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium élelmiszer- és ve­gyi kereskedelmi főosztályán elmondották, hogy hagyomá­nyosan importáló vállalato­kon kívül az utóbbi időben más vállalatok is szereznek be árut külföldről, érkezik importcikk kishatármenti forgalomban is, s így előfor­dul, hogy nem mindenütt ér­vényesülnek az előírások. A panaszok a'aoján fokozottab­ban ellenőrzik es ellenőrizte­tik a rendelet végrehaltását és felelősségre vonják az ellene vétő vállalatokat. Mi­után a tapasztalatok szerint a nagykereskedelem az elő­írásoknak megfelelően hozza forgalomba az importcikke­ket, a boltokban van szük­ség nagyobb figyelemre, gon­ág ' ttt I

Next

/
Oldalképek
Tartalom