Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-31 / 77. szám

Szerda, 1976. március 31. sziretkezetek Dinamikus fejlődés működése Szentesen NDK-beli vállalatokkal Tegnap, kedden Szegedre látogatott Rolf Steiner, az NDK budapesti nagykövetségének másodtitkára és Herbert Ba.hr követségi tanácsos, hogy tanulmányozzák két, a magyar—NDK államközi megállapodásban érdekelt ipari szövetkezet munkáját. Útjukon elkísérte őket dr. Horvai Ervin, a Gépipari Fővállalkozó Szövetkezeti Közös Vállalat igazgatója és Szabó Imre, az OKISZ műszaki főosztályvezető-helyettese ls. A vendégeket Horváth János, a KISZÖV elnöke tájékoztatta a kooperációban részt vevő szövetkezetek tevékenységéről. Ezután megitekintettéjf a Szegedi Vas-és Fémipari, valamint a Szegedi Szerszámkovács Szövetkezetnél folyó munkát. Az együttműködés az NDK mezőgazdasági gépgyártása és a szegedi szövetkezeti ipar kőzött gyorsan bővül. Idén 40 millió forintot tesz ki bérmunkájuk értéke A tava'y megkötött szerződés az ötödik ötéves terv időszakára érvényes. A különféle emelő berendezések alkatrészeit az NDK-ból szállított anyagokból készítik. Ugyancsak a külföldi partner gondoskodik a gyártáshoz szükséges eszközökről. A termékek átfutási ideje rövid. A minőségi előírásoknak a két szövetkezet eddig maradéktalanul eleget tett. Jogsegélyszolgálat Tegnap, kedden ülést tartott a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének elnöksége. A szakszervezeti jogsegélyszolgálat kiterjesztéséről, valamint a baleseti helyzetről tanácskoztak. A megyei tanács vb ülése Tegnap, kedden Szentesen, a városi tanács épüle'ében tartotta ülését a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen, amelyen dr. Perjési László, a megyei tanács e'nöke elnökölt, részt vett dr. Németh Lajos, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Horváth Árpád, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályénak instruktora, Pusztai Ferenc, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának Csongrád megyei referense, valamint Szentes párt- és tanácsi veze'őí. A végrehajtó bizottság azért ült össze Szen'esen, hogy — más témák között — megvitassa a szentesi tanács végrehajtó bizottságának munkájáról szóló beszámolót. Fokozódó iparosodás Ha valaki ismeri a régebbi, akár csak az öt- vagy tíz esztendővel ezelőtti Szentest, az jól tudja, hogy mekkorát fejlődött a város, ahol mintegy 37 ezren laknak. Az új lakóépületek sora, a megszépülő főtér és a Kurca-part magukért beszélnek. Mégis, érdemes sorra venni néhány tényt, adatot. Például az iparosodást. A közismert üzemek — mint például a Kontakta alkatrészgyár — mellett a negyedik ötéves tervben új gyárak épültek a városban. Egy téglagyár, amely évente 55 millió téglát állít elő, egy 115 ezer óra kapacitással rendelkező AFIT-szerviz, s megváltozott a HÓDGÉP profilja is. Jelentősen javult az ipar technikai felszereltsége is, bár még mindig sok a selejtezésre váró gép. Az iparban a termelés növekedése Szentesen évente több mint 7 százalékkal nőtt az elmúlt ötéves terv idején, és 1975-ben a város iparának termelési értéke elérte a 2,4 milliárd forintot. A szentesi üzemek tekintélyes mennyiségű árut gyártanak exportra. Jelentősek tehát az eredmények, de az is tény, hogy a foglalkoztatottaknak csak 35—36 százaléka dolgozik az iparban és az építőiparban. Számuk az utóbbi öt évben 8,5 százalékkal emelkedett, de arányuk még mindig a legalacsonyabb a megye városai között. A mezőgazdaságban a foglalkoztatottak 29,5 százaléka dolgozik, számuk az utóbbi öt évben 14 százalékkal csökkent. munkaterületeken — például a kereskedelemben vagy a hírközlésben — jelentősen, 14—20 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma. Az összkép nyilván érdekes, s még inkább tanulságos. Az ipari, mezőgazdasági fejlődés eredményeként ugyanis sokat javultak a lakosság életkörülményei, s ennek következtében megnőttek az emberek igényei a városfejlesztéssel, a város mindennapjaival kapcsolatban is. Ez nyilván komoly felelősséget ró a városi tanácsra, amely nemcsak igyekszik megfelelni a várakozásoknak, hanem arra is törekszik, hogy a város gondjai valódi közüggyé váljanak. Ennek meg is van az eredménye, mert mig 1973-ban még 1400-an sem vettek részt a tanácstagi beszámolókon, tavaly már 3100 volt a résztvevők száma, s az elhangzott közérdekű bejelentések, javaslatok száma a kétszeresére, 600-ra emelkedett. Más módon is megnyilvánul a szentesiek alkotó aktivitása. Amíg 1971-ben a város egy lakójára 50 forint értékű társadalmi munka jutott, tavaly már majdnem tízszer annyi, 471 forint. Gyorsuló ütem Fáradtan Ajándék öregeknek Somogyi Kérolyné felvétele A Hazafias Népfront VI. kongresszusa tiszteletére a Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat kilenc szocia'ista, illetve a szocialista brigád cim e'nyeréséért küzdő brigadja egy kommunista műszak bevételét aján'otta fel, hogy azon az öregek napközi otthoniinak háztartási gépeket ve znek Az akcióban közel 120 dolgozó vett részt. Tegnap Szegeden, a Hazafias Népfront városi székházában ünnepélyes keretek között adták át az otthonok képviselőinek a brigádok vezetői a mosógépeket, centrifugákat, hűtőszekrényeket. televíziókat, magne'o'onokat. Az ünnepségen többek között részt vett Kiss Piroska, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. Bfró Jánosné, a szegedi pártbizottság munkatársa és Nóvák István, a GELKA megyei kirendeltségvezetője Is Képünkön: Az ajándékok átadása A szentesi tanács végrehajtó bizottságának beszámolója rengeteg kérdéssel foglalkozik, valamennyire kitérni képtelenség. A városfejlesztés néhány adatát mégis Más érdemes idézni. A városközpantban elkészült egy 2880 négyzetméteres kereskedelmi és vendéglátóipari célokat szolgáló épület, a város külső részein pedig több mint ezer négyzetméter az új ABCáruházak alapterülete. Ennek ellenére Szeged után Szentes üzletei a leginkább zsúfoltak a megyében. A tervezett 160 óvodai hely helyett a társadalmi összefogás eredményeként 466 hely épült, és a 304 személyes középiskolai kollégium is befejezés előtt áll. Az oktatás számára 2000 adagos konyha és étterem is épül. Tekintélyes a fejlődés a kulturális ellátásban is, többek közt elkészült a kiállítóterem. Az egészségügyben jelentős változást hozott a 21 millió forintos költséggel épült, 22 munkahelyes rendelőintézet. Emellett öt év alatt 1683 lakás épült a városban. Eredményes, dinamikusan felgyorsult fejlődésre tekinthet tehát vissza Szentes. A feladat most az, hogy ez a fejlődés töretlenül folytatódjék. A fejlesztésre az ötödik ötéves tervben 446 millió forinttal számol a városi tanács, amely jóval több, mint az előző ötéves terv 245 milliója. A dinamikus fejlődés anyagi feltételei tehát javarészben biztosítva vannak, még akkor is, ha a város vezetői nehéz helyzetben vannak egyes esetekben, mint például a szennyvízrendszer megépítése. Határozatában a megyei tanács végrehajtó bizottsága is leszögezte, hogy dinamikusan fejlődött oz ötéves tervben, jól érvényesült az a központi szándék, amely az alföldi városok gyorsabb ütemű fejlődését szorgalmazza. Most, az ötödik ötéves tervben arra kell törekednie a szentesi tanács szerveinek, hogy folyamatos maradjon a fejlődés, s ehhez mozgósítani kell a város alkotó erőit is. Az eredményesség érdekében javítani kell a szentesi tanács végrehajtó bizottságának és szerveinek munkáján — erre is részletesen kitért a megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata, A településfejlesztési verseny eredményei A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén értékelte a településfejlesztési verseny tavalyi eredményeit. Amíg a megye településein 1974-ben 135,2 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek, tavaly már 158,4 millió forintot ért el ez az összeg. A városok kőzött a legjobb eredményt Makó érte el 18,8 millió forint értékű társadalmi munkával, amelyből egy lakosra 626 forint jutott. Ezzel Makó nyerte el az egymillió forintos jutalmat. A nagyközségek között Csanádpalota lett első, 4,5 millió forint értékű társadalmi munkával, egy lakosra számítva 951 forint jutott. Félmillió forintos jutalmat nyertek. A községek között az első Eperjes lett, 1,6 millió forintos teljesítéssel, amelyből egy lakosra 1182 forint jutott. 300 ezer forintos jutalmat nyertek. A verseny további helyezései: a városok kategóriájában a második helyet Csongrád, a harmadikat pedig Szentes szerezte meg. A nagyközségek között Mindszent a második, a harmadik pedig Ktszombor. A községek közül Maroslele végzett a második helyen, Tiszasziget pedig a harmadik lett. „Ne ásítozz kislányom, mert abban a pillanatban rákezdem én is. Aztán abba se tudom hagyni. A fene megette az egészet, hogy az ember sose ér végére a dolgának. Ez a délelőtt ls úgy elszalad, még kész sincs semmi, már rohanhatok a gyárba." „Délelőtt vagy délutános műszakban dolgozik-e szívesebben?" „Ne is kérdezzen ilyeneket. Már 13 éve dolgozom ugyanott, de úgy meguntam, magam se tudom. mikor dolgoznék szívesebben. Kifáradtam. Nem most, vagy tegnap. Beteg nem vagyok. Csak az egyhangúság megöl. Azt hiszi, lógós vagyok? A, most kapja meg brigádunk az ezüstkoszorút. Meg iskolába is járok, most jött rám a bolondja, hogy érettségizzek. Nem, vizsgára se kell most készülnöm. Nem tudom, mi bajom. Minden rendben, és mégsincs rendben. Kiapadt a kedv, a lendület." „Mikor volt szabadságon?" Legyint. Ügy véli, nem értem az egészet, s ha ennyiből nem érteni, minek is beszéljünk. Ennyiből pedig értem is, meg nem is. Inkább érzem. Az ember úgy el tud fáradni néha, okát se tudja adni. Ismerem munkahelyét. Hőség télen-nyáron, por, szálló pihék, zaj, kényes gépek. Brigádverseny, egymásra utaltság. Sikeres brigád, mégis szorítja őket: ki rakja a nagy téglákat, hogyan születnek azok az eredmények, amelyekről időről időre lelkes cikkekben számolnak be a lapok? Munkájukból „kis téglára" ha futja. Parányi részt a nagy egészben. Egyforma mozdulatok, alig eltérő eredmények hónapról hónapra. Kevés ember van, / aki vállalja évszám a szürkeséget. Bár van, aki nem állja a küzdelmet a legnagyobb akadállyal: saját gyengeségével, fáradékonyságával, állhatatlanságával — gyorsan érlelődő közönyével. Ne gondolják, hogy prédikálni akarok arról: min. den munkának megvan az öröme. Megítélni úgyse tudnám, nem próbáltam minden munkát. A sajátomat szeretem nagyon — más meg ezt nem csinálná szívesen. De ebbe is, másba is időnként belefárad az ember. Hiába áltatjuk magunkat sokszor azzal is, hogy szakmai lelkiismeretességgel, nagy akarással dolgozunk, néha a legki- i sebb • akadály ls leállíthat- i ja az embert. Nehogy búsítsuk egymást — ha 13 év után valaki unja, egyhangúnak érzi már munkáját, nem talál magában tartalékot — rossz hangulatát sem tudja legyőzni már? Nem győzheti le? Azt hiszem, sok mindenre felelet: nem az ilyen emberekből áll a vándormadarak hada. Nem ők a fütyörészve odébbállok. Aki töprengve keres feleletet a hullámvölgyben, az kilábal, átverekszi magát, s büszke lesz még kitartására. A hogyanra nehezebb felelni. Miért, kiért dolgozunk, miért és kinek fontos eredményünk? Mondjuk most a feleletet jelen időben — a nagy célok ismeretét, s azokhoz kötődésünket vérünkben hordjuk, de napi gondjainkat egyszerűsítve, ünnepélyesség nélkül látjuk. A legjobb munkás, a legkiválóbb brigád tagja se úgy indul az éjszakás műszakra: ma úgy dolgozom, hogy rólam beszéljenek a gyári nagygyűlésen. A mai munkakedvemet mi „tartja karban" hát? Az ember önmagáért is dolgozik, meg másokért is. Az érték amit elérhetünk: önmagunk jó érzése és munkatársaink megbecsülése — a közösségnek használó tevékenységünk által. Nem minden nap hoz, esetleg nem minden hét se munkasikereket. Ez rossz hangulatot 6Zül. De keressünk magunknak tudatosan lélekfrissítő örömöket, megújító pillanatokat. Egy jó séta. jó 1áték a gyerekkel, új ruhadarab, egy csokor virág, egy tervezett kirándulás, jó könvv. filmélmény — továbbmunkál az emberben, visszhangot ver, felüdít. Ne hagyjuk kiapadni kedvünket — aki tudatosan küzd a néha rárátőrő kifáradással, nem süllyed bénító közönybe. Szőke Máris Ellenőrzik esz importáruk magyar feliratúit Áruellátásunkban változatlanul fontos szerepe van az importcikkeknek) amelyek között vannak jól bevált és ismert termékek, a választék bővülése nyomán azonban akad néhány olyan is, amiről — miután idegennyelvű a felirat — a vásárlók nem tudják, micsoda Is tulajdonképpen, s rendeltetésüket, használatuk módját sokszor még az eladók sem ismerik. Pedig éppen a fogyasztói érdekvédelem, a vásárlók tájékoztatása érdekében született öt éve a belkereskedelmi és a külkereskedelmi miniszter együttes rendelete, amely szerint az importtermékek rendeltetéséről, a felhasználás módjáról stb. a terméken vagy a csomagoláson magyar nyelven, közérthetően tájékoztatni kell a vásárlókat. Ellenkező esetben import termék nem kerülhet hazai forgalomba. Az utóbbi időben — mintha a rendeletről többen elfeledkeztek volna — megszaporodtak a panaszok a külföldi áruk magyar feliratának lilámra miatt* Külőuör sen így van ez egyes élelmiszereknél, háztartási, és vegyicikkeknél, kozmetikai cikkeknél, s ez főleg az önkiszolgáló üzletekben vásárlóknak okoz problémát. A kifogásokkal kapcsolatban az illetékes kereskedelmi vállalatok vezetői elmondották, hogy a rendelet megjelenése óta már a szállítási szerződésekben megkövetelik a magyar nyelvű feliratot, használati utasítást. Ezt a gyakorlatban a szállítók 90 százaléka teljesíti is; a nagyobb tételekben s a rendszeresen vásárolt termékeken litografálva, vagy külön cimkén már a gyárban, a csomagolásnál ráteszik az árura vagy mellékelik hozzá magyar nyelven a tudnivalókat. A választékcserében érkező fogyasztási cikkeknél gyakori a magyar felirat hiánya, ezt azonban a nagykereskedelmi vállalatok azonnal pótolják, és csak a rendeletben előírtak szerint adják át az árut a kiskereskedelemnek. Előfordulhat, hogy a felirat „útközben" elkallódik, egy-egv termékről leesik, ezek pótlása már a bsűtok felidefw A kiskereskedelem, köztük a legilletékesebb háztartási- és illatszerbolt vállalat vezetői szerint is a rendeleteknek megfelelően kapják az importcikkeket. A boU toknak minden esetben megküldik az újdonság leírását, s ezeket az eladóknak meg kell lsmerniök. A Belkereskedelmi Minisztérium élelmiszer- és vegyi kereskedelmi főosztályán elmondották, hogy hagyományosan importáló vállalatokon kívül az utóbbi időben más vállalatok is szereznek be árut külföldről, érkezik importcikk kishatármenti forgalomban is, s így előfordul, hogy nem mindenütt érvényesülnek az előírások. A panaszok a'aoján fokozottabban ellenőrzik es ellenőriztetik a rendelet végrehaltását és felelősségre vonják az ellene vétő vállalatokat. Miután a tapasztalatok szerint a nagykereskedelem az előírásoknak megfelelően hozza forgalomba az importcikkeket, a boltokban van szükség nagyobb figyelemre, gonág ' ttt I