Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-25 / 47. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A M AGYA R S Z O C I A LISTA M U N K Á SPÁRT LAPj A 66. évfolyam 47. szám 1976s február szerda Árai 80 fillér t© itt Ötezer küldött a part legfelsőbb fórumán SSiZUSSI Delegáció 96 országból A moszkvai Kreml ünnepi díszbe 51 özött Kongresszusi Palolájiba-i ked­den délelőtt tíz órakor csaknem ötezer kül.lstt és százhárom küKöldi delegá­ció jeleni Síében megnyílt az SZKP XXV., rendes kongresszusa. A kong­resszuson jelen van a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizattságá­nok küldöttsége is, Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának veze­tésével. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára megnyi­tó szavaiban közölte, hogy a területi, a határterületi pártértekezleteken, a szövetségi köztársaságok pártkong­resszusain 4998 küldöttet választottak meg. Minden eddiginél több — százhá­rom — küldöttség képviseli 96 ország­ból a kommunista és munkáspártokat, a nemzeti-demokratikus pártokat cs mozgalmakat, a szocialista pártokat. Mihail Szuszlovnak, az SZKP Po­litikai Bizottsága tagjínak, a Közpon­ti Bizottság titkárának előterjesztése a'apián a kongresszus megválasztotta elnökségét, titkárságát, szerkesztő bi­zottságát cs mandátumvizsgáló bi­zottságát. A résztvevők ezután egyperces né­ma kegyelettel áldoztak az SZKP Központi Bizottsága azon tagjai, a nemzetközi kommunista és munkás­mozgalom ama kimagasló egyéniségei emlékének, akik az SZKP XXIV, kongresszusa óta hunytak el. Ezután a küldöttek egyhangúlag el­fogadták a kongresszus napirendjét: I Az SZKP KB beszámolója és a • párt soron levő feladatai a bel­és külnolitika területén. Előadó Leo­nyld Brezsnyev, az SZKP KB fó­titkára; 2 Az SZKP Központi Revíziós • Bizottságának jelentése. Előadó Gennagyij Szizov, a revíziós bizottság elnöke; 3 A Szovjetunió népgazdasága • fejlődésének fő irányelvei az 1976—?0-as évekre. Előadó Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke; 4 A párt központi szerveinek • megválasztása. A napirend jóváhagyása után Mi­hail Szuszlov felkérte az első napi­rendi pont előadóiát, Leonyid Brezs­nyevet. az SZKP Központi Bizottságí­nak főt'tkirát előadói beszédének megtartására. Az emelvényre léuő Leonyid Brezsnyevct, az SZKP KB fő­ti'kárát a kongresszus küldöttei és vendégei viharos, hosszan tartó taps­sal fogadiák. írezsnyev előterjesztette i Központi Bizottság beszámolóját L Brezsnyev előadói beszédét mondja L. í. Brezsnyev, az SZKP főtitkára' az SZKP Központi Bizottságának beszámolóját előterjesztve beszédében. elő­ször nemzetközi kérdésekről szólott. Pártunk Központi Bizott­sága, Politikai Bizottsága a beszámolási időszakban, akárcsak korábban, első­sorban a szocialista álla­mokkal fenntartott kapcso­latokat kísérte figyelemmel — mondotta bevezetőjében, majd így folytatta: A szocialista országok po­zíciói évről évre erősödnek. Tárgyilagos ember nem ta­gadhatja, hogy a szocializ­mus országai mind erősebb, mind mélyebb befolyást gyakorolnak a világesemé­nyek menetére. Az elmúlt öt esztendő a szocialista országok töretlen fejlődésének időszaka volt, amelyben magabiztosan és gyors ütemben haladtak elő­re a fejlett szocialista társa­dalom, a .kommunizmus fe­lé. A szocialista országokban a további politikai konszoli­dációval együtt gyors ütem­ben fejlődött a társadalmi termelés, emelkedett a dol­gozók anyagi és kulturális életszínvonala. A vietnami nép győzelmé­ről szólva Brezsnyev rámu­tatott: kudarcot vallott az imperializmusnak az a má­sodik világháború óta legna­gyobb szabású kísérlete, hogy fegyveres erővel szá­moljon le egy szocialista ál­lammal, és elfojtson egy nemzeti-felszabadító forra­dalmat. A vietnami nép hő­siessége és önfeláldozása, amely a szocialista országok és á haladó világközvéle­mény szilárd támogatásával . párosult, erősebbnek bizo­nyult az intervenciósok és csatlósaik hadseregeinél. Győ­zött a szabadság és a füg­getlenség. Vietnam győzelme új táv­latokat nyitott meg egész Délkelet-Ázsia előtt. Dicső­séges győzelem volt ez, amely örökre bekerül an­nak a harcnak történetébe, amelyet a népek a szabad­ságért és a szocializmusért folytatnak. Vietnam után Laosz és Kambodzsa is kivívta sza­badságát A szocialista államok egye­sített erőfeszítéseinek kima­gasló eredménye volt a Né­met Demokratikus Köztár­saság szuverenitásának egye­temleges elismerése, az NDK felvétele az ENSZ-be, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia nyugati hatá­rai sérthetetlenségének nem­zetközi megerősítése. Tartósan megszilárdult a szocializmus kubai földön. A diplomácia és a gazdasá­gi blokád politikájához még mindig ragaszkodó amerikai imperializmus erőfeszítései nem érték el céljukat. Sőt, Kuba nemzetközi helyzete és tekintélye megerősödött. A kubai kommunisták kong­resszusa, a párt programja és az ország új alkotmánya azt' mutatja, hogy a nyugati félteke első szocialista álla­ma magabiztosan halad elő­re. sasággal. Kubával, Mongó­liával, Lengyelországgal, Ro-[ mániával, Csehszlovákiával, Jugoszláviával. Szoros együttműködésünk legfőbb alapja, éltető lelke és irányító, szervező ereje természetesen a szocialista országok kommunista párt­jainak megbonthatatlan har­ci szövetsége, világnézeti egysége, a célok és az akarat közössége. A testvérpártok kapcsola­tai ma a közös ügyért küz­dők, a szocializmust és a kommunizmust építő ezrek és ezrek — mély, sokolda­lú, rendszeres kontaktusai­nak meggyőző képét mutat­ják. A Központi Bizottság úgy véli, hogy továbbra is pár­tunk egyik legfontosabb fel­adata e kapcsolatok sokol­dalú fejlesztése. Mélységes belső elégedett­séggel jelenthetem a kong­resszusnak. hogy a szocia­lista közösség kommunista pártjainak vezetői állandó kapcsolatban vannak egy­mással. Az utóbbi években nemegyszer tartottak több­oldalú baráti találkozót a pártok központi bizottságai első titkárai, illetve fótitká­rai. Három találkozó volt a Krím-félszigeten. Voltak ilyen találkozók a pártkong­resszusok idején is, egyebek között tavaly Budapesten és Varsóban. A rendszeres több­és kétoldalú találkozók lehe­tőséget nyújtanak arra, hogy tanácskozzunk egymással minden felvetődő nagyobb problémáról, megosszuk egy­mással — ahogy mondani szokás — örömünket és bá­natunkat, közösen tűzzük ki a további előrehaladás útját. Egészében a szocialista or­szágok pártjainak többségé­hez fűződő viszonyunkat a teljes egység és a gyümöl­csöző együttműködés jellem­zi. Mint ismeretes, egyes pár­tok külön nézeteket valla­nak számos kérdésben, de az általános irányzat kétségkí­vül a szocialista országok ösz­szeforrottságának erősödése. Ezt az irányzatot nagyra ér­tékeljük, és fejlődését — akárcsak korábban — min­den eszközzel előmozdítjuk. Ennek útja a testvérpártok közös erőfeszítése a marxiz­mus—leninizmus kipróbált elvei, a szocialista interna­cionalizmus, az egyenjogúság és az elvtársi együttműködés alapján. Epttiüüliödés az é.'et minden teiieíén Kapcsolatok a testvéri szocialista országokkal Az SZKP a szocialista or­szágok viszonylatában kö­vetkezetesen tartja magát a kipróbált elvhez: az igazi egyenjogúság és az egymás sikereihez fűződő érdekeltség szellemében jár el Döntései kidolgozásakor nem csak a nemzeti, hanem internacio­nalista érdekeket is szem előtt tartja. Ha bármilyen problémák vetődnének fel, meggyőződésünk, hogy azo­kat a barátság, az egység és az együttműködés erósítésé­nek szellemében kell meg­oldani. Így építjük kapcso­latainkat a testvéri szocialis­ta államokkal: Bu'gáriával, Magyarországgal, Vietnam­mal, az NDK-val, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­Pártjaink és országaink ve­zetői együttműködésének egyik fontos kerete a Varsói Szerződés és Politikai Ta­nácskozó Testülete. Ez a szerződés megbízhatóan szol­gálja a béke és a szocializ­mus érdekeit. Mindenki szá­mára nyilvánvaló azoknak a kezdeményezéseknek jelentő­sége, amelyek az utóbbi években Politikai Tanácsko­zó Testületünktől indul­tak ki. Határozottan ellenezzük mind a világ egymással szem­benálló katonai tömbökre oszlását, mind a fegyverke­zési hajszát. Álláspontunk ebben a vonatkozásban köz­ismert. Mégis teljesen vilá­gosan ki kell jelenteni: amíg fennmarad a NATO. amíg a militarista körök folytatják a fegyverkezési hajszát, addig országunk, a Varsói Szerző­dés többi résztvevőjével együtt, erősíteni fogja ezt a katonai-politikai szövetséget. A szocialista országok mind jelentősebb szerepet játsza­nak a világgazdaságban ls. Ma a szocialista közösség a világon a legdinamikusabb gazdasági erő. Az idetartozó országok ipara az elmúlt öt évben négyszer olyan gyor­san fejlődött, mint a fejlett tőkés államok ipara. Közös­ségünk országainak ipari ter­melése 1975-ben több mint kétszer annyi volt, mint a „közöspiaci" országoké. A párt Központi Bizottsága állandó figyelmet fordított a szocialista államokkal kiépí­tett gazdasági együttműkö­désre, annak a kölcsönös előny és a szocialista inter­nacionalizmus alapján törté­nő további fejlesztésére. Az elmúlt ötéves időszak jó né­hány újdonságot hozott ezen a téren. A Központi Bizottság Po­litikai Bizottsága különösen fontosnak tartja a szocialis­ta gazdasági integrációnak azt a hosszú lejáratú prog­ramját, amelyet a többi KGST-országgal együtt 1971­ben fogadtunk el. A komp­lex program végrehajtásában végzett munka azzal az ered­ménnyel járt. hogy máris lé­nyegesen elmélyült gazdasági kölcsönhatásunk, fokozódott országaink gazdaságainak egymást kölcsönösen kiegé­szítő jellege — mindegyikünk nem csekély hasznára. Gyors ütemben növekszik a kereskedelem is. öt év le­forgása alatt több mint két­szeresére nőtt a KGST-or­szágokkal lebonyolított áru­forgalmunk. Ez a forgalom ma igen tekintélyes: évi 26 milliárd rubel értékű. Az elért eredményekre tá­maszkodva most megtehet­jük a következő lépést. Na­pirendre került a hosszú le­járatú célprogramok kidolgo­zása és végrehajtása. Természetes, hogy ilyen nagy és újszerű munkában bonyodalmak is adódnak. Nemcsak nagy, kölcsönös gazdasági előnyről van szó. hanem roppant politikai je­lentőségű feladatról is, neve­zetesen közösségünk anyagi alapjának megerősítéséről. Az utóbbi években lénye­gesen kibővült ideológiai együttműködésünk a testvéri országok pártjaival — mon­dotta ezután az SZKP KB főtitkára. — Nem alkalmilag, hanem rendszeresen talál­koznak pártjainknak az ide­ológiai és a nemzetközi mun­kával foglalkozó vezető tiszt­ságviselői. A szocialista or­szágok tudósai ma már sok tu­dományágat kollektív erőfe­szítésekkel fejlesztenek. Hasz­nos együttműködést valósíta­nak meg a tömegtájékozta­tási eszközök — a rádió, a televízió, a sajtó — is. Mind­ez segíti az eszmei-nevelő munka színvonalának eme­lését pártjaink mindegyiké­ben, lehetővé teszi, hogy eredményesebben lépjünk fel a két társadalmi rendszer ideológiai harcában. A jelen­legi körülmények között ez nagyon fontos, mivel mind­inkább előtérbe kerülnek az ideológiai harc problémái, s ebben a harcban hatalmas fegyver a szocializmus igaz­sága. A szocializmus már ma roppant hatással van világ­szerte százmilliók gondolko­dására és érzéseire. A szocia­lizmus biztosítja a dolgozó embereknek a szabadságot, a valóban demokratikus jogo­kat, a jólétet, az ismeretek legszélesebb körű hozzáfér­hetőségét, a jövőjük iránti szilárd bizonyosságot. A szo­cializmus békét hoz, bizto­sítja valamennyi ország szu­verenitásának tiszteletben tartását, és az egyenjogú ál­lamközi együttműködést, tá­masza a szabadságukért és függetlenségükért harcoló né­peknek. Ami pedig a holna­pot illeti, az kétségkívül újabb bizonyítékokat szolgál­tat a szocializmus korlátlan lehetőségeire, a kapitaliz­mussal szembeni történelmi felsőbbrendűségére. 6 Szovjetunió Kínfflor viszonya A Kínához fűződő viszony természetesen sajátos és kü­lönálló kérdés. Kína jelénle­gi vezetőinek politikája nyíl­tan a szocialista államok többsége ellen irányul. Mi több, egyenesen összemosó­(Folytatás a 2. oUlalonJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom