Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-17 / 40. szám

Kedd, 1976. február 17. 92 Perek a kibékiilésig Acta a téeszekről Törvénykezésünkben vannak olyan bírósági büntetőperek, amelyek tárgyalásán nincs jelen ügyész. Ezek a magánvádas ügyek, amelyekben a vádat a sértett fél képviseli. Az ilyen ügyekben csak olyankor veszi át a vád képviseletét az ügyész, ha azt közérdek indokolja. A magánvádas ügyekkel öszszefüggésben azonban az ilyesmi nem gyakori. Akkor nyílik erre mód, ha például egy férj kiskorú gyermeke, gyermekei szeme láttára bántalmazza feleségét, sérüléseket okoz neki. A feleség által ilyenkor kezdeményezett magánvádas ügyhöz célszerű kapcsolni az ifjúság elleni bűntett letárgyalását is, mivel a cselekmény elkövetésével veszélybe került a gyermek, gyermekek testi és erkölcsi fejlődése. Nagy része megszűnik Szegeden sok vagy kevés magánvádas ügy foglalkoztatja -o a bírákat? Dr. Maráz Vilmosné, a szegedi járásbíróság elnökhelyettese szerint 25 százalékot tesznek ki az ilyen ügyek évek óta. Tavaly például 572 érkezett Hozzátette azonban, hogy ezek nagyrésze megszűnik a tárgyalás előtt, mert a felek közben kibékülnek, vagy személyes meghallgatásukkor a békítő tárgyaláson, 11• letve mielőtt másodfokú döntésre kerülne sor. A szegcdi járásbírósághoz 1975ben érkezett magánvádas ügyből 275 megszűnt az eljárás alatt. A soros ügyésznél, a rendőrségen vagy a bírósági panasznapon tett feljelentéstől a tárgyalásig tehát van lehetőség jobb belátásra, kibékülésre, mert közben múlik az idő, az indulat csillapul haragos szomszédok és összekülönbözött férj, feleség- között, vagy tovább mérgesedik közöttük a viszony és akkor rendszerint viszontvádra kerül sor. Ezzel arra is utaltunk, hogy a rossz szomszédság még ma is török átok, a szétszakadt házassági kötelék pedig nem csomózható össze durvasággal. A legtöbb ügy: könnyű testisértés, rágalmazás, magánlaksértés, becsületsértés. Ide tartozik még magán- és levéltikok megsértése, távközlési titok kifürkészése, halottnak vagy emlékének meggyalázása. Az utóbbiak ritkán fordulnak elő, például magántitok megsértése. Mit jelent ez? Amikor valaki foglalkozásánál, közmegbízatásánál fogva az általa megtudott magántitkot alapos ok nélkül felfedi. Másfél évtizedes harag Az ügyekben érdekelt felek kibékülése a tipikus. Zá1 'nyszéken például két aszs.'ony, mindketten közel az ötvenhez, majdnem másfél évt des haragtartás után esett egymásnak. A haragot egyikük féltékenysége szülte a- másik Iránt. Tanyájuk is közel volt egymáshoz. Történt egyszer, hogy egyik asszonyt, aki csomagokkal megrakodva igyekezett hazafelé, a másik asszony és annak férje megtámadta, bántalmazta. Eri'e nem volt tanú is az ügyből nem is lett volna semmi, ha másnap hajnali négy órakor nem folytatódott volna nz autóbuszmegállóban. A két asszony ott találkozott össze és az előző nap sértettje „megigazította" egy kilós mérleg rúdjával a másik asszony frizuráját. Maketten megragadták a mérlegrudat, hangoskodtak és együtt haladtak az orvosi rendelőig, hogy kölcsönösen látleletet kérjenek. Mindketten ápolgatták sebeiket és természetesen kölcsönösen vádolták egymást könnyű testisértés miatt. Első fokon mindkettőjüket 1000—1000 forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság, és kötelezte őket a bűnügyi költségek viselésére is. Ezután kibékültek. Ki érti meg a két asszony haragját? Lehet, hogy azóta — az eset még elég friss — a legjobb barátnők. /f Nem a tied' G. I. 39 éves érettségizett, házrész- és gépkocsi-tulajdonost feltűnően durva módon elkövetett becsületsértésért perelte be egy 79 éves aszszony, a házingatlan résztulajdonosa. G. L le akarta parancsolni az idős asszonyt arról a lépcsőfeljáróról, amit korábban is használt Ezért „nem a tied" felírást festett a folyosó kövezetére, a pincefeljáróra pedig egy gyászkeresztet, jelképezve, hogy az idős asszonyt a halálba kergeti. A felirat tegező hangneme és a gyászkereszt sértő tartalma miatt a vádlottat, G. I.-t — minden csűrése-csavarása ellenére is — 1200 forint pénzbüntetésre Ítélte a bíróság és kötelezte a bűnügy költségek viselésére is. Ekkora gyűlölködést a magántulajdon szentsége miatt ritkán tapasztalni, példánk szerint azonban előfordul még. Száztól ötvenezerig Válás után a közös lakásban maradás egyaránt pokol a volt házastársaknak. V. J. és felesége kétszer kötöttek egymással házasságot és kétszer váltak el. Egy másfél szobás szövetkezeti lakásuk nagyobbik szobájában maradt az asszony egy gyermekükkel, a kisebb szobában a volt férj. Ezt a döntést a volt feleség úgy fogadta, hogy ráverte az ajtó üvegezését volt férjére, aki emiatt rúgott, mert közben belekarmoltak az arcóba stb. A volt férj által előterjesztett magánindítványt követte az asszony viszontvádja. Az ügy a kölcsönös testi sértés miatt első fokon fejenként 1000 forint pénzbüntetéssel zárult a költségek kölcsönös viselésével, azután pedig kibékültek. Lám, ez esetben az utolsó lépést kellett volna előrehozni és akkor nincs ingyen cirkusz a házban, gyűlölködés a lakásban, majd bíróságra járás. / A magánvádas ügyek végi gvi tele rendszerint pénzbüntetéssel zárul, amely 100 forinttól 50 ezer forintig terjedhet. Súlyosabb esetben azonban kiszabható szabadságvesztés, javító-nevelő munka. A becsületsértés alapesete kizárólag pénzbüntetéssel jár. Ha azonban aljas indokból és feltűnően durva módon, nagyobb nyilvánosság előtt történik és ez súlyos hátrányt idéz elő a sértettnek, akkor ez már a súlyosabb esetek közé tartozik. Vannak például szomszédok, akik gyermekeik összeveszése miatt kapnak hajba, pedig kár. A gyerekek öt perc alatt kibékülnek, játszanak tovább, a felnőttek haragja viszont tartóssá válik, holott magatartásuk nevetni való, amit, megtesznek saját bevallásuk szerint is, miután kipörlekedték magukat. Lödl Ferenc Az ötvenes évek elején milyen intézkedések segítették a fejlődést, milyen objektív tényezők befolyásolták a megszilárdulást és milyen okok vetették végül is vissza a termelőszövetkezeti mozgalmat? Erre a kérdésre kapunk választ dr. Belényi Gyula tanársegéd írásából. A termelőszövetkezeti mozgalom története Szegeden és a szegedi járásban című tanulmányában, amely a József Attila Tudományegyetem tudományos szocializmus tanszékének Adójában látott napvilágot Megismerkedünk néhány figyelemreméltó adattal, a kezdeti időkről, a téeszek szegénységéről. a hőskor küzdelmeiről, amelyet több oldalon keresztül — bőven támaszkodva korabeli fórrásoltra — tár elénk a szerző. A tanulmányból átfogó képet kapunk a termelőszövetkezeti mozgalom járási, Szeged városi úttörőiről, az 1948-ban földbérlő szövetkezetekről, amelyek még nem voltak a mai értélemben vett téeszek, de már fölismerték a helyes utat az agrárproletárok, napszámosok és a volt cseléd: a jövőben csak csoportos gazdálkodás emelhet magasabb életszínvonalra. A Nagyszegedi Pártbizottság akkori állásfoglalásai, felismerései mai valóságunk, mindennapunk részei. Említést tesz az Acta a túlzásokról is. az erőltetett adminisztrációról, a fokozatosság hiányáról, az önkéntesség elvének megsértéséről amelyek jellemezték az akkori központi vezetést. Végső következtetése a szerzőnek a mezőgazdaság szocialista átszervezésének 1949—1953-as évi kudarcáról: „Az országosan tapasztalható — gazdasági, szövetségi, politikai stb. — nehézségek, túlzások helyi megnyilvánulásai közül az egyik legfontosabb az volt, hogy a mezőgazdaság átalakításának gyakorlati megvalósítását nem sikerült a helyi feltételekhez igazítani... hiányzott az összhang, átszervezés elvei és gyakorlata között .. * Az Acta legújabb számának másik érdekes tanulmányát dr. Nagy László írta: „az algériai háború és a kommunista szocialista együttműködés lehetőségéről az 1956. januári választások után". Majoros Tibor Speciális traktorok Ausztráliai cég megrendelésére Győrből, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárból speciális RábaSteiger erőgépet indítottak útnak. A győri Rába-gyár második éve gyártja ezeket a speciális traktorokat. A 245 lóerős motorok, a futóművek sok más berendezéssel együtt Győrött készülnek. A felszerelések egy részét az amerikai Steigercég szállítja. (MTI) nAZASSAG I. kerület Szeged: Varga Antal és Török Mária, Tóth József István és Stnondás Katalin, dr. Wiederkomm Aurél és Módos Anna Elvira, Czcsznak Pál és Kocsis Irén Ibolya, Deák László József és Tar Erzsébet Teréz, Llppai Zoltán és Mihálka Edit, Krajcsl Péter és Zöldi-Kovács Katalin, Rácz. Zoltán Antal és Bereczky Judit Otília, dr. Kadoes Géza István és Mester Judit, Berta László és Csere Julianna házasságot kötöttek. IU. kerület Szeged: Magyar Sándor József és Haspel Jolán házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Besonyl Lászlónak és Rácz Eszter Györgyinek Lá3z.ló Péter, Varga Mihálynak és Szűcs Rozáliának Zoltán, Krizsán Jánosnak és Vas Erzsébetnek Edit Erzsébet. Várkonyl Péternek és Beneze Katalin Évának Kurszán, Zádori Lajosnak és Rácz Viktória Évának Gábor, Kocsis-Savanya Péter Pálnak és Dávid Margitnak Zsuzsanna, strihó Ernő Pálnak és Kónya Piroskának Anita, Csermák István Károlynak es Gerő Magdolna Rozáliának Ildikó, Schrelber Lászlónak és Juhász Klárának Rita. Szélre^ sl Kálmánnak és Dudás Éva Viktóriának Beáta Éva, Szolnoki Ferenc Jánosnak és Szarka Annának Ferenc Csaba, Varga Lászlónak és Fátkai Erzsébetnek Attila István, Kis Mihálynak és Széli Aranka Máriának Zoltán, Krisztin Gézának és Bakos Évának Anett, Széli Józsefnek és Elekes Magdolnának Szandra Erzsébet. Házy Zsolt Lászlónak és Kocsis Mária Margitnak Zsolt Róbert, Faragd Mihálynak és Szúnyog Évának Zsolt, Masa Géza Vincének és Blczók Valéria Máriának Tamás Géza, Horváth Istvánnak és Gyermán Juliannának Krisztina, Papp Tamásnak és Zahorán Valéria Honának Ildikó, Elek Péternek és Bede Máriának Krisztián, Pavuk Péternek ás Csatlós Erzsébetnek Eliza, Molnár Józsefnek és Parüdi Rozáliának Róbert, dr. Ruzsáli Pál Antalnak és Halász Zsuzsanna Magdolnának Krisztián Pál. Palásti Györgynek és Farkas Saroltának Ágnes, Jantyik János Sándornak és Téglás'i Katalin Mártának Lilla, Bozsó Ernő Antalnak és Horváth Margitnak Edgár. Varga Lászlónak és Murvai Katalinnak László, Tóth Bálintnak és Tóth Erzsébetnek Zoltán, dr. Máral l.aszlrt Bélának és dr. Kérdő Mária Ilonának András, ördögh Lászlónak ás Czomboa JuliánnáCsaládi események nak László, Szabó Józsefnek és Molnár Mária Magdolnának Attila, Szekeres Józsefnek és Szabó Máriának Péter, Sándor István Mátyásnak és Leukova Máriának István, Rosta Péternek és Gyuris Katalin Évának Balázs Péter, Ke'emen Lajospak és Varga Margitnak Krisztina, Czauk Józsefnek és Sipos Etelkának Brigitta, Timár Tamásnak és dr. Berényi Erzsébetnek Tamás, Flcsor Imrének és Szamosközi Máriának Imre, Temesvári Imrének és Móra Máriának Ibolya, Domonkos Istvánnak éa Berta Ágnesnek István Zoltán, Bódi Gábornak és Fehér Katalinnak Gábor, Hallósy Pál Edének és Sipos Márta Ágotának Szabolcs, lladics Balázsnak és Gajdán Klárának Sándor, Bulik Gábor Györgynek és Bozsó Máriának Orsolya, Kasza Józsefnek és Kocsis Évának Ibolya, Hunfalvi Istvánnak és Rehm Erzsébetnek Mária, Kálmán Sándornak és Fodor Franciskának József Sándor, Kotán Józsefnek és Elbert Terézia Magdolnának Róbert József, Szarvas Gábornak és Gilicze Erzsébetnek Gabriella, Hangyái Zoltán Károlynak és Kispál Katalin Juliannának Attila, Nagy Józsefnek és Szabó Katalinnak Tamás, Boldizsár István Jánosnak és Gyoval Máriának Zsolt, Szűcs Imrének és Kiss Máriának Anikó, Katona Kálmánnak és Dékány Klárának Kálmán, Inhoff György Lászlónak és Bálint Franciskának Renáta, Redencki Antalnak és Finta Katalinnak Antal, Karai Györgynek és Oláh Anikó Évának Szilvia, Agócs Tivadar Pálnak és Szél Etelka Piroskának Roberta Lívia, Márton Miklósnak és Geczó Klárának Klára, Itana Zsigmondnak és Szabó Katalinnak Szilvia, Zsótér Mihálynak és Gyuris Máriának Hajnalka, Szűcs Istvánnak és Deák Veronikának Hedvig, Borbola József Istvánnak és Csányl Veronikának Erika Beáta, Korom Mihálynak és Ormándi Annának Anna, Menczel Szilveszternek és Kaszár Mária Annának Szilveszter, Bányász Ivánnak és Böcskei Etelka Margitnak Katalin Anikó, ördögh Antalnak és Szélpál Ilonának AnMetróépítők A „Hat, órát Budapestért" akcióban sok fővárosi fiatal kamatoztatta segítőkészségét az észak—déli metróvonal építkezésein. A múlt hat hónap eredményeit most összegezték: a metróépítés társadalmi munkaakciójában több mint 1100 fiatal vett részt, s összesen csaknem 6000 órát dolgozott Az észak— déli metró első szakaszának munkahelyein a Budapesti Közlekedési Vállalat fiataljai érték el a legfigyelemreméltóbb teljesítményt: öt alkalommal 130an 650 óra társadalmi munkát végeztek. A háztáji adézfafása tal, Sándor Zoltánnak és Váradi Márta Emesének Emese nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Molnár Dániel Ivánnak és Németh Éva Ágnesnek Dántel, Csányi Péter Miklósnak és Kránitz Edit Annának Judit Viktória, Keszthelyi Gyulának és Révész Máriának Norbert, Pálkúti István Jánosnak és Apró Gizellának Adrienn, Stötz Péternek és Sávai Hildának Katalin Szilvia, Török Jánosnak és Kiss Évának Adrienn, Veszelovszki Györgynek és Kolonics Erzsébet Irénnek Andrea Erzsébet, Csányi Antal Pálnak és Szijjártó Mártának Ágnes Mária, Tolnai Lászlónak és Tapodi Katalinnak Péter László, Lados István Ferencnek és Tompa Erzsébetnek István, Papp István Sándornak és Halász Mária Magdolnának Éva, Simon Zoltánnak és Fodor Mária Magdolnának Zsolt, Zsótér Györgynek és Valent Erzsébetnek Krisztina, Hajós Tibor Józsefnek és Kopasz Ilonának Anita Tímea, Rózsa Vincének és Kovács Erzsébet Viktóriának Viktória Erzsébet, Rovó Istvánnak és Szalai Györgyi Ilonának Mónika, Stötzer Istvánnak és Felde Zsuzsannának István Flórián nevű gyermekük született. HALALOZAS I. kerület Szeged: Zilahy Dezsőné Faragó Margit, Bálint István, Faragó János. Mészáros Imre Lajos, Szántó Lajosné Szél Rozália, Szabó Jánosné Hős Viktória, Tóth.Imréné Szabó Erzsébet, Huszár Pálné Jamriskó Jusztina, Emődi Rezső, Lajkó Józsefné Kiss Mária, Sebők Lajosné Marsai Terézia, Lévai Lajosné Masa Eszter, Knelp Edéné Berta Irén, Ökrös Istvánné Deli Piroska. Pintér József, Varga Sámuelné Kindlein Hona Anna, Nagy Józsefné Rabi Rozália, Rácz Béla, Papp Vilmosné Ábrahám Julianna, Szúnyog József. Kerényi János, Szabó Ferencné Szarka Julianna, Pleskonincs Mihályné Majoros Ilona, Prókai András, Szente-Varga Anita meghalt. Hl. kerület Szeged: Rózsa János. Fehér Gyula, Szlanyik Józsefné Jakab Julianna, dr. Tarnay Oszkárné Sipos Etelka, dr. Nagyághy Géza Gyuláné Kozacsek Mária, Schimmerllng Béláné Fodor Ilona, Pálfi Ilona, Bozsó Jánosné Tanács Anna, Guli Józsefné Dencs Julianna. Bánszki Mát.vásné Berkovich Matilda, Kocsis Ildikó Melinda. Dávid Pál Andrásné Szalacsek Mária, Silóczki Antal, Márki István, Hajdú Józsefné Patkós Rozália. Török Vendelné Liscsevics Amália, Nacsa István Lajos meghalt. Több olvasónk levélben fordult szerkesztőségünkhöz, és a háztáji, valamint kisegítő gazdaságok adóztatása felől érdeklődött. Közzéteszszük tehát a Pénzügyminisztérium Lakossági Adók és Illetékek önálló Osztályának erre vonatkozó állásfoglalását. A mezőgazdasági kistermelő gazdaságok adóztatása két adónem szerint történik: egyik a mezőgazdasági lakosság jövedelmadója, a másik pedig az általános jövedelemadó. A mezőgazdasági lakosság jövedelemadóját a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem után a termelőszövetkezeti tagok, az egyszerűbb mezőgazdasági szakszövetkezetek és társulások tagjai, az illetményföldet ' használó alkalmazottak és az egyéb egyéni földhasználók fizetik. Általános jövedelemadót azok a mezőgazdasági jellegű tevékenységet folytató személyek, akik földterület használata nélkül, vagy olyan mértékben foglalkoznak üzletszerű állattartással (hizlalással, keltetéssel stb.), amit a saját használatban levő földterület terményeiből nem tudnak ellátni, valamint azok, akik üvegházi, melegágyi kertészetből, faiskolából, szabadföldi virágkertészetből szereznek jövedelmet, kötelesek fizetni. A mezőgazdasági lakosság jövedelemadójának alapja a földhasználatból — a földterület nagysága, művelési ága és minősége alapján — elérhető átlagjövedelem. a) Az átlagjövedelem szerint fizetett évi adót a kormány által meghatározott tételekkel — .esetleg a felső határ fölött 30 százalékkal magasabb mértékben — állapítják meg a tanácsok. Az adó megyénként, illetőleg községenként különböző aszerint, hogy a megyei tanácsok végrehajtó hizottságai a gazdasági adottságokra figyelemmel milyen tételt tartanak indokoltnak. Az átlagjövedelem alapján adózókat nem terheli külön adófizetési kötelezettség az állattartás jövedelme után. (Kivétel a lótartás.) A termelési érdekeket az adófizetők e rétegénél a különféle adókedvezmények útján veszik figyelembe. (Pl. négy évig mentes az új telepítésű szőlő, 2—10 évig a gyümölcsös.) Ezen túlmenően szociális kedvezmények is érvényesülnek. A termelőszövetkezeti járadékosok teljes adómentességet élveznek az idős korú földhaszinálók (a 65 éven felüli férfiak, a 60 éven aluli nők) pedig 50 százalékos adókedvezményben részesülhetnek. 15 százalékos kedvezmény Illeti meg — meghatározott feltételek esetén — a mezőgazdasági szakszövetkezet, társulás tagját. b) Tiszta jövedelem alapján azok a kisüzemi gazdaságok adóznak, amelyeknél az átlagosnál lényegesen magasabb jövedelem keletkezik. Az átlagosnál magasabb jövedelműek adófizetési kötelezettsége 50 ezer forintnál kezdődik. Ez tiszta jövedelem, amely a termelés érdekében felmerült ráfordítások levonása után értendő. A rendelet ugyanis 40 százalék költség elszámolhatóságát mindenki számára biztosítja, ennél magasabb költség pedig az érintett termelők külön igazolására vehető figyelembe. Segítő családtagonként, a gazdaságokban közreműködő feleség és gyermek után további 10—10 ezer forinttal csökken az adóalap. Az adó megállapításához; figyelembe véve, hogy az állattartásnál a költségtényezők rendkívül differenciáltak, olyan iránymutatást kaptak a tanácsi szakigazgatási szervek, hogy állattartás esetében 40 százalékot meghaladó kiadást külön igazolás nélkül is elfogadhassanak, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya, illetőleg az általa kijelölt szerv (állattenyésztési felügyelőség) szakvéleménye alapján. Az adóköteles jövedelem megállapításánál az állattartásból, a szőlő- és egyéb növénytermelésből származó jövedelmeket együttesen kell figyelembe venni. Az adó 50 ezer forint jö-i vedelem esetén 7500 forint. Adókötelezettség akkor keletkezik ha a bevételből a kiadások levonása után jelentkező jövedelem évi 15 ezer forintnál nagyobb. (Ez körülbelül 75 ezer forint árbevételnek felel meg.) A jogszabály, összhangban a termelési érdekekkel, messzemenően figyelembe veszi a szocialista szektorba tartozók tevékenységét. Ez kifejezésre jut abban, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag által a szabályszerű háztáji gazdaságában, a mezőgazdasági szakszövetkezeti tag saját gazdaságóban folytatott. üvegházi, melegágyi zöldségkertészet, illetőleg a jogszabály által megengedett mértékű állattartás jövedelme mentes az általános jövedelemadó alól. » «