Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-17 / 40. szám

Kedd, 1976. február 17. 5 Megkezdődtek a kubai YIT előkészületei Vasárnap, záróközlemény kiadásával, véget ért Buda­pesten az a tanácskozás, amelyet a DÍVSZ székházá­ban tartottak 15 nemzetközi és regionális ifjúsági és di­ákszervezet részvéteiével. A tanácskozás résztvevői elfo­gadták a Kubai Kommunis­ta Ifjúság javaslatát, hogy a XI. VIT nemzetközi előké­szítő bizottságának ülése 1976. március 11—15. között vitassa meg Havannában az 1978-ban sorra kerülő XI. a nagy nemzetközi sereg­szemle előkészítésére. A kül­döttek hangsúlyozták a XI­VIT egyetemes jellegét, és annak jelentőségét, hogy színhelye, Kuba a nyugati földrész első szocialista ál­lama. A következő VIT azoknak a fiataloknak és diákoknak a világméretű széles és egy­séges seregszemléje lesz, akik az imperializmus, a Világifjúsági és Diáktalál- kolonializmus, a neokolonia­kozó jelszavát, válassza meg lizmus, a fajgyűlölet és a ki­a bizottság koordinációs tlt— zsákmányolás minden for­kárát, határozza meg a VIT- mája ellen a békéért, a nem­et előkészítő szolidaritási zeti függetlenségért, a de­akciók témáját, hozza létre a mokráciáért. és a népek ha­nemzetközi szolidaritási ladásáért harcolnak. A ta­pénzalapot, és intézzen fel- nácskozás részt vevői egyet hívást a világ ifjúságához a nemzeti VIT-előkészítő bi­zottságok megalakítására, és értenek abban, hogy elő kell segíteni valamennyi ifjúsá­gi- és diákszervezet lehető legszélesebb részvételét. Több figyelmet a fiatalokra A fiatalok munkájáról, a hogy ez a néhány hónap amellett, hogy szakmailag Javult a női szakemberek helyzete a termelő­szövetkezetekben A TOT elnökségi ülése A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnök­sége hétfőn Szabó István elnökletével ülést tartott, és egyebek között a termelőszövetkezetekben dolgozó női agrár szakemberek foglalkoztatásáról és életkörülmé­nyeiről tárgyalt. Az elmúlt időszakban je- tagság többsége — eilentét­lentősen bővült a felsőfokú ben a 7—8 évvel ezelőtti ta­képzettségű szakemberek, pasztalatokkal — bizalom­köztük a női szakemberek mai fogadja a rjói diplomá­foglalkoztatása. Jelenleg a sokat. Ebben nyilvánvalóan téeszekben dolgozó diplomás szerepet játszik, hogy a nöi szakembereknek több mint szakemberek igyekeznek lé­20 százaléka nő. Számuk pést tartani a növekvő szak­várhatóan tovább növekszik, mai követelményekkel és mivel az elkövetkezendő vezető beosztásban is ered­négy-öt évben 2500 nő sze- ményes munkát végeznek, rez agrárdiplomát és közű- Javulás tapasztalható a lük minden harmadik ter- női szakemberek munkadíja­melőszövetkezeti gazdaság- zásában, de még mindig szá­ban kezdi meg munkáját. mos gazdaságban a nők az A női agrár szakemberek azonos munkát végző férfiak jói beilleszkedtek a szövet- munkadíjának csak 70—95 kezeti közösségekbe. A téesz- százalékát kapják. ••i^^KHHHi Továbbra is fontos feladat és emberileg is alkalmasnak kell lenni mások irányításá­ra. Miért szerepel mégis az a kitétel a csúcsvezetőség tennivalói között, hogy a KISZ-szervezetek irányítá- kedvező változást jelent a sáról is szólnak ezekben a fiatalok életében, de félő, napokban a pártszervezetek hogy maga az a tény, hogy beszámoló taggyűlésein, vezetésre alkalmas, agilis Majd mindegyiken elhang- ifjú embert találtak a fia­zik, hogy a kulturális ren- taiok vezetésére, még nem dezvényeken ,az oktatásban, elég. Vigyázni kell arra, KISZ-szervezet politikai ne­a sportéletben a fiatalok hogy a fiatal vezetők el ne velőmunkájával fokozni kell játsszák a főszerepet — vesszenek a munkában, irá- a fiatalok politikai tudását, szervezők és rendezők —, s nyitásuk mindenképpen a , ,. ... . TJ amikor idáig jutnak, követ- pártszervezetek felelőssége, aktivitását.' Ha ugyanezt a Vagyis hát ha pár hónap feladatmeghatározást olvas­múlva már kevésbé lelkesen suk egy olyan beszámoló­tudnák dicsérni ezt, a jelek ban ^ világosan meg­szerint jo vezető fiatalt, az .... . , . , mindenképpen a pártalap- mondjak, hogy nem lehet­szervezet felelőssége is len- nek elégedettek a KISZ­szervezet munkájával, nyil­készül- vánvaló, hogy másképp ért­kezik a „de". S ez a de — mégha sok­helyütt nem is fogalmazzák ilyen sarkosan — tömören azt jelenti: a legtöbb KISZ­alapszervezetben éppen a szervezeti élet nem rendsze- ne. res, éppen a politikái jelle- Kongresszusukra . „ get kell erősíteni. Az öntő- nek a fiatalok, a legutóbbi jdk A gumigyárban ez min dei vállalat pártalapszerve- KISZ-kongresszus óta eltelt , . , , , .. zetének beszámoló taggyűlé- időszakot mérlegelik most az nenKeppen azt JeIenu' meg" sén a kérdés úgy vetődött ifjúsági alapszervezetek, vannak az alapok ahhoz, fel, hogy segítséget kell ad- Hány és hány helyen hang- hogy a fiatalok magasabb ni a fiataloknak — de ho- zik el, hogy nem segítette képzettséget szerezzenek, gyan? Van-e elég ereje eh- munkájukat, nem irányítót- hh fnrrn;iv hez a pártszervezetnek? Lát- ta őket tudatosan az erre maSasaDD oktatási iormaK szólag akadémikus kérdés, kötelezett pártszervezet ^n vegyenek reszt. de a hétköznapokban ez azt Hiába mondja akármelyik Kézen fogni a fiatalokat jelenti, hogy a párttagok pártvezetőségi tag, vagy tlt- nem jelenti mindenütt kozul az arra alkalmas, kar, hogy ez a felelosseg a életkorban is a fiatalokhoz fiatalok vállát is nyomja, ugyanazt. Sok KlSZ-alap­legközelebb álló elvtársak nem elhanyagolható tény, szervezetnél a kézen fogás rendszeresen ellenőrizzék, hogy a mozgalmi munkában, nem azt jelenti, hogy járni számoltassák be a Pobtikai é,letbe" f?ua ,vf tanítani kell a fiatalokat, de a KISZ-alapszervezet veze- zetésben gyakorlottabb part- ' tőségét. Annyi mindennel tagok felelőssége a nagyobb va!o ^nz, hogy ahol nem foglalkozik a pártalapszer- súlyú. Miért nem jönnek fordított a pártszervezet kel­vezet vezetősége, hogy időn- hozzánk? — kérdezik nem jő figyelmet az ifjú kom­ként elkerüli a figyelmüket, egy helyütt is, pedig a kap- munisták nevelésére, szer­hogv a hatáskörükbe tartó- csoiatoknak nem ez a he- .. ,, , ., . . zó, irányításra szoruló fia- lyütt is, pedig a kapcsola- vezetl eletuk fejlesztésére, talok „kicsúsznak" a kezük- toknak nem ez a helyes irá- ott a lecket alapfokon keli bői. Az öntödében pédául nya, minden lépésnél a párt- kezdeni. Ennek felmérésére, meghívták a KISZ-titkárt szervezet legyen a kezdemé­pártvezetöségi ülésre, egy- nyező, ha úgy tetszik „fel­szer-kétszer nem ment el — ügyelő", munkaköri kötelességei vagy jól dolgozik a KISZ-szer- pártszervezet beszámolojá­egyéb miatt —, aztán már vezetünk mondták el a nak megfogalmazása: több megfeledkeztek a meghívás- gumigyár csúcsvezetőségé- figyelmet a fiataloknak! biztosítani a nők fokozot­tabb részvételét a vezetés­ben. Ez nemcsak a szövet­kezetek választott testüle­teibe való részvételre vo­natkozik, hanem a felsőfokú képzettséget igénylő vezető munkakörökre is, mert itt jelentős aránytalanságok ta­pasztalhatók; míg az üzem­gazdász! és a főkönyvelői munkaköröket több száz szö­vetkezetben női szakemberek töltik be, addig a főmező­gazdászok és főállattenyész­tők között csak elvétve talál­ni nőt. Uzemmúzeimi Sokalc tudatában a levéltári munka valamiféle múltba forduló elmélkedésként, elvont, tudományos búvárkodásként él. Az ott dolgozókat még nem is ke­vesen úgy képzelik el, amint sárgult, foszladozó do­kumentumokba temetkeznek, kapcsolatuk a minden­napi élettel csekély, A tévhit oka talán abban keres­hető, hogy meglehetősen keveset hallani a levéltár in­tézeten kívüli tevékenységéről. Holott munkájában számtalan szállal kötődik az aktuális társadalmi, poli­tikai mozgalmakhoz, igy a köz- és munkásrhűvelődés­hez is. A Csongrád megyei Levéltár működésének ötéves tervében több akciót körvonalaz, mely nemcsak a tu­dományos körök, hanem a nagyközönség érdeklődésére is számot tarthat. Kezdeményezése jelentőségét csak fokozza, hogy sok esetben a Móra Ferenc Múzeummal és a Somogyi Könyvtárral karöltve tevékenykedik. A múzeummal való együttműködésük egyik legérdeke­sebb példája a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat megalakulásának 100 éves jubileumát ünneplő kiál­lítás tervezése és elkészítése. Az ötlet szerencsésen ta­lálkozott a gyár igényével, egyben első lépcsőfokként szolgál a távlati tervek megvalósításában. A levéltár ezentúl ugyanis céltudatosan törekszik arra, hogy az oktatási intézmények mellett állandó kapcsolatot te­remtsen az üzemekkel is. Nemcsak a látványosabb feladatok megkönnyítésére ajánlja fel segítségét: a gyárak közművelődési céljainak megvalósításában is részt vállal. Többek között ismeretterjesztő előadáso­kat szervez a szocialista brigádok számára, útmutatá­sokat, hasznos ötleteket ad a később fontos forrás­anyagul szolgáló brigádnaplók vezetésére. A múzeum­hoz és a könyvtárhoz hasonlóan, vendégül látja, meg­ismerteti mindennapi tevékenységével a munkásokat. A kendergyár megalakulását és működésének 100 esztendejét felelevenítő kiállítást jövőre, április 4-én nyitják. Az előkészületek már javában folynak. A gyár a szocialista brigádtagokra építve gyűjtést indí­tott a még meglevő értékek — régi munkagépek, fény­képek, népi és kisipari kenderfeldolgozó eszközök megmentésére. A múzeum saját anyagának egy ré­szével, a levéltár pedig féltve őrzött iratokkal gazda­gítja az üzemmúzeumot. A megnyitón láthatjuk töb­bek között a kendergyár alapító levelét, részvényeit, munkásmozgalmi dokumentumait. A kiállítás nemcsak muzeális jelentőségű, elősegí­ti, hogy a munkások jobban megismerkedhessenek a gyár történetével, fejlődésének megannyi állomásával. L Zs. Megváltoztatták a szállodák szegedi képző a tennivalók meghatározásá­ra mindenütt hasznos volt a ról is, szóval akárhogy szé- nek beszámolóján. Nem a pítjük: elengedték a KISZ- módszereiket szándékozom alapszervezet kezét. Emel- most ismertetni, még az lett is tíz fővel gyarapodott eredményeiket se, de vizs­tavaly a KISZ-fiatalok szó- gáljuk meg ennek a sommá­ma, legtöbbjük példásan ^ véleménynek a kihatása­helytállt a termelőmunká- it Szd esett ugyanis a be­ban. a KISZ-szervezet kez- számolóban arról, hogy nem deményezésére például négy lehetnek elégedettek a ká­ifjúsági brigád is alakult, dermunkával, úgy érzik. De a pártáiapszervezet ve- több poszton is hiányzik az zetőségének kritikusan kell utánpótlás, nehezen tudná­vizsgálnia azt a tényt, hogy nak a meglevő emberek kö­Szőke Mária osztátybasoroíását A belkereskedelmi minisz- mégpedig kettéválasztotta, s ter az Országos Anyag- és új kategóriaként C/I. és C/II. Árhivatal elnökével egyet- osztály állapított meg. A értésben módosította a szál- régi C kategóriás szállodák lodai és az egyéb elszálláso- feltételei, árai ezentúl a lási árak és dijak megálla- C/II. osztályra érvényesek, pításáról szóló korábbi ren- például a kétágyas, folyó vi­delkezését. zes szoba ára változatlanul Az új rendelet a szállodák 80 forint, osztálybasorolásáról és az Az újonnan épülő C kate­ezeknek megfelelő árformák- góriás szállodákkal kapcso­ról intézkedett. A luxus, az latos műszaki követelmé­A/I., és az A/II. osztályú nyeket, működésük, szolgál­szállodákat — akárcsak ed- tatásaik feltételeit szigorúb­dig — a belkereskedelmi ban állapította meg a ren­miniszter sorolja be, s ezek delet. Ezek sorolhatók majd a B kategóriás szállodával a C/I. osztályba. Az ilyen együtt változatlanul a sza- szállodákban legalább 25 bad árformába tartoznak. A, szobának kell lennie, s a B, a C/I. és a C/Ii. osztály szobák többségének legalább feltételeinek megfelelő szál- zuhanyozóval kell rendel­lodákat, ugyancsak az eddi- keznie. Követelmény az is, gi gyakorlatnak megfelelően, hogy a C/I. kategóriás szál­a fővárosi, illetve a megyei lodában helyben legalább tanács szakigazgatási szervei reggelit, vagy közvetlen kö­sorolják be; a C osztályú zelében melegkonyhás étkez­szállodák szobaárai csak ha- tetést biztosítsanak. A maga­tósági előírások figyelembe sabb színvonalnak megfele­vételével alakíthatók ki. lően a C/I. osztályú szálloda A rendelkezés tehát lénye- szobáinak egyébként maxi­gében csak a korábbi C szál- máit árai magasabbak lesz­lodai osztályt módosította, nek, például a kétágyas szobáért 110 forint, tehát 30 a politikai oktatásban a fia­talok nem vesznek részt, s ezt nem lehet nem azon a szemüvegen keresztül nézni, zül szükség esetén új veze­tőt egy-egy felelős reszort­ba kijelölni. Egyetlen re­ményük, hogy elégedettek a hogy a KISZ-fiatalok sorai- fiatalokkal, akik majd szak­ban járnak a leendő pártta­gok. Ahogy ők fogalmaztok: mielőbb ifjúsági felelőst kell választaniuk, aki rendszeres mailag is felnőtté válnak néhány év alatt, s akkor... Nos, akkor sok gondjukat segítséget és ellenőrzést je- meg tudják oldani. Nehogy lent majd a KISZ-eseknek. azt higgyék, hogy ez mond­Némelyik vállalatnál azt vacsinált összevetése a dol­is felvetették: kádercserére goknak, hiszen nagyon is volt. szükség ahhoz, hogy jól komol veszik a vezetők mukodiek a fiatalok szerve- , / zete. A fémipari vállalatnál szamara előirt harmas kó­péidéul a közelmúltban vá- vetelményt. Nagyon is vtlá­lasztottak új KISZ-titkárt, a gosan fejtik ki, hogy a ve­beszámoló taggyűlésen mun- zetönek nem elég érteni a kajat meg csak nehany ho- .,,f nap alapján tudták megítél- Part politikáját, ni, a őrömmel mondták, képviselnie is kell Versmondók öt megyéből öt megye legjobb vers- kiválasztania a legjobbakat, mondói mutatkoztak be a A választott versek előadása szövetkezeti fiatalok II. or- után tizenöten jutottak to­szágos szavalóversenyének vább a március 27—28. kő­területi döntőjén. Az OKISZ, zött, Székesfehérvárott meg­a SZÖVOSZ és a KISZ KB rendezendő országos döntő­által meghirdetett verse- be. Csongrád megyét három nyen, melyet a Bartók Béla fiatal, a csongrádi Gőg Jó­művelődési központban tar- nos, a szegedi Minerva szín­tottak. Horváth János, a pad tagja, Bordán Zsuzsa és KISZÖV Csongrád megyei a hódmezővásárhelyi Fehér­elnöke köszöntötte a megje- né Zsoldos Erzsébet képvi­lenteket. Megnyitót Forgó seli majd. Pál, a városi tanács vb A területi döntő résztve­művelödésügyi osztályának vőit a Szeged városi tanács vezetője mondott. végrehajtó bizottsága díszes, A zsűrinek sem volt irigy- ez alkalomra készített okle­lésre méltó helyzete: Csöng- véllel jutalmazta. Az első rád, Bács-Kiskun, Békés, három helyezett értékes Hajdú-Bihar és Szolnok me- tárgyjutalomban részesült, gye legtehetségesebb szava- Ezenkívül kiosztották a lóiból — 60 ipari szövetke- KISZÖV, a MÉSZÖV és a hanem I zetnél, illetve ÁFÉSZ-nél KISZ Csongrád megyei bi­mind-i dolgozó fiatalból — kellett zottsága különdíját is. forinttal több, mint az egy­gyel alacsonyabb kategóriájú szálláshelyeké. Módosította a rendelkezés a fizetővendéglátó hálózat területi besorolását, s ezzel követte az egyes területeken bekövetkezett változásokat, például azt, ha egy község­ből város, vagy valamelyik helységből üdülőterület lett. A fizetővendéglátásban eddig négy — A. B, C, D — terü­leti kategória volt, ez most eggyel csökkent. Lényeges változás hogy a korábban B kategóriába tartozó buda­pesti fizetővendégszobák — a balatoni hasonló szálláshe­lyekkel egyenrangúan — az A kategóriába kerültek, áraik minimálisan, osztály­basorolásuktól függően né­hány forinttal növekedtek. A rendelet, követve az időközi változásokat, rende­zett néhány szolgáltatási dí­jat is, a fizetővendéglátás­ban például a fűtés, a szál­lodákban egyebek között a telefon, a rádió, a tévé művészek Pécseit Kollektív kiállításon mu­tatkozott be a szegedi kép­zőművészcsoport Pécsett, a Déryné utcai kiállítóterem­ben. A tárlaton a szegedi művészek 48 alkotása látha­tó. A kiállítás a pécsi kép­zőművészekkel való kapcso­latteremtés első akciója. Jö­vőre a pécsi képzőművészek mutatkoznak be a szegedi közönségnek. A tárlat megnyitásán, va­sárnap délelőtt szegedi mű­vészdelegáció is részt vett. A kiállítást Bányainé dr. Birkás Mária, a Szeged me­gyei városi tanács elnökhe­lyettese nyitotta meg. Ott volt többek között Szabó G. László, a városi pártbizott­ság osztályvezetője és For­gó Pál, a városi tanács mű­velődésügyi osztályának ve­zetője is. A megnyitón köz­reműködött Weninger Ri­chárd, hárfán. A megnyitó után a szegedi küldöttség tagjai közös találkozón vet­tek részt Cipőbörze Martfűn A Könnyűipari és a Bel­kereskedelmi Minisztérium rendezésében hétfőn Mart­fűn nyitották meg a cipő­ipar első vidéki börzéjét. Az iparág hét nagyvállalata, il­letve az ipari szövetkezetek és a kisebb vállalatok — tizenhét gyártó cég — 1700 modellt kínál a kereskede­lemnek. Az elmúlt fél évben a kereskedelem őszi, téli kíná-. lata nem elégítette ki a vá­sárlókat, ezért mind az ipar, mind a kereskedelem — le­hetőségeihez mérten — bő­víti a választékot. Az üzle­tekbe kerülő mintegy tíz­millió pár cipő, csizma, az eddiginél nagyobb választé­kot nyújt. A kereskedelem képviselői március 9-ig vá­lasztják ki azokat a model­leket, amelyek az üzletekbe ktHiinol;

Next

/
Oldalképek
Tartalom