Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-08 / 6. szám

6 Csütörtök, 1976. január 44. Lemondott az olasz kormány FOGADÁS MOSZKVÁBAN KUBA FELSZABADULÁSÁNAK » 17. ÉVFORDULÓJÁN A Kubai Köztársaság moszkvai nagykövetségén szerdán fogadást rendeztek Kuba felszabadulásának és a forradalom győzelmének 17. évfordulója alkalmából. A fogadáson jelen volt Mihail Szusz]ov, az SZKP KB PB tagja. Konsztantyin Katusev, az SZKP KB titkára és más magas rangú szovjet állami és pártvezető. (TASZSZ) PORTUGÁL KÜLDÖTTSÉG ÉRKEZETT BUDAPESTRE Az Országos Béketanács meghívására tegnap este Budapestre érkezett a portugál béke és együttműködési tanács négytagú küldöttsége. A küldöttség tagjai: Silas Cerquira, a portugál béke és együttműködési tanács főtitkára, i a Béke-világtanács tagja, Mario Murteira egyetemi tanár, közgazdász, pinto Correia orvosprofesszor és Antonio Vasques, a légierők őrnagya. A küldöttsége a Ferihegyi repül itéren Mód Péter, az Országos Béketanács alelnöke fogadta. (MTI) HARCOK BEJRUTBAN A jobboldali erők által a Bejrút közelében levő Te! Zaatar palesztin menekülttábor köré vont blokád a fegyveres összetűzések kiújulásóhoz vezetett a libanoni főváros több kerületében. Bejrútban rakéta, és tüzérségi tűzzel tarkított, elkeseredett lövöldözések folynak. A palesztinai gerillák erőinek szerdán sikerült áttörni ök a menekülttábor blokádvonalát. Folytatódnak az emberrablások ls. Bejrúti lapjelentések szerint a szembenálló felek az elmúlt 24 órában több mint 40 embert raboltak. A főváros valamennyi körzetét veszélyeztetettnek nyilvánították, és felszólították a lakosságot, ho<rv ne hagyja el otthonát (UPI) 41 Róma (MTI) Az Olasz Szocialista Párt szerdai vezetőségi ülésén de Martino főtitkár beszámolójában javaso'ta, hogy az OSZP lépjen ki a kormánytöbbségből. Javaslatát a vezetőság elfogadta. A szocialista párt vezetőségének határozata után nyomban összehívták a kormányt A minisztertanács Aldo Morö kormányfő elnökletével 15 perces ülésen „levonta a szükséges következtetést, az OSZP döntéséről, hogy megvonja támogatását a kormánytól. Moro a kormányülés előtt röviden tanácskozott Zaccagnini kereszténydemokrata főtitkárral és Tanassival, a szociáldemokrata part ve-etőjável, majd a Minisztertanács ülésén bejelentette a kormány lemondását. Ezt még este közölték a Quirinale palotában Leone köztársasági elnökkel is. Leone köztársasági elnök és Moro kormányfő megbeszélése után a Quirinale palotában közleményt adtak ki. Ebben az államfő közli, hogy „fenntartással" fogadta el a kormány lemondását, és hétfőre tűzi ki a kormányválság megoldását célzó konzultációk kezdetét Spanyolország Letartóztatások, sztrájk o Madrid. Barcelona (UPI) A spanyol rendőrség tegnap ismét őrizetbe vette a liberális nézeteiről ismert Luis Maria Xirinachs katolikus papot aki a Franco-rezsim idején többször sínylődött börtönben, s fogsága alatt jónéhányszor folytatott éhségsztrájkot az emberi jogok az egyéni szabadjágjo^ok biztosítását követelve. Barcelonában elköve'ett különböző terrormerényletek kapcsán őrizetbe vették az úgynevezett szakszervezeti akciócsoport (GAS) szélsőjobboldali szervezet nyolc tagját. A 3,5 mi'Mő lakosú Madridban szerdán súlyos közlekedési problémákat okozott a metró dolgozóinak harmadik napja tartó sztróü ja. A metró a spanyol főváros legjelentősebb tömegközlekedési eszköze, napontként mintegy 2 millió utast szállít. Közvetlen tárgyalások A forradalmi lótaoperák O Peking (MTI) A kínai sajtó szerdán fölfedte, hogy az egyetemi reform után a „kulturális forradalom" egy másik „nagy" vívmányát, az úgynevezett forradalmi mintaoperák rendszerét is támadások érik. Sajátos módon ezek a támadások nem kívülről jönnek, hanem, mint a szerdai Kuangming Zsipao írja, „művészkörből" — mint ahogyan az egyetemi reform bírálata. is „oktatói körökben" hangzott fel. Magától értetődik, hogy a pekingi lap cikkírója hevesen kiáll a forradalmi mintaoperák mellett, és elveti a kritikát, miszerint e művek „fékeznek a művészét fejlődéséf'. Szerinte a „mintaoperák elutasítása és a sok fecsegés a művészet úgynevezett fejlődéséről a földesurak, a burzsoázia és a revizionizmus művészetének nyit kaput".' Végül is, mondja, ha a forradalmi mintaoperák („a proletariátus forradalmi művészete") fékezik az effajta művészet kialakulását, akkor jó szolgálatot tesznek. nem folynak a metró igazgatósága, valamint a béremelést és egyéb szociális juttatásokat követelő sztrájkolók között. Az igazgatóság a munkabeszüntetés ügyében kihallgatást kért I. János Károly királytóL Szerdán, a késő esti órákban a hadsereget utasították, hogy „üzemeltesse" a madridi fő metróvonalat, s „igyekezzék véget vetni" a három nap óta tartó sztrájknak. A metro-hálózat egyik főfelügyelője úgy nyilatkozott, hogy a hadsereg speciálisan kiképzett személyzete várhatóan néhány órán belül üzembe állít 20 szerelvényt, a földalatti hálózat mintegy egyötödét A főfelügyelő nera volt hajlandó közölni, ki adott parancsot a katonáknak arra, hogy nyomuljanak be a földalatti hálózatba, de azt közölte, hogy a szerelvényeket „csak katonák" fogják működ tetnL Kalevi Sorsa Leningrádba utazott • Moszkva (TASZSZ) Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára tegnap fogadta a Szovjetunióban hivatalos látogatáson tartózkodó Kalevi Sorsa finn miniszterelnökhelyettest, külügyminisztert, a Finn Szociáldemokrata Párt elnökét. Az elvtársi légkörben folytatott megbeszélésen a két párt közötti kapcsolatok kérdéseit, valamint néhány más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdést vitattak meg. A felek hangsúlyozták, hogy teljes mértékben megőrizték aktualitásukat azok a megállapítások, amelyeket a két párt küldöttségei között 1974 decemberében folytatott tárgyalásokról kiadott közös közleményben rögzítettek. Kalevi Sorsa szerdán Moszkvából Leningrádba utazott. A szöviet és a finn zásziókkal feldíszített vnukovói repülőtéren á finn vendéget Andrei Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió küiflgvminisztere és Borisz Ponomarjov búcsúztatta. Bombamerénylet Portéban ® Porto (ADN) Szélsőjobboldali erők szerdán reggel bombamerényletet követtek el az észak-portugáliai Portó városában. A támadás célpontja az az épület volt, amelyben a bebörtönzött katonatisztek családtagjaiból, valamint a katonák ügyvédeiből allő bizottság tartja tanacskozásait, és amelyben a tervezett bírósági tárgyalások periratait őrzik. A portugál rádió jelentése szerint a robbanás következtében az épületben súlyos károk keletkeztek. # Lisszabon <AP) A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának Politikai Bizottsága tegnap reggel kiadott közleményében állást foglalt a törvényhozó nemzetgyűlési választások mielőbbi megtartása és a „demokratikus állam kéoviseletí szerveinek intézményesítése" mellett. A párt vezető szerve hangoztatja, hogy a kormánynak biztosítania kell a demokratikus szabadságjogokat, köztük a választói jog gyakorlását az ország területén. A PB „furcsának" tartja, hogv a katonai hatóságok még mindig nem engedélyezik a KP működését az Azori-szigeteken, ahonnan néhány hónannai ezelőtt erőszakkal kitoloncolták a legismertebb kommunista aktivistákat és más antifasisztákat. A közlemény követeli, hogy vessenek véget a reakció erőszakos, megfélemlítő akcióinak Madeira szigetén, továbbá az ország északi, s közéoső részein. A forradalmi tanács, amely a kora reggeli órákig tanácskozott a portugál fővárosban, sajnálkozását fejezte ki a Custoias és Caxias börtönök előtt, újév napján lezajlott, több áldozatot követelő összetűzések miatt. A forradalmi tanács jóváhagyott egy közelebbről meg nem határozott törvényt a feloszlatott fasiszta titkosrendőrség. a PIDE egykori tagjainak elítélésérőL Egy. a kormány közlönyében nyilvánosságra hozott rendelet a fasiszták feltételes szabadon bocsátását a forradalmi tanács határozatától teszi függővé. Politikai paralízis? Hiába festett a falra min- szünet nélkül a saját újradenféle világpolitikai ördögöt választásukkal törődnek, meg a Fehér Ház és a külügyminisztérium — az amerikai szenátus az angolai beavatkozás ellen szavazott. A kormány még a kongresszus másik testületében, a képviselőházban reménykedhet, de nem sok alappal. Mert korántsem csak Angoláról van szó, nem csak arról, hogy a vietnami kígyó megmarta kongresszus fél az egyelőre még csak gyík méretű angolai CIA-akcióktól (persze: annak idején Vietnam is néhány zsoldossal és fegyverszállításokkal kezdődött...), sokkal inkább arról, hogy Angola ügyében is folytatódik a kormány és a kongresszus hatalmi kötélhúzása, amelyben a törvényhozás ellenőrzése alá akarja vonni a külpolitikai irányítást. „Ha ez így megy tovább, kongresszusi külpolitikát fogunk folytatni" — zsörtölődött a külügyminisztérium, a State Department egyik vezetője. Az pedig fából vaskarika — fejtegeti minden beszédében, szinte már könyörögve Kissinger. A kongresszus megszabhatja az irányokat, ellenőrizheti a külpolitikai gyakorlatot, mégsem szólhat bele a „napi diplomáciába" — érvel a külügyminiszter. Az egykor felsőfokon magasztalt „diplomáciai varázsló" érvel borsóként hullanak le a Capitolium falairól: megkopott Kissinger varázsa is. A szavainak ellentmondó titkos külpolitikai akciók (például Chilében) bizalmatlanná tették a honatyákat a professzori ékesszólással szemben. Dcami a fő: — ha tetszik, ha nem, ha ésszerű, ha nem — az amerikai kongresszus most revansot kíván venni a kormányon. Az „elnöki külpolitika" Vietnamot, CIA-ügyeket eredményezett, tetszetős hót a jelszó: „Nagyobb kongresszusi ellenőrzést!" Igen ám, de mi a kongresszus: egy felső- és egy alsóház, 535 politikussal, aki a legkuszább érdekszövevényeket képviseli, s jóformán főleg azzal, hogyan biztosíthatják az ahhoz szükséges pénzt (vállalva a lekötelezettségek sorát). Nem csoda tehát, hogy a jogos ellenőrzési vágy szinte elválaszthatatlanul keveredik a szereplésre törekvéssel és az érdekeltség aktív szolgálatával. S mivel a demokrata párt, vagyis az ellenzék van többségben, amelynek elnökjelölti posztjára jóformán bárki pályázhat, sokan 1976 politikai ugródeszkájának tekintenek minden olyan ügyet, amely biztosíthatja számukra az újságok első oldalát, a tévéhíradók figyelmét. Ráadásul nem választott, azaz politikailag „meg-i nem mért" elnök ül a Fehér Házban, és szürke politikusok a demokraták capitollumi vezérposztjain. Megtört tehát az amerikai külpolitika kétoárti folyamatossága, s helyreállítása 1976 novemberéig aligha várható. Ezért sincs kimutatható következetesség a múlt év kongresszusi külpolitikai lépéseiben. Lefogták a kormány kezét Indokínában és Angolában, a török segély és a CIA ügyében, ám a szovjet—amerikai kereskedelmi törvény ügyében is, és a Panama-csatornáról kötendő, Latin-Amerikában követelt új szerződés kérdésében. S máris latolgatják az elemzők, minő szerepet játszana a kongresszus a kritikus választási kampány hónapjaiban egy esetleges új SALTmegállapodás kapcsán, avagy éppen az Egyesült Államok és a Közös Piac régi keletű piacvitáinak konkrét ügyeiben? Most tehát a másik véglet felé lendült az amerikai politikai inga, s a legtöbb megfigyelő szerint visszalendüléséig, a hatalmi harc eldőltéig alighanem „politikai paralízisra" kell számítani. Sokak szerint Kissinger — noha nem állt szándékában — végül is emiatt fog idő előtt lemondani. Avar János BÁTYAI JENŐ: Lapok a szened tudom; ÍRVt ís technikatörténetből 23. A céhélet az 1700-as években Indult meg ismét. Az osztrák származású, a pékmesterségből meggazdagodott Harruckem-család és a népet az osztrákoknál is jobban elnyomó Károlyiak birtokain azonban az iparosodást elnyomták. A céhélet Szegeden indult meg leghamarabb, bár Szeged nem volt többé megyeközpont, de mégis a délvidék legforgalmasabb, legiparosodottabb és legkulturáltabb városa maradt. „Vitathatatlan, hogy a cégek alakulása legalábbis oly korszakos tény a népek történetében, mint akár a népvándorlások, vagy a keresztes hadjáratok, akár a politikai forradalmak, vagy a hitújitási mozgalmak." Ezeket a mondatokat mintegy száz éve, néhány évvel a céhrendszer végleges magvarországi megszüntetése után írta Ipolyi Arnold, a magyar művelődés-történetírás egyik jeles müvelője. Első hallásra talán meglepő ez a megállapítás, és túlzottnak is hat, de ha alaposabban végigtekintünk a céhek történetén, gazdasági és társadalmi szerepükön, lényegében igazat kell adnunk neki, mert a céhrendszer nemcsak az ipari termelés kereteit határozta meg közel fél évezreden át Európa-szerte, hanem a rendi társadalmon belül olyan szilárd, zárt és mégis, bizonyos belső demokráciát biztosító nemzetközi szervezetet je'entette, amelynek számos eleme ma is továbbél. A céh az egyfajta foglalkozást űző kézművesek középkori eredetű érdekvéde'mi testülte, a helyi piac kizárólagos uralására. A szervezkedő? igénye a gazdasági fejlődés bizonyos fokán szükségszerűen jelentkezett. Megszületése a középkori városok kialakulásával van szoros összefüggésben. Amint egyre inkább érvényesül a munkamegosztás a 12—13. századi Nyugat-Európában, és kialakul a falu és a város egymást kiegészítő gazdasági szerepe. A családi jellegű, önellátó gazdaságok megszűnnek, a háziipar helyébe a kézműipar lép. Kialakul az árutermelés, a piac. Elsőnek az élelmiszeripar, a mészárosok és a pékek tevékenységére támad fel az igény a városok hús- és kenyérellátásának biztosítása érdekében, majd sorba a bőr-, a ruházati és a vasipar legfontosabb ágai is kialakulnak. Az árutermelés és a piac létrejöttével fellép a konkurrencia, a verseny. A verseny kizárására, vagy leglegalábbis korlátozására, a piac monopolizál ására irányul az iparüzók szervezkedése. Kerete a céh. Működését, belső hierarchiáját a feudalizmus jellegzetes intézménye, a kiváltság határozza meg. A céhek kiváltságait a városi tanács vagy a földesúr, esetlni maga az uralkodó foglaltatta Írásba. A céheket tehát a gazdasági szükségszerűség hozta létre, de első megjelenési formájukat a középkor szellemének meg'e'elően sűrűn át- meg átszőtték a vallásos elemek. Ezért sokáig úgy gondolták, hogy a céhek vallásoss társaságokból alakultak ki. Valóban testületileg jelentek meg egyházi szertartásokon, védőszenteket választottak maguknak. A városi lakosság jelentős részét a kézművesek alkották, így a céhek a városi élet legfontosabb szervezetei lettek. Sora? íkból kerültek ki a városi tanácsok tagjai. A céhtagság együttjárt a polgárjoggal. A céhrendszer a vándorlegényeken keresztül tartotta fenn európai kapcsolatot, minden külön központi szerv nélkül. Törvényei és szokásai az egyes céhek rendtartásaiban, életében bamulatos egyöntetűséggel jelentkeztek. A céhrendszer évszázadokon át igen jelentős gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatot teremtett a háborúktól sújtott, soknyelvű és sokfajú, széttagolt Európa városai között. Néhány céhfogalom. Inasszegődtetés: csak megbízható szülők 10—12 éves gyermekét vették fel inasnak, akinek kezeskednie kellett, hogy inaséveit ki is tölti. Inasélet: az inasnak a mester házóban eltöltött ún. apróesztendei. Legényavatás: az inas felszabadításával még nem vált azonnal teljes jogú legénnyé. Rendszerint fél év eltette után vették fel a legénytársaságba, amikor megtörtént az avatás. A legényélet egyenes velejárója volt a vándorlás, ami rendszerint 3 évig tartott. A hároméves vándorlást ma úgy neveznénk, hogy tanulmányút. A remekelés követelményeinek megre!elve vált a legény mesterré. A céhek törvényesítését a céhlevél kiadása jelentette. Rendszerint pergament re írták, díszes iniciálékkal, és általában piros bársony kötésben tartották. A céh ügyeit a céhmester végez'e. akinek helyettese volt a kiscéhmcster. Az atyamester a legények ügyeit vitte. A mülátók a saját céheik ellenőrei, de a kontárokra ls figyeltek. A szolgálómester a céhmester futárszo'gálata volt. A céhjegyző a céh adminisztrátora. A kis-társaság a legények szervezete volt. Legfőbb szervük a céhgyűlés, amelyből évente rendszerint négyet tartottak, a céhmes'er házában. A megjelenés kötelező volt, a távolmaradást büntették. (Folytatjuk.) A