Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-08 / 6. szám

Csütörtök, 1976. ianxiár 8. 3 Alkalom a párttagság (elkészítésére Tagkönyvcsere-előkészifés r r o SZELEP pártszervezetében Javában folynak országszerte a párttagsági könyvek cseréjéről szó'ó központi bizottsági határozat végrehajtásának előkészületei. A szegedi pártszervekben is elkezdődött ez a jelentős politikai tevékenyság, amelynek sikeres be'ejezése tulajdonképpen m'nden kommunistának személyes ügye ls. E munka figyelemmel kisérése, támogatása és ellenőrzése céliából kért tájékoztatót az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottsága a DÉLÉP vállalat pártbizottságától. A tegnapi ülésen elhangzottak alapján nyugodtan meg lehet állapítani, hogy az építőipari pártszervezetek megértették a határozatot, tudják mit kell csinálniok, s az előirt ütemezés szerint haladnak. A vállalat legmagasabb pártfórumán elhatároztak: a tagkönyvesere lebonyolításának fő követelménye, hogy a párttagok m'ndegyikével alapos eszmecserét folytassanak a megnövekedett feladatokról, s bizonyos politikai kérdések tisztázáFa végett is. Megállan'tották, jóllehet a párttagság egésze helyesen ítéli meg a helyzetet, mégis szükség van az egység további erősítésére. Bizonyos dolgok ugyanis nem eléggé tisztázottak. Ilyen például a gazdasági mechanizmus, a közgazdasági szabálvzók változása, az árintézkedések és hasonlók. Persze nem a felsőbb gazdasági veretők körében fordul elő ilyesmi, inkább a művezetők, a brígádvere'ők között. Mint a jelentés őszintén 'el'árta. nincs minden rendben az érdekek úgynevezett besorolásával sem: megecik, hogy egyesek, a kevésbé tájékozottak, illetve a pártéletben passzívabban résztvevők közül a személyes vagy a csoportérdeket a népgazda-ág érdekei elé helyezik. Ez jórészt onnan ered, hogy a múlt években gyakran fogalmaztak így a vállalatnál: ..A vállalat érdekeinek megfelelően..." Olyan téves beidegződések ezek, amelyekre különféle gyűléseken, a személyes beszélgetések alkalmával nagyon szükséges odafigyelni és azokat megfelelően tisztázni. Igen, kimondja a Központi Bizottság határozata, hogy a tagkönyvcsere nem párttisztítás, hanem alkalom a párttagsággal való gyümölcsöző beszé'getésekre. A DÉLÉP-nál is jól jön ez, hiszen vannak akik kevésbé tevékenyek a pártéletben, pontatlan teljesítik pártmsgbfzatásaikat, vagy ideológ'ai képzettségükkel akad probléma. Ennek egyik fő oka, hogy a vidékről bejáró nárttagok — iparkodva a hazaszállító gépkocsira — nem tudnak úgy résztvenni a pártéletben, mint a nagy többség. A vállalati nártszerveknek az a szándékuk, hogy egyrészt ezekről a személyes gondokról is beszélgetnek az elvtársakkal, s ha kell, segítségkérés végett felveszik a kapcsolatot az illetékes községi pártszervezetekkel. Mér'egelik továbbá, ki hogyan felel meg a kommunista munkával és magatartással kancsolatos követelményeknek. El akarják érni azt is, hogv a párttagok hasznosítható véleményt mondjanak alapszervezetük és a fél őbb testületek tevékenységéről, mondják el, hogy a maguk részéről m'ként kívánnak hozzájárulni az 1976-os esztendő fe'adatainak végrehajtásához. A DÉLÉP váralati pártbizottságának vezetői elmondották, hogy a határozat egységei értelmezéséhez, az intézkedési tervekben foglalt helyi tennivalók kidolgozásához jelentős segítséget kaptak már eddig is a felsőbb pártszervektől. így a városi pártbizottságtól ls. Értékelésük szerint a testületi tagokkal, aktivistákkal sikerült megértetni a határozat lényegét, a tagkönyvcsere politikai jelentőségét és célját. A vezetőségi üléseken elhangzott hozzászó'ások szintén azt tükrözték, hogy a politikai vezetők tudják: tulajdonkéooen a párttagságot kell felkészíteni az ötödik ötéves tervben ránk h áradó magasabb követelményekre. A városi párt-végrehajtóblzottság elismerőleg vet*e tudomásul a tárgyilagos és tartalmas tájékoztatót. Megállapította: a DÉLÉP-nél megfelelően haladnak a párttagkönyvcsere előkészületei, vigvázni kell azonban, nehogy „be "elé forduljanak" az alaoszervezetek és elhanyagolják a gazdasági célok elérésére mozgósító politikai munkát. A munkafegyelem szilárdítása, a nagyobb takarékosság, a minőség javítása. az időszerű árpolitikai kérdések megvitatása, a folyamatos pártéoftés — ez mind olyan feladat, amelyek a tagkönyvcsere előkészítése közben sem hanyagolhatók él. Kutatőasztalon - a Unna A Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézetében kísérletek kezdődlek a magyar—csehszlovák egyflt'm"ködéssrl ir.cgvaló.uló nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban. Kicsinyített ha'ózsilipbcn uszályak modell eit helyeztek el, és így vizsgáljak a kifolyó- és töltőnyílások méreteit. Az érdekes hidraulikai kísérlet után az intézet munkatársai szakvéleményt adnak a tervezőknek Textilgyári korszerűsítés Az idén fokozott ütemben folytatják a Pápai Textilgyárban a tavaly megkezdett rekonstrukciót. A már működő 48 SZTB-típusú szovjet gyártmányú automata szövőgép mellett az idén újabb 90-et állítanak munkába, 1977_ben pedig további 70-et. A szokásosnál háromszor termelékenyebb szovjet gépekhez elkészült a gyártmányfejlesztési program: olyan pamut- és poliészter szöveteket terveztek, amelyeknek mintázata kiválóan előállítható az új típusú gépeken A szövődé rekonstrukció, iával párhuzamosan felújítják a többi textilgyári üzemet is. Az Idén teljes egészében kicserélik a régi kár. tológépeket, s helyettük korszerű, lengyel berendezéseket szerelnek fel. Ugyancsak kicserélik a nyújtógéoek nagy részét és korszerűsítik az előfonót. (MTI) Szeged közművelődésének fejlesztési feladatai Egy nagy összefoglaló, és érdem szerint földolgozott téma szerepelt Szegeden, a decemberi tanácsülés napir-ndján: Szeged közművelődésének helyzete, és fejlesztési feladatai. A gondolatkör mottóját az M^ÉMP Központi Bizortságánck határozatából merítették hozzá, íme'y kimondja: „A közművelődés a szocialista tufát formálásának egyik fontos eszköze, tehát a közművelődési tevékenységet ideológiai, politikai munkának kell tekinteni, s ezt figyelembe véve kell biztosítani méltó megbecsülését, személyi, szervezeti és anyagi feltételeit." Az idézet előre mutató, és elvi tömörségű. Magvalósításának fedezete elsősorban az a fundamentum, amelyet eddig raktunk a szocialista közművelődésnek, és természetesen a további cé' szerű, arányos és reális fejlesztés lehetősége. Nem annyira bőkezűen mért anyagiak — inkább a szellem tartalékai; új beruházások és fejlesztések a szükséges mértékben —, de még inkább a meglevők hatékonyabb kihasználása. 7. Vajon hogyan illeszti terveit, elképzeléseit Szeged ebbe a konstellációba? A közművelődés fejlesztésének irányelveiben a tanács abból indult ki, hogy egyrészt számba vette Szeged mai adottságait, másrészt épített a reális prognózisokra. Így például bizonyosra vette, hogy a lakosság száma a következő években is dinamikusan fejlődik; a fokozott urbanizáció további mozgást eredményez a társadalmi rétegződésben; a nagyarányú lakásépítkezések gyorsítják az életmód változását, fokozzák az igények átalakulását; Szeged társadalmi szerkezetében tovább nő a munkásság meghatározó szerepe; az életszínvonal folytonos emelkedése, és a szabad idő növekedése kedvez a művelődésnek, de egyúttal új igényeket fogalmaz, melyek kielégítésének feltételeit meg kell teremteni. A fejlesztés fő feladatai között első helyre tették azt a jogos elvárást, hogy a közművelődés ügye társadalmi feladataink sorában megfelelő helyre kerüljön. Ezt oly módon lehet elérni, ha szorosabb kapcsolat épül a közművelődés és a tömegpolitikai munka között; ha növekszik a műveltség társadalmi rangja, erkölcsi és anyagi tisztessége; ha erősödik a közművelődés társadalmi bázisa, szélesedik mozgalmi jellege. A közművelődés ezen az úton hozhatja meg kamatait, így segíthet a múlt és a jelen szellemi értékeinek, a szocialista kultúra a'kolásainak befogadásában, a hazafias és nternacionalista nevelésben. a korszerű politikai és szakmai ismeretek, a szocialista erkölcsi normák széles körű elterjesztésében. A tudati következmények is világosak: a korszerű műveltség megszerzése fokozza a közéleti aktivitást, hozzájárul a szocialista demokrácia mind teljesebb kibontakozásához, tartalmas életcélokhoz vezeti az embert, és közelebb segíti a szocialista életformához, magatartáshoz. Az elvek a munka vázát és célját jelentik. A megvalósítás emelői már konkrétak. Ilyen címszavakkal lehet őkrt érzékeltetni: gondoskodni kell a munkások képzését, továbbképzését szolgáló és szabályozó kormányhatározatok következetes végrehajtásáról; gyorsított ütemben be kell fejezni az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező felnőttek tanulását, és széles körben szükséges szervezni a középfokú felnőttoktatás valamennyi formáját; nagyobb támogatást érdemelnek és kapnak a munkásművelődés bázisai, a szocialista brigádok; a figyelem terjedjen ki a bejáró munkásokra, és a munkásszállások lakóira is. De rátekint a feladatterv a mezőgazdaságban dolgozókra is, hiszen a csatlakozott községek népességében különösen jelentős számot képviselnek. A művelődési lehetőségek kiegyenlítése ebben a legfontosabb. S ezt szolgálja egy sor szervezeti intézkedés mellett a majd munkába lépő művelődési autó is. Az ifjúság ebben a feladattervben ugyancsak nagy figyelmet kap. Valamennyi művelődési intézménytől elvárják, hogy a fiatalságot szervezetten kapcsolja be a közművelődésbe, az ifjúságnak rendezett programokkal is törekedjék közönsége bővítésére. A számukra biztosított kulturális kedvezmények kiterjesztése és népszerűsítése sokat segíthet mindebben. A szakmunkásképző intézetek ebben a sorban is élre kerülnek. De az ifjúság erejére is szükség van. Az egyetemek, főiskolák fiatalságának segítő közreműködését igénylik az üzemi" KíSZ-szervezetek. a klubok, a munkás lakta területek művelődési intézményei. Határidő előtt A gyulai húskombinát építkezése egyike a kilenc állami nagyberuházásnak. Az eredeti terv szerint az egymilliárd 230 millió forintos költséggel épülő húskombinátnak 1978. december 31-re kell felépülnie. A kivitelezésben részt vevő 31 vállalat szocialista szerződést kötött, hogy a kombinátot a kitűzött határidő előtt fél évvel, 1978. július 30-ig felépíti. (MTI) 2. Szeged szellemi ereje és kisugárzó hatása nagy. Ennek az erőnek a jelenléte és ha'ása érezhető a közművelődésben, de egyúttal új tartalékok tárháza is. így például az ismeretterjesztés hatékonyságát növelheti. A világnézeti felvilágosítás és tájékoztatás az eddiginél is több figyelmet és rendszerességet igényel. Időszerű megújítani a nemzeti és politikai ünnepek megrendezésének közművelődési módszereit. Az ismeretterjesztés tematikájában több "helyet követelnek a szocialista erkölcs, a hazafiság és az internacionalizmus, az ateista propaganda, a közgazdaság, a műszaki-technikai ismeretek, a várospolitika és a városfejlesztés témái. A tudományos műveltség terjesztésében jelentős segí'séget adhatnak a szegedi tudományos élet kiválóságai. A művészeti közHésben még sok a konzervatív vonás, ezért fejlesztése alapvető közművelődési feladat. A fokozatosság és a differenciáltság útját kell járnunk ebben a folyamatban, ha azt akarjuk, hogy valamennyi művészeti ág értőinek köre bővüljön, s az új közönság elsősorban a munkások és a fiatalok köréből gyarapodjék. A műkedvelő művészeti mozgalomra is rtí' he'ünk ebben a törekvésünkben, amely a kü'önböző ársadalmi rétegek közös tevékenységének aktív színtere. Számunkra fontos a munka kamata, a sikerélmény is — ehhez jelentőségüknek megfelelő támogatás szükséges az üzemektől, intézményektől. A célok elérésének természetesen* elmaradhatatlan forrása a megfelelő anyagi és személyi feltételek biztosítása, az intézmények fejlesztése, és zavartalan működése. Ezek körében a városi tanács fontosnak tartja az in'ézmények jobb kihasználását, hatékonyabb működtetését, s annak szorgalmazását, hogy közművelődési rendeltetésű épületek, helyiségek építését gazdasági szervek is tartsák kötelességüknek. Anyagi erejéhez mérten folyamatosan csökkenti a feszültségeket a tanács, hiszen napirenden tartja az új könyvtár és levéltárápület megvalósítását, az ifjúsági ház építését, és új úttörőház berendezését, a nagyszínház felújítását, az új lakónegyedek művelődési objektumainak megépítését, és a Szegedi Szimfónikus Zenekar méltó elhelyezését, hangversenyterem építését. A közművelődési és művészeti intézmények három tervidőszakra szóló fejlesztési tervének kidolgozását is elrendelte a városi tanács, melynek tartalmaznia kell a művelődési otthonok fejlesztésének feladatait, és a szegedi színházkultúra fejlesztési programját. A tanács ereje és lehetőségei előnyösen „házasíthatók" a közművelődésben részt vevő társadalmi és tömegszervezetékével. Szerződéses együttműködésben a közös érdekű feladatok előnyösebben oldhatók meg. A szakszervezetek, a KISZ, a Hazafias Népfront, az egyetemek és a főiskolák az egész város közművelődésére hatással vannak, indokolt az egyeztetés, és a tervszerű együttműködés. De nem használtuk még ki kellőképpen a közművelődés számára azt a lehetőséget sem, amelyet Szeged kiterjedt nemzetközi kapcsolatai, a testvérvárosi együttműködés hordoz magában. Több kezdeményezésre van szükség, és a már kialakult és bevált formák továbbfejlesztésére. Nem zárkózik a terv dióhéjba: a közműve'ődési feladatok meghatározásának sorában figyelembe veszi azt is, hogy Szegednek kiemelt szerepe van a régióban is. Éppen ezért, adottságai és kötelességei szerint kell erősíteni kisugárzását, és vonzási szerepét, hogy ezzel is szilárdítsa helyét az ország kulturális é'etében, és járuljon hozzá annak gazdagításához. S Uj ötéves terv helyi ígéreteit tapogatjuk az országos számokból, a tervtörvényből. A törvény azt mondja: „A közművelődési feladatok magasabb színvonalú ellátását elsősorban az intézményhálózat korszerűsítésével, és a meglevő létesí'mények többcélú fe'haszná'ásával, továbbá a kulturá'is szolgáltatások bővítésével kell elérni... Javítani kell az intézmények működési feltételeit." A magunk lehetőségeit mostanában osztják-szorozzák majd az illetékes testületek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy „vakrepülés" volt a közművelődés szegedi feilesztési feladatainak kidolgozása, mert ez szolg:'\ alapul a közvetlen tervezéshez. A tanács ugyanis egyebek között így határozott a téma vitája után: „elfogadja a közművelődés fej'esztésének irányelveit és feladatait, elrendeli annak végrehajtását, és úgy inté'kedik, hogy az egyes terü'etekre kidolgozandó fejlesztésprogramokban, az ötödik ötéves közművelődési terv előkészítésében — a jóváhagyandó anyagi kereteknek megfelelően — az irányelvek e'őírásait kell érvényesítem ni"