Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-18 / 15. szám

2 Vasárnap, 1976. január 18. ANTUNES BÉCSBE ÉRKEZETT Melo Antunes portugál külügyminiszter szombaton csehszlovákiai hivatalos láthatásának befejeztével Bécsbe érkezett. BEJRÚTBAN ROPOGNAK A FEGYVEREK Szombaton egész nap folytatódtak a harcok Bejrútban és két kis libanoni tengerparti keresztény városban. Damourban és* Jlehben. A fővárosban a szállodanegyedben és a blokád alá vett palesztin menekülttáborok környékén voltak összecsapások. A bejrúti nemzetközi repülőtér zárva maradt, és nem állt helyre Bejrút telexés telefonösszeköttetése a külvilággal. NSZEPKÜLDÖTTÉRTEKEZLET Erich Honeckernek, az NSZEP első titkárának jelenlétében szombaton megkezdődött a Werra kálisóbánya kommunistáinak küldöttértekezlete. E tanácskozás indította el a párt által ezen a héten nyilvánosságra hozott három okmányról — az NSZEP programjáról, a májusban tartandó IX. pártkongresszusnak az NDK 1976 —1980-as ötéves tervjavaslatára vonatkozó direktíváiról és az NSZEP szervezeti szabályzatáról tartandó országos vitát. NETO KITÜNTETÉSE A Béke-világtanács elnöksége Joliot-Curie-emlékéremmel tüntette ki Agostinho Netót, az Angolai Népi Köztársaság elnökét. A BVT elnöksége Agostinho Netóhoz intézett táviratában a békemozgalomban részt vevő 125 nemzeti bizottság nevében támogatásáról biztosította áz angolai nép harcát, az ország törvényes kormányát, és a köztársaság vezető erejét, az MPLA-t MÁRCIUS 21-ÉN VALASZTASOK LENGYELORSZÁGBAN Varsóban január 17-én ülést tartott a Lengyel Államtanács, és március 21-ére tűzte ki a parlamenti és a vajdasági népi tanácsi választásokat. DUBNAI FIZIKUSOK EREDMÉNYEI Szombaton befejezte munkáját a Dubnai Egyesült Atomkutató Intézet tudományos tanácsának ülésszaka. Tíz szocialista ország neves tudósai vettek részt az ülésszak munkájában, összegezték az ötéves kutatási terv teljesítésének eredményeit és jóváhagyták az 1976-os évre vonatkozó tudományos munkák és nemzetközi együttműködés programját. Nyikolaj Bogoljubov akadémikus, az intézet igazgatója az ülésszakon elhangzott beszédében mégállapította, hogy az intézet kollektívájának' tudományos eredményei világklasszist képviselnek. Alapkutatásokat végeztek a magfizika, az elemi részecskék, a nagy sűrűségű anyagok fizikája területén, épül a nagy kapacitású impulzusreaktor. Közös dolgaink A szovjet fővárosban miniszterelnök-helyettesek — magyar részről Dr. Szekér Gyula — részvételével került sor a KGST Végrehajtó Bizottságának immár 74. ülésszakára. A szocialista országok gazdasági szervezetének eddigi története természetesen nemcsak a sikerek, hanem a problémák, komoly erőfeszítésekkel megoldható feladatok története is. Az már az induláskor ls nyilvánvaló volt, hogy szükség van ilyen szervezetre. Az eltelt évek pedig bebizonyították, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa élő, egészséges, jól fejlődő alakulat. Elég egy pillantást vetnünk a most véget ért moszkvai tanácskozásról kiadott hivatalos közlönyre ahhoz, hogy felvillanjon a szemlélő számára a KGST tevékenységének sokrétűsége. Moszkvában egyebek között szó esett a magas fórumon az országok, emberek közötti érintkezés alapvető mi közlekedés aktuális kérdéseit, siámos elvi és gyakorlati kérdésben megadták, nehezebb ügyekben legalábbis felvázolták a választ. A napirenden szerenlő témák tára eleve jól tükrözi azt az alapvető tényt, hogy a KGST igyekszik lépést tartani korunk követelményeivel — és felzárkózni a lehetőségekhez. Pontosan ez történt akkor, amikor megvizsgálták, mit lehet tenni a komplex program keretében a gazdasági-műszaki élet egész sor területén. És mint az életben, a moszkvai ülésszakon sem kü'önült el mereven az ipar és mezőgazdaság. Megvitatták, milyen jellegű, szupermodern gépekkel segíthetné jobban az agrárfeladatok megoldását az eddigieknél ls jobban az ipar. Az ülésszak végén a résztvevők elemezték a Szocialista Világgazdasági Intézet munkájáról szóló jelentést. Ez is bizonyítja, hogy napjainkban csak magas tudományos szinten lehet végezközegéről, a közlekedésről — ni az összehangolás felelősméghozzá szinte valamennyi ségteljes munkáját. Ennek a vonatkozásban. Megvitatták munkának volt fontos esea vasúti, légi, tengeri, folya- ménye a moszkvai ülésszak. Elszökött az FNLA irezére £> Luanda (TASZSZ) kedvező ürügyet teremtsen Az Angolai Népi Köztár- Zaire számára az angolai besaság hadseregének támadá- avatkozás esetleges kitersai következtében az FNLA . .. . . Aurore című lázadói és az őket támoga- jesztósére. Az Aurore. cimu tó zsoldosok az északi fron- párizsi lap szombati szamaton a zalrei határhoz vo- ban azt írja, hogy az FNLA nulnak vissza. Roberto Holdén, az FNLA vezetője elhagyta a belső viszályoktól is szétzilált csapatait, és Kinshasába repült. A luandai rádió jelentése szerint az FNLÁ-t támogató zairei hadsereg repülőgépeket is bevetett, hogy feltartlegfőbb támasza Kinshasa,' a zairei fővárosban található Roberto Holdén főhadiszállása is. Az FNLA-erők „megállíthatatlan visszavonulását-' kommentálva, az újság a „tömeges zairei fegyveres sa a népi hadsereg előrenyo- beavatkozás veszélyére" hív múlását, és lehetővé tegye az FNLA-csapatoknnk, hogy visszavonuljanak zairei bázisaikra. A rádió közölte azt is, hogy a zairei vadászbombázók támadást intéztek Teixeira de Sousa vasúti csomópont ellen. A bombázás hat ember életét követelte. Kinshasa, hogy valamiként igazolja az angolai harcokba való növekvő katonai beavatkozását, azt állította, hogy „az ellenség bombatámadást intézett" a Teixeira de Sousatól nem messze fekvő zairei Dilolo ellen. Az imperialista propaganda zajos kampányba kezdett az Angolai Népi Köztársaság ellen, azzal vádolva a fiatal afrikai köztársaságot, hogy „agressziót követett el Zaire ellen". Mint a helyi sajtó hangsúlyozza, ennek a provokációnak az a célja, hogy ja fel az olvasók figyelmét. A Biztonsági Tanács vitája s> New York (MTI) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa folytatta a közei-kelt*' helyzet vitáját, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet részvételével. . Ion Datcu, Románia képviselője felszólalásában hangsúlyozta, hogy feltétlenül tárgyalásos úton kell felszámolni a veszélyes közelkeleti feszü'tségforrást, biztosítani kell a nalesztinai arab néo önrendelkezési jogát. A békés rendezéshez elsősorban azt kell elérni, hogy izrael kivonja csaoatait valamennyi megszállt arab területről, i-merje el a palesztin nép nemzeti joeait, beleértve az önálló államalaoftási jogot is. A román delegátus támogatta a szovjet kormány javaslatát a Közelkelettel fog'alkizó genfi békekonferencia nvnkájánnk felúiításáról az összes érdekelt fél. köztük a Palesztinai Vel'zabn'títási Szervez0' képviselőinek részvételével. Moulaye el-Hasszán. MauHtánma küldő'té megáll.anftottn. hogv az izraeli vezetés cion'sta agresszióval, és a Közei-Keletre vonatkozó ^NSZ-hatarozatok semmibe vételével megoldatlanul hagyja a helyzetet, ami súlyosan veszélyezteti e térség békéjét. Az a tény. hogy Izrael bojkottálja a BT jelenlegi vitáját, ismét csak arról tanúskodik, hogv Tel Aviv nem hallandó kiüríteni a megszállt területeket, nem hajlandó helyreállítani a palesztinai arab nép elidegeníthetetlen jogalt. * Kurt Waldheim ENSZ-főÜtkár péntgken több mint egyórás megbeszélést folytatott Faruk Khaddumival, a PFSZ-delegációnak vezetőjével a BT ülése nyomán kialakult helyzetről, majd ezt követően háromnegyed órán át tárgyalt Herzog izraeli ENSZ-nagykövettel. A Biztonsági Tanács hétfőn délután folytatja a közel-keleti helyzet vitáját ü Cifl szovjelelleiiessége # Washington (MTI) nek. — Egy esetben a CIA A Washintgton Post szom- pontosan' lemásolta a7- egyik bati számában újabb le'.ep- kínai laoot és a máso'atban lezése'cet közölt arról, hogy hamis közleményt helyzett az Egyesült A'lamok közpon- el. Az eredeti példányokat ti hírszerző hivatala hogyan v'sszatarto'ták, s az elő'izehasználja fel a tömeg'.ájé- tők a hami-ítványt tartalmakoztatási eszközöket hamis zó újságot kapták meg. ás provokációs hirek. illetve 1971-ben írja a Washingközlemények terjesztésére. A ton Post — a CIA egy ált a. lap ismerteti azokat a mód- la dotált londoni hírügvnöksze^eket, ame'yekkel a CIA ség révén olvan hamis jelena Szovjetun óval szembeni téseket juttatott el a nyvga.ellenségeskedést szította a ti sajtóhoz, anelyek be'ekeKínai Népköztársaságban. títették a köz°l-keleti szovjet Elmondia, hegy az amerl- politikát. A lap végezetül kai kémszolgálat a 67-as megmelíti, hpgy minderre a évek eleién több talvani és CIA különleges csoportjait ázsiai rádiót használt fel használok fel. Ez szoros koholt közlemények sugárzá- kapcsolatban á'l az amerikai sára dly módon, mmtha k'UügymiPisztériummai és a azok közvet'enül a Kínai táiékoztrtási hivatallal, az Népköztársaságból érkezné- USIA-val. Közéleti napló ÁZSIAI KÖRÚTRA INDULT és az elektronikai ipar több PÚJA FRIGYES területén. A román delegáPuja Frigyes, a Magyar ció több magyar gépjárműNépköztársaság külügymi- ipari üzemet is meglátoganisztere szombaton hivatalos tott. látogatásra indult Iránba, a DR. SOÖS GÁBOR Vietnami Demokratikus Köz- IRÁNBA UTAZOTT társaságba, Szingapúrba és Dr. Soós Gábor, mezőgazIndiába. Búcsúztatására a dasági és élelmezésügyi álFerihegyi repülőtéren meg- lamtitkár vezetésével delegájelent Marjai József külügy- ció utazott szombaton Teheminisztériumi államtitkár és ránba a magyar—iráni meRácz Pál külügyminiszter- zőgazdasági és élelmiszerhelyettes. Ott voltak a meg- ioari albizottság második látogatandó országok buda- ülésszakára. A magyar—iráni pesti külképviseletének ve- kormányközi vegyes bizottság • zetői és munkatársai. keretében működő albizottELUTAZOTT A ROMáN ság feladata a két ország GÉPIPARI DELEGÁCIÓ mezőgazdasága és élelmiSzombaton elutazott, Buda- szeripara közötti hosszú távú pestről a román gépipari gazdasági, műszaki-tudomádelegáció, amelyet Alexandru nyos és kereskedelmi együttMargaritescu gépipari mi- működés fe jlesztégá--* niszterhelyettes 'vezetett. HAZAÉRKEZETT Líttvai Isván kohó- és géo- NEMESLAKI TIVADAR ipári miniszterhelyettessel Szombaton hazaérkezett egyeztette az autóipari ko- Szófiából Nemeslaki Tivadar operáció bővítésének prog- kohó- és gépipari miniszter, ramját és együttműködési A bolgár fővárosban tárgyaegyezményt készítettek elő lásokat folytatott a két oraz 1976—1980-as évekre. In- szág közötti kohászat^ géptézkedést dolgoztak ki a két ipari, elektronikai és elektroország gépipara közötti technikai együttműködés bőegyüttműködés bővítésére, vítésének lehetőségeiről, a elsősorban az energetikai gé- munkamegosztás kiszélesípek, armatúrák gyártásában léséről. BÁTYAI JENŐ: v Lapok a szegőd! tudományés Cunhcal beszéde Portéban Alvaro Cunhal. a Portu- nos elégedetlenség légkörét gál Kommun sta Párt főtit- szítsák, és ily módon polikára, az ország északi ré- tikai fordulatot érjenek el. szén fekvő Porto városban A kommunista párt főtitbeszédet mondott egy tömeg- kára rámutatott: a néptömegyűlésen, amelyen Kibb ez- gek mozgalmának lendülete ren vettek részt. Cunhal kl- és ereje, a demokrácia vívjelentette: — A Portugállá- mányalnak megvédése a ban tevék :nykedő reakci- fegyveres erők révén, a népós és fas'.sztabarát elemek tömegek szövetsége a fegyérdekeltek abban, hogy to- veres erők mozgalmával, az vább éleződjék a politikai a három tényező, amelytől a válság az országban. Arra portugál forradalom Jövője törekednek, hogy az általá- függ. 32. Egy neves köz- és Ipargazdasági szakíró, Lévay Lajos, Szegeden született, 1835-ben. Alap- és középiskolai tanulmányait szülőváro-ában végezte, majd a kereskedelmi akadémián tanult tovább. Ezt követően a budapesti ; tudományegyetem jogtudományi karára iratkozott be, és ottani tanulmányainak befejeztével biztosító társaságnál vállalt titkári állást. A belügyminisztérium kivándorlási osztályát 1903 és 1909 között vezette. A szabadelvű párt 1896-ban, a nemzeti munkapárt 1910-ben juttatta mandátumhoz. Mo-on vármegye főispánja tisztségét 1919-ben töltötte be. A kivándorlások okát az ország pénzügyi helyzetében kereste, és ilyen tartalmú szakmunkáiban a tartha'atlan állapotnak hangot is adott. Főműve mellett számos köz- és ipargazdasági cikke jelent meg. Cserzy Mihály . neve íróként vált igazán híressé. Homok álnéven írt művei ma is élvezetes olvasmányok, de működése a város ipartörténetébe is beletartozik. Egy szegedi borbélymester fiaként szüle'ett, 1865. október 16-án. Középisko'átnak be "előzése után édesapja külföldi tanulmányútra küldte, s onnan hazatérve átvette atyja üzletének irányítá"át. A szegedi kereskede'mi és iparkamarában is dolgozott, előbb fogalmazó, majd segédti'kárként. írói képességét Békéli Antal, a Szegedi Napló akkori szerkesztőbe fedezte fel. Nagy irodaim) munkássága mellett aoja műhelyét folyama'o'an vezette. Egy időben az inar estület dísze'nöke ti-ztet is betöltötte. Hatvanéves korában halt meg, Szegeden, 1925. december 17-én. Cserzy Mihály üzlete a mai Virág cukrászda Kelemen utcai bejáratánál volt, emlék'ábla jelöli. A fafeldolgozó iparágak között jelentős szerepe' vitt az 1367-ben alapított Rainer Károly és Fia Asztalosárugyár. A gyár feletti tulajdonjogot 1908-ban Rainer Ferenc kapta meg. Főként épületasztalos-munkákat végeztek, de lakberendezési tárgyakat és iskolafelszerelíseket is gyártottak. Kezdetben elég jelentős ang'iai exportot is bonyolítottak, később kivitelük csökkent. A szegedi egyetem faberendezéseit ls ez a gyár készítette. Rainer Ferenc a város iparos társadalmi életében is aktívan részt vett. Az ipartestület elnökévé 1937-ben választották, majd 1938-tól a kamarai elnöki tisztet töltötte be. Gyakorlati és társadalmi tevékenysége mellett szakirányú irodalmi tevékenységet is kifejtett. A neves kocsigvártók sorából kiemelést érdemel Bálint Pál, aki a múlt század 80-as éveiben nyl'ott üzemet Szegeden. Termékeivel több hazai és külföldi kiállításokon arany okleveleket nyert. A faárutermékek neves e'őá'lítója volt Koi'ács Mihály, aki szakmai ismereteit igen magas fokon Amerikában sa'átí'otta el. Hazatérte után Kulán telepedett le. ,és ott szobrá-zként működött. Szegedre 1922-ben jött viszsza, és faáruü-*emét a kor technikai szintjének meg'e'elően rendezte be. Az uto'ső talicskagvártó mester Vőneki Szilveszter volt a városban. Mesterségét 1950-ben szüntette be. Üzemét még édesapja alapította 1822ben. manuális munkába. Ahogy Vőneki átvette apja örökét, a kézi munkát igyekezett mielőbb kiszorítani, és ezért üzemét 1908-ban motorizálta. Az üzem kapacitására jellemző, hogy hetente 100 darab tnlicskát állított elő. A Bácskából ideszármazott Kör* mendy Mátyás asztalosműhelyét 1859ben létesítette Szegeden, a Feltámadás utcában. Munkásságával nagy tekintélyt szerzett szakmáiénak. Az ipartestület elnökévé 1928-ban választották. Hegedűs Béla asztalosműhelyét és temetkezési vál'alatát még éde-apja a'apí'o'ta 1896 ban, amelynek vezetését 1922-től kezdődően ő látta el. A 8—10 munkást fog'alkoztató műhely a szakma jelentősebb vállalkozásai közé számí'ott. A-faiparon belül valamikor elég jelentős szerepet vitt a kádármesterség. Ennek késői képviselője Orosz József, aki önálló kisipari műhetyét 1936-ban létesítette. Szegeden. a Maros utca 29. szám a'att működött H. Kovács Imre hajóácsmester 1919-ben alapított üzeme. Sport- és mo'orcsónakot gvártott. Termékeit Jugoszláviába és Romániába is exportálta. A Kittka János-féle Asztalosárugyi-at a Kittka testvérek alabították 1925-ben. főként olcsó aszta'osáruk és egvéb apró háztar'ási faipari cikkek előá'lí'á-ára. Kovács József csónakkészítő műhelye a Középkikötő ' sor 5. szóm alatt működött. Jobbára sportcsónakokat készített, és leg'e'entősebb megrendelői közé a folyamőrséget sorolta. A kerékgyártó mesterségek egvtk késői képviselője volt Dobó Jenő. nkl Bácskából jött. és műhelyét 1933-ban nvi'o'ta Szegeden. A hú<-z munkással dolgozott Arcus Bútorgyár Rt. a Boldogasszony sugárút (ma Április 4. útja) 1. szám alatt üzém°'t. Az 1858-as a'anítású, Lengyel Lőrinc-Iéle bútorü'em a Ke'emes utca 6. szám alatt működött. A nagyüzemi kapacitású Löwy Adolf és Társa Fürészteleoe az úiszegedl rakparton üzemelt. Menning'József a Római körút 22. szám alatt létesített bútorűzemet. (Folytatjuk.)