Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-18 / 15. szám

3 Vasárnap, 1976. január 18. Acs S. Sándor felvétele Jövőre új üzemrészben, jobb körülmények között készítik az alumínium öntvényeket • • Öntvények Szegedről A vasöntöde eredményei, tervei Mintegy hatvan vállalattal tart kapcsolatot a Szegedi Vasöntöde, termékei az ország minden részébe eljutnak. Elsősorban Csongrád megyét látja el öntöttvas alkatrészekkel, de nagy vevője a győri Rába—MAN, a budapesti és a mátészalkai szerelvénygyár. is. A szegedi öntöde igen jelentős helyet foglal el a öntödei Vállalat tíz gyára között. Ennek megfelelően feladatait igyekszik a lehetőségek szerint a legjobban elvégezni. A múlt év volt talán a legsikeresebb az öntöde életében. A tervezettnél 18 millió 414 ezer forinttal magasabb lett a termelési érték, 3,2 százalékkal több vasötvény es 13,4 százalékkal több ahimíniumöntvény készült. A nyereség is kedvezően alakult: a tervben szereplő 19 millió forinttal szemben várhatóan 25 millió lesz a végeredmény. Legfontosabb tennivaló volt tavaly a selejt és az önköltség csökkentése. A vállalat keretein belül minden gyárban megállapították a „tűrhető" selejt mértékét. Ezt a mértéket a szegedi öntödében 1973-ban jelentősen túllépték, a múlt évben azonban elérték, hogy minden száz termékből csak hét volt selejt. Tehát jóval a megengedett határ alatt maradtak, s ez kétmillió forint ,„„„ ., , ... . „,, , . , , megtakarítást jelentett. Az ™S "yen naP<* szamithat- csökkentem az emberi ero önköltség csökkentési tervet Jak abban az eyben. Az ero- igánybevetelet. A szegedi önis teljesítették. Különböző bitesek vegul meghoztak todeben tavaly e.ertek, hogy üzem- és munkaszervezési ^eredmenyt. Tavaly - az az anyagmozgatast minden intézkedések, technológiai eddigi legmagasabb termeles mun.catsrule en g.pesitetmódosítások, az ellenőrzés me lett ~ mindössze 28 bal- tek. Mondhatjuk, hogy a forszieorítása révén néevszer eset volt> s a balesetet szen" mázást is. Tíz eve meg a mnyívarmé^kelték az7 ^- yedett 342 ^ ^^ i költséget, mint amennyit cé- ^anyoz ak , a ^unkából, erővel yegezték Tava y vilul tűztek ki Nemcsak számszerű csokke- szont fordítottá valt az . ••,.;• i '1.1,1 ,,•_.. _ nésről van szó tulajdonkép- arány: a termelésnek csak legves^sebb Sekegyi- arró1 * ,hfy ® százaléka igényelt kézit r],iji„ooc foi-Hat ezek a balesetek sokkal ke- formázást. Mint például a tehit a bXet^k stímán^ vésbé voltak súlyosak, mint textilipar számára készített csökkentése is körültekinlő a réSiek- speciális alkatrészek. Ilyen mu^a- t bal«etvédeS: Mindent összegezve az ön- körülmények között látszólag mel. Nemcsak tavaly, hanem töde kollektívája a tavaly könnyelbb a munkáéns-utanaz utóbbi tíz évben folyama- végzett munka ala?ján a tíz P°tla®-. mersze, csaK jatszotosan, nagy intenzitással fog- gyár közötti versenyben az lag, hiszen az ontodei munlalkoztak a szakemberek ez- első helyek egyikére joggal ka még mindig nehéz Tazel a kérdéssel. OkkaL Tíz számíthat. A termelési ered- valy fölvettek az üzembe tiéwel ezelőtt körülbelül két- mények alapján, s a műezer tonnával kevesebb ön- szaki fejlesztés színvonalát f ulbt- ak ket minden erővel vényt termeltek, 120 mun- tekintve is. A nehéz fizikai ^SsTetesen kással kevesebb volt a lét- munkát az országos szak- megtartani. természetesen szám, s 56 embert ért bal- mai bértáblázat kellőképpen «ak ugy, ha a tanulok is eset,'578 volt a „kiesett" becsüli anyagilag. Egy-egy jó lelk»smeretesen helytállnak. SettaSyaSm1a:reAcsbök1: jntő szakmunkás négy-ötezer Az idei feladatokra alapokent ugyan, de az elveszett ronntot is kereshet havonta, san felkészültek a szegedi munknapok száma óriási Ez azonban még nem teljes öntödében. Decemberben köméreteket öltött. összesen megoldás, igyekezni kell rültekintő karbantartást végeztek el a munkahelyeken, hogy az új év kezdetén ne legyen fennakadás. Feladat van bőven. Az ideiglenes terv 122 millió forint értékű termelést ír elő, 7 ezer tonna vasöntvény és 170 tonna alumíniumöntvény gyártását. Ez utóbbit szeretnék az ötödik ötéves tervben 10 ezer tonnára emelni, mivel nagy szüksége van az országnak ezekre az öntvényekre. Ez év végéig befejezik azt az 540 négyzetméter alapterületű csarnokot, amelyben majd az alumínium öntvényeket gyártják. Mire elkészül, 14 millió forintba kerül. Korszerű gépekkel, új technológiával dolgoznak majd ebben a csarnokban, ami az öntöde legszebb, legtisztább, legvilágosabb üzeme lesz. Szellemi urbanizáció Vasúti fuvarozás — konténerrel A Magyar Államvasutak hogy az áruval megrakott az elmúlt években sokat ál- konténerek száma Szegeden dozott a korszerű szállítási is évről évre emelkedik. Előtechnika, a konténeres fúva- ször, 1972 első félévében 479 rozási mód fejlesztésére, darabot, 1973-ban 1491-et, Egymás után vonta be a vi- tavalyelőtt csaknem 2 ezer déki városokat az országos 600-at, tavaly pedig 3767-et konténeres hálózatba; ma adtak föl, s indítottak az már 15 vasútállomáson — ország különböző területeire, közöttük Szegeden is — ve- Változott a Szegedre érkehetik igénybe a vállalatok, zett, illetve innen indított üzemek a szállítótartályos, konténerek aránya, mégpekonténeres rakodást, fúva- dig kedvezően, rozást. « „(„ ~ ,. . Tavaly a szegedi igazgatóA MÁV Szegedi Igazgató- sá teri[letén h*sz Vállalat saganak kollektívája tavaly kapcsolódott be a konténeres majdnem 10 millió 300 ezer fuvarozásba. Legtöbb szállítonna aru szálhtásaro gon- tótartál t vasöntöde, a doskodott e mennyiségből paprikafeldolgozó vállalat, a csaknem hatmii hó tonnát az BUDALAKK, a kábelgyár, a igazgatóság területén rak. tak vasúti kocsikba. E jelengumigyár és a fémipari vállalat töltött meg. A kontétóLfUiT1?n^ÍSég, í,0yábbJtó- nert fogadó vállalatok közül saból részt „követelt a kon- - - - Közel téneres fuvarozás is. négy 'éve kezdték meg a Tia FŰSZERT, a DÉLÉP, az AMFORA, a TRIÁL, a ruhagyár és a VIDIA a legjlentő3676 sza-pályaudvaron a közepe*, sebb Tayal öss2esen 5 tonnás szállítótartályok al- d b . j megrakott konkalmazását. A kezdeti ide. " 1 genkedés után egyre jobban megkedvelték a kezdeményeténer érkezett Szegedre. A korszerű szállítási mód zést a válla'a'ok, üzemek, s sikeréhez hozzájárult az a mindinkább igénylik a kor- körülmény is, hogy a vasszerű „háztól-házig" szállí- utasok és a Vo'án 10. Vállatást- lat közVt szoros munkakapAz érdeklődésre jellemző, csolat alakult ki. A

zt mondják, a nem is oly távoli jövőben az emberiség túlnyomórészt városokban fog élni. Így lesz-e, vagy sem, arra a demográfusok is másmás feleletet adnak. Annyi máris tény, hogy amíg a világ lakossága évi két százalékkal nő, addig a városi lakosság számának növekedési üteme meghaladja a 4 százalékot. Ma már tucatnyi (tízmillión felüli) óriás metropolis létezik, s a jelenlegi négymilliárd ember közül kétmilliárd városokban él. Az ezredforduló utáni időkről alkotott becslések igen tág határok között mozognak, és elborzasztóan hangzó 13—18 milliárdos számokat is emlegetnek. De teljesen felesleges ilyen messze előrenézni, a városiasodás napjainkban mindenki által érzékelhető folyamat, amelyet a közlekedés, az ipartelepítés, a mezőgazdaság iparszerűvé válása, s a mindezekkel együttjáró lakosságtömörülés ösztönöz. A mai 83 magyar város és tucatnyi városjelölt ehhez képest nem magas szám, de ismert dolog, hogy a városiasodás nem korlátozódik ezekre a helységekre, hanem úgyszólván valamennyi jelentősebb települést érint. Az utóbbi másfél évtizedben végrehajtott nagyarányú vidéki ipartelepítés nálunk nem az egyensúlyi helyzet megingatása, hanem inkább egy egészségesebb urbanizációs egyensúly kialakulása irányába hatott. A meghonosodott technika, az úthálózat, valamint a településszerkezet szempontjából elmaradott helységek százai léptek a városiasodás útjára. Magyarul: ez a falu és a város közötti aránytalanul nagy különbségek csökkenéséhez vezetett. A főként településszerkezeti és műszakitechnikai jellegű urbanizációnak azonban, szocialista körülmények között, céltudatos és tervszerű szellemi urbanizációval kell párosulnia. Vagyis a lakosság városi és falusi rétegei között iskolázottságban, szakképzettségben és műveltságben meglevő különbségeknek kiegyenlítődése irányában kell haladniuk. Amennyiben e két területen megbomlik az összhang, az különféle zavarokhoz vezet, például ösztönzi az egyik területről a másikra vándorlást. A szellemi urbanizáció azonban szélesebb értelmű, nem csupán demográfiaiközigazgatási jelentőségű. Például elképzelhető, hogy egy település kereskedelmi ellátottsága, közművesítés, beépítés, egészságügyi intézmények dolgában megfelel a város fogalmának. Lakóinak képzettsági összetétele, művelődési és kulturálódási lehetőségei viszont alatta maradnak ennek a szintnek. És megfordítva is előfordul: urbanizáltság tekintetében alatt marad a város fogalmának, Viszont a helyság kulturális színvonala, lakóinak szakmai és iskolai képzettsége fölötte áll nála lényegesen nagyobb városokénak. A szellemi urbanizáció tehát előtte járhat a demográfiai-műszaki városiasodásnak, sőt figyelembe véve a városfejlődés anyagi korlátait, ez a folyamat gyorsabbá is válik. Az egyetemes és általános kiegyenlítődés úgyszólván minden téren kedvez az ilyen folyamatnak. Például az új ötéves tervben általánosan rátérünk a negyvennnégy órás munkahétre. Az ipari és mezőgazdasági munkaformák a gépessítés következtében tovább közelednek egymáshoz, a mezőgazdasági munka egyre nagyobb része követel az iparival egyenlő szintű szakképesítést. A televizió, a rádió, a sajtó a világban, s országban történt eseményeket ugyanabban az időpontban sugározza vidékre, mint városba. A város közellátási, művelődési és kulturális intézményei, a jobb közlekedéssel, csaknem olyan mártákben szolgálják ki a falvak lakosait, mint a városokat. Az értelmiség, amely régen kifejezetten városi réteg volt. és falun csak szórványokban élt, a falusi és kisvárosi társadalom jelentős rétegévé vált. A művelődési házak, könyvtárak, klubolc hozzátartoznak a kisebb helységek életéhez is. Mindez ösztönzi és gyorsítja a kiegyenlítődést, amely így nem túl hosszú történelmi időszák alatt végbemehet. Ma még a Ifülönbségek igen nagyok is lehetnek város és város, s még inkább falu és város között. Például a tízezer lakosra jutó középiskolások száma az 1972. évet nézve Győrben 1009, Miskolcon 1058, viszont Hódmezővásárhelyen csak 422, Cegléden csak 344. Az ezer lakosra jutó könyvtárállomány Pécsett 2940, Szegeden 4181. viszont egészen kis helységekben, mint például Encs 5064, Lenti 4710. Meglepően kiegyenlített például a városok és nagyközségek között a televízió előfizetőinek száma. Csak egyetlen összehasonlítás: ezer lakosra számolva Budapesten 251, Szigetváron 247. Martfűn 222. T

ermészetesen ezek az adatok csak bizonyos irányzatokat jeleznek, a teljes képet ennél jóval bonyolultabb kölcsönhatások alakítják. Nyilvánvaló, hogy az iparszegény vidékek kulturális ellátottság és fejlődés szempontjából általában jóval hátrányosabb helyzetben vannak. mint a gyorsan fejlődő körzetek, nem is szólva az alföldi tanyavilágnak a szétszórtságból eredő nehézségeiről, vagy a dunántúli aprófalvas körzetek gyorsan fogyó lakosságú településeinek olykor romló művelődési feltételeiről. De még ezeknek a történelmileg hátrányban levő körzeteknek a beszámításával is megvan a lehetőség rá, hogy a szellemi urbanizáció gyorsabban és nagyobb lendülettel hatoljon előre, mint az adott helységek anyagi fejlettsége. A szellemi erőforrások ugyanis emberi minőségűek, és kiaknázásuk nagymértékben függ egy-egy helység lakóközösségének törekvésétől, irányításától, szervezettségétől. E tekintetben tehát nem a nagyság a döntő. Kis "helység is bátran versenyre kelhet a városokkal, a város a fővárossal. A televízióban például időről időre megrendezik a városok vetélkedőjét, S nemcsak a nagyok produkálnak itt kiemelkedőt. Igen kellemes meglepetéssel fedezzük fel a „kicsik" értékeit, eredményeit is, amelyekben nem kevésbé munkál a helyszeretet, a saját szellemi értékeik feltárásának és bemutatásának igénye, s a jó kulturális légkör. A mostani tervidőszakban gazdaságunk településfejlesztésében is szigorúan csak olyan célokat tűzött maga elé, amelyek arányban állnak az ország teherbíró képességével. A tervek, elgondolások elé tehát anyagi szempontból ésszerű korlátokat kell állítani. Lehet tehát, hogy közigazgatási státus szempontjából egyelőre nem lesz annyi új város, mint amennyi a pályázó és jelölt. A szellemi urbanizáció előtt azonban nyitva a pálya. Rangja és értéke csak emelkedni fog. Rózsa László Dr. Csikós Nagy Béla államtitkár Szegeden Szegedre látogatott dr. Csi- lést folytatott Szabó Sándorkos Nagy Béla államtitkár, a ral, a megyei pártbizottság Magyar Közgazdasági Társaság elnöke. Kétnapos programja keretében először pénteken megtekintette az MTESZ-székházat, majd a tudományos munkabizottságok tevékenységével ismerkedett. Az esti órákban megbeszéÚj térképek A Budapesti Geodéziai és peinek elkészítése is. DolTérképészeti Vállalat évente goznak a mezőgazdaságnak, százezer hektáros területről vízügynek, valamint a bákészít térképet. nyászatnak is. 1975-ben NiMunkájuk közé tartozik a gériának, Dél-Jemennek és zárostévképek, va'anv'nt a Líbiának is készítettek térkiemelt beruházások térké- képeket. titkárával, Kovács Imrével, a megyei tanács általános elnökhelyettesével, valamint Nagy Lajossal, a Magyar Közgazdasági Társaság megyei csoportjának elnökével és több közgazdásszal. Szombaton a Technika Házában a párt megyei bizottságának gazdaságpolitikai osztálya és az MKT megyei csoportja tanácskozást rendezett, amelyen dr. Csikós Nagy Béla az V. ötéves terv anyaggazdálkodási és árpolitikai kérdéseiről tartott előadást. Jelen voltak Szabó Sándor, Kovács Imre és Nagy Lajos, valamint a melye gazdasági életének vezetői. Jégtörő flottilla a Tiszán Több mint 24 órája indult meg az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság három hajóból álló jégtörő flottillája a Tiszán, és szombatra már mintegy 10 kilométernyi hosszúságban „felszabdalta" a folyót borító összefüggő jégpáncélt. A hajók Tokajból kiindulva haladnak Tiszacsermely felé, ahol mintegy másfél kilométer hosszú, két méternél magasabb „jégdugó" keletkezett. A jégmező összetördelésével ezt a torlaszt akarják elérni és „leúsztatni" a Tiszán. A jégtörők által már feldarabolt jégtáblák szombaton már leértek Tiszalökre, ahol akadálytalanul átengedték azokat a duzzasztómű zsiliprendszerén. (MTI)